1908. évi VI. törvénycikk

a birói és ügyészi szervezet módositásáról * 

1. § Az elsőfolyamodásu kir. biróságokhoz kinevezett törvényszéki birák, járásbirák és albirák, valamint a kir. ügyészségekhez kinevezett ügyészek és alügyészek együttes létszáma az egyes fizetési osztályokban a következőképen állapittatik meg:

a VI. fizetési osztályban: 150 kir. itélőtáblai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró és kir. főügyészi helyettesi czimmel és jelleggel felruházott kir. ügyész;

a VII. fizetési osztályban: 1000 kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró és kir. ügyészi:

a VIII. fizetési osztályban: 1000 kir. törvényszéki biró, kir. járásbiró és kir. ügyész;

a IX. fizetési osztályban: 380 kir. albiró és kir. alügyész.

Az egyes fizetési osztályokra a jelen törvénynyel megállapitott létszám csak külön törvénynyel vagy a költségvetési törvénynyel változtatható meg.

2. § A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett nem vezető kir. ügyészek, a kik eddig tiszti pótlékban nem részesültek, a jelen törvény hatálybaléptét követő hó 1-től kezdve mindaddig, mig a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek, 600 K tiszti pótlékban részesülnek.

A jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett kir. alügyészek pedig tiszti pótlékukat a jelen törvény alapján kir. ügyészekké leendő kineveztetésük után is átmenetileg, illetve mindaddig megtartják, mig nem vezető kir. ügyészi minőségükben a VII. fizetési osztályba elő nem lépnek.

3. § Az 1891:XVII. tc. 28. §-ának második bekezdése, az 1893:IV. tc. 18. §-ának első és harmadik bekezdése és az 1907:I. tc. 6. §-a hatályát veszti.

4. § Az 1890:XXV. tc. 6. §-a és az 1891:XVII. tc. 56. §-a azzal egészittetik ki, hogy a kir. itélőtáblához tanácsjegyzői szolgálatra és elnöki titkári teendőkre VIII. fizetési osztályba sorozott kir. törvényszéki birót vagy járásbirót is be lehet rendelni.

A budapesti kir. itélőtáblához berendelt vidéki törvényszéki biró vagy járásbiró a berendelés tartamára évi 800 korona, a többi kir. itélőtáblához berendelt ily biró pedig évi 400 korona müködési pótlékban részesül.

5. § A budapesti kir. itélőtábla elnöki titkára 1908. évi január hó 1-től kezdve évi 800 korona müködési pótlékban részesül.

6. § Az 1893. IV. tc. kiegészitő részét képező A) kimutatásban felsorolt hivatali állások közül a XI. fizetési osztályba sorozott aljegyzői állás megszünik és a bezárólag 1907. évi deczember hó 31-ig kinevezett aljegyzők 1908. évi január hó 1-ével, az 1907. évi deczember hó 31-ike után a jelen törvény hatálybaléptéig kinevezett aljegyzők pedig a jelen törvény hatálybaléptét követő hó 1-től kezdve, mint jegyzők, a X. fizetési osztályba soroztatnak.

Az 1883:I. tc. 7. §-ának az a rendelkezése, mely szerint birósági jegyző csak az lehet, a ki a birákra nézve előirt jogi képesitést igazolja, hatályát veszti.

Azon hivatali teendőket, melyeket a fennálló jogszabályok értelmében csupán jegyzők végezhettek, a jelen törvény hatályba léptétől kezdve csak oly birósági jegyző végezheti, a ki a birákra nézve előirt jogi képesitést megszerezte.

7. § Azok a birósági jegyzők, a kik a X-ik fizetési osztályban két évet eltöltöttek és a birákra nézve előirt jogi képesitést megszerezték, évi 400 korona, a nyugdijba be nem számitható képesitési pótlékban részesülnek.

A jelen törvény hatályba léptéig kinevezett jegyzőket ez a pótlék és pedig a bezárólag 1907. évi deczember hó 31-ig kinevezett jegyzőket 1908. évi január hó 1-től kezdve, az 1907. évi deczember hó 31-ike után kinevezetteket pedig a jelen törvény hatályba léptét követő hó 1-től kezdve akkor is megilleti, ha a X-ik fizetési osztályban két évet még nem töltöttek.

Az 1908. évi január hó 1-től számitandó első két év alatt, a mennyiben képesitési pótlékkal egybekötött jegyzői állás üresedik meg, az ekként rendelkezésre álló képesitési pótlék olyan, birói képesitéssel biró jegyző részére is utalványozható, a ki a X-ik fizetési osztályban két évet még nem töltött.

8. § Ez a törvény a kihirdetés napján lép életbe.

Végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg.


  Vissza az oldal tetejére