1. § A szeszadó tárgya, neme és megszabása.
A magyar szent korona országainak területén termelt szesz adó alá esik, mely a szeszfőzdék nemeihez képest, melyekben a termelés történik, vagy a termeléskor mint termelési adó, vagy a szesznek a hivatalos ellenőrzés alól a szabad forgalomba bocsáttatásakor mint fogyasztási adó fizetendő.
A termelési adó minden hektoliter és szeszfok (hektoliterfok alkohol, liter alkohol) után a meghatározott 100 foku szeszmérő szerint 1 K és 40 fillér.
A fogyasztási adónak két - egy kisebbik és egy nagyobbik - tétele van, és pedig:
a kisebbik tétel 1 K 40 f,
a nagyobbik tétel 1 K és 64 f minden hektoliterfok (liter) alkohol után.
A fogyasztási adónak kisebbik tétele szerint megadóztatandó alkohol termelése korlátozva van. Az egy-egy termelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának első napjától, a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó napjáig termelhető ezen alkoholmennyiség (szeszkontingens) megállapitása és annak a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék között való felosztása iránt jelen törvény hatodik fejezete intézkedik.
2. § A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, ugyszintén Bosznia és Herczegovina területéről behozott szesz utáni adónak a magyar szent korona országai javára való megtéritése iránt az 1899. évi XVII. törvénycikkel módositott 1894. évi XV. törvénycikk, valamint a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában létrejött és az 1908. évi XII. törvénycikkel beczikkelyezett szerződés XIII. czikkének 1. pontja rendelkezik. Ezenkivül az idézett szerződés érvényének tartalma alatt az olyan szesz, mely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területéről hozatik be a magyar szent korona országainak területére, szintén adó alá esik abban az esetben, ha azon területen, melyről a behozatal történik, a szeszadó tétele alacsonyabb a magyar szent korona országainak területén érvényben levő adótételnél. Az adó az illető területről behozott égetett szeszes folyadékban levő minden hektoliterfok (liter) alkohol után oly összegben fizetendő, mely összeggel a kivivő területen érvényes adótétel alacsonyabb a magyar szent korona országainak területén érvényben levő adótételnél. A különbözeti adó, amelynek tétele rendeleti uton közhirré teendő, az emlitett területekről 1 litert meg nem haladó mennyiségben behozott szesz után is fizetendő.
3. § A sajtolt élesztő termelésétől járó adó.
Ha a szesztermeléssel együtt sajtolt élesztő (elárusitásra szánt élesztő) is készittetik: a termelt minden liter alkohol után 5 fillér külön adó fizetendő.
4. § Mentesség a szeszadó alól.
a) Teljes mentesség.
Az államkincstár biztositására szükséges feltételek és elővigyázati intézkedések mellett fogyasztási adó alá nem esik:
1. ama szesz, mely mint olyan, avagy borban, melyhez a szesztartalom emelése végett vegyittetett, a vámvonalon át kivitetik;
2. ama szesz, mely a vámvonalon át való kivitelre szánt czikkek előállitásához felhasználtatik;
3. ama szesz, mely eczetkészitéshez, égetési és tisztitási czélokra, mótorok hajtására, ugyszintén mely tudományos czélokra fordittatik;
4. ama szesz, mely belföldi fogyasztásra szánt, itali czélokra azonban nem alkalmas czikkeknek iparszerü előállitásához használtatik fel, kivételével azon szesznek, mely olyan illatszerek, kosmetikus czikkek, gyógyszerek és gyógyászati készitmények előállitásához használtatik fel, amelyek kész állapotban még alkoholt tartalmaznak.
Az a szesz, mely valamely termelési adó alá eső szeszfőzdében termeltetett, s melynek alkoholmennyisége a szeszmérőgép jelzései alapján, vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg, kivitel, illetőleg a fent emlitett adómentes felhasználások czéljára adómentesen raktározható.
Erre az adómentes raktározásra vonatkozó közelebbi határozmányok rendeleti uton állapittatnak meg.
b) Részben való mentesség.
A 2. §-ban emlitett szerződés érvényének tartama alatt, ha a magyar szent korona országainak területén a fogyasztási adó tétele magasabb, mint az a tétel, mely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területén érvényben van, ez esetben a két adótétel közötti külömbözet alól, a pénzügyminister által megállapitandó feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett mentesithető ama szesz, mely borhoz, annak szesztartalmának emelése végett vegyittetik; ugyszintén az a szesz is, mely cognacban, gyümölcspálinkában, szesztartalmu esszencziákban és aetherekben az átutalási eljárás alkalmazása mellett a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg Bosznia és Herczegovina területére vitetik; végre az a szesz, mely az emlitett területekre való átvitelre szánt folyékony illatszerek, avagy az átutalási eljárás alá nem eső aetherek készitéséhez használtatik fel.
A külömbözet, melynek erejéig a fogyasztási adó alól való mentesség engedélyezhető, rendeleti uton közhirré tétetik.
Ezen részben való adómentességet azok a bornagykereskedők, nagyobb terjedelmü pinczekezelést folytató bortermelők, illetőleg nagyobb cognacgyárosok, gyümölcspálinkagyárosok, esszenczia-, aether- és illatszergyárosok vehetik igénybe, kik erre a pénzügyminister engedélyét birják.
A fogyasztási adó alól a fentebb meghatározott mértékben mentes az a szesz is, a mely fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéből, szesz tartására rendelt szabadraktárból, avagy szabadraktárrá nyilvánitott szeszfinomitóból, vagy adómentes raktározásból (jelen § a) pontja utolsó bekezdés) az átutatási eljárás alkalmazása mellett közvetlenül küldetik a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg Bosznia és Herczegovina területére és annak odaérkezése igazoltatik.
5. § Kedvezmény a mezőgazdasági szeszfőzdék részére.
1. A fogyasztási adó alá eső mezőgazdasági szeszfőzdék minden hektoliter alkohol után, mely az erre vonatkozó határozmányok szem előtt tartásával gyártelepükről elszállittatik, az állampénztárból jutalomban részesittetnek, mely jutalom 4 hektoliteren felül 7 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 2 K, 2 hektoliteren felül 4 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 4 K, 2 hektoliterig terjedő átlagos napi alkoholtermelésnél 6 K.
A jelen törvény életbeléptével kezdődő, valamint az ezt követő további 4 termelési időszakban is, az előbbeni bekezdés szerint járó jutalmakon felül minden hektoliter alkohol után még további 1-1 K jutalom engedélyeztetik.
A jutalom kifizetésének időpontja és feltételei rendeleti uton állapittatnak meg.
2. Mezőgazdaságinak az a szeszfőzde tekintetik, melynél a következő feltételek együttesen megvannak:
a) Az illető szeszfőzdének egy vagy több mezőgazdasággal akként kell összekötve lennie, hogy kizárólag vagy legnagyobb részben e mezőgazdaság, illetőleg mezőgazdaságok terményeiből nyerje a szesztermeléshez szükséges anyagokat; viszont a szesztermelésnél nyert moslékot mint takarmányt, vagy legalább is az e moslékon hizlalt marhától származó trágyát az illető mezőgazdaságnak szolgáltassa.
b) A szeszfőzdének üzemterjedelme az egyes havi bejelentési időszakokban naponként átlag 7 hektoliter alkohol termelését meg nem haladhatja és annak a mezőgazdasághoz, illetőleg mezőgazdaságokhoz tartozó szántóföldek, rétek és legelők területéhez olyan arányban kell állnia, hogy a havi bejelentési időszak egy-egy üzemnapjára eső átlagos alkoholtermelés hektáronként három liter alkoholt meg ne haladjon.
c) Az egy-egy termelési időszakban termelt alkohol összes mennyisége 1680 hektolitert meg nem haladhat.
A 2. a) pont alatt meghatározott ama feltételtől, hogy valamely mezőgazdasági szeszfőzde egészben vagy legnagyobb részben a vele összefüggő mezőgazdaság, illetőleg mezőgazdaságok terményeiből nyerje a szesztermelésnél szükséges anyagokat, csakis abban az esetben tekinthetni el, ha e feltétel teljesitését köztudomásu rossz termés akadályozza.
A 2. b) pont alatt meghatározott naponkénti átlagos termelés tullépését a pénzügyminister megengedheti abban az esetben, ha a szeszfőzde vállalkozója hitelesen igazolja, hogy a készletben meglevő szesztermelési anyagok romlása miatt a szeszfőzési üzem fokozása szükségessé vált. A naponkénti átlagos termelés tullépésének ezen megengedett esetében azonban az illető havi bejelentési időszakokban termelt alkoholnak azon része után, mely a 2. b) pontban meghatározott arány szerinti termelés mérvét meghaladja, jutalom nem jár.
3. A fennebbi határozmányok hasonszerü alkalmazást nyernek az oly szeszfőzdéknél is, melyeket valamely szövetkezet tart üzemben, ha e szövetkezet tagjai mezőgazdaságoknak tulajdonosai vagy haszonbérlői s itt a szövetkezet valamennyi tagjának mezőgazdaságaihoz tartozó szántók, rétek és legelők összes területe beszámitandó.
4. A ki igényt tart arra, hogy valamely szeszfőzde a mezőgazdaságiak közé soroztassék, tartozik ebbeli igényét legkésőbb négy héttel az üzem megkezdése előtt a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni s egyszersmind hitelt érdemlő módon kimutatni, hogy a fennebbi feltételek megvannak.
6. § Jutalom és adóvisszatérités a szesznek a vámvonalon át való kivitelénél.
Az olyan szesz után, mely a 4. § a) 1. és 2. pontja alapján a fogyasztási adó alól mentes, minden liter alkohol után 7 f kiviteli jutalom engedélyeztetik.
Ez a kiviteli jutalom az olyan szesz után is engedélyeztetik, mely a 4. § a) pontjának utolsó bekezdésében foglalt határozmány alapján adómentesen raktároztatott és a 4. § a) 1. vagy 2. pontjában meghatározott czélokra fordittatik.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a kiviteli jutalmakat időlegesen vagy állandóan leszállithassa, avagy azokat teljesen is megszüntethesse, mihelyt más oly országok, melyek a szeszkivitelnél jelenleg jutalmat engedélyeznek, ezt a jutalmat mérséklik vagy megszüntetik.
Az olyan szesz után, mely a szabadforgalomból legalább 50 liter mennyiségben a vámvonalon át kivitetik, minden liter alkohol után adóvisszatérités fejében 1 K és 5 f engedélyeztetik.
Ez az adóvisszatérités utalványok utján történik, melyek a kiviteltől számitott 6 hónap mulva válnak esedékessé.
A szabadforgalomból a vámvonalon át kivitt alkoholtartalmu czikkek után sem kiviteli jutalom, sem adóvisszatérités nem adatik.
7. § Adóvisszatérités a szesznek másnemü kivitelénél.
A 2. §-ban emlitett szerződés érvényének tartama alatt, ha a magyar szent korona országainak területén a fogyasztási adó tétele nagyobb, mint az a tétel, mely a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területén érvényben van: az adóval nem terhelt olyan égetett szeszes folyadék után, mely egy litert meghaladó mennyiségben az átutalási eljárás alkalmazása mellett a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg Bosznia és Herczegovina területére kivitetik, részleges adóvisszatérités engedélyeztetik.
E részleges adóvisszatérités fejében minden liter alkohol után likőrnél, rumnál, alkoholtartalmu esszencziáknál és aethereknél azon különbözet teljes összege engedélyeztetik, melylyel az illető területen, a melyre a kivitel történik, a fogyasztási adónak tétele alacsonyabb, mint a magyar szent korona országainak területén érvényes adótétel; más égetett szeszes folyadékoknál a részleges adóvisszatérités az emlitett külömbözetnek olyan aránylagos hányadával engedélyeztetik, mely a 6. §-ban engedélyezett adóvisszatérités arányának megfelel.
A részleges adóvisszatérités fejében a fentiek szerint járó külömbözet teljes összege, illetőleg annak aránylagos hányada rendeleti uton közhirré tétetik.
A részleges adóvisszatérités utalványok utján történik, melyek az illető küldeménynek a befogadó területen levő átvevő hivatal elé történt állitásától számitott 6 hónap lefolyta után válnak esedékesekké.
A részleges adóvisszatérités egyéb feltételei rendeleti uton szabályoztatnak.
8. § A szeszadó iránti illetékesség.
Sem az a kérdés, hogy az 1. §-ban meghatározott adó, illetőleg a 2. §-ban meghatározott külömbözeti adó fizetendő-e vagy sem, sem az adó, illetőleg a külömbözeti adó mérvének meghatározása, birósági eljárás tárgya nem lehet.
9. § A szeszadóbeli hátralékok.
A le nem fizetett szeszadó, illetőleg különbözeti adó azon módon hajtandó be, mint egyéb állami adók.
Csőd esetében a szeszadó, illetőleg külömbözeti adó a többi állami adóval egy osztályba sorozandó.
10. § Segédkezés a megadóztatás keresztülvitelénél.
A községi előljáróságok kötelesek a jelen törvény határozmányainak végrehajtására hivatott közegeknek hivatalos eljárásukban kivánatukra haladék nélkül segédkezet nyujtani.
A községi előljáróságnak erre kirendelt közege köteles eme hivatalos eljárásnál folytonosan jelen lenni, kihágás vagy szabályellenesség esetében a felvett tényleirást vagy leletet, a kihallgatási jegyzőkönyveket és a vizsgálathoz tartozó minden egyéb okmányt és segédiratot szintén aláirni és egyáltalában minden törvényes segélyt szolgáltatni.
A községeknek a kiküldetésekből származó költségeit az államkincstár megtériteni tartozik.
A vasuti és gőzhajózási vállalatok kötelesek a pénzügyminister rendelkezéséhez képest égetett szeszes folyadékoknak általuk közvetitett szállitásáról kimutatásokat szolgáltatni.
A pénzügyminister elrendelheti, hogy a magyar szent korona országainak határától legfeljebb 15 kilométernyi távolságon belül azok, kik égetett szeszes folyadékoknak nagyban való eladásával, ilyeneknek kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával foglalkoznak, valamint azok, kik oly ipart folytatnak, a melyhez emberi élvezetre alkalmas égetett szeszes folyadékot használnak fel, olyan feljegyzéseket vezessenek, a melyekből az általuk beszerzett és elárusitott vagy kimért, illetve felhasznált égetett szeszes folyadék mennyisége kivehető legyen. Ezek a felek, valamint mindazok, a kik az emlitett határterületen 5 litert meghaladó égetett szeszes folyadékkészlettel birnak, tartoznak a beszerzést számlákkal vagy más fedezeti okmányokkal igazolni. E rendelkezés azokra a községekre is kiterjeszthető, melyekben égetett szeszes folyadékokkal nagyobb mérvü csempészkedés vagy egyéb visszaélés üzetik.
11. § Elévülés.
A szeszadó, illetőleg a külömbözeti adó elévül, ha annak beszedése vagy biztositása az esedékességtől számitott öt éven át nem szorgalmaztatott.
12. § Felelősség a fennálló szabályok teljesitéseért.
Ha valamely adókövetelés a fennálló szabályok szem elől tévesztése folytán veszendőbe megy: az államnak okozott kárért az felelős, a kit a mulasztás terhel.
13. § Az adóra vonatkozó személyes fizetési és kezességi kötelezettség.
1. A termelési adó és a sajtolt élesztő utáni adó fizetésére a szeszfőzde vállalkozója és jövedékcsonkitás esetében az üzletvezető van kötelezve a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett. A vállalkozóval egyetemlegesen terheli a szavatosság azt a személyt is, kinek részére a szeszfőzde üzeme folytattatik.
2. A fogyasztási adó fizetésére kötelezve van:
a) az, ki a szeszt szabad rendelkezésre átveszi; jövedékcsonkitás esetében a szeszfőzde, illetve a szabadraktár üzletvezetője, a vállalkozónak közvetlen szavatossága mellett;
b) az, ki szeszt, tudva azt a körülményt, hogy az a fogyasztási adó alól törvényellenesen elvonatott, magához vesz.
3. A külömbözeti adó (2. §) fizetésére kötelezve van az, ki az égetett szeszes folyadékot, a mennyiben az nyilvános közlekedési vállalat utján érkezett, személyesen vagy megbizottja utján a nyilvános közlekedési vállalattól átveszi; más esetben első sorban az, ki az égetett szeszes folyadékot személyesen vagy megbizottja által behozza, s ha ez felelősségre nem vonható, másodsorban az, ki a küldeményt átveszi.
14. § Az adó fizetésére kötelezett két vagy több személy kötelezettségének terjedelme.
Ha a 13. §-ban emlitett esetekben két vagy több személy van az adó fizetésére kötelezve, eme kötelezettség őket egyetemlegesen terheli.
15. § Dologi kezesség a fogyasztási és külömbözeti adóért.
A fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó a szeszt mindaddig terheli, mig az az üzleti helyiségekben (24. §), vagy szabadraktárban, vagy hivatalos zár alatt, vagy az üzleti helyiségekből valamely szabadraktárba való szállitás alatt vagy megforditva, vagy kivitelre avagy behozatalra irányuló szállitás alatt áll és minden más, magánjogi czimből származó igényt megelőz.
A szesz emez esetek egyikében sem juthat szabad forgalomba magánjogi czimből eredő igény alapján mindaddig, mig az azt terhelő fogyasztási adó, illetőleg külömbözeti adó le nem fizettetett vagy nyujtott hitel esetében előirva nem lett.
16. § Harmadik személy irányában, ki a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó fizetésére nincsen külömben is kötelezve, a szesz a le nem fizetett fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó beszedése czéljából következő esetekben vétethetik igénybe, és pedig:
a) az ellen, ki a szeszt a fogyasztási adó, vagy a külömbözeti adó fizetésére kötelezett személy nevében és előnyére, avagy az attól arra nézve nyert zálogjog alapján birja;
b) az ellen, kitől a fogyasztási adó vagy a külömbözeti adó fizetésére kötelezett személy jogositva van a tárgyat tulajdoni keresettel polgári peres uton visszakövetelni;
c) az ellen a birtokos ellen, ki a szesz megszerzésénél alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy a tárgy a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó alól törvényellenesen elvonatott.
17. § Ha az olyan szesz birlalója, mely után a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó még nem fizettetett le, arra zálogjogot szerzett: ő e zálogjogot a fizetetlen illető adó lerovása előtt nem érvényesítheti, ha a zálogjog megszerzésénél tudta, vagy alapos gyanut kellett hogy meritsen arra nézve, hogy az égetett szeszes folyadék a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó fizetése alól törvényellenesen elvonatott, vagy hogy az után a zálogjog megszerzése idejében a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó még nem fizettetett le.
18. § Az olyan szesz, melynél az államkincstárnak a le nem fizetett fogyasztási adóra, illetőleg a külömbözeti adóra való igénye fennforog, az illető adó lefizetése esetében a birlalónál hagyatik.
Ha azonban a birlaló az adót nem fizeti le: az adó alá eső égetett szeszes folyadék annak költségén hivatalos őrizet alá veendő, s abban az esetben, ha a fogyasztási adó, illetőleg a külömbözeti adó lefizetése a hivatalos őrizet alá vétel napjától számitott három hónapon belül be nem következik, nyilvánosan elárusittatik.
A befolyt vételár a fogyasztási adónak, illetőleg a külömbözeti adónak és az őrizet és elárusitás költségeinek levonása után a jogositottnak kiszolgáltattatik.
