Az előző kormány Belgiummal szemben a vám- és kereskedelmi szerződést 1906. évi márczius hó 1-ére felmondta. Ebből kifolyólag a belga kormány kiküldötteivel a bizottsági tárgyalások 1906 január hó 8-án kezdettek meg Bécsben és a korábbihoz hasonló kölcsönös tarifaengedményeken alapuló szerződés megkötésére vezettek. Midőn Belgiummal ekkép 1906. évi február hó 12-én és az előző kormány hozzájárulásával kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot bemutatni szerencsém van, mindenekelőtt egy fentartással kell élnem. E szerződésre nézve ugyais ki kell jelentenem, hogy ez az 1899. évi XXX. tc. határozott rendelkezései ellenére jött létre, a mennyiben az idézett törvény értelmében mindaddig, mig az uj vámtarifa megalkotva nincs, kereskedelmi szerződés külállamával nem lett volna köthető. De egyébként is beleütközik ez a szerződés az 1899. évi XXX. tc. -be, a mennyiben nem tesz eleget az idézett tc. 1. §-a azon rendelkezésének, mely szerint - a magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt fenforgó vám- és kereskedelmi viszonyok az 1907. év Ő Felsége királyságai és országai közt fenforgó vám- és kereskedelmi viszonyok az 1907. év végéig terjedő időtartamára az 1867. évi XII. törvénycikk 68. §-ában az országnak fentartott önálló rendelkezési jog alapján szabályoztatván - az ezen idő alatt esetleg kötendő kereskedelmi szerződések, a melyek az 1899. évi XXX. tc. 4. §-a értelmében az 1907. éven tul terjedő időtartamra nem lettek volna köthetők, a két állam nevében kötendők. A bevégzettt ténynyel szemben, midőn e szerződést a szerződő külállam már szószerint törvényerőre emelte, arra lehet csak szoritkoznunk, hogy a fentebbi fentartásnak kifejezést adjunk.
Ezen kijelentés után a Belgiumban való kereskedelmi iszonyaink jellemzésére a következőket tartom szükségesnek megjegyezni. Belgiummal való forgalmunk ugyan ez idő szerint aránylag még jelentéktelen, mind a mellett a korábbi szerződés tartama alatt folytonos fejlődést mutat s igy remélhető, hogy a kölcsönös forgalom megkönnyitésének további biztositása mellett főbb kiviteli czikkeink, nevezetesen versenyképen mezőgazdasági termékeink, Belgiumnak épen ezen áruk felvételére igen alkalmas és jutalmazó fogyasztó piaczain mind nagyobb tért fognak foglalhatni.
Belgium külkereskedelmi forgalmát a belga áruforgalmi statisztika szerint a következő táblázat mutatja:
Bevitel (ezer forintban) 1904-ben összesen: 2.782.220; Ausztria és Magyarországból 10.340 (0.4%). Kivitel (ezer frankban) 1904-ben összesen: 2.183,261; Ausztria és Magyarországba 19.692 (0.9%). Kiviteli többlet Ausztria és Magyarországgal szemben: +9352.
E szerint Belgium kereskedelmi mérlege állandóan passiv. Az utóbbi években ugy a bevitel, mint a kivitel jelentékenyen emelkedő irányt követ.
A bevitelnél első helyen szereplő Francziaország bevitele 1891. óta mintegy 86 millió frankkal emelkedett, a mi 26%-os növekedésnek felel meg; az emelkedés 1903-ról 1904-re 15.1% és leginkább szembetünt a nyers textiláruknál (főleg kender), fonalaknál, aczélnál és a fánál. A második helyen szereplő Németország bevitele 1891-től 1904-ig 171 millió frankkal emelkedett, a mi 95%-os növekedést képvisel. A megelőző évhez képest az emelkedés 3. 1%. Legjelentékenyebb emelkedést a textil nyers anyagok (különösen gyapju) mutatnak. A harmadik helyen következő Anglia bevitele az utolsó 14 év alatt 136 millió frankkal emelkedett és igy 68%-os növekedéssel szintén messze elhagyja a megfelelő franczia arányszámot. A mult évhez viszonyitva Anglia 3.1%-os emelkedést mutat fel: főleg a magvaknál, gyanta és kátrányféléknél, fonalaknál, a gyémántoknál és különböző nyers ásványi termékeknél, növényi olajoknál. Az északamerikai Egyesült-Államok, melyek 1901-ben a második helyet foglalták el, feltünően alacsony számokkal szerepelnek és 1904. évben már az ötödik helyre szorultak le. Ausztria és Magyarország a 22-ik helyet foglalják el Belgium bevitelében, az emelkedés 1901. óta mintegy 55%.
Belgium kivitelében az első helyen a Németbirodalom szerepel, mint az összes belga kivitel mintegy 23%-ának piacza; bevitele Belgiumból 1891. óta 72%-kal emelkedett, a mi 211 millió franknak felel meg. 1903-ról 1904-re a növekedés 10%, főleg az olajos magvaknál, len, gyapju stb. fonalaknál, textil nyers anyagoknál és kaucsuknál. Francziaország és Anglia váltakozva foglalják el a 2-ik és 3-ik helyet. Francziaország bevitele Belgiumból 1891-1904-ben 32 millió frankkal csökkent, ellenben Anglia bevitele Belgiumból ugyanazon időtartam alatt 127 millió frank, a mi ismét 48%-os emelkedés, Ausztria és Magyarország 1904-ben a 14-ik helyen szerepelt Belgium kivitelében; a vámterület behozatala 1891. óta mintegy 90%-kal emelkedett.
Belgium legfőkép iparczikkeket, nevezetesen gyapjufonalakat és szöveteket, fegyvereket és üvegárukat hoz be hozzánk, ellenben a mi kivitelünk Belgiumba leginkább a Magyarországot első sorban érdeklő mezőgazdasági termékekből, főleg árpa, liszt és malátából, szárnyasból, vadból, állati termékekből, magvakból, kemény fürészárukból, hajlitott fabutorokból, papirosból, lenfonalak és lenárukból, nemezből és nemezárukból áll. A forgalom mindkét irányban emelkedést mutat, de legnagyobb az emelkedés épen azoknál az áruknál, a melyek, mint az árpa, bab, faáruk stb. Magyarország főkiviteli czikkeit képezik.
Belgium legfontosabb beviteli czikkeit a gabonanemüek képezik. Igy pl. buzabevitele 1904-ben 304. 6 millió frankot tett, mely összegben azonban a vámterület alig részesedik. A bevivő országok közül az olcsó tengeri szállitás felhasználásával Rumánia áll első helyen. Jelentékeny még Belgium tengeri és árpabevitele. 1904. évben 58, illetve 55 millió frank volt; a vámterület csak az árpakivitelnél szerepel, mely 1904. évben 459 ezer, 1905. évben pedig 1. 606 ezer koronát ért el, mely összegből 750 ezer korona Magyarországra esett. Ezen adatokból és számokból kitünik, hogy Belgium Magyarország legfontosabb mezőgazdasági czikkei számára kedvező piacz volna. Belgiumnak a vámterületről való bevitelében első helyen a tölgyfa és diófa áll, mely tételnél Magyarország is jelentékeny összeggel szerepel. A belga statisztika szerint második helyen levő festékeknél Magyarország már kevéssé van érdekelve. A külön meg nem nevezett növények czime alatt kimutatott tételnél legnagyobbrészt a komló kivitele szerepel és pedig csaknem állandó emelkedéssel. Jelentékeny még a tojás, élő állatok és dohány bevitele a vámterületről. Ezen czikkek közül Magyarország nagyban van érdekelve a tojás kivitelénél.