19. § Az üzleti helyiség leirása és a műeszközök és tartályok jegyzéke.
A ki égetett szeszes folyadékot termelni, vagy ezt lepárolás utján tisztitani vagy alkoholtartalmu italokat lepárolás utján késziteni szándékozik: köteles az üzleti helyiségek leirását és a műeszközök jegyzékét, illetőleg az üzemi bejelentést a kiszabott határidő alatt (41., illetőleg 51. és 73. §) benyujtani.
Ezek a határozmányok, valamint a 21. §, a 22. § 1. pontjának, továbbá a 24. és 28. §-ok határozmányai, a sörfőzdék kivételével az olyan üzleti vállalkozásokra nézve is hasonszerü alkalmazást nyernek, a melyekben lisztes anyagokból, keményitő lisztből, növényi rostokból, csicsókából, répából, czukorüledékből, szörpből és más magasabb czukortartalmu folyadékokból czefre készittetik és erjesztetik, de szesz nem termeltelik.
Azok a személyek, kik az előbbi bekezdésekben emlitett üzleti vállalkozások egyikét sem folytatják, de valamely czélra lisztes anyagból czefrét késziteni és erjeszteni szándékoznak, ezt csak a pénzügyigazgatóság előleges engedélye alapján tehetik. Az engedély feltételei rendeleti uton állapittatnak meg.
20. § A lepároló készülékek bejelentése.
A 19. §-ban emlitett eseteken kivül is a lepároló készülékek, valamint az azokhoz tartozó hűtőkészülékek birtoklása a birtokos által az illetékes pénzügyi közegnek irásbelileg vagy szóbelileg a megszerzéstől számitandó 48 óra alatt bejelentendő, és a bejelentés megtörténtét tanusitó igazolvány a pénzügyi közegtől átveendő.
Az ilyen készülékek külföldről való behozatalának ellenőrzése rendelet utján fog szabályoztatni.
Mindazok, a kik ilyen készülékek előállitásával foglalkoznak, kötelesek az előállitott készülékeket azok elkészitésétől számitandó 48 óra alatt az illetékes pénzügyi közegnél irásban bejelenteni és ennek megtörténtéről az emlitett pénzügyi közegtől igazolványt beszerezni.
Minden lepároló készüléken a készitő neve és lakhelye megfelelő módon kitüntetendő.
Ezeknek a készülékeknek birtokosai azokat sem egészben, sem azoknak egyes részeit másnak mindaddig át nem adhatják, mig az átvevő nevét és lakhelyét, az átadandó készülék vagy egyes alkatrész pontos megjelölése mellett az illetékes pénzügyi közegnek be nem jelentették és a bejelentés megtörténtét tanusitó igazolványt attól át nem vették.
Az e szakasz értelmében tett bejelentésekről kiszolgáltatott igazolványok a pénzügyi közegeknek kivánatukra mindig felmutatandók.
E bejelentéstől a gyógyszerészek és laboratoriumok csak azokra a lepároló készülékekre nézve vannak felmentve, melyek kizárólagosan kisérletezési czélokra használtatnak és üvegből készitvék.
21. § A vállalkozónak általános kötelezettségei az iparüzlet tekintetében.
A vállalkozó köteles iparüzletét a szeszfőzde külső részén könnyen felismerhető felirással megjelölni.
Felelős továbbá a műeszközökön és műszereken levő hivatalos jelek épségben tartásáért, és főleg köteles e jeleknek vagy mások által vagy véletlenül történt megsértését vagy teljes megsemmisitését, legfeljebb 24 óra alatt attól az időponttól számitva, midőn arról tudomást szerzett, a jelzés megujitása végett a legközelebbi pénzügyi közegnek bejelenteni.
Függetlenül a 41. és 51. §-ban a vállalkozóra rótt abbeli kötelességtől, hogy az üzletvezetőt és a felügyelő személyzetet bejelenteni tartozik, köteles a vállalkozó távolléte idejére az üzleti helyiségben tartózkodó oly egyént is kijelölni, a ki az üzleti helyiség felügyeletével megbizott pénzügyi közegek által kivánt felvilágositásokat az ő nevében megadja.
Feltételeztetik, hogy az üzletvezető vagy ennek távollétében az, a ki a segédek és munkások felügyeletével van megbizva, a vállalkozó által eme felvilágositásoknak a vállalkozó nevében való megadására felhatalmaztatott.
Ha a vállalkozó erre más valakit rendel, ezt az iparüzlet felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásban tartozik bejelenteni.
Az üzleti helyiség leirásának, a műeszközök és edények jegyzékének, az adóköteles művelet bejelentésének, az üzemi akadályokról tett és más szükségessé vált jelentéseknek a benyujtásukat igazoló hivatalos bizonyitványnyal ellátott példányait az adóbárczával és a vállalat lajstromával együtt az üzleti helyiségben kell tartani oly helyen, hogy azokhoz a pénzügyi közegek könnyen hozzáférhessenek.
Ha a vállalkozó egészen felhagy üzletével, tartozik ezt a most emlitett pénzügyi közegnek irásban bejelenteni, mert ama kötelezettségétől, mely szerint az üzleti helyiségeken, a műeszközökön és edényeken levő hivatalos jelekre felvigyázni tartozik, csakis akkor mentetik fel, ha az ebbeli jelentés benyujtásának megtörténtét igazoló bizonyitvány kezében van.
Ha a szeszfőzde terménye a fogyasztási adó alá esik, a pénzügyi közegek e bejelentés alapján az összes szeszkészleteknek mennyiségét megállapítják.
A vállalkozónak szabadságában áll a megállapított alkoholmennyiség után a fogyasztási adót részben vagy egészben azonnal készpénzben lefizetni, vagy arra nézve az engedélyezett adóhitelt igénybe venni.
Mindkét esetben a fogyasztási adó alá eső alkoholmennyiség a vállalkozó szabad rendelkezésére bocsáttatik.
A megadózatlanul maradt alkoholmennyiség ugy kezelendő, mintha szabadraktárban volna elhelyezve.
22. § A termelési anyagok és a moslék tartása, az edényeknek a földbe való beeresztése, a műeszközöknek helyükből való kimozditása, a főzési üzemhez nem tartozó műeszközöknek és edényeknek az üzleti helyiségekben való tartása.
Tilos:
1. szeszfőzésre alkalmas anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségekhez tartozó azon helyiségeken kivül tartani, melyekben a műszaki eljárás gyakoroltatik;
2. a moslékot a főzési helyiségben tartani;
3. a czefretartó kivételével bármely más edényt, külön engedély nélkül a földbe beereszteni;
4. a műeszközöket és edényeket - az anyaélesztőedényeknek, az élesztőedényeknek és élesztőkeverő-kádaknak kivételével - az üzleti helyiségekben a számukra kijelölt helyről kimozditani, kivéve azt az esetet, midőn ez csak rövid időre, azoknak tisztitása czéljából történik;
5. az üzleti helyiségekben az iparvállalat folytatásához nem tartozó üzleti eszközöket és edényeket tartani.
Ezeken kivül a termelési adó alá eső szeszfőzdékre nézve még tilos az adó alá eső műveletre bejelentett anyagokon kivül más, szeszfőzésre alkalmas anyagokat az üzlethelyiségben, vagy a bejelentett anyagokat beczefrézett állapotban az üzleti helyiségeken kivül tartani.
23. § Az edényeknek vagy műeszközöknek más czélokra való használata.
Az iparvállalat teljes megszüntetését kivéve, a czefre kikészitésére rendelt edényeket és főzőkészülékeket, ha ezek hivatalos zár alá helyezve nem lennének is, sem az üzleti helyiségekből eltávolitani, sem más czélra, mint a bejelentettre, használni nem szabad, mielőtt a vállalkozó ebbeli szándékát a szeszfőzde felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek bejelentette és az eme bejelentésnek megtörténtét igazoló bizonyitványt kezéhez vette volna.
24. § Az üzleti helyiség fogalma.
Az üzleti helyiségekhez, melyeknek leirását a vállalkozó benyujtani köteles, tartoznak:
1. azok a helyiségek, melyekben a termelés műszaki eljárása vagy a szeszfinomitás gyakoroltatik;
2. azok a helyiségek, melyekben a készitett termény tartatik, a mennyiben azok az 1. pont alatt felsorolt helyiségektől 500 méternél távolabb esnek;
3. minden az 1. vagy 2. pont alatt felsorolt helyiségek valamelyikével közvetlen összeköttetésben álló helyiség.
25. § A hivatalos zár alkalmazása. Felelősség annak épségben tartásáért.
Az iparüzlet szünetelése alatt a műeszközök hivatalos lepecsételés által vagy más alkalmas módon (hivatalos lezárolás által) használaton kivül helyeztetnek.
Az üzleti időn belül az üzletvezető, az üzleti időn kivül a vállalkozó, vagy ha ez a pénzügyigazgatóságnál helyettest nevezett meg, ez utóbbi felelős a hivatalos zár épségben tartásáért, hacsak be nem bizonyithatná, hogy a megsérülés neki (az üzletvezetőnek, illetve a vállalkozónak vagy helyettesének) be nem számitható véletlen eset, vagy idegen személy hibája által, kiért ő nem felelős, történt.
Mely műeszközök és mily módon helyezendők használaton kivül, azt eme műeszközök czéljához és minőségéhez képest a pénzügyi közegek határozzák meg.
Műeszközök és műszerek, melyek nem szándékoltatnak használatba vétetni, az iparüzlet folyama alatt is használaton kivül helyezhetők hivatalos zár alkalmazása által, ha a pénzügyi közegek ezt szükségesnek találnák.
26. § A hivatalos zár levétele.
Ha amaz időpontig, midőn valamely hivatalos zár alatt levő műeszköznek (edénynek) bejelentett használata megkezdhető, a pénzügyi közeg annak levételére meg nem jelen, a vállalkozó maga veheti le a hivatalos zárt.
27. § Az adóköteles művelet fogalma, felelőssége annak, ki azt vezeti.
Ama cselekmények, melyeknek bejelentése a termelési, illetve a fogyasztási adó megszabása vagy biztositása végett elrendeltetett, adóköteles műveletnek neveztetnek.
A megtörtént bejelentésről, annak megvizsgálása után, a vállalkozónak az e czélra rendelt hivatalos lajstromokból nyomatott bárcza állittatik ki és abban azokra a szeszfőzdékre nézve, melyek a termelési adó alá esnek, az adó megtörtént lefizetése, vagy - ha és a mennyiben adóhitelnek van helye, - az adó előirása bizonyittatik; ama szeszfőzdék részére ellenben, melyeknek terménye a fogyasztási adó alá esik, a bejelentett alkoholmennyiség bizonyittatik.
Csak akkor, ha e bárcza az üzleti helyiségben és a vállalkozó vagy ama személy kezében van, ki a vállalkozó nevében a kellő felvilágositásokat megadni tartozik, szabad a szeszfőzés adóköteles műveletét a bejelentett időben megkezdeni és az arra megjelölt műeszközöket és edényeket használatba venni.
Az adóköteles művelet ugy hajtandó végre, a mint az bejelentetett és a mint azt a kiszolgáltatott bárcza tartalmazza; minden önkényes eltérés az illető büntetési szabályok alkalmazását vonja maga után.
Különösen meg van tiltva a szeszfőzés adóköteles műveletéhez szabályos hivatalos megjelöléssel el nem látott edényeket és műeszközöket használatba venni.
Az, a ki a szeszfőzés adóköteles műveletét vezeti, az üzleti helyiségekben való jelenléte alatt foganatba vett s be nem jelentett vagy a bejelentéstől és a bárcza tartalmától eltérő adóköteles művelet tettesének tekintetik.
28. § Hivatalos szemle.
A jelen törvény végrehajtására hivatott pénzügyi közegek az üzleti helyiségekbe (24. §) nappal, és a bejelentett üzem folyama alatt éjjel is szabadon bemehetnek és hivatalos eljárásuk kellő befejezéseig ottan tartózkodhatnak.
A vállalkozó köteles vagy személyesen, vagy munkásai által nekik hivatalos eljárásukban kivánságukra segédkezet nyujtani.
E közegek az üzleti helyiségbe a fentemlitett eseteken kivül is szabadon bemehetnek valamely községi előljárósági közeg, vagy más hatósági személy jelenlétében és hivatalos eljárásukban őket akadályozni nem szabad.
Jövedéki vizsgálatok esetében köteles a vállalkozó, illetve helyettese az adóbárczákat, lajstromokat és egyéb okmányokat, melyeknek megőrzését a törvény rendeli, vonakodás nélkül előmutatni és szükség esetén a pénzügyi közegeknek téritvevény mellett átadni.
Kihágás esetében a szeszfőzde felügyeletére (ellenőrzésére) hivatott pénzügyi közegek jogosítva vannak a szeszfőzde vállalkozója által a maga saját czéljaira vezetett üzleti és iparkönyveket és másnemű feljegyzéseket, valamint a szeszfőzési üzletre vonatkozó levelezéseket megtekinteni, és ezeket a könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket a pénzügyőrség szervezete és szolgálata iránti szabályok erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módon lefoglalni.
A szeszfőzde vállalkozója vagy annak helyettese a fentemlitett könyveket, feljegyzéseket és levelezéseket az illető pénzügyi közegek kivánatára téritvény mellett átadni köteles.
29. § Megállapitási módok.
Az alkoholmennyiség a különböző termelési anyagokhoz és a főzőkészülék minőségéhez képest:
I. a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozás utján,
II. a várható alkohol mennyisége szerint a szeszfőzővel kötendő szabad egyezkedés (megváltás) utján,
III. a tényleges termelvény szerint állapittatik meg.
30. § A szeszfőzdék felosztása.
E czélra (29. §) a szeszfőzdék felosztatnak:
I. Oly szeszfőzdékre, melyek gyümölcsöt, törkölyt, bort, borseprüt, mézes vizet, sörfőzési hulladékot stb. vagy más, mint a IV. és V. alatt megnevezett anyagokat dolgoznak fel és oly főzőkészüléket használnak, melyre nézve a következő követelmények együttesen teljesitve vannak, ugymint:
a) a főzőkészülék nem folytonos üzemre berendezett és a czefre lepárlásához szükséges meleg a főzőüst külső falától vezettetik;
b) a főzőüstnek ugy oldalfala, valamint fenékfala is sima, tehát sem a fütési felületet nagyobbitó bordákkal, sem hullámokkal ellátva nincs;
c) a főzőkészülék berendezése olyan, a minő berendezésre nézve a 36. § a termelőképesség tekintetében mérvet állapít meg.
II. Oly szeszfőzdékre, melyek az I. alatt emlitett anyagokat dolgoznak fel, de gőzerőre berendezett vagy más oly főzőkészüléket használnak, melyre nézve az I. alatt meghatározott követelmények egészben vagy részben teljesitve nincsenek.
III. Oly szeszfőzdékre, melyek szőlőtörkölyt, borhulladékokat dolgoznak fel és égetett szeszes folyadékkal együtt borsavas sókat termelnek.
IV. Oly szeszfőzdékre, melyek lisztes anyagokat (gabonaféléket, burgonyát, hüvelyes veteményeket és keményitőt) dolgoznak fel.
V. Oly szeszfőzdékre, melyek növényi rostokat, csicsókát, répát, szörpöt, melaszt vagy a czukorgyártás egyéb hulladékait, avagy magasabb czukortartalmu más folyadékokat dolgoznak fel.
Az I., II. és III. alatt emlitett szeszfőzdékben termelt szesz a termelési adó alá, a IV. és V. alatt emlitett szeszfőzdékben termelt szesz pedig a fogyasztási adó alá esik.
31. § Átalányozás a főzőkészülék termelőképessége szerint.
A főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozás alá a 30. § 1. pontja alatt felsorolt szeszfőzdék és szabad választásuk szerint a III. pont alatt felsorolt szeszfőzdék is esnek.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy az emlitett szeszfőzdék közül azokat, a melyekben az alkalmazott összes főzőkészülékek töltési képessége együttesen tiz hektolitert meghalad és vásárolt anyagokat is dolgoznak fel, a tényleges termelvény szerinti adóztatásra kötelezhesse. Ebben az esetben az illető szeszfőzde a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás mellett az üzemet legfeljebb 4 héten át folytathatja azon naptól számitva, a melyen értesittetett arról, hogy a tényleges termelvény szerinti adóztatásra köteleztetik.
32. § Megváltás.
A 29. § II. pontja alatt emlitett megváltás megengedhető:
1. a 30. § I. pontja alá eső azokra a szeszfőzdékre nézve, melyeknek vállalkozói sörfőzők, ha ezek csak saját sörtermelésük hulladékait - a romlott sört kivéve - használják fel szesztermelésre;
2. a 30. § I. pontja alá eső olyan más szeszfőzdékre nézve, a melyek legfeljebb két főzőkészüléket és pedig olynemüeket használnak, a melyek más alkatrészekkel nem birnak, mint egyetlen főzőüsttel, keverőkészülékkel, kazánsisakkal, hütőkészülékkel és az üstsisakot a hütőkészülékkel egybekötő csővel, és melyeknek főzőüstjei együttvéve 4 hektoliternél nem nagyobb ürtartalmuak, legnagyobb átmérőjük pedig a magasságot (36. § A) pont) nem haladja meg, ha a vállalkozó földbirtokos és öntermesztette gyümölcsöt, saját bortermeléséből nyert törkölyt vagy seprüt, bogyós gyümölcsöt, gyökérnövényeket vagy egyéb vadon termő gyümölcsnemüeket használ szesztermelésre.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminister, hogy tekintettel a szőlőtörkölyt vagy a 38. § a) pontjában felsorolt anyagokat feldolgozó némely gazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszonyaira, ezeknél a megváltás utján való adóztatást akkor is megengedhesse, ha azoknak főzőkészüléke a megelőző bekezdésbe felsorolt alkatrészeken kivül még egy alszesztartóval és legfeljebb két deflegmator-tányérral is el van látva, de valamennyi üstnek ürtartalma 3 hektoliternél nem nagyobb.
33. § Az alkoholmennyiségnek megállapitása a tényleges termelvény szerint.
Az alkoholmennyiségnek a tényleges termelvény szerinti megállapitása alá a 30. §-ban II, IV. és V. pont alatt felsorolt szeszfőzdék esnek.
Az alkoholmennyiség megállapításának ezt a módját a 30. § I. és III. pontjában megjelölt szeszfőzdék is igénybe vehetik.
A tényleges termelvény szerinti megadóztatás alá eső szeszfőzdékben a megadóztatandó alkoholmennyiség szeszmérőgép jelzései alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg. A pénzügyminiszter elrendelheti azt, hogy az emlitett módozatok szerinti megállapítás helyett a termelési adó alá eső szeszfőzdékben a termelt alkohol mennyisége a főzőüst töltéseinek számát jelző készülék segélyével, és a 36. § A) pontja szerinti töltési képesség alapul vétele mellett kiszámitandó czefremennyiségből, valamint e czefrének időszakonkénti próbaszerű fokozások utján kideritett alkoholnyeredékéből állapittassék meg. Ha ezen megállapitási mód alkalmazása mellett olyan anyagok dolgoztatnak fel, melyekre nézve a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás esetére a 38. § alkoholnyeredéket állapit meg, ez esetben ennél kisebb alkoholnyeredék nem vehető számitásba.
A szeszszel vegyitett szőlőtörkölyt feldolgozó azoknál a szeszfőzdéknél, melyek az előbb emlitett készülék jelzése szerint naponkint a főzőüstnek több mint 10 töltését párolják le, az ilyen terjedelemben gyakorolt szeszfőzés tartama alatt termelt alkoholmennyiség megállapítása czéljából a czefremennyiség a 36. § A) pontja szerinti töltési képesség felerészének alapul vételével számitandó ki.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy községi, vagy szövetkezeti szeszfőzdék létesitése czéljából megfelelő segélyt engedélyezhessen, avagy ily szeszfőzdéket egyes községekben létesithessen. Ilyen segélyezésnél, illetőleg ilyen szeszfőzdék létesítésénél azoknak a községeknek adandó elsőbbség, melyeknek területén főleg gyümölcstermelés üzetik és a gyümölcs, annak minőségére való tekintettel, legjobban szeszszé való feldolgozás utján értékesíthető. A segélyezés egyéb feltételeit a pénzügyminister állapitja meg.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy az olyan községben és annak környékén, a mely községben községi főzde felállittatott, a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást teljesen beszüntethesse, ha egyuttal a termelőknek az illető vidéken termelt gyümölcs szokásos értékesitését biztositja.
34. § Leengedés a termelési adó alá eső szeszfőzdék számára.
A tényleges termelvény szerint megállapitott alkoholmennyiségből a termelési adó alá eső szeszfőzdék számára, a mennyiben ezek csak oly anyagokat dolgoznak fel, melyek után a 38. § alkoholnyeredéket állapit meg, 25%-nyi leengedés, a községek vagy a községben telepes mezőgazdák által szövetkezeti alapon üzemben tartott ilyen szeszfőzdék számára pedig 30%-nyi leengedés adatik.
Ez a leengedés azoknak a szeszfőzdéknek is adatik, melyekben a termelt alkohol mennyisége szeszmérőgép vagy gyüjtőedény alkalmazása helyett, a 33. § harmadik bekezdésében emlitett más módon állapittatik meg.
35. § Az átalányozás alapja.
A főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alapját képezi:
a) a főzőkészülék napi termelőképessége, vagyis literekben kifejezett ama czefremennyiség, mely 24 órai időtartam alatt az alszesztöltésekkel együtt jelen törvény határozmányai (36. §) szerint kifőzhető,
b) az e czefremennyiség minden hektoliterje után, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest hektoliterfokokban megállapitott alkoholnyeredék (38. §),
c) a 39. § szerinti fokozási tényező,
d) a főzési időtartam.
36. § A napi termelőképesség.
A) A napi termelőképesség az olyan főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy főzőüsttel, keverőkészülékkel, üstsisakkal és hütőkészülékkel, valamint a szükséges összekötő csövekkel: a főzőüst literekben kifejezett töltési képességének négyszeres mennyiségével állapittatik meg abban az esetben, ha a főzőüst legnagyobb belső átmérője a főzőüst magasságának háromszorosát nem éri el.
Addig mig a 33. §-ban emlitett községi vagy szövetkezeti szeszfőzdék vidékenként létesittetnek, vagy a pénzügyminister által szeszfőzdék állittatnak fel, mindazokon a helyeken, a melyek nyers anyagainak kifőzésére ily szeszfőzde még nem létesült:
a) azoknál a szeszfőzdéknél, a melyek csak egy főzőkészülékkel birnak, a főzőkészülék napi termelőképessége a töltési képesség háromszorosával állapitandó meg addig az időpontig, a meddig az ekként megállapitandó termelőképesség alapján a mindenkori termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség 30 liter alkoholt meg nem halad. Ettől az időponttól a napi termelőképesség a töltési képesség három és félszeresével állapitandó meg addig az időpontig, a meddig az ekkép megállapitandó termelőképesség alapján ugyanebben a termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség további 170 litert, mindössze tehát 200 liter alkoholt meg nem halad;
b) a más szeszfőzdéknél a töltési képesség három és félszeresével állapitandó meg a főzőkészülékek napi termelőképessége mindaddig, mig az ekkép megállapitott termelőképességek alapján ugyanazon termelési időszakban megadóztatandó alkoholmennyiség mindössze 200 liter alkoholt meg nem halad. Ha az a) vagy b) alatt emlitett szeszfőzdék által megadóztatandó alkoholmennyiség egy és ugyanazon termelési időszakban 200 liter alkoholt meghalad, ettől az időponttól kezdve a főzőkészülék napi termelőképességének megállapítására nézve az első bekezdésben foglalt határozatok irányadók.
A főzőüst töltési képessége gyanánt a főzőüstnek teljes, azaz a főzőkészülék töltési nyilásának magasságáig kimért ürtartalmának 80 százaléka vétetik. Ha az üstsisak ürtartalma a főzőüst ürtartalmának 30 százalékát meghaladja, ez esetben a töltési képesség a főzőüstnek teljes ürtartalmával számitandó; abban az esetben pedig, ha az üstsisak ürtartalma a főzőüst ürtartalmának 60 százalékát meghaladja, töltési képesség gyanánt a főzőüst és az üstsisak együttes ürtartalmának 80 százaléka veendő.
Az üstsisakra nézve érvényes ez a rendelkezés a sisakot helyettesítő alkatrészre nézve is érvényes.
A főzőüst magassága a főzőüstnek vizbeöntés utján megállapitott űrtartalmából és annak legnagyobb keresztmetszetéből számitandó.
B) Az olyan főzőkészüléknél, mely az alább emlitett berendezéssel is bir, a napi termelőképességet kifejező mennyiség akként állapitandó meg, hogy a főzőüstnek az A) pont szerint kiszámitott többszörös töltési képessége az alább meghatározott százalékokkal felemeltetik és pedig:
a) 6 százalékkal oly esetben, ha a főzőkészülék a kiüritésre szolgáló külön berendezéssel pl. leeresztő nyilással, buktatóval stb. -vel van ellátva,
b) annyiszor 6 százalékkal, ahány félmagassággal a főzőüst legnagyobb átmérője a főzőüst ötszörös félmagasságát meghaladja, mely számitásnál a félmagasságnak törtrésze figyelmen kivül hagyandó; ez a felemelés csak addig az időpontig vétetik számitásba, melyben a fokozási tényező (39. §) alkalmazásra kerül,
c) 5 százalékkal oly esetben, ha 1 vagy 2 egyszerü deflegmator, vagy egyszerüen rektifikálóan ható készülék van alkalmazásban,
d) 10 százalékkal oly esetben, ha kettőnél több egyszerü deflegmator, vagy egynél több oly készülék van alkalmazva, mely egyszerüen rektifikálóan hat, avagy egy vagy több deflegmáló-tányéron kivül még egy vagy több oly készülék van alkalmazva, mely rektifikálóan hat,
e) 20 százalékkal oly esetben, ha rektifikálóan ható alszesztartó van alkalmazva: ha ilyen alszesztartó mellett még a c) és d) alatt emlitett nemü erősítő készülékek is alkalmaztatnak, az esetben az ilyeneknek használatánál különben alkalmazandó százalékos felemelés mellőztetik,
f) 20 százalékkal oly esetben, ha rektifikálóan nem ható előmelegitő van alkalmazásban,
g) 100 százalékkal oly esetben, ha rektifikálóan ható előmelegitő van alkalmazásban.
Ha többrendbeli százalékos felemelésnek feltételei együttesen fennforognak, ez esetben a különböző százalékos felemelések egymásutánban s a megelőző százalékos felemelés által már fokozott négyszeres töltési képesség után számitandók.
C) Ha a főzőkészüléknek jelen szakasz határozmányai szerint megállapitott termelőképességét literekben kifejező mértékszám 10-zel maradék nélkül nem osztható, az a 10-zel maradék nélkül osztható legközelebbi számra lefelé kikerekitendő.
37. § Kedvezmény a szeszszel vegyitett szőlő-törköly feldolgozásánál.
A pénzügyminister az államkincstár biztositására szükséges feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett megengedheti, hogy abban az esetben, ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett szőlő-törköly kerül, a 36. § szerint megállapitott termelőképességnek 80%-a vétessék az átalányozás alapjául. A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a 36. § szabályai alkalmazandók.
38. § Alkoholnyeredék.
Az alkoholnyeredék - a feldolgozásra szánt belföldi anyagok neméhez képest - hektoliterenként következőkép állapittatik meg és pedig:
a) csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprü, bor- vagy gyümölcsmust, szőlő vagy mézes viz feldolgozásánál négy fokkal;
b) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas gyümölcs, áfonya, bodza és hasonló bogyós gyümölcs, valamint gyökérnövények, nemkülönben szőlő-törköly és sörfőzési hulladék feldolgozásánál két fokkal;
c) magvas gyümölcs-törköly, boróka, dinnye és tök feldolgozásánál 1 1/4 fokkal.
Ha más, mint a fent megnevezett anyagok dolgoztatnak fel, avagy azok az anyagok ugyan, de olyan adalékkal dolgoztatnak fel, mely az alkoholnyeredék fokozására alkalmas, ez esetben a számitásba veendő alkoholnyeredéket beszerzendő szakvélemény alapján a pénzügyminiszter esetenként meghatározza.
A mezőgazdák által üzemben tartott kisebb szeszfőzdék részére, melyekben csak olyan szőlő-törköly fordittatik szesztermelésre, melynek alkoholtartalma lőre előállitása czéljából vizzel történt kilugozás folytán csekélyebb, az alkoholnyeredéket a pénzügyminiszter minden hektoliter czefre után egy fokig leszállíthatja.
39. § Fokozási tényező.
A 24 óránkénti főzési időtartamra eső megadóztatandó alkoholmennyiség a napi termelőképesség (36. §) és a feldolgozásra került termelési anyagokra nézve meghatározott alkoholnyeredék (38. §) alapján számittatik ki. Olyan szeszfőzdéknél, melyek a mindenkor folyó termelési időszakban 300 liter alkoholt már megadóztattak, ettől az időponttól kezdve a 24 óránkénti főzési időtartamra megadóztatandó alkoholmennyiség akként számittatik ki, hogy a napi termelőképesség és a meghatározott alkoholnyeredék alapján kiszámitott és literekben kifejezett alkoholmennyiség az alábbi táblázatban foglalt fokozási tényezővel szoroztatik:
| Ha a mindenkor folyó termelési időszakban a már megadóztatott alkoholmennyiség | ||||
| Az alkalmazandó fokozási tényező | több mint | de nem több mint | ||
| liter alkohol | ||||
| 1. 1 | 300 | 1000 | ||
| 1. 2 | 1000 | 2000 | ||
| 1. 3 | 2000 | 3000 | ||
| 1. 4 | 3000 | |||
Azon szeszfőzdéknél, melyek főzőkészülékének főzőüstjénél a legnagyobb belső átmérő a főzőüst félmagasságának háromszorosát meghaladja, a fentiek szerint alkalmazandó fokozási tényezőhöz annyiszor 0. 06 adandó hozzá, ahány félmagassággal a főzőüst legnagyobb belső átmérője a főzőüst háromszoros félmagasságát meghaladja, mely összeadásnál a félmagasságnak törtrésze figyelmen kivül hagyandó.
A fokozási tényező alkalmazása tekintetében az a főzési nap figyelmen kivül marad, a melyen a megadóztatott alkoholmennyiség azt a mértéket eléri, melynek alapján a legkisebb fokozási tényező, vagy a következő magasabb fokozási tényező alkalmazandó.
Megengedtetik, hogy a termelési adónak az a többlete, mely a fokozási tényező alkalmazása folytán kirovatik, ne az adóköteles művelet bejelentése alkalmával, hanem havonkénti leszámolás alapján utólagosan fizettessék. Azon szeszfőzde vállalkozó, a ki az engedélyt igénybe venni kivánja, a leszámolás tárgyát képező adót a pénzügyigazgatóság felhivására megfelelően biztositani köteles.
Azok a szeszfőzdék, melyek helyileg vagy gazdaságilag egymással olyan összefüggésben vannak, hogy nyilvánvalólag egységes vállalatot képeznek, a fokozási tényező alkalmazása tekintetében akkor is egy vállalatnak tekintendők, ha az illető egyes szeszfőzdékre vonatkozólag az üzemi bejelentést külömböző személyek tették meg.
40. § Adóköteles művelet.
Az adóköteles müvelet a 38. §-ban felsorolt anyagokra nézve a szeszfőzésre szánt anyagoknak (czefrének) a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.
41. § A szeszfőzési üzem bejelentése, lelet felvétele, a termelőképesség megszabása.
A termelési adó alá eső szeszfőzdének vállalkozója, ki a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozást kivánja igénybe venni, tartozik, ha már létező szeszfőzdéről van szó, az 1908. évi szeptember hó 1-ső napját követő időben czélba vett első adóköteles művelet kezdete előtt legalább négy héttel, ha pedig még csak létesitendő szeszfőzdéről van szó, az első adóköteles művelet kezdete előtt legalább négy héttel a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát és az épületet, melyben az iparvállalat gyakoroltatni fog, a szeszfőzdére felügyelő pénzügyi közegnek irásban vagy szóban bejelenteni. E bejelentésben megjelölendők azok a más szeszfőzdék is, melyek az üzembe helyezni szándékolt szeszfőzdével egységes vállalatot (39. § utolsó bekezdése) képeznek.
E bejelentés alapján a főzőkészülék minősége és berendezése, az üst és üstsisak, vagy az üstsisakot pótló alkatrész ürtartalma hivatalosan megállapittatik, valamint a főzőkészülék hivatalosan megjelöltetik.
A főzőüst ürtartalma, esetleg az üstsisak, vagy az üstsisakot pótló alkatrész ürtartalma is, vizzel való mérés utján állapitandó meg.
E hivatalos eljárás eredménye a vállalkozó vagy annak meghatalmazottja által aláirandó jegyzékbe foglaltatik. E jegyzék alapján a főzőkészülék napi termelőképessége (36. §) megállapittatik abban az esetben, ha a szeszfőzdére nézve teljesitve vannak azok a követelmények, melyek alapján a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozás alkalmazható.
A valamely főzőkészülékre nézve megállapitott napi termelőképesség mindaddig érvényben marad, mig a főzőkészüléken nem tétetik oly változtatás, mely a termelőképesség megállapítására befolyással van.
Minden ilyen változtatás legalább 14 nappal annak szándékolt megtétele előtt a felügyelettel megbizott közegnél bejelentendő, a változtatás megtörténte után ujabb hivatalos leletfelvétel eszközlendő s annak alapján a termelőképesség ujból megállapitandó. Ez a határozmány értelemszerüen alkalmazandó abban az esetben is, ha valamely már létező és a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás alapján adózó szeszfőzdében uj főzőkészülék állittatik fel.
42. § Termelési adó alá eső és a főzőkészülék termelőképessége szerint átalányozott szeszfőzde vállalkozójának mindig az a személy tekintetik, a ki a 41. § szerinti üzem-bejelentést megtette és a leletjegyzékben vállalkozónak megjelöltetett.
43. § Bejelentés.
a) Tartalma és benyujtásának módja.
Az adóköteles művelet a vállalkozó (42. §) által annál az adóhivatalnál vagy pénzügyi közegnél jelentendő be, melyhez a szeszfőzde utalva van.
E bejelentés rendszerint irásban, két egyenlő példányban nyujtandó be; ama szeszfőzdék részéről ellenben, melyekben a 36. § A) pontjában megjelölt nemü és berendezésü főzőkészülék használtatik, szóbeli bejelentések is elfogadhatók, melyek a pénzügyi közeg által két példányban irásba foglaltatnak.
A bejelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szeszfőző családi és utónevét; a közeg nevét, melyben a szeszfőzde létezik és az épületnek összeirási számát;
b) a feldolgozásra szánt anyagok nemét;
c) a használandó főzőkészülék számát és a hivatalos jegyzékben megállapitott napi termelőképességét a czefrének hektoliterjeiben kifejezve;
d) a termelési anyagoknak a főzőkészülékre való átvitele kezdetének napját és óráját;
e) a főzés befejezésének napját és óráját;
f) a d) és e) alatt megjelölt időpontok közötti időszakot, azaz a főzés időtartamát napokban és órákban, midőn is az órarészek egész órának veendők.
Az irásbeli bejelentés, minden vakarás és törlés kerülésével, olvashatólag szerkesztendő és a szeszfőzde vállalkozója vagy megbizottja aláirásával vagy kézjegyével ellátandó.
44. § b) A benyujtás ideje.
Az adóköteles művelet rendszerint megkezdése előtt legalább 48 órával bejelentendő; a pénzügyigazgatóság azonban e határidőt a vállalkozó kérelmére rövidebbre is szabhatja, a mennyiben azt az ellenőrzés időszerü foganatosításával összeegyeztethetőnek tartja.
Az adóköteles müvelet legalább 24 órai szakadatlan főzési időtartamra kell hogy terjedjen.
45. § Az adóátalány megszabása.
Az adóátalány a 39. § szerint megadóztatandó alkoholmennyiség minden literje után 1 korona 40 fillérrel szabatik meg.
Ha a megszabott adóátalánynak fillérösszege 10-zel nem osztható, ugy az 5 f-t meg nem haladó részösszeg figyelmen kivül marad, a nagyobb részösszeg ellenben 10 fre felfelé kikerekittetik.
46. § Az adóátalány megszabása, ha különféle anyagok dolgoztatnak fel.
Ha a szeszfőzésre bejelentett anyagok alkoholnyeredéke különféle, az adóátalány megszabása azután az anyagnem után történik, a mely után a legmagasabb alkoholnyeredék van megállapitva.
Ez a rendelkezés értelemszerüen akkor is alkalmazandó, ha oly szeszfőzdében, melyben több főzőkészülék van alkalmazásban, külön bejelentések alapján ugyan, de ugyanazon egy időben, vagy csak részben egyidejüleg, különböző alkoholnyeredékkel megállapitott anyagok dolgoztatnak fel.
47. § Az adó visszatéritése üzemi akadályok alkalmából.
Az üzemi akadályok adóvisszatéritésre vagy adóleirásra rendszerint igényt nem adnak.
Ha azonban a főzőkészülék működése előreláthatlan és elhárithatlan esemény következtében tökéletesen lehetetlenné válik: az adóvisszatérités vagy adóleirás arra az időszakra, a melyen át a főzőkészüléknek bejelentett működése az ilyen esemény folytán lehetetlen volt, az alatt a feltétel alatt engedtetik meg, ha a bekövetkezett esemény az üzemi akadály megállapitása czéljából az illetékes pénzügyi közegnél két példányban irásbelileg azonnal bejelentetik. Megengedtetik azonban, hogy az esetben, ha az irásbeli bejelentésnek a pénzügyi közegnek történt átadásától számitandó nyolcz óra eltelte után pénzügyi közeg meg nem jelenne, a szeszfőzde vállalkozója az üzemi akadályt, valamint az üzem állapotát, a községi előljáróságnak kiküldöttje által két elfogulatlan tanu jelenlétében megállapittathassa.
Az üzemi akadályáról tett irásbeli bejelentésnek, az átnyujtás napjának és órájának hivatalos igazolásával, valamint az átvevő pénzügyi közeg aláirásával ellátott egyik példánya a szeszfőzde vállalkozójának a maga igazolására visszaadatik.
A szeszfőzdék, melyek a 36. A) pontja alatt megjelölt főzőkészülékeket használnak, jogositva vannak az üzemi akadály bejelentését szóval is megtenni és ily esetben e szeszfőzdék a bejelentés tartalmát magában foglaló és a bejelentés megtörténtét tanusitó hivatalos igazolványt kapnak.
48. § A megváltás feltételei.