Belgium főkiviteli czikke a vámterületre a mosott, nyers gyapju, melynek kivitele emelkedő irányzatot mutat és 1905-ben a vámterületi statisztika szerint csaknem elérte a 10 millió koronát. Tekintényes összeggel szerepel a mosatlan gyapju is 4.6 millió korona értékben. A gyapju után Belgiumnak a vámterületre való kivitelében lőfegyverek és fegyverrészek állanak első helyen, a mi az elismert kitünő minőségű belga fegyverek nagy keresletében leli magyarázatát. A gyapjufonalak és gyapjuszövetek kivitele erősen hanyatlik, ugyanez áll a kaucsuk, valamint a csiszolt táblaüveg kivitelére nézve is; ez utóbbi kivitele 1898-ban még 1.6 millió koronát tett. 1905-ben pedig 537 ezer koronára csökkent. Jelentékeny kiviteli czkkek még a pálma- és kókuszdióolaj, csiszolatlan lapok márványból és a megmunkált prémbőrök, mely utóbbi czikknek kivitele a vámterületre rohamosan emelkedik, a mennyiben 1898-ban 66 ezer koronáról 1905-ben 674 ezer koronára növekedett.
Magyarország külkereskedelmi forgalma Belgiummal - mintmár emlitettem - aránylag csekély, a mennyiben 1905. évben a behoztal 4,504 ezer koronát, a kivitel pedig 5.515 ezer koronát tett. Külkereskedelmi mérlegünk Belgiummal szemben aktiv ugyan, de a mig behozatalunk állandóan emelkedik, addig kivitelünk ugyszólván stagnál. Igy pl. egyik főkiviteli czikkünk a tölgyfakivonat igen hanyatló irányzatot mutat, szintúgy ásványviz és hántolt rizskivitelünk sem bir ott állandó és nagyobb piaczra szert tenni, sőt rizskivitelünk az utolsó két évben teljesen megszünt. Szépen emelkedik ellenben kemény fürészelt faáru- és különösen tojáskivitelünk. Ez a helyzet egyáltalában nem természetes, Belgium sok árunk részére kedvező piacz lehetne és érdekünkben is állana ott szorosabb kereskedelmi összeköttetéseket keresni.
Áttérve a szerződés szövegének ismertetésére, megjegyzem, hogy annak főbb határozatai, melyek különben az Olaszországgal és Svájczczal kötött kereskedelmi szerződéseink szövegével megegyeznek, a régiekkel szemben több rendbeli módositást szenvedtek. E módositások a nagyobb szabatosságon kivül főleg azt czélozzák, hogy az egyes határozatok a többi államokkal, főleg pedig a Németbirodalommal és Olaszországgal kötöt szerződéseink illető uj határozataival lehetőleg összhangzásba hozassanak, különösen pedig, hogy a továbbra is kölcsönösen fentartott legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása minél tágabb körre kiterjesztessék és szabatosabban megállapittassék.
A 2. czikkhez
A 2. czikk ujonnan vétetett fel. E szerint a szerződő felek alattvalói a másik fél területein fel lesznek mentve minden katonai szolgálat alól, másrészt a katonai szolgáltatások tekintetében a saját nemzetbeliekkel egyenlő elbánásban részesülnek. Minthogy Belgiumban a fennálló törvények értelmében külföldiek is kötelesek polgári őrségi szolgálatokat teljesiteni, az uj szerződésben megállapitott ezen kedvezmény Belgiumban tartózkodó alattvalóinknak előnyére fog válni.
A 4. czikkhez
A 4. czikk az egyidejüleg megállapitott szerződéses tarifák alkalmazását a Németbirodalommal kötött uj szerződésünk illető határozataihoz hasonlóan szabályozza. A származási bizonyitványok kötelezővé tétele csakis a fontos kereskedelmi politikai okokból elkerülhetetlenül szükségessé váló esetekre korlátoztatik.
A 9. czikkhez
A 9. czikk a fegyverek, lőszerek és robbanó anyagok átvitelének megkönnyitésére nézve létrejött uj megállapodásokat foglalja magában.
A 11. czikkhez
A 11. czikknek a kereskedelmi utazókra vonatkozó határozatai megegyeznek a korábbi szerződés 5. czikkével, a minta gyanánt bevitt fogyasztási czikkeket illetőleg a 6. bekezdésben a nagyobb szabatosság kedveért tett módositással. Uj csupán a két utolsó bekezdésben foglalt kiegészités, mely szerint a minták visszkivitele a bevitelkor akár a vámösszeg letétbe helyezése, akár óvadék utján biztositandó és a kereskedelmi utazók által minta gyanánt bevitt nemes fémáruk, épugy, mint a Németbirodalommal kötött szerződésünk illető határozata szerint is, a fémjelzési kényszer alól felmentetnek.