Az a vállalkozó, a ki a szeszadót a 32. § határozmányai alapján megváltás utján kivánja fizetni, köteles a szeszfőzésre kijelölt időszaknak bekövetkezése előtt legalább 14 nappal a szeszfőzdére felügyelő pénzügyi közegnél, szóval vagy irásban bejelenteni:
a) nevét és lakhelyét,
b) a község nevét és a szeszfőzésre használt épületnek összeirási számát,
c) a szeszfőzésre rendelt helyiséget,
d) a főzőkészülék minőségét és a főzőüst ürtartalmát.
A fentebb emlitett 14 napi bejelentési határidőt különleges viszonyok fenforgása esetében a pénzügyigazgatóság rövidebbre is szabhatja.
Az emlitett jelentés alapján a főzőkészülék nagysága és minősége, valamint vizzel való mérés utján a főzőüst ürtartalma megállapittatik és a főzőkészülék hivatalosan megjelöltetik. Egyuttal megállapittatik az is, vajjon a szeszfőzde az olyan főzdék sorába tartozik-e, melyek a szeszadót megváltás utján fizethetik.
Az ebbeli hivatalos eljárás eredménye jegyzékbe foglaltatik, mely a szeszfőzdének vállalkozója vagy ennek meghatalmazottja által aláirandó.
A megváltási átalány a megváltás különböző nemeihez képest a pénzügyminiszter által rendeletileg meghatározandó módon megszabatik.
A szeszadónak megváltás utján való fizetése a 32. §-ban emlitett szeszfőzdéknek csak a következő feltételek alatt engedtetik meg:
a) a szesztermeléshez felhasználandó gyümölcs leszedése, illetőleg a mustnak kisajtolása, valamint a bornak a seprüről való lefejtése legalább nyolcz nappal előbb az illetékes pénzügyőri közegnél bejelentendő és ez a közeg a bejelentés alapján a szeszfőzéshez felhasználandó anyagok minőségét és mennyiségét hivatalosan megállapitja;
b) a megváltás tartama alatt nem szabad sem több, sem más főzőkészülékeket használatba venni, mint a melyek bemondattak és számitásba vétettek. Szintugy nem szabad más anyagokat feldolgozni, mint a minők a 32. §-ban megváltás esetére megjelöltetnek; valamint egyáltalában a szesztermelés a megváltási alapon tul ki nem terjeszthető.
A megváltás egyéb feltételeit a pénzügyminiszter rendeleti uton állapitja meg.
49. § A szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedényről.
Minden olyan szeszfőzdében, melyben az alkoholmennyiség a tényleges termelvény szerint állapittatik meg (33. §), külön hűtőkészülékkel ellátott minden egyes főzőkészülék a pénzügyminiszter rendeletének megfelelő szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel látandó el.
Azt, hogy valamely szeszfőzdében a termelt alkohol mennyisége szeszmérőgép jelzése alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittassék-e meg, a pénzügyminiszter határozza meg.
A fentebbi rendelkezések alól kivétetnek a töményitésre rendelt főzőkészülékek az esetben, ha a 75. § szerint az adómentes töményitésnek a szesztermeléssel való egyesitése meg van engedve.
50. § A főzőkészüléknek szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel való ellátása.
A vállalkozó a meghatározott követelményeknek megfelelő szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény beszerzését, valamint annak biztos felállitására a pénzügyi hatóság által szükségesnek ismert minden előmunkálatot saját költségén tartozik eszközölni.
A szeszmérőgép, illetőleg a gyüjtőedény a főzőhelyiségben olykép állitandó fel, hogy minden oldalról hozzáférhető legyen.
A szeszfőzde összes berendezése megfelelő kell hogy legyen a rendeleti uton megállapitandó azon követelményeknek, melyek szükségesek a végre, hogy alkoholtartalmu párák, alszesz vagy szesz titkon elvezethető ne legyen.
Az e követelmények teljesitése czéljából egyes esetekben netán szükséges változtatásokat vagy átalakitásokat a vállalkozó saját költségén tartozik emelni.
51. § A üzleti helyiség leirása, a műeszközök jegyzéke.
I. Általános kötelezettség.
A szeszfőzde vállalkozója tartozik legkésőbben négy héttel a termelési időszak kezdete előtt és annak folyamában legalább 14 nappal annak a hónapnak a kezdete előtt, melyben az üzem kezdetét veszi, a községet, melyben a szeszfőzde létezik és ennek összeirási számát a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni és az üzem gyakorlásához tartozó helyiségek pontos leirását, valamint az üzleti helyiségekben található, a szeszfőzési üzemhez tartozó összes műeszközök és edények, nevezetesen: a kádak, hűtőbárkák, katlanok, kazánok stb. jegyzékét, ürtartalmuknak pontos megjelölése mellett, két egyenlő példányban beterjeszteni, és a leirásban vagy a jegyzékben a munkások felügyeletével megbizott, valamint azt az egyént is megnevezni, ki a üzemet folytonosan, vagy a vállalkozó távollétében vezeti és ki ebbeli minőségét saját aláirásával megerősiteni tartozik.
Ugy a leirásban, mint a jegyzékben minden változtatás, törlés vagy vakarás tilos; ellenkező esetben ez irományok a pénzügyigazgatóság által visszautasitandók.
A leirásnak, valamint a jegyzéknek egy-egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a vállalkozónak vagy megbizottjának igazolására visszaadatik.
Az emlitett leirás és jegyzék a következő termelési időszakokra is érvényes, ha ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.
Az edények (52. §) ürtartalma azonban okvetlenül ujólag megállapitandó, ha ez az utolsó három terhelési időszak alatt meg nem történt, vagy ha azt a vállalkozó határozottan kivánja.
Ha azonban a szeszfőzde berendezésében változtatás szándékoltatik, ez legkésőbben 14 nappal a termelési időszak kezdete előtt és ha a változtatás a termelési időszak folyama alatt szándékoltatik, 14 nappal a czélba vett foganatositás előtt a pénzügyigazgatóságnak a kellő hivatalos intézkedés végett bejelentendő.
A felügyelő személyzetben vagy az üzletvezető személyében történt változásokat a vállalkozó 24 óra alatt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek bejelenteni köteles.
II. Kötelezettség sajtolt élesztő készitésénél.
A vállalkozó, ki szeszfőzdéjében sajtolt élesztőt késziteni kiván, ebbeli szándékáról legkésőbb 14 nappal a készités megkezdése előtt a pénzügyigazgatóságnak két példányban szerkesztendő bejelentést köteles benyujtani.
E bejelentés egymásután következő legalább két havi bejelentési időszakra oly módon kötelező, hogy a sajtolt élesztő készitése után eső adó (3. §) még akkor is fizetendő, ha a szesztermelés mellett sajtolt élesztő nem is készittetnék.
A bejelentés egy példánya, a megtörtént benyujtásról szóló hivatalos záradékkal ellátva, a vállalkozónak visszaadatik.
Az élesztő, mint mezőgazdasági ipari termék, ellenőrzés szempontjából az 1895. évi XLVI-ik törvénycikk rendelkezései alá tartozik.
52. § A leletjegyzőkönyv felvétele.
A pénzügyigazgatóság a leirás és jegyzék (51. §) alapján az emlitett helyiségek, műeszközök és edények hivatalos megvizsgálását, valamint az edények és tartályok ürtartalmának, ugyszintén annak megállapitását rendeli el, hogy az 50. § alapján támasztott követelmények teljesitve vannak-e?
Az ürtartalom megállapitása czéljából mindazok az edények, melyek erjedő vagy élesztővel már vegyitett czefre befogadására, vagy - a főzőkészüléknek kivételével - erjedt czefre elhelyezésére szolgálnak, viz beöntése által mérendők meg, hacsak azoknak alakja nem alkalmas arra, hogy az ürtartalom köbszámitás utján pontosan megállapittassék.
A vállalkozó köteles e munkálatnál minden felvilágositást és utbaigazitást, mely a jövedéki ellenőrzés czéljaira szükséges, készséggel megadni s a netán szükséges segédmunkásokat ingyenesen rendelkezésre bocsátani.
Ha a leletjegyzőkönyv felvétele alkalmával hiányok találtatnak, melyeket azonnal megszüntetni nem lehet, ezek a vállalkozónak tudtára adandók és a hivatalos lelet felvétele e hiányok megszüntetéseig felfüggesztendő.
Ellenben ha valamennyi követelmény teljesitve van és valamennyi szükséges biztositási intézkedés megtétetett, a szeszmérőgép, illetőleg gyüjtőedény szabályszerü módon felállittatik és az egész hivatalos eljárásról a leletjegyzőkönyv felvétetik, mely a szeszfőzde vállalkozója vagy ennek meghatalmazott helyettese által, ugyszintén az üzletvezető által is aláirandó.
A fogyasztási adó alá és szeszfőzdékben a leletjegyzőkönyv felvételekor minden főzőkészüléknél, mely olyan szeszmérőgéppel van összekötve, a melyik nem közvetlenül az alkoholmennyiséget, hanem a termelvény mennyiségét és annak alkoholtartalmát, vagy a termelvény mennyiségét mutatja és a szeszpróbák gyüjtésére van berendezve, annak szerkezetéhez képest egyszersmind a termelvény átlagos alkoholtartalma is megállapitandó és a leletjegyzőkönyvben megemlitendő.
Ez az átlagos alkoholtartalom azonban az olyan szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban két hektoliter alkoholt meg nem halad, a 100 foku szeszmérő szerinti 70 fokon alul, azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban két hektoliteren felül hét hektoliterig terjed, 75 fokon alul és azokban a szeszfőzdékben, melyeknek átlagos napi termelése a havi bejelentési időszakban hét hektolitert meghalad, 80 fokon alul nem állapitható meg.
Az igy megállapitott alkoholtartalom veendő alapul a leszámolásnál akkor, ha a szeszmérőgép jelzése csekélyebb alkoholtartalmat mutatna.
A leletjegyzőkönyvet a pénzügyigazgatóság felülvizsgálja és jóváhagyja. E jóváhagyás előtt a szeszfőzési üzemet a vállalkozó nem kezdheti meg.
A szeszfőzde berendezésében szándékolt változtatás (51. §) esetében a fenti határozmányok értelemszerüen alkalmazandók.
53. § A leletjegyzőkönyv érvényességének tartama.
A megelőző 52. § értelmében felvett leletjegyzőkönyv a következő üzemi időszakokra is érvényes, hacsak ezekre nézve változtatás nem szándékoltatik.
54. § Szeszmérők, czukormérők és hőmérők a pénzügyi közegek használatára.
A szeszfőzde helyiségeiben következő műszereket kell teljesen használható állapotban tartani és a szeszfőzde felügyeletére hivatott pénzügyi közegeknek kivánatukra mindenkor rendelkezésükre bocsátani, u. m.:
a) egy szabályszerü szerkezettel biró 100 foku szeszmérőt,
b) egy a jövedéki közegek számára előirt szerkezettel biró czukormérőt, mindkét műszert hitelesitési igazolványnyal ellátva, továbbá
c) egy Réaumur szerinti hőmérőt.
55. § A szeszfőzés adóköteles műveletének kezdete és terjedelme.
A szesztermelésnél az adóköteles művelet, ha lisztes anyagok és növényi rostok dolgoztatnak fel, ezeknek az anyagoknak a keverő-kádakba (czukorképző-kádakba) való átvitelekor, ha melasz és ezzel egy sorba tartozó anyagok dolgoztatnak fel, az anyagoknak az oldó-kádakba való átvitelekor és répa, valamint csicsóka feldolgozása esetében ezeknek az anyagoknak az áztatóedényekbe való átvitelekor, keverő-, oldó- vagy áztató-edények hiányában pedig, az anyagoknak az erjesztő-kádakba való átvitelekor, kezdődik és magában foglalja a czefrézési eljárásnak minden további mozzanatait, a czefre erjedését és annak lepárolását.
Ha olyan edények használtatnak, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (czefrefőző-készülékek, a czefrét előre felforraló készülékek, burgonyapároló-készülékek) és melyek valamely hűtőkészülékkel, légszivattyuval stb. vannak ellátva vagy a hűtőbárkával csövezetek által vannak öszekötve, továbbá ha a gabonát vagy tengerit feldolgozó szeszfőzdében olyan áztató-edények használtatnak, melyek az erjesztő-kádakkal vagy a főzőkészülékkel csatornák vagy csövek által közvetlen összeköttetésben állanak vagy gőzvezetékkel birnak, a szeszfőzési adóköteles művelete a nyers anyagoknak már ezekbe a műeszközökbe való átvitelekor veszi kezdetét.
Ha a szesztermeléshez másnemű, mint a fent felsorolt anyagok dolgoztatnak fel, az adóköteles művelet ezen anyagoknak a főzőkészülékre való átvitelekor kezdődik.
56. § Az adóköteles művelet bejelentése.
Az adóköteles művelet legkésőbben 24 órával annak kezdete előtt annál az adóhivatalnál, melyhez a szeszfőzde utalva van, irásban bejelentendő.
A bejelentések hivatalos nyomtatványon szerkesztve két egyenlő példányban nyujtandók be; azok olvashatólag legyenek irva és a vállalkozó vagy az üzletvezető által sajátkezüleg aláirva, és javitásokat, törléseket vagy vakarásokat ne tartalmazzanak, mert különben el nem fogadtatnak.
A bejelentésnek megvizsgálása után a vállalkozónak a hivatalos lajstromból bejelentési bárcza szolgáltatik ki.
A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék részéről tett bejelentéseknek az egy havi időszak alatt foganatba veendő összes adóköteles műveletre kell kiterjedniök. Ennek az időszaknak kezdete és vége minden szeszfőzde részére a pénzügyigazgatóság által külön állapittatik meg és a bejelentések ezen az időszakon tul nem terjedhetnek. Egy nap alatt ennél a számitásnál az egyik nap reggeli nyolcz órájától a következő nap ismét reggeli nyolcz órájáig terjedő idő értendő.
A termelési adó alá eső szeszfőzdék részéről tett bejelentéseknek arra az időszakra kell kiterjedniök, melyen belül a szeszfőzési üzem naponként folytattatik. Azonban egy bejelentés sem terjedhet egy hónapnál hosszabb időtartamra.
A bejelentéseknek következőket kell tartalmazniok:
a) a szeszfőzde vállalkozójának, valamint annak a községnek a nevét, melyben a szeszfőzde létezik s ennek összeirási számát,
b) az adóköteles művelet kezdetének hónapját, napját és óráját, valamint azt a napot, melyen az adóköteles művelet be lesz fejezve, annak felemlitésével, vajjon a főzőkészülék éjjel-nappal vagy csak nappal fog-e működésben tartani. Ha a bejelentett időszakon belül az üzem megszakitása szándékoltatik, az adóköteles művelet kezdete és befejezése mindegyik üzemi szakra a bejelentésben külön kitüntetendő;
c) a feldolgozandó anyagok nemét és mennyiségét. A mennyiség mindegyik anyagra nézve külön és pedig a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéknél suly szerint, a termelési adó alá eső szeszfőzdéknél suly vagy térfogat szerint tüntetendő ki.
d) a használatba venni szándékolt erjesztőedények (erjesztő-kádak, élesztőkádak stb.) számát, számjegyeit és ürtartalmát;
e) a termelendő alkoholnak körülbelül várható mennyiségét hektoliterfokokban (hektoliterfok alkohol) R + 12 hőfok mellett és abban az esetben, ha a szeszfőzde a termelési adó alá esik, a fizetendő adónak összegét is;
f) ha a bejelentett idő alatt sajtolt élesztő készitése is szándékoltatik, ennek a körülménynek és a sajtolt élesztő után járó adónak a bejelentését;
g) a használatba veendő főzőkészülékek, valamint az ezekkel összekötött szeszmérőgépek nemének és számjegyeinek bemondását. Ha akkor, a mikor a bejelentés benyujtatik, a szeszfőzési üzem félbe van szakitva: mindenütt a szeszmérőgépek órajelzése is szavakban és számokban külön kiteendő.
57. § A bejelentés megváltoztatása.
A feldolgozandó anyagok neme és mennyisége (56. § c) pont), ha erről legalább huszonnégy órával előbb a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek irásban jelentés tétetik, utólagosan is megváltoztatható.
Ilyen előzetes bejelentés és ennek egyuttal a szeszfőzési lajstromba (63. §) való bevezetése mellett a bejelentett erjesztő-edények (56. § d) pont) mennyiségében és ürtartalmában is tétethetik változtatás.
Hasonlólag a bejelentéshez képest a bejelentési időszak fennmaradó részére aránylag eső alkohol mennyisége is ily pótbejelentés mellett felemelhető vagy leszállitható.
58. § A bejelentett alkoholmennyiségben és anyagmennyiségben megengedett büntetésmentes külömbözetek.
Ha a feldolgozott anyag mennyisége vagy a termelt alkohol mennyisége nagyobb vagy kisebb mint az, a mely bejelentetett és a különbség a bejelentett mennyiség 20%-át nem haladja meg, büntetés nem alkalmazható; ha a különbség ezt a mértéket meghaladja, ez mint szabályellenesség büntetendő.
59. § A szeszmérőgép rendes menetében, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásánál előforduló bajok.
a) A baj bejelentése.
Ha a használatban álló valamely szeszmérőgép rendes menetében bármi baj tapasztaltatnék, a szeszfőzde üzletvezetője köteles ezt a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnek két egyenlő példányban szerkesztett beadványban azonnal és ha távirda összeköttetés van, táviratilag is a végre bejelenteni, hogy a baj oka kipuhatoltassék.
Hasonló bejelentés teendő abban az esetben is, ha a gyüjtőedény állapotában, berendezésében vagy biztositásában, vagy annak hűtőkészülékkel való összeköttetésében olyan változások észleltetnek, a melyek a termelvénynek ezen edényben való gyüjtését akadályozzák.
A bejelentés egyik példánya, a benyujtás igazolásával ellátva, a szeszfőzdének saját fedezetére visszaadatik.
A bejelentés akkor, a mikor elküldetik, azonnal teljes tartalma szerint oly módon vezetendő be a szeszfőzési lajstromba (63. §), hogy az irás a lajstrom lapoldalának teljes szélességét elfoglalja.
A szeszmérőgép rendes menetében, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásában előforduló oly bajok, melyek a lajstrom illető helyén a fennebb jelzett módon nem vezettettek be, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
60. § b) Az alkoholmennyiség megállapitásának módja a baj tartalma alatt.
I. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdében alkalmazott szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj (59. §) tartama alatt olyan szeszfőzdében, melyben csak egy szeszmérőgép van alkalmazásban, a szeszfőzés a bekövetkezett baj elháritásáig, esetleg egy más szeszmérőgép felállitásáig, de legfeljebb a baj bekövetkeztétől számitandó 10 napon át a következő feltételek alatt folytatandó:
1. A szeszfőzési üzem e folytatásának ideje alatt sem a szeszfőzde berendezésében és az üzem módjában változtatás nem tehető, sem a bejelentés utólagosan meg nem változtatható.
2. Ha a szeszmérőgép egy tartalékmérőkészülékkel van ellátva és ez mentében akadályozva nincs, a termelt alkohol mennyisége ezen mérőkészülék jelzéseinek alapján állapitandó meg és abban az esetben, ha a ez a mérőkészülék csupán a termelvény mennyiségét jelzi s nem szolgál arra is, hogy az alkoholtartalom megállapitását is eszközölje, a termelvénynek a baj bekövetkezését közvetlenül megelőző alkalommal megállapitott alkoholtartalma veendő alapul, mely azonban a leletjegyzőkönyvben megállapitott átlagnál (52. §) csekélyebb nem lehet.
Ezen eseten kivül a baj tartama alatt előállitott alkoholmennyiség gyanánt 24 óránként és a bejelentett erjesztő-edények (56. § d) pont) ürtartalmának minden hektoliterje után, ha pedig tilalomellenesen, ha mindjárt csak átmenetelileg is, nagyobb ürtartalmu erjesztő-edények használtattak, ezek ürtartalmának minden hektoliterje után az a mennyiség vétetik, mely az ugyanannak a bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőzött részében, a szeszmérőgép jelzései szerint minden üzemi napra és az arra az időre bejelentett erjesztőedények minden hektoliterjére esik.
Ha ugyanazon bejelentési időszaknak a baj bekövetkeztét megelőző része tiz üzemi napot nem tenne ki, ez esetben lehetőleg azonos üzemi viszonyok között lefolyt valamely megelőző bejelentési időszak alkoholtermelése veendő a kiszámitás alapjául.
Az alkoholmennyiség semmi esetre sem lehet csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a bejelentés szerint a baj tartamára aránylag esik.
3. A szeszfőzési üzem e folytatásának ideje alatt a czefre kiömlését az erjesztőkádakon alkalmazott bármely készülék által meggátolni, a kiömlő czefrét erjesztési czélokra be nem jelentett edényekben felfogni, vagy átalában a czefre készitésére rendelt és bejelentett edényeket a bejelentett ürméreten tul nagyobbitani tilos.
A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj tartama alatt termelt alkoholmennyiségnek a fentebbi 1. 2. pontja második bekezdésében foglalt határozmánytól eltérő más módon való megállapitását is engedélyezhesse.
A fogyasztási adó alá eső oly szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgéppel összekötött több főzőkészülék van alkalmazásban, a szeszfőzés csak oly módon folytatható, hogy a rendes menetében akadályozott szeszmérőgéppel összekötött főzőkészülék, az akadály bekövetkezte időpontjában benne foglalt czefre lepárolása után, hivatalosan használaton kivül helyeztetik.
Ez után a lepárolás után az alkoholmennyiség a főzőkészülék hivatalosan megfigyelt közönséges termelőképességének megfelelően szabandó meg.
II. A fogyasztási adó vagy a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdében a gyüjtőedény alkalmazásánál beállott baj tartama alatt, valamint a termelési adó alá eső valamely szeszfőzdében alkalmazott szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett baj tartama alatt a szeszfőzés a baj elháritásáig, legfeljebb azonban a baj bekövetkeztétől számitandó tiz napon át csak oly módon folytatható, hogy a termelt alkoholmennyiség megállapitása végett állandó jövedéki felügyelet alkalmaztatik, mely a megállapitást közvetlenül eszközli.
61. § Üzemi akadályok.
Ha elhárithatlan esemény következtében a szeszfőzési üzem fennakadást vagy félbeszakitást szenved ugy, hogy az adóköteles műveletet a bejelentés szerint végrehajtani nem lehet, akkor az üzletvezető köteles az akadályról a szeszfőzde felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél irásban két példányban azonnal jelentést tenni.
A tett bejelentés az 59. §-ban megszabott módon a szeszfőzési lajstromba bevezetendő. Üzemi akadályok, melyek a megszabott módon a lajstromba be nem vezettettek, ugy tekintendők, mintha be nem jelentettek volna.
Ha az ilyen szabályszerüleg bejelentett akadály miatt a szeszfőzést az arra bejelentett időn át folytatni nem lehet, akkor a bejelentett alkoholmennyiség abban a mértékben szállittatik le, a melyben az az akadály beálltáig történt szesztermelés eredménye által kimeritve nincsen.
Ha pedig ilyen akadály miatt a bejelentés szerint még hátralevő üzemi időre csak az üzem módjának megváltoztatása válik szükségessé, ez esetben uj bejelentés nyujtandó be.
62. § A termelt alkoholmennyiség időszaki megállapitása.
Szeszmérőgép alkalmazása esetében a havi bejetentési időszak végén (56. §), ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzem megszüntetése után a termelt alkoholmennyiség a szeszmérőgép jelzései szerint, a szeszmérőgép rendes menetében netalán beállott baj tartamára meghatározott termelvény (60. § I.) figyelembevételével, hivatalosan megállapittatik.
Gyüjtőedény alkalmazása esetében a termelvény mennyisége és alkoholtartalma olyan időközökben állapitandó meg, a milyen időközökben ez a gyüjtőedény ürtartalmára és a szeszfőzde üzemi terjedelmére való tekintettel szükséges; a megállapitás azonban a havi bejelentési időszak végén és ha a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzem megszüntetése után feltétlenül foganatositandó.
Ha a szeszfőzde termelési adó alá esik, a havi bejelentési időszak végén, ha pedig a szeszfőzés ezen időszak lejárta előtt hosszabb időre megszüntettetik, azonnal az üzem megszüntetése után, a havi bejelentési időszakban termelt alkoholmennyiség után a 34. § szerinti leengedés mellett járó termelési adó összege is megállapittatik. Ha a megállapitott összeg nagyobb a bejelentés szerint fizetendő adónál: a többlet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt vett igénybe és a biztositék még elégséges, az adóhitelbe betudandó; az adónak netán fedezetlenül maradt része pedig, vagy ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt nem vett igénybe, az egész többlet három napon belül végrehajtás terhe alatt pótlólag befizetendő.
Ha azonban a termelt alkoholmennyiség után járó adó összege a bejelentés szerint fizetendő adónál kisebb: a különbözet, ha a szeszfőzde vállalkozója adóhitelt igénybe vett, a hitelezett adóösszegből leiratik, más esetben pedig visszafizettetik.
Adómentes raktározás esetében (4. § a) utolsó bekezdés) a beraktározott mennyiség után eső adó a leszámolás szerint mutatkozó összegből kihasittatik.
A termelési adóra vonatkozó ezek a határozmányok hasonszeü alkalmazást nyernek a sajtolt élesztő termelése után járó adóra nézve is abban a esetben, ha sajtolt élesztő készittetik.
63. § Szeszfőzési lajstrom.
A fogyasztási adó alá eső szeszfőzde üzletvezetője vagy személyesen vagy helyettese által hivatalos nyomtalványon előkészitett lajstromot tartozik vezetni, melyben a szesztermelésnek különböző mozzanatai, különösen pedig a következő adatok tüntetendők ki:
a) minden egyes beczefrézés befejezése előtt az arra forditott nyers anyagok neme és sulya, valamint az ezen anyagokból készitett czefrének mennyisége és czukorfoktartalma a keverő kádban;
b) azonnal, mihelyt egy erjesztő-kád friss czefrével megtöltetett, ennek a kádnak a száma és az abban foglalt czefrének mennyisége;
c) azonnal, mihelyt a czefrének valamelyik erjesztőkádból a főzőkészülékre való átvitele megkezdetett, az illető erjesztőkádnak száma és a benne levő czefre mennyisége és czukortartalma.
Ezeken kivül a szeszfőzési lajstromban 12 óráról 12 órára a használatban levő minden egyes szeszmérőgép órajelzése, valamint minden egyes beiktatás napja és órája kitüntetendő.
A szeszfőzési lajstromba a felügyelő pénzügyi közegek is bejegyzik az általuk teljesitett szemlék eredményét. E lajstrom havonként a megejtett leszámolás után lezárandó és azt az a pénzügyi közeg, a ki a leszámolást tette, a hozzátartozó bejelentéssel és a netán előfordult üzemi akadályokról, vagy a szeszmérőgépnél, illetőleg gyüjtőedénynél előfordult bajokról vagy hiányokról stb. tett és igazolt jelentésekkel együtt magához veszi.
A termelési adó alá eső azon szeszfőzdékben, melyekben szeszmérőgép vagy gyüjtőedény alkalmaztatik, az üzletvezető személyesen vagy helyettese által szintén köteles lajstromot vezetni, melynek berendezését a pénzügyminiszter rendeleti uton fogja szabályozni.
64. § A 49-63. §-ban foglalt határozmányok a termelési adó alá eső azokban a szeszfőzdékben is értelemszerüen alkalmazandók, melyekben a termelt alkoholmennyiség szeszmérőgép vagy gyüjtőedény alkalmazása helyett a 33. § harmadik bekezdésében emlitett más módon állapittatik meg. A pénzügyminiszter azonban a szükségesnek mutatkozó könnyitéseket engedélyezheti.
65. § A termelvény elszállitásának módjai.
A szesznek a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdék üzleti helyiségeiből (24. §) vagy szesz tartására rendelt szabadraktárból való elszállitása vagy a fogyasztási adónak lefizetése mellett, vagy annak lefizetése nélkül történik.
A fogyasztási adónak lefizetése nélkül az elszállitás csak akkor történhetik, ha a szesz:
a) a magyar szent korona országainak területén levő, szesz tartására rendelt szabadraktárba viteti át, vagy
b) a vámvonalon át kivitetik, vagy
c) a magyar szent korona országainak területén másnemü adómentes czélokra fordittatik.
A szeszkészlet kimeritésének esetét kivéve, az üzleti helyiségekből vagy szabadraktárakból egyszerre egy hektoliternél kevesebb szesz nem szállitható ki.
66. § A szesz elszállitásának bejelentése.
Valahányszor szesznek a fogyasztási adó alá eső valamely szeszfőzde üzleti helyiségeiből, vagy valamely szabadraktárból való elszállitása szándékoltatik, köteles a küldő a szeszfőzde, illetve a szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnek erről irásbeli bejelentést tenni. E bejelentésnek tartalmaznia kell:
1. az elszállitás napját és óráját,
2. az elszállitandó szesznek mennyiségét hektoliterfok (liter) alkoholban,
3. a rendeltetési hely megnevezését és az átvevő nevét,
4. annak bemondását, hogy az elszállitás a fogyasztási adó melyik tételének alkalmazásával történik.
67. § Az elszállitás időpontja.
A szesznek elszállitása meg nem történhetik mindaddig, mig a szesz elszállitására vonatkozó bejelentés a szeszfőzde, illetve szabadraktár felügyeletére hivatott pénzügyi közegnél be nem nyujtatott és erről ennek a közegnek az igazolványa a szeszfőzdében, illetve a szabadraktárban és pedig annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik és abban az esetben, mikor az adófizetés nélkül való elszállitás nincs megengedve, mig az illető adóhivatal által a fogyasztási adó lefizetéséről vagy hitelezéséről kiállitott bárcza annak a kezében nincsen, ki a pénzügyi közegeknek felvilágositásokat adni tartozik.
A pénzügyi közegeknek az elszállitásnál való közremüködésére vonatkozó határozmányok rendeleti uton fognak közzététetni.
68. § Fizetési kötelezettség a hivatalosan utalt, de be nem érkezett vagy kivitelre nem került szeszküldemények, vagy ezen szeszküldeményekben megállapitott hiányok után járó adóra nézve.
Ha a szeszfőzdéből vagy szabadraktárból a fogyasztási adónak lefizetése nélkül hivatalos utalás mellett elszállitott szeszküldemény a bejelentett, a körülményekhez képest megszabott időközön belül rendeltetése helyére be nem érkezik, illetőleg kivitelre nem kerül: a küldemény után eső fogyasztási adó a küldő által megfizetendő.
E fizetési kötelezettség arra az alkoholmennyiségre nézve is kiterjed a mely az utalt küldeményben az engedélyezett szállitási apadás mértékén felül hiányként megállpittatott és melyre nézve nem bizonyittatott be az, hogy szállitás közben megsemmisült. A felszámitható szállitási apadás rendeleti uton állapittatik meg.
Egyébiránt a fogyasztási adó lefizetése nélküll és hivatalos utalás mellet szállitásra került szeszre nézve ugyanazok a határozmányok érvényesek, melyek az utalt vámolatlan külföldi áruk szállitására nézve fennállanak.
Ha az, kihez az adó lefizetése nélkül szállitásra került szesz utalva van, a küldeményt nem veheti át, vagy annak átvételére nem jogosult, vagy végül, ha az átvételt megtagadja: a küldő köteles a szeszt tizennégy napon belül, vagy abba a szeszfőzdébe, a melyből elszállittatott, visszaszállitani, vagy azt egy más szesz-szabadraktárba beszállitani, vagy pedig a fogyasztási adót végrehajtás terhe mellett befizetni.
Abban az esetben, ha a szesz a szeszfőzde üzleti helyiségeibe ismét vissz, vagy valamely más szabadraktárba szállittatnék, ez iránt a legközelebbi pénzügyőri közegnél a küldő által jelentés teendő.
69. § Számadás a fogyasztási adóról.
A fogyasztási adó alá eső mindegyik szeszfőzdében, valamint minden szesz-szabadraktárban a szesznek bevételezéséről és kiadásáról számadás vezettetik.
Ebben a számadásban előirásba vétetik a termelt összes alkohol, illetőleg az adó lefizetése nélkül átvett alkoholmennyiségek és a készletek felvétele alkalmával megállapitott többletek.
Ellenben leiratik:
a) az alkoholmennyiség, mely szabályszerü bejelentés alapján a fogyasztási adó lefizetése mellett szállittatott el,
b) az alkoholmennyiség, mely szabályszerü bejelentés alapján a fogyasztási adó lefizetése nélkül szállittatott el,
c) a készletek felvétele alkalmával megállapitott hiányok,
d) a vállalatban megsemmisült alkoholmennyiségek, a mennyiben azokra nézve a 70. §-ban meghatározott követelmények fenforognak.
A termelési, finomitási és raktári apadás gyanánt felszámitható mennyiségek mértéke rendeleti uton határoztatik meg.
70. § Ha fogyasztási adó alá eső valamely szeszfőzdében vagy szabadraktárban szesz megsemmisül, a megsemmisült szeszben volt alkoholmennyiség a fogyasztási adóról vezetett számadásban csakis az esetben helyezhető kiadásba, ha az alábbi feltételek együttesen teljesitve vannak:
1. a vállalkozó által hitelesen beigazoltatott, hogy a szesznek megsemmisülése előreláthatlan és elhárithatlan esemény folytán következett be;
2. maga az esemény 24 óra alatt azon időponttól számitva, melyben az a vállalkozónak tudomására jutott, illetőleg abban az esetben, ha a vállalatot nem maga vezeti, azon időponttól számitva, melyben az helyettesének tudomására jutott, a pénzügyigazgatóságnál irásban, ha pedig a pénzügyigazgatóság székhelye és a vállalat helye között távirdai összeköttetés áll fenn, táviratilag is bejelentetett.
E bejelentés alapján a pénzügyigazgatóság a bejelentett esemény megállapitását és a szeszkészletek felvételét haladék nélkül elrendeli.
Előreláthatlan és elhárithatlan esemény folytán bekövetkezett megsemmisülés czimén csak azon alkoholmennyiség helyezhető kiadásba, melyre nézve a teljesitett megállapitások, valamint a készletfelvétel eredménye által is beigazoltatott az, hogy a megsemmisülés tényleg előreláthatlan és elhárithatlan esemény folytán következett be.
Ha a fenti határozmányoknak megfelelő beigazolás nem teljesittetett, avagy az elrendelt bejelentés nem kellő időben vagy nem az előirt módon tétetett meg, ez esetben a készlet felvételénél megállapitott hiány tekintetében a 71. §-ban foglalt határozmányok szerint kell eljárni.
71. § A készlet felvétele a szeszfőzdékben és a szabadraktárakban.
A fogyasztási adó alá és szeszfőzdékben és szabadraktárakban, valamint a valamely szeszfőzdével helyi összeköttetésben levő s szabadraktárrá nyilvánitott szeszfinomitókban is, a szeszkészletek időről-időre hivatalosan felveendők.
Ha a talált készlet kisebb, mint a milyennek a fogyasztási adóról vezetett számadás zárlata szerint lennie kellene és ez a különbözet a közvetlenül megelőző készletfelvétel óta bevételbe helyezett alkoholmennyiségek 3%-át meghaladja, a vállalkozó köteles ezen hiánynak az engedélyezett apadás mértékét meghaladó része után a fogyasztási adó a megállapitástól számitott három nap alatt végrehajtás terhe mellett befizetni.
Ha a hivatalos felvétel alkalmával többlet találtatik, mely a közvetlenül megelőző készletfelvétel óta bevételbe helyezett alkoholmennyiségek 3%-át meghaladja, ez a többlet a fogyasztási adóról vezetett számadásban előirásba vétetik.
Ha a talált hiányok vagy többletek 3%-ot meg nem haladnak, ezek és pedig a hiányok az engedélyezett apadások leszámitása után, a leszámolás czéljára előjegyzésbe vétetnek és ezekre nézve az üzemi időszak végén összleszámolás ejtetik meg. Ha az ezen leszámolásnál mutatkozó végkülömbözet hiányt képez, az ez után eső fogyasztási adó három nap alatt befizetendő.
72. § A szesz tartására rendelt szabadraktárakra vonatkozó közelebbi határozmányok, valamint a szesznek adómentes felhasználására vonatkozó határozmányok rendelet utján fognak közzététetni.
73. § A ki égetett szeszes folyadékot lepárolás utján tisztitani, vagy égetett szeszes folyadékból alkoholtartalmu italokat lepárolás utján késziteni szándékozik, tartozik legkésőbb 4 héttel az üzem megnyitása előtt az üzlet helyiség leirását és a műeszközök jegyzékét, az üzletvezető megnevezése mellett, az 51. § I. pontjában megszabott módon a pénzügyigazgatóságnál benyujtani. Azt, hogy az égetett szeszes folyadékoknak finomitása és nemesitése együttesen azok termelésével gyakorolható-e s mily feltételek mellett, azt a 75. § határozza meg.
Ha finomitás vagy nemesités czéljára már megadóztatott szesz szereztetik be, ennek a szesznek a százfoku szeszmérő szerint legalább 30 fokunak kell lennie.
Ha a vállalkozó üzlete céljaira valamely szeszfőzdéből vagy szeszszabadraktárból olyan égetett szeszes folyadékot kiván beszerezni, a mely után a fogyasztási adó még nem fizettetett meg, köteles előbb az iránt folyamodni, hogy szeszfinomitója szesz-szabadraktárrá nyilvánittassék és a helyiségleirásban a szesz tartására rendelt raktárhelyiségeket és tartályokat, valamint ez utóbbiaknak ürtartalmát is bejelenteni tartozik.
Az a körülmény, hogy szeszfinomitó valamely szeszfőzdével helyi összeköttetésben áll, nem szolgálhat akadályul az ellen, hogy a szeszfinomitó szabadraktárrá nyilvánittassék s csak az kivántatik meg, hogy a 75. §-ban meghatározott követelmények teljesittessenek.
A pénzügyigazgatóság a lelet felvételét és a műeszközök, valamint a tartályok hivatalos megjelölését elrendeli.
A leletjegyzőkönyvet a pénzügyigazgatóság felülvizsgálja és jóváhagyja. E jóváhagyás előtt a vállalkozó a szeszfinomitót nem helyezheti üzembe.
Az üzleti helyiség leirásának és a műeszközök jegyzékének egyik példánya megvizsgálás után a vállalkozónak azzal a kötelezettséggel adatik vissza, hogy azt az üzleti helyiségben egy arra rendelt és a pénzügyi közegeknek is könnyen hozáférhető tartályban megőrizze.