A 12. czikkhez
A 12. czikk a Németbirodalommal kötött kereskedelmi szerződésünkbe is felvett határozatokkal megegyezőleg megállapitja, hogy a jogérvényesen megalakult részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipari vagy pénzügyi társaságok, ideértve a biztositó társaságokat is, kölcsönösen a viszonosság elveinek megfelelő bánásmódban fognak részesittetni.
A 15. czikkhez
A 15. czikk a többi szerződéseinkben foglalt határozatokkal megegyezőleg a korábbi belga szerződésünk 7. czikkének módositásával ujonnan szabályozta a konzulokat megillető kiváltságokat és mentességeket.
A 18. czikkhez
A 18. czikkbe a Németbirodalommal és Olaszországgal kötött szerződésünkből átvétettek azon határozatok, a melyek a tarifákra vonatkozó megállapodások értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltéréseknek választott biróság által való eldöntésére és az e részben követendő eljárásra vonatkoznak. E czikk utolsó bekezdése a költségek felosztásának szabályoztatására is kiterjed.
A 19. czikkhez
A 19. czikben a szerződés életbeléptetési időpontja, tartama és felmondása, az egyidejüleg előterjesztett többi szerződéseink ide vonatkozó határozataival megegyezőleg akkép van megállapitva, hogy a szerződés, esetleg 1915. évi deczember hó 31-ére is felmondható.
Az A) Tarifához
A Belgiumba való bevitelre nézve az A) szerződéses vámtarifában részünkre biztositott vámkedvezmények mérlegelésénél mindenek előtt figyelembe veendő, hogy Belgium épugy, mint Olaszország, a szerződési tárgyalások meginditása alkalmából nem revideálta ujból korábbi általános vámtarifáját. Kiviteli érdekeink megóvása szempontjából tehát a tárgyaló kormány beérte azzal, hogy az uj szerződésben ép ugy, mint a korábbi belga szerződéses tarifában is, a bennünket leginkább érdeklő belga vámokat csupán megkötötte. Ehhez járul még az is, hogy a Németbirodalom az 1904. évi junius hó 22-én Belgiummal kötött kereskedelmi és vámszerződésben több oly czikkre nézve eszközölt ki tarifaengedményeket, a melyek a legnagyobb kedvezmény révén a mi kivitelünknek is javára fognak válni. Ehhez képest a szerződést megkötött előző kormány az A) tarifában csupán a reánk nézve legnagyobb fontossággal biró tételekre szoritkozott.
A B) Tarifához
A Belgiumnak ez alkalommal részünkről ujonnan tett engedmények leginkább ipari vámokra vonatkoznak; mezőgazdasági téren tett engedményeink; melyek Magyarország termelési érdekeit első sorban érintik, csupán a gyümölcsre, élő növényekre, osztrigára és homárra szeoritkoznak.
A Zárjegyzőkönyvhöz
A 2. pontban Belgium fentartota magának, hogy a Belgiumba való bevitelre nézve a szerződéses A) tarifában foglalt értékvámokat a szerződés tartama alatt suly, mérték vagy darab szerinti specifikus vámokká változtathassa át. Arra nézve, hogy az átszámitás legalább a bennünket e tekintetben leginkább érdeklő czikkeket illetőleg a tényleges átlagértékek alapján fog eszközöltetni, biztositékul szolgál azon kikötés, mely szerint Belgium ez átváltoztatások iránt előbb velünk érintkezésbe fog lépni s a mennyiben megegyezés nem jönne létre, a kérdés a választott biróság által lesz eldöntendő.
A 3. pontban, az e részben az Olaszországgal kötöt szerződésünkben foglalt fentartások mintájára kiköttetett, hogy az esetre, ha Belgium a fürészelt tölgyfa bevitelére nézve fennálló vámokat felemelné, e vámok az ezen pontban szám szerint megállapitott maximális vámokat nem fogják meghaladni.