A vállalkozó minden változásról, mely az iparvállalat állapotában vagy a szolgálati személyzetben történik, melynek bejelentésére kötelezve van (21. és 51. §), az iparvállalat felügyeletével megbizott pénzügyi közegnél jelentést tenni tartozik.
74. § Az égetett szeszes folyadékok finomitásának és nemesitésének bejelentése.
A ki a 73. §-ban meghatározott iparvállalatot gyakorolja, köteles legalább 24 órával a főzőkészülék üzembe helyezése előtt az iparvállalat felügyeletével megbizott legközelebbi pénzügyi közegnek irásbelileg két példányban bejelenteni:
a) az üzembe veendő főzőkészülék számát,
b) az üzem kezdetének és befejezésének hónapját, napját és óráját,
c) a finomitásra (nemesitésre) kerülő szesznek mennyiségét hektoliterfokokban (liter alkoholban).
Ha már megadóztatott szesz kerül lepárolásra, vállalkozó az ellenőrző pénzügyi közegek kivánatára a szesznek beszerzését kimutatni köteles.
A bejelentésnek egy egész havi időszakra kell kiterjednie, hacsak a finomitás nem folytattatik rövidebb időn át.
A bejelentésnek az átnyujtás hivatalos igazolásával ellátott egyik példánya a vállalkozónak saját igazolására visszaadatik.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy nyilvános intézeteket és vegyészeti kisérleti állomásokat, valamint gyógyszerészeket is, a saját czéljaikra alkalmazott lepároló készülékek bejelentése alól felmenthessen.
75. § Égetett szeszes folyadékok finomitással és nemesitéssel együttes termelésnek feltételes engedélyezése.
I. Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, a kik a termelési adót átalányozás vagy megváltás utján fizetik, a szesznek adómentes finomitása csak abban az esetben engedtetik meg, ha az e czélra használandó főzőkészülék olyan helyiségben van felállitva, mely a szeszfőzdének a czefre készitésére és kifőzésére rendelt helyiségeivel sem ajtók vagy ablakok, sem csatornák vagy csövek által, sem közös udvar által vagy bármely más módon összekötve nincs és e mellett ha a finomitáskor a finomitandó égetett szeszes folyadék a százfoku szeszmérő szerint legalább 30 foknyi alkoholtartalmmal bir.
A már létező olyan szeszfőzdékkel kapcsolatos vállalatokban, melyeknél a közös udvar által létesitett összeköttetés meg nem szüntethető, az adómentes finomitást a fentebb meghatározott, valamint rendeleti uton megállapitandó egyéb feltételek mellett a vállalkozó csak abban az időben gyakorolhatja, melyre a szeszfőzés adóköteles művelete bejelentve nincs.
A termelési adó alá eső oly szeszfőzdéknek azonban, a melyekben a termelt alkoholmennyiség szeszmérőgép jelzése alapján vagy gyüjtőedény alkalmazása mellett állapittatik meg, az államkincstár biztositására szükséges feltételek és ellenőrzési intézkedések mellett megengedhető, hogy saját szesztermelvényüket a szeszmérőgéppel vagy gyüjtőedénynyel összekötött főzőkészülékükön adómentesen finomithassák.
II. A fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéknek az égetett szeszes folyadékoknak töményitése csak a következő feltételek mellett engedtetik meg:
1. a finomitó készülékhez tartozó csöveknek, melyek gőz vagy folyadékok vezetésére rendelvék, külön festéssel kell ellátva lenniök;
2. a szeszfőzde czefre-edényei s főzőkészülékei és a finomitó készülék között csőösszeköttetésnek nem szabad lennie;
3. a finomitó készülék töltésére csak olyan csővezetékek alkalmazhatók, a melyek szükség esetében biztos hivatalos zár alá helyezhetők és melyekbe a közönséges czefre átbocsátásának megakadályozására átlyukasztott fémlap illesztendő be. Ilyen csővezeték csak kettő lehet, melyek közül a egyik a szesznek a szesztartályból, vagy a nyers szesztartányból közvetlenül való bevezetésére, a másik pedig a viz bevezetésére szolgál. Ez esetben a szesztartály hivatalos zár alá helyezendő, a nyers szesztartány pedig hitelesitendő és megfelelő megjelöléssel látandó el.
A finomitó készülék kiüritésére csak egyetlen, szükség esetében elzárható csővezetéknek szabad szolgálni;
4. a finomitó készüléknek az égetett szeszes folyadékok felvételére szolgáló tartálya (kazánja) hivatalos elzárásra alkalmas készülékkel látandó el, mely által ennek a kazánnak tartalmából próbák vétethessenek ki.
76. § Az adó esedékességének időpontja.
1. A szesz után járó termelési adó, ugyszintén a sajtolt élesztő utáni adó az adóbejelentés benyujtásának időpontjában válik esedékessé és - az adóhitelezés esetét, valamint a havonkénti leszámolás alapján való utólagos fizetés (39. § utolsóellőtti bekezdés) esetét kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal fizetendő. Az adóbárcza kézhez vétele előtt az adóköteles műveletet megkezdeni nem szabad.
A szesz után járó fogyasztási adó abban az időpontban válik esedékessé, a melyben az azzal terhelt szesznek a szeszfőzde üzleti helyiségéből, vagy valamely szabadraktárból szabad forgalomba való hozatala bejelentetik és - az adóhitelezés esetét kivéve - adóbárcza kiszolgáltatása mellett azonnal befizetendő.
Az adó leszámolás fenntartása mellett több küldemény után előre is lefizethető.
2. A szesz után járó különbözeti adó (2. §) esedékessé válik:
a) abban az esetben, ha küldemény az átutalási eljárás alá esik, az illető küldeményről az átvevő hivatal által kiállitott igazolvány kézbesitése előtt;
b) más esetben az égetett szeszes folyadéknak a rendeltetési helyre történt beérkezése napján vagy az azt követő napon a rendeltetési helyre nézve illetékes pénzügyőri szakasznál teendő bejelentéssel egyidejüleg és mindig készpénzben azonnal befizetendő.
A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a 2. § szerinti külömbözeti adó megszabása végett teendő bejelentések és az alkohol megállapitása tekintetében rendeleti uton könnyitéseket engedélyezhessen; továbbá, hogy az előző bekezdés b) pontjában emlitett küldeményekre nézve általában vagy azok bizonyos nemére nézve a külömbözeti adó beszedést ideiglenesen az állam egész területén, vagy annak egyes részeiben felfüggeszthesse.
77. § Az adó hitelezése.
A termelési adó alá tartozó szeszfőzdék vállalkozóinak megfelelő biztositék mellett megengedtetik, hogy az egy-egy hónap folyama alatt esedékessé váló termelési adóösszegeket az illető hónap utolsó napjától számitandó hat hó mulva s ha ez a nap vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon egyszerre fizettessék.
A fogyasztási adó fizetésére azon személyeknek, kik a fogyasztási adó alá eső valamely szeszfőzdéből vagy szesz-szabadraktárból szeszt elszállitanak, elegendő biztositék mellett négy havi hitel engedélyeztetik oly módon, hogy az egy-egy hónap folyama alatt a szesznek a szabadforgalomba történt átmenetekor előirt összegek az elszállitás hónapjára küvetkező negyedik hó utolsó napján, igy pl. a január havában előirt fogyasztási adó május hó utolsó napján és ha ez vasárnapra vagy ünnepnapra esnék, a reá következő hétköznapon legyen egyszerre befizetendő.
A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy az olyan szesz után, mely hosszabb raktározást igénylő égetett szeszes italok készitéséhez használtatik fel, a fogyasztási adónak hitelezését e hosszabb raktározás tartamához képest, legfeljebb azonban két évre kiterjeszthesse.
Azoknak a szeszfőzdei vállalkozóknak, a kiknek termelvényei fogyasztási adó alá esnek, az általuk készitett sajtolt élesztő után járó adó tekintetében megfelelő biztositék mellett hat havi hitel engedélyezhető.
A hitelezés a vállalkozók kérelmére az egy termelési időszakban előirt adókra nézve engedélyeztetik.
E kedvezményből kizáratnak mindazok:
1. a kik nyereségvágyból eredő büntett, vétség, vagy hasonló kihágás vagy csempészkedés vagy az iparvállalatukban elkövetett pénzügyi kihágás miatt már elmarasztalva voltak;
2. a kik csőd alatt állanak.
Az 1. pont alatt emlitett kizáró ok a szabadságvesztés-büntetés kiállásának, illetve a pénzbüntetés lefizetésének napjától számitandó három év letelte után szünik meg, de a pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy méltánylást érdemlő esetekben ezt a határidőt rövidebbre is szabhassa.
A ki valamely hitelrészletet az esedékesség napján be nem fizet, az a hitelengedélyt elveszti, sőt annak a hitelezés a következő termelési időszakra is egészben megtagadható.
Ez esetben a még hátralevő hitelezett összes adótartozás, ennek a hátralékban maradt hitelrészlet esedékességi napjától számitandó törvényes mérvü késedelmi kamataival együtt végrehajtás utján beszedendő.
78. § Az egy-egy évi termelési időszakban, vagyis az egyik év szeptember havának első napjától a közvetlenül rákövetkező év augusztus havának utolsó napjáig a magyar szent korona országainak területén a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelhető azon alkoholmennyiség, mely a fogyasztási adó kisebbik tételének alkalmazása mellett szállitható el (a szeszkontingens), az 1908/1909-iki termelési időszakra 808,701 hektoliterben állapittatik meg.
Minden következő termelési időszakra nézve a szeszkontingenst az illető termelési időszakot közvetlenül megelőző két naptári év átlagos fogyasztásának alapul vételével, a fogyasztás tényleges szükségletéhez képest az érdekelt termelők meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg.
79. § Az 1908/1909-iki termelési időszakra a 78. szerint megállapitott 808,701 hl. szeszkontingensből 567,731 hl. a mezőgazdasági szeszfőzdéknek, 240,970 hl. pedig az ipari szeszfőzdéknek jut.
80. § A szeszkontingensből az 1908/1909-iki termelési időszakra történő egyénenkénti felosztásánál részeltetnek:
I. Azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, melyek
a) az 1906. évi szeptember hó 1-jétől 1908. évi augusztus hó végéig terjedő két termelési időszak tartama alatt kontingens mellett legalább két egész havi bejelentési időszakon át megszakitás nélkül üzemben voltak és üzemükkel végleg fel nem hagytak, valamint azok a szeszfőzdék, melyek az 1907/1908-iki termelési időszakban mint uj szeszfőzdék részesültek kontingensben, de adott engedély folytán az üzemet csak az 1908/1909-iki termelési időszakban kezdik meg;
b) az ujonnan keletkező, vagyis azon szeszfőzdék, melyek részére az 1900. évi IX. törvénycikk 2. §-a alapján az 1908/1909-iki termelési időszakra kontingens feltételesen már megállapittatott, ha ezek a szeszfőzdék 1909. évi január hó 1-éig, illetőleg a 84. § határozmányai értelmében kivételesen meghosszabbitott határidőben üzembe helyeztetnek.
II. Azok az ipari szeszfőzdék, melyek az 1906. évi szeptember hó 1-étől 1908. évi augusztus hó végéig terjedő két termelési időszak tartama alatt kontingens mellett legalább két egész havi bejelentési időszakon át megszakitás nélkül üzemben voltak és üzemükkel végleg fel nem hagytak.
Ujonnan keletkező ipari szeszfőzde kontingensben nem részesithető.
81. § Az egyes mezőgazdasági szeszfőzdéknek törzs-kontingense következőleg állapittattik meg:
a) A 80. § I. a) pontja alatt emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék egyénenkénti törzskontingensének megállapitásánál a részesedési alapot minden egyes szeszfőzdére nézve az a mennyiség képezi, melyet az illető szeszfőzde az 1907/1908-iki termelési időszakban törzskontingens gyanánt birt; ezen emlitett törzskontingensnek az 1899. évi XXII. törvénycikk 2. §-ának negyedik bekezdése alapján netán bekövetkezett ideiglenes leszállitása azonban a részesedési alap e megállapitásánál figyelmen kivül marad.
E részesedési alapon az olyan szeszfőde, melynek részesedési alapja 720 hektolitert meg nem halad, a részesedési alapjának megfelelő teljes mennyiségét kapja az 1908/1909-iki termelési időszakra érvényes törzskontingens gyanánt.
Más szeszfőzdéknél a részesedési alapnak az a része, mely 720 hektolitert meghalad, de 960 hektoliternél nem nagyobb ideiglenesen, a részesedési alapnak 960 hektolitert meghaladó része pedig véglegesen, a 10%-kal leszállittatik és az ekként kisebbitett részesedési alapnak megfelelő mennyiség képezi az illető szeszfőzdének az 1908/1909-iki termelési időszakra érvényes törzskontingensét.
b) A 80. § I. b) pontja alatt emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék egyénenkénti törzskontingense az 1908/1909-iki termelési időszakra azzal a mennyiséggel állapittatik meg véglegesen, melyet ezen szeszfőzdék részére az 1900. évi IX. törvénycikk 2. §-ában foglalt rendelkezések értelmének megfelelően, a pénzügyminister egyetértőleg a földmivelésügyi ministerrel ugyanarra a termelési időszakra ideiglenesen már kiosztott, ha a kiosztásnál feltételesen elfogadott részesedési alap véglegesen igazoltatik. Ellenben ha az igazolás csak részben teljesittetett, a kiosztott törzskontingens megfelelően leszállitandó.
82. § A 80. II. pontja alatt emlitett ipari szeszfőzdék egyénenkénti törzskontingensének megállapitásánál a részesedési alapot minden egyes szeszfőzdére nézve az a mennyiség képezi, melyet az illető szeszfőzde az 1907/1908-iki termelési időszakban törvényszerü törzskontingens gyanánt birt: e törzskontingensnek az 1899. évi XXII. törvénycikk 2. §-ának negyedik bekezdése alapján netán bekövetkezett leszállitása azonban a részesedési alap e megállapitásánál figyelmen kivül marad.
Az emlitett részesedési alapon az egyénenkénti törzskontingens az 1908/1909-iki termelési időszakra következőleg állapittatik meg:
a) azon szeszfőzdéknek, melyek részesedési alapja 2000 hektolitert meg nem halad, törzskontingens gyanánt a részesedési alapja 2000 hektolitert meg nem halad, törzskontingens gyanánt a részesedési alapnak megfelelő teljes mennyiség osztatik ki.
b) a többi szeszfőzdéknél részesedési alapjuknak az a része, mely a 2000 hektolitert meghaladja, 17. 3%-kal leszállittatik s az ekként kisebbitett részesedési alapnak megfelelő mennyiség képezi az illető szeszfőzdének az 1908/1909-ki termelési időszakra érvényes törzskontingensét.
83. § I. A 81. és 82. § alapján megállapitott egyénenkénti törzskontingensnek, valamint a 84. § alapján az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára megállapitandó törzskontingensek is, a jelen szakasz alábbi II., III. és IV. pontjában, valamint a 85. §-ban is foglalt határozmányok szerinti változtatások fenntartásával, 1918. évi augusztus hó végéig hatályosak.
II. Ha az 1909. évi augusztus 31-ét követő valamely termelési időszakra az összkontingens leszállitásának szüksége merül fel, valamennyi mezőgazdasági és ipari szeszfőzde egyénenkénti kontingense ugyanazzal a százalékkal leszállittatik, a melylyel az összkontingens apasztatott.
III. Ha az 1909. évi augusztus 31-ét követő valamely termelési időszakra az összkontingens fölemeltetik, a többletből mindenekelőtt azoknak a mezőgazdasági szeszfőzdéknek meglevő kontingense, amelyek kontingense a 81. § a) pontjának utolsó bekezdése szerint ideigenesen leszállittatott, az ideiglenesen elvont mennyiség erejéig kiegészittetik. Ha az összkontingens felemelt részéről az emlitett összes szeszfőzdék egyénenkénti törzskontingensének e kiegészitése nem kerülne ki, e kiegészitésben az egyes szeszfőzdék sorrendben részeltetendők, mely sorrendben az elsőbbséget a meglevő törzskontingens kisebb mértéke határozza meg. Az ezuttal ki nem elégitett szeszfőzdék az összkontingens következő felemelése alkalmával lesznek a kiegészitésben részeltetendők.
IV. A fentebb emlitett összes szeszfőzdék törzskontingensének kiegészitése után az összkontingens többletéből fennmaradó rész, illetőleg az összkontingensnek valamely későbbi termelési időszakban bekövetkező felemelése esetében a többlet arra forditandó, hogy a már létező szeszfőzdéknek az a kontingens-mennyiség visszaadassék, a mely tőlük a II. pont alapján foganatositott leszállitás folytán elvonatott. Ha a többlet erre a czélra nem elég, a meglevő szeszfőzdék a többletből egyenlő százalékos arányban részesülnek.
A törzskontingensnek a jelen és az előző III. pont szerinti felemelésére, illetőleg kiegészitésére az 1901. évi XXIV. törvénycikk 8. §-ának b) pontjában megállapitott tilalom nem terjed ki.
V. Az összkontingens felemeléséből származó az a többlet, mely a fentebbi III. és IV. pontok szerinti felhasználás után, még fenmarad, 1/3 rész erejéig a 84. § utolsó bekezdésében meghatározott czélra forditandó, a mennyiben pedig erre a czélra teljesen igénybe nem vétetnék, a fennmaradó mennyiség, valamint az összkontingens felemeléséből származó többletnek további 2/3-része is a 85. § határozmányainak megfelelő módon az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére használandó fel.
84. § Az 1909. évi szeptember 1-je után ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére minden egyes termelési időszakban a 85. § I. pontjában meghatározott kontingensek vehetők igénybe, mely mennyiségeknek egykilenczed (1/9)-része elsősorban Horvát-Szlavonországok területén üzembe helyezendő uj mezőgazdasági szeszfőzdék kontingentálására forditandó s csak ha ilyenek által az illető termelési időszakban igénybe nem vétetnék, használható fel ez a rész is más uj mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére.
A kontingensben való részeltetés tekintetében az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdékkel azonos elbánás alá esnek a már létező, ezen törvénynek megfelelő azon mezőgazdasági szeszfőzdék is, melyek kontingens nélkül tartatnak üzemben.
Az emlitett termelési időszakokban ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék mindegyikére nézve, az illető szeszfőzdével összefüggő mezőgazdasági követelményeknek tekintetbe vételével és a mezőgazdasági szeszfőzdék sorából a földmivelésügyi minister kijelölése alapján meghivandó két szakértő, a Horvát-Szlavonországokban létesitendő szeszfőzdékre nézve pedig Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjának kijelölése alapján meghivandó szintén két szakértő meghallgatása után a pénzügyminister állapitja meg azt az alapot, melynek arányában az illető szeszfőzde az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfődék számára az egyes termelési időszakokra igénybe vehető kontingensből részesül.
Részeltetést csak szövetkezeti vagy olyan szeszfőzde igényelhet, mely a vele kapcsolatos mezőgazdasággal együtt ugyanazon személy tulajdonát képezi és mely szeszfőzde gyári berendezését hazai gyáraktól szerzi be.
Azon követelmény alól, hogy a szeszfőzde a vele kapcsolatos mezőgazdasággal együtt ugyanazon személy tulajdonát képezze, kivétel engedhető, ha kedvezőtlen talajviszonyai miatt a tulajdonul birt mezőgazdaság a szeszfőzési anyagokat egymaga még nagyobb részben sem szolgáltathatja; ilyen esetekben a részeltetést igénylő szeszfőzde még egy más oly mezőgazdasággal való kapcsolata alapján is kontingetálható, mely más személynek képezi tulajdonát.
Oly esetben, midőn a gyári berendezés hazai gyáraktól bármi oknál fogva csak aránytalanul nagy költség mellett volna beszerezhető, a pénzügyminister, egyetértőleg a kereskedelemügyi ministerrel, e kötelezettség alól felmentést adhat.
A részeltetést kérő az igényelt kontingens minden hektolitere után 10 koronával számitandó összeget készpénzben vagy a budapesti tőzsdén jegyzett értékpapirokban letéteményezni tartozik annak biztositásául, hogy a szeszfőzdét az illető termelési időszakba eső január hó 1-ső napjáig tényleg üzembe helyezni fogja. A pénzügyminister a szövetkezeteknek a biztositék letételére rendeleti uton könnyitéseket engedhet.
Ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdének törzskontingense 720 hektolitert meg nem haladhat és ugyanazon személy még akkor is csak egy ujonnan keletkező szeszfőzdére nézve részeltethető kontingensben, ha az általa bejelentett több szeszfőzde önálló kezelésben levő külön-külön mezőgazdaságokon létesittetnék is.
Ha az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére a 85. § szerint igénybe vehető kontingens valamelyik termelési időszakban nem elegendő arra, hogy a részeltetést igénylő minden egyes uj mezőgazdasági szeszfőzde számára a részesedési alapjának megfelelő, de 720 hektoliternél nem nagyobb törzskontingens, illetőleg az e hányadnál esetleg kisebb mennyiségben kért törzskontingens kiosztható legyen: ez esetben csak annyi uj szeszfőzde lesz kontingentálható, a hánynak a részesedési alapnak megfelelő törzskontingens a felosztás alá kerülő mennyiségből kijut.
E meghatározásnál az illető vidékek mezőgazdasági követelményei és az is figyelembe veendő, hogy az igénylő szeszfőzde közül első sorban azok részeltessenek, melyek számára a velük kappcsolatos mezőgazdaság talaj- vagy éghajlati viszonyainál fogva a kapás növények közül főleg burgonyát termelhet; másodsorban azok a szeszfőzdék, a melyekkel kapcsolatos mezőgazdaság a vetésforgó helyes beállitása érdekében szintén kénytelen oly kapásnövények termelését felölelni, melyek másként, mint szeszfőzés utján előnyösen nem értékesithetők s e mellett még a föld termő erejét másként, mint nagymérvü trágyatermeléssel fenntartani nem tudják. Azon szeszfőzdék közül, melyekkel kapcsolatos mezőgazdaságra nézve a fentebbi követelmények fennforognak, első sorban azok részeltetendők, melyek ugyanazzal a mezőgazdasággal való kapcsolat mellett már kontingenssel birtak, de kontingensüket az üzemnek végleges beszüntetése következtében elvesztették. A kontingensben ezen az alapon való részeltetésre az 1901. évi XXIV. törvénycikk 8. §-ának b) pontjában megállapitott tilalom nem terjed ki.
Ezek után azok a szeszfőzdék részeltetendők, a melyek 480 hektoliternél nagyobb törzskontingenst nem igényelnek.
Ha a részesedési alap szerint kijáró kontingens 300 hektoliternél kisebb, megengedhető, hogy a kontingens egy már létező olyan szeszfőzdében legyen kitermelhető, mely szeszfőzde a kiosztott kontingens megállapitásánál számitásba vett mezőgazdasággal jelen törvény 5. §-a szerinti kapcsolatba helyeztetett. E feltételen kivül megkivántatik azonban még az is, hogy az illető szeszfőzdének már meglevő kontingense az egyesitendő kontingenssel együtt 720 hektolitert meg ne haladjon. Az egyesités engedélyezése már az igénybejelentésben kérendő s az egyesités megtörténte után a kontingens a szeszfőzdétől többé el nem különithető, hanem a szeszfőzde egységes kontingensét képezi.
A megelőző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást az olyan szeszfőzdékkel szemben, melyek addig mint ipari szeszfőzdék tartattak üzemben és az e minőségben részükre kiosztva volt kontingenst tényleg még birják. Az ilyen szeszfőzde azonban nem abból a kontingensből részesül, a mely a jelen § rendelkezései szerint az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék számára, tartatik fenn, hanem előző, ipari szeszfőzde minőségében birt kontingensét, illetőleg annak 1680 hektolitert meg nem haladó részét tartja meg.
A részeltetés iránt igények az 1909/1910-iki termelési időszakra vonatkozólag 1908. évi szeptember hó 1-ső napjáig, a későbbiekre vonatkozólag pedig az illető termelési időszak kezdetét megelőző naptári év április hó 1-ső napjáig, igy például az 1910. évi szeptember hó 1-től 1911. évi augusztus hó végéig terjedő termelési időszakban üzembe helyezni szándékolt uj mezőgazdasági szeszfőzdék részéről 1909. évi április hó 1-ső napjáig az illetékes pénzügyigazgatóságnál bejelentendők.
Az igénybejelentéssel egyidejüleg kimutatandó, hogy az üzembe helyezni szándékolt uj szeszfőzdére nézve azok a törvényszerü feltételek, melyek alapján a szeszfőzde a jelen törvény 5. §-ának rendelkezései szerint a mezőgazdsági szeszfőzdék közé sorolandó, teljesitve vannak.
Ezen emlitett feltételek teljesitését az olyan szeszfőzde is igazolni köteles, mely előzőleg ipari szeszfőzde minőségében és kontingens mellett volt üzemben, üzemét azonban mint mezőgazdasági szeszfőzde kivánja folytatni. Az igénybejelentés fent meghatározott egyéb követelményei azonban az ily szeszfőzdére nem kötelezők és csupán az kivántatik, hogy legalább négy héttel az illető termelési időszak kezdete előtt bejelentse azt a szándékát, hogy üzemét mint mezőgazdasági szeszfőzde kivánja folytatni.
Ha kontingensben részesitett valamely uj mezőgazdasági szeszfőzde az illető termelési időszakba eső január hó 1-ső napjáig üzembe nem helyeztetik, a részére kiosztott kontingenshez való igényét végleg elveszti s ezen kivül a letett biztositék is veszendőbe megy és az a jelen törvény 88. §-a szerint fizetendő kártalanitás, illetőleg megváltás részbeni fedezésére forditandó. A 81. § b) pontja alapján kontingensben részesült uj mezőgazdasági szeszfőzdék által az 1900. évi IX. -cz. 2. §-a értelmében hasonló rendeltetéssel letett biztositék akkor megy veszendőbe s az ilyen szeszfőzde a részére kiosztott kontingenshez való igényét akkor veszti el, ha az illető szeszfőzde 1910. évi január hó 1-ső napjáig sem helyeztetik üzembe.
A biztositék elvesztése nem következik be abban az esetben, ha a szeszfőzde üzembehelyezését valamely hatósági intézkedés vagy magát a szeszfőzdét pusztitott valamely elemi csapás gátolta meg. A pénzügyminiszter kivételes méltánylást érdemlő körülmények közt más esetben is a biztositék visszaadását elrendelheti.
Az a kontingens, mely annak folytán kerül rendlelkezésre vissza, mert valamely uj mezőgazdasági szeszfőzde üzemét a törvényszerü határidőben nem kezdette meg, a már létező azon mezőgazdasági szeszfőzdék kontingensének kiegészitésére forditandó, melyeknek kontingense a velük kapcsolatos mezőgazdaság kiterjedéséhez mérten aránytalanul csekély; e kiegészités utján a szeszfőzde kontingense 600 hektoliteren tul nem emelhető. Ezen kiegészitést kérő mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése hasonló eljárás szerint történik, mint az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetése.
85. § I. Az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére a 84. § szerint termelési időszakonként az 1909. évi szept. 1-től 1914. évi augusztus végeig terjedő öt termelési időszak mindenikében 17,000 hektoliter, 1914. évi szeptember 1-től 1918. évi augusztus 31-éig terjedő időben a négy termelési időszak mindenikében 500 hektoliter kontingens azon ipari szeszfőzdéktől vétetik, a mely szeszfőzdéknek a 83. § határozmányai szerint őket ugyanabban a termelési időszakban megillető s meglevő egyénenkénti törzskontingense 2000 hektolitert meghalad és pedig az e mértéket meghaladó részből való egyenlő százalékos levonás utján. Az 1914. augusztus 31-ét követő termelési időszakok mindenikében az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére 12,500 hektoliter kontingens forditható, a mely egészben azon mezőgazdasági szeszfőzdéktől vétetik, a melyeknek a 83. határozmányai szerint őket ugyanabban a termelési időszakban megillető s meglevő egyénenkénti törzskontingense 960 hektolitert meghalad és pedig e mértéket meghaladó részből való egyenlő százalékos levonás utján.
II. Ha valamely ipari szeszfőzde kontingensét egészben vagy részben vételre felajánlja, a pénzügyminister azt az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére szükséges mennyiség erejéig a 88. § utolsó bekezdésében meghatározott összeg mellett megváltja. Ha önkéntes felajánlás folytán megváltott kontingens az 1909/1910-1913/1914-iki termelési időszakok valamelyikében rendelkezés áll, ez esetben ez az ipari szeszfőzdéktől megvonható 17,000 hektoliter kontingensbe betudandó ugy, hogy az ipari szeszfőzdéktől az illető termelési időszakokban a 17,000 hektoliternek csak annyi része vonandó el, a mennyi az önkéntes felajánlás folytán megváltott s rendelkezésre álló kontingensben fedezetet nem talál. Ha pedig ilyen megváltott kontingens a későbbi termelési időszakok valamelyikében áll rendelkezésre, ez esetben ez a mezőgazdasági szeszfőzdéktől az I. pont szerint levonható hányadba az előbb emlitett módon betudandó.
III. A mezőgazdasági szeszfőzdék kontingenséből az ujonnan keletkező szeszfőzdék részeltetése czéljából a jelen § I. pontja szerint tehető levonásoknak nincsen helye abban a termelési időszakban, melyben az összkontingensnek felemelése bekövetkezett s az összkontingens felemelt részéből a 83. § III., IV. és V. pontjai szerinti felhasználás után még annyi áll rendelkezésre, mennyi a mezőgazdasági szeszfőzdék kontingenséből a jelen § I. pontja szerint az illető termelési időszakban levonható mennyiség fedezésére elegendő; ha pedig az ekként rendelkezésre álló mennyiség e szükségletet nem fedezi teljesen, ugy a levonások csak a fedezetlenül maradt hányad erejéig alkalmazhatók.
IV. Az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére forditandók azok a kontingensmennyiségek is, melyek egyes mezőgazdasági vagy ipari szeszfőzdék üzemének végleges felhagyása folytán, vagy a 86. és 116. §-ban meghatározott egyéb okokból rendelkezésre kerültek. Ha ilyen kontingens-mennyiségek rendelkezésre állanak, ezek a III. pont alatt meghatározott módon beszámitandók abba a hányadba, mely az I. pont alatt emlitett mezőgazdasági szeszfőzdék kontingenséből az ujonnan keletkező szeszfőzdék részeltetése czéljából igénybe vehető.
86. § A valamely szeszfőzdének kiosztott egyénenkénti törzskontingens magához az ingatlanhoz van kötve oly értelemben, hogy a törzskontingens mindig csak azon a helyen termelhető ki, a melyen az illető szeszfőzde a kontingensben való részeltetés idejében létezett.
Ha azonban a szeszfőzde valamely hatóság intézkedése következtében kénytelen üzemét eddigi helyén megszüntetni, a részére kiosztott kontingenst más helyen is kitermelheti abban az esetben, ha az üzemnek kényszerü beszüntetését közvetlenül követő két termelési időszakon belül üzemét a más helyen megkezdi. Mezőgazdasági szeszfőzdénél még megkivántatik az is, hogy továbbra is ugyanazon mezőgazdasággal maradjon abban a kapcsolatban, melynek alapján mezőgazdasági jellege elismertetett.
Az olyan mezőgazdasági szeszfőzde, mely mint szövetkezeti szeszfőzde részesült kontingensben, a pénzügyminister engedélye mellett ugyanazon község határán belül más helyre is helyezhető és más mezőgazdaságokkal is kapcsolatba hozható, mint a melyekkel való kapcsolat alapján a kontingensben részesült, de megkivántatik az, hogy azon más mezőgazdaságok beszámitható földterületei együttesen ne legyenek kisebbek, mint a milyen terület számitásba vételével a kontingens adatott, továbbá az, hogy a szövetkezetnek legalább is mindig annyi tagja legyen, a hány tagja a szeszfőzde kontingentálásának idejében volt. Ezen utóbbi követelmény akkor is kötelező, ha a szeszfőzde eredeti helyén megmarad. Méltánylást érdemlő esetekben a földmivelésügyi miniszter, Horvát-Szlavonországokban a bán ezen követelmény alól felmentést adhat.
Budapest székesfőváros belterületén levő szeszfőzdék a részükre kiosztott kontingenst akkor is más helyen termelhetik ki, ha üzemüket az eddigi helyen nem valamely hatósági intézkedés következtében, hanem önként szüntették be és a székesfőváros igazolja, hogy az üzemnek az eddigi helyen való beszüntetése közegészségi vagy közbiztonsági tekintetből kivánatos. Azonban ebben az esetben is a szeszfőzde üzemének az eddigi helyen történt beszüntetését közvetlenül követő két termelési időszakon belül az uj helyen ismét üzembe helyezendő.
Ha valamely akár mezőgazdasági, akár ipari szeszfőzde más, mint a fentemlitett okokból üzemét az eddigi helyen végleg beszünteti vagy az 1907. évi augusztus 31-ike után eső és egymásra közvetlenül következő két termelési időszak tartama alatt nem volt legalább két egész havi bejelentési időszakon át megszakitás nélkül üzemben: az illető szeszfőzde a részére kiosztott kontingenshez való minden igényt végleg elveszti.
Mezőgazdasági szeszfőzde kontingensét akkor is végleg elveszti, ha mezőgazdasági jellegét igazolni nem képes.
A szövetkezetek által üzemben tartott kontingenst az illető szeszfőzde akkor is elveszti, ha a szövetkezetnek nincs mindig legalább annyi tagja, mint a mennyi a részeltetéskor volt. Méltánylást érdemlő esetben a földmivelésügyi minister ezen követelmény alól felmentést adhat.
87. § Ha valamely szeszfőzde a részére az e törvény alapján kiosztott törzskontingenst valamelyik termelési időszakban egészben vagy részben kitermelni nem szándékozik, vagy azt kitermelni nem képes, azt azonnal, illetőleg mihelyt a kitermelést akadályozó körülmény bekövetkezett, az illetékes pénzügyigazgatóságnál irásban bejelenteni köteles. A ki nem termelt kontingens a szerint, a mint ez a szeszfőde mezőgazdasági vagy ipari volt, első sorban a többi mezőgazdasági, illetőleg ipari szeszfőzde között ugyanazon termelési időszakra ideiglenesen, mint pótkontingens kiosztatik s a mezőgazdasági szeszfőzdék részéről rendelkezésre bocsátott kontingensből az ipari, a ipari szeszfőzdék részéről rendelkezésre bocsátott kontingensből pedig a mezőgazdasági szeszfőzdéknek csak abban az esetben adható pótkontingens, ha az az illető csoporthoz tartozó szeszfőzdék által igénybe nem vétetik.
Ha valamely szeszfőzde a fentebb elrendelt bejelentést megtenni elmulasztja és a szeszfőzésnek az illető termelési időszakban való beszüntetésekor kontingensének több mint egytizenketted része kitermeletlenül maradt, az illető szeszfőzde kontingense a következő termelési időszakban a kitermeletlenül hagyott rész mennyiségével ideiglenesen leszállittatik s ebben a termelési időszakban a szeszfőzde pótkontingensében sem részesülhet.
Az a szeszfőzde, mely a valamely termelési időszakra részére ideiglenesen kiosztott pótkontingenst részben vagy egészben nem termeli ki, szintén köteles ezt az illetékes pénzügyigazgatóságnál irásban azonnal bejelenteni. Ha e bejelentést elmulasztja s a szeszfőzésnek beszüntetésekor a részére ideiglenesen kiosztott pótkontingensből annyi maradt kitermeletlenül, mennyi az illető termelési időszakban részére kiosztva volt törzs- és pótkontingens együttes mennyiségének egytizenketted részénél több: ugy az illető szeszfőzde a következő termelési időszakban pótkontingensben nem részesülhet.
Minden egyes termelési időszakra pótkontingensként ideiglenesen a mezőgazdasági szeszfőzdék között kiosztandók azok a kontingensmennyiségek is, melyek a 85. § rendelkezései szerint az ujonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére rendelkezésre állnak, de erre a czélra tényleg még igénybe nem vétetnek.
A jelen § rendelkezései szerint ideiglenesen pótkontingensként kiosztandó mennyiségekből az igényjogosult mezőgazdasági szeszfőzdék sorrendben részesülnek akként, hogy a kisebb törzskontingenssel biró szeszfőzdék a nagyobb törzskontingenssel biró szeszfőzdékkel szemben a törzskontingensek között levő különbözet mérvéig elsőbbséggel birnak. E sorrendtől eltérésnek csak a szövetkezetek által üzemben tartott szeszfőzdék tekintetében van helye, melyek a más mezőgazdasági szeszfőzdékkel szemben a pótkontingensben elsőbbséggel, egymás között azonban szintén a fent meghatározott sorrendben részeltetendők.
Az ipari szeszfőzdék közül első sorban azok részeltetendők pótkontingensben, melyeknek törzskontingense a 82. § b) pontja alapján állapitott meg; egyébként pedig az ipari szeszfőzdék törzskontingensüknek arányában részesülnek.
Valamennyi igényjogosult szeszfőzde csak abban az esetben részesül pótkontingensben, ha részeltetését idejekorán kéri.
88. § Az ipari, valamint a mezőgazdasági szeszfőzdéktől is a 85. § 1. pontja alapján elvont kontingensért, ha biztositékot nyujtanak az iránt, hogy a szeszfőzdéből kikerülő moslékot vagy magok használják föl, vagy pedig akár nyers, akár száritott állapotban hazai gazdaságoknak adják át: kártalanitás adatik, melynek összege hektoliterenként 65 koronában állapittatik meg.
Ugyanily kártalanitás adatik a 82. § b) pontjában emlitett szeszfőzdéknek is azon mennyiség után, mely az illető szeszfőzde teljes részesedési alapja és a részére az 1908/1909-iki termelési időszakra megállapitott törzskontingens közötti különbözet 23%-ának megfelel.
A kártalanitás iránti igény annak a termelési időszaknak első napján nyilik meg, a mely termelési időszakban a 82. § b) pontja alapján megállapitott illető törzskontingens, illetőleg a 85. § I. pontja szerinti levonás hatályba lép. A kártalanitás annak a személynek adatik, ki a kártalanitás iránti igény megnyiltának idejében annak az ingatlannak tulajdonosa, melyen a szeszfőzde létezik.
A tulajdonjog telekkönyvi kivonattal s ha a szeszfőzde a telekkönyvben kitüntetve nincsen, még az illető községi előljáróság bizonyitványával is igazolandó. Ha mezőgazdasági szeszfőzde kártalanitásáról van szó, a kártalanitást igénylő még azt is tartozik igazolni, hogy a szeszfőzdének mezőgazdasági jellege az illető termelési időszakra nézve az illetékes pénzügyi hatóság által elismertetett.
Egyes ipari szeszfőzdéktől a 85. § I. pontja alapján önkéntes ajánlat folytán megváltott kontingensért hektoliterenként legfeljebb 65 korona megváltás adható. Ugyancsak 65 korona megváltásban részesülnek azok a mezőgazdasági szeszfőzdék, a melyek az 1888. évi XXV. tc. értelmében az 1888/1889-iki termelési időszakra nyert és tényleg még fennálló törzskontingenst ajánlják fel megvételre.
Azon gazdaság, a mely ilyképen kontingensét eladta, ujból csak az esetre kaphat kontingenst, ha a megfelelő kártalanitási összeget visszafizeti.
89. § A pénzügyminister engedélye mellett ipari szeszfőzde törzskontingensét más ipari szeszfőzdének egészben vagy részben átengedheti. Ilyen átengedés utján azonban a szerző ipari szeszfőzde meglevő kontingensét a 82. § első bekezdésében meghatározott saját részesedési alapnak mértékén felül nem növelheti. A szerzett kontingens minden tekintetben azonos elbánás alá esik, mint a szeszfőzdének eredeti kontingense.
Ujonnan keletkező, avagy már létező mezőgazdasági szeszfőzde szintén szerezhet ipari szeszfőzdétől kontingenst, az egy-egy mezőgazdasági szeszfőzdére eső összkontingens azonban ez esetben sem haladhat meg 720 hektolitert. Az igy szerzett kontingens minden tekintetben azonos elbánás alá esik, mint a más mezőgazdasági szeszfőzde kontingense.
A kontingens átengedése, illetőleg megszerzése csakis az illető termelési időszaka eső üzem megkezdése előtt történhetik meg s a szándékolt átengedés, illetőleg megszerzés engedélyezése legkésőbben négy héttel az illető termelési időszak kezdete előtt a pénzügyministernél kérelmezendő. Ha a kontingenst átengedő szeszfőzde adóhitel biztositásául jelzálogilag lekötve van s kontingensének több mint felét átengedni szándékozik, megkivántatik még az is, hogy az adóhitelnek törlesztetlen összege előbb befizettessék vagy elfogadható módon biztosittassék.
90. § Sem az a kérdés, hogy valamely szeszfőzde törzskontingenst vagy pótkontingenst igényelhet-e s mily mennyiségben, sem az, hogy több szeszfőzde törzskontingense egyesithető-e, ugyszintén a jelen törvény 88. §-án alapuló kártalanitás iránti igény és annak mérvének megállapitása birósági eljárás tárgya nem lehet.
91. § A pénzügyi közegek akadályozása hivatalos eljárásukban.
A kik a pénzügyi közegeket ama jogaik gyakorlatában, a melyeknél fogva az iparüzők mühelyeibe beléphetnek, az iparüzlet folyama alatt ott jelen lehetnek, vagy a fennálló szabályok korlátain belül kutatást tehetnek, törvényes ok nélkül gátolják és a mühelybe való belépésnek, kutatásnak ellenszegülve, az iparüzlet folyama alatt jelenlétüket akadályozzák, vagy pedig a helyiségek és tartályok kivánt felnyitását, az iparkönyvek, adóbárczák vagy más okiratok szabályszerü előmutatását megtagadják: a mennyiben az általános büntetőtörvény szerinti eljárásnak helye nincs, 200 koronától 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.
92. § Az adó alá eső tárgyak elsikkasztása vagy megsemmisitése.
Aki abban az időközben, mig a pénzügyi közegek a 91. §-ban felsorolt esetekben a hivatalos eljárásban akadályoztattak vagy ha ellenszegülés nem történt volna is, de a hivatalos eljárás teljesitése vagy az ebbeli eljárás feletti felügyelet alatt a pénzügyi közegek tudta és beleegyezése nélkül adótárgyakat az emlitett helyiségekből vagy tartályokból elvisz, megsemmisit vagy minőségükre nézve oly módon átalakit, hogy az adótárgyak ez által a szeszadó alól elvonatnak: ezért a kihágásért, valamint annak megkisérléseért is, a szabályellenesen elvitt, megsemmisitett vagy átalakitott tárgytól járó fogyasztási adónak négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel, ha pedig a pénzbüntetés alapjául szolgáló szeszadó teljes biztossággal megállapitható nem volna, 400 koronától 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sujtatik.
93. § A hivatalos zár megsértése.
A pecséttel vagy más módon alkalmazott hivatalos zár megsértésére kiszabott pénzbüntetésben a közvetlen tettes és ha ez büntetésre nem vonathatik, a 25. és 26. §-okban foglalt határozatok tekintetbe vételével az üzlet vezetője, illetőleg a vállalkozó marasztalandó el.
94. § Dologi kezesség.
Kihágási esetekben, midőn a pénzbüntetés a szeszadó összegétől függ, a kihágás tárgya a kiszabandó pénzbüntetés biztositására zálogul szolgál és pedig olyformán, hogy abban az esetben, ha a pénzbüntetést az illető fél le nem fizetné, a kihágás tárgya elárvereztessék és annak árából a felmerült költségek és a megröviditett adó levonása után mutatkozó többlet a pénzbüntetés fedezésére fordittassék.
95. § A vállalkozó kezessége a pénzbüntetés iránt.
A szeszfőzde üzletvezetője vagy az üzleti helyiségeiből való távollétének ideje alatt annak helyettese, a be nem jelentett, illetőleg a bejelentés és az adóbárcza tartalmától eltérőleg foganatositott szeszfőzési müvelet tettesének tekintetik.
Ugyszintén a szesznek az üzleti helyiségekből vagy a szabadraktárakból bejelentés nélkül vagy máskülönben szabályellenes elszállitásnál is a szeszfőzde, illetőleg szabadraktár üzletvezetője tettesnek tekintetik, hacsak ő vagy helyettese ennél az elszállitásnál nem ártatlan és a kihágás tárgya nem képezte egyszersmind lopásnak vagy sikkasztásnak tárgyát.
A szeszfőzde, illetőleg a szabadraktár vállalkozója, ha az üzemet nem maga vezeti, az üzletvezető, illetőleg annak helyettese terhére megszabott pénzbüntetésért föltétlenül szavatol.
A vállalkozónak ez a szavatossága kiterjed a pénzbüntetés egész összegére, mely az üzletvezető vagy helyettesétől be nem hajtandó.
Felhatalmaztatik azonban a pénzügyminiszter, hogy olyan esetben, midőn az üzletvezető vagy helyettese a tőlük be nem hajtható pénzbüntetés helyett alkalmazandó szadadságvesztés büntetésének foganatositása végett rendelkezésre áll, a vállalkozó szavatosságát kivételesen a pénzbüntetésnek csak egy részére korlátozhassa abban az esetben, ha a vizsgálat adatai által beigazoltatott az, hogy:
a) a kihágás tettese a törvény rendelkezéseit nem csupán tévedés vagy mulasztás folytán, hanem szándékos cselekvés által szegte meg, vagy
b) a vállalkozót a kihágás tekintetében vétkesség egyáltalában nem, vagy csak igen kis mérvben terheli és hogy ő e kihágásból még közvetve sem huzhatott hasznot.
A pénzbüntetésnek azon része helyett, melyre nézve a vállalkozó szavatossága kivételesen elengedtetett, a tettes ellenében a biróilag megállapitott szabadságvesztés büntetésének aránylagos mérve alkalmazandó.
96. § A kihágás elévülése.
A jelen törvény határozmányai vagy az arra vonatkozó szabályok elleni kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya többé nem lehet.
97. § A szabályellenességek büntetése.
A jelen törvénybe ütköző és külön büntetéssel nem sujtott minden egyéb cselekmény és mulasztás mint szabályellenesség, 10-1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
98. § a) Az adóköteles művelet tekintetében.
A főzőkészülék termelési képessége szerint átalányozott szeszfőzdéknél a megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett termelési adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a szeszfőzés adóköteles müvelete (40. §) megkezdetik a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában volna; ez esetben a büntetés megszabásának alapjául a be nem jelentett főzési időszak legalább 48 órával veendő számitásba;
2. ha az adóköteles müvelet szabályszerüen bejelentetett és a szeszfőzde az adóbárcza birtokában van ugyan, de
a) az adóköteles müvelet más anyagokkal eszközöltetik, mint a melyek bejelentettek és pedig olyan anyagokkal, melyek után magasabb alkoholnyeredék van megállapitva, mint azon anyagok után, melyek bejelentettek; vagy
b) az adóköteles müvelet a bejelentett időszak előtt megkezdetik; vagy
c) az adóköteles müvelet a bejelentett időszakon tul folytattatik; vagy
d) a czefre vagy alszesz más főzőkészülékkel, mint a mely bejelentetett vagy más helyen, mint a mely bejelentetett, főzetik ki.
Megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adónak tekintetik az az adó, mely az átalányozási szabályokhoz képest megrövidittetett vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, mely tekintetben a d) betü alatt emlitett esetben ugy kell eljárni, mintha a bejelentés és adófizetés egyáltalában nem történt volna.
Ha pedig lisztes anyagokból készittetik és erjesztetik czefre vagy ilyen czefre kifőzetik: a pénzbüntetés a 102. § a) pontja értelmében számitandó alkoholnyeredék után a fogyasztási adónak kisebbik tétele szerint járó adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető kiméretben és legalább 400 korona összegben szabandó meg.
3. Ha a főzőkészüléken olyan változtatás tétetik, melynek következtében a napi termelőképesség nagyobb kiméret szerint állapitandó meg és ez a változtatás annak megtétele előtt nem jelentetett be, ez esetben a napi termelőképességnek ujabb hivatalos megállapitása előtt az emlitett változtatás mellett gyakorolt szeszfőzés ugy tekintendő, mintha az más főzőkészülékkel végeztetett volna, mint mely bejelentetett; a megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett adó meghatározásánál ugy kell eljárni, mintha bejelentés és adófizetés egyáltalán nem történt volna. Függetlenül ezen adóröviditéstől, a főzőkészüléken tett változtatás bejelentésének elmulasztása, mint szabályellenesség, 10-400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
99. § b) A hivatalos zár megsértése.
Az edényekre és müeszközökre alkalmazott hivatalos zár megsértése 12 koronától 1000 koronáig, ha pedig a zár megsértése pénzügyi kihágással van összekötve, 20 koronától 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
100. § a) Az adóköteles müvelet tekintetében.
Adóröviditésnek tekintetik és a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett termelési adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő:
1. ha a megváltásnak tartama alatt a szesztermelésre nagyobb mennyiségü anyag használtatik fel, mint a mennyi bejelentetett és a megváltási átalány kiszámitásánál is alapul vétetett;
2. ha oly esetben, midőn a megváltási átalány naponként csak reggel 6 órától esteli 6 óráig terjedő szesztermelés alapul vétele mellett szabatott meg, a szesztermelés a napnak más szakába is gyakoroltatik;
3. ha a szesztermelés más időben gyakoroltatik, mint a mely a megváltási szerződés által engedélyezve van, avagy - midőn a szesztermelésnek esetenként való bejelentése megengedeve van - a szesztermelés e bejelentés nélkül gyakoroltatik;
4. ha a szesztermeléshez más anyagok használtatnak, mint a melyek bejelentve és engedélyezve lettek, avagy ha más főzőkészülék használtatik, mint a mely megváltásra bejelentve és engedélyezve van.
Megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adónak tekintetik az 1. és 2. alatti esetben az az összeg, mely a nagyobb anyagmennyiség, illetőleg a napnak más szakában is folytatott szesztermelés számbavétele mellett mutatkozó megváltási átalány és a tényleg megállapitva levő megváltási átalány közötti különbözetnek megfelel.
A 3. és 4. pont alatti esetekben a szesztermelés be nem jelentettnek tekintendő és a 98. § 1. pontjában foglalt határozmánynak alkalmazásával megröviditett adónak az az összeg tekintendő mely a főzőkészülék termőképessége szerint való átalányozásra vonatkozó szabályokhoz képest megrövidittetett vagy a megrövidités veszélyének kitétetett.
101. § b) A hivatalos zár megsértése.
A hivatalos zárnak megsértése a 99. § határozmányaihoz képest büntetendő.
102. § a) A szeszfőzésnek és a sajtolt élesztő készitésének be nem jelentése.
Ha az adóköteles szeszfőzési müvelet a megszabott feltételek teljesitése nélkül, különösen szeszmérőgép szabályszerü használata nélkül vagy ennek rendes menetének akadályozása alatt, illetőleg gyüjtőedény szabályszerü alkalmazása nélkül eszközöltetik, az be nem jelentettnek tekintendő és az üzletvezető, illetőleg annak helyettese az ekként bejelentés nélkül termelt alkoholmennyiség után járó fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ez esetben a pénzbüntetés alapjául az az adóösszeg veendő, mely a bejelentés nélkül termelt alkoholmennyiségnek megfelel.
A pénzbüntetés alapjául veendő alkoholmennyiség akként határozandó meg, hogy:
a) a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdéknél az előtalált erjesztőedények összes ürtartalmának minden hektoliterjére és be nem jelentett adóköteles művelet minden napjára 8 hektoliterfoknyi alkoholnyeredék, és
b) azoknál a szeszfőzdéknél, a melyek a termelési adót a tényleges termelvény szerint fizetik, az előtalált minden főzőkészülékre és a be nem jelentett adóköteles művelet minden napján, a feldolgozott czefremennyiség, a főzőkészülék berendezésére való tekintet nélkül, a főzőüst illetőleg a főzőüstök töltési képességének (36. §) tizenötszörös mennyiségével és az alkoholnyeredék ezen czefremennyiség minden hektoliterje után 6 hektoliterfokkal számittatik; folytonosan működő fűzőkészülékeknél a czefremennyiség szakértők meghallgatása mellet állapittatik meg és az alkoholnyeredék a czefremennyiség minden hektoliterje után szintén 6 hektoliterfokkal számittatik.
Ha kiderül, hogy a szeszmérőgép rendes menetének akadályoztatása daczára az annak jelzései szerint járó adó több volna annál az adóösszegnél, mely a fentebbi alkoholnyeredék alapul vételével mutatkozik, ez esetben az első összeg veendő a büntetés kiszabásának alapjául.
Ha a be nem jelentett adóköteles művelet szeszmerőgép szabályszerü használata és annak rendes menete mellett, illetőleg a gyüjtőedény szabályszerü alkalmazása mellett hajtatik végre, ez csak az adóköteles műveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.
Ha valamely szeszfőzdében sajtolt élesztő készittetik a nélkül, hogy annak készitése adó alá bemondatott volna, a sajtolt élesztő-készités bejelentésének elmulasztása annak az adónak négyszeres összegétől nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, mely adó a sajtolt élesztő készitése után annak az egész hónapnak tartamára járt volna, a melyben a kihágás elkövettetett.
103. § b) A bejelentett adóköteles műveletnek a bejelentett időpont előtti megkezdése.
A bejelentett adóköteles műveletnek a bejelentett időpont előtt való megkezdése abban az esetben, midőn az a gyüjtőedény, illetőleg szeszmérőgép használata mellett történt és ez utóbbinak rendes menete nem zavartatott meg, csak az adóköteles műveletben előfordult szabályellenesség gyanánt büntetendő.
Más esetekben a bejelentett adóköteles műveletnek idő előtti megkezdése ugyanazzal a pénzbüntetéssel fenyitendő, mint a be nem jelentett adóköteles művelet (102. §).
104. § c) Alkoholtartalmu folyadékok vagy alkoholtartalmu párák elvezetése. A szeszmérőgép jelzéseire, illetőleg a gyüjtőedényre gyakorolt külhatás. Be nem jelentett főzőkészülékek használata, főzőkészülékek be nem jelentett felállitása. A szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénnyel össze nem kötött hütőkészülékek használata vagy tartása.
1000 K-tól 10,000 K-ig terjedhető büntetésnek van helye:
1. ha a szeszmérőgépen át nem folyt, illetőleg a gyüjtőedénybe még be nem folyt szeszes folyadék - czefre kivételével, - vagy alkoholtartalmu párák külső befolyás által, melynek véletlenségét a fél bebizonyitani nem képes, elvezettetnek;
2. ha alkoholtartalmu folyadék a gyüjtőedényből szabályellenesen kivétetik vagy elvezettetik;
3. ha a főzőkészüléken, illetőleg szeszmérőgépen vagy gyüjtőedényen olyan készülékek alkalmaztatnak, a melyek szakértők véleménye szerint alkalmasak arra, hogy alkoholtartalmu pára, alszesz vagy szesz titkosan elvezettessék;
4. ha a szeszmérőgép helyes jelzése a termény mennyiségére vagy foktartalmára, avagy mindkettőre nézve szándékosan akadályoztatik;
5. ha a szeszmérőgépben bármi okból támadt akadályról, illetőleg a gyüjtőedény alkalmazásában támadt és az 59. §-ban meghatározott nemü változásról haladéktalanul jelentés nem tétetik;
6. ha a bejelentett üzem tartama alatt be ne jelentett főzőkészülék használtatik;
7. ha előleges bejelentés nélkül a szeszfőzdébe valamely főzőkészülék állittatik fel;
8. ha alkoholtartalmu pára süritésére és az ebből származó szeszes folyadékok előállitására alkalmas oly hütőkészülék találtatik vagy alkalmaztatik a szeszfőzdében, mely a szeszmérőgéppel, illetőleg gyüjtőedénynyel összeköttetésben nincsen, kivéve a töményitő készülék hütőkészülékét abban az esetben, ha a szesznek az adómentes töményitéssel való együttes termelése a 75. § értelmében meg van engedve;
9. ha a 33. § harmadik bekezdésében emlitett, a főzőkészülék töltéseinek számát jelző készülék alkalmazása esetében ez a készülék jelzésében zavartatik, vagy a készüléken sérülés tétetik.
Ismétlés esetében a fent emlitett pénzbüntetés megkettőztetendő.
Adómegröviditésnek tekintetik és a fent emlitett 1000 K-tól 10,000 K-ig terjedhető pénzbüntetésen felül még a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető büntetésnek van helye: ha - czefre kivételével - alkoholtartalmu folyadék, mielőtt a szeszmérőgépen átfolyt, vagy mielőtt a gyüjtőedénybe befolyt volna, eltávolittatik, vagy pedig ilyen folyadék a gyüjtőedényből az adó megfizetése nélkül kivétetik.
E kihágás esetében az adó, mely egyuttal a pénzbüntetés kiszabásának alapjául is veendő, akként számitandó ki, mintha a kihágás annak felfedezését megelőző három hónapon át szakadatlanul elkövettetett volna, hacsak be nem bizonyittatik, hogy a kihágás tartama más, vagy annak terjedelme nagyobb volt.
Ha ez alatt sajtolt élesztő is készittetett: az ez uton járó adó és annak megröviditése miatti pénzbüntetés tekintetében hasonló eljárás követendő.
105. § d) A bejelentett szeszfőzési üzem szabályellenes folytatása.
1000 K-tól 10,000 K-ig terjedhető büntetésnek van helye, ha a bejelentett szeszfőzési üzem szabályellenesen akkor is folytattatik, midőn a szeszmérőgép rendes menetében akadályozva van, vagy a gyüjtőedény alkalmazásában akadály támadt.
E pénzbüntetésen kivül a szeszes folyadéknak az adó megröviditésével történt termelése a megröviditett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető külön pénzbüntetéssel büntettetik.
A megröviditett adó következőleg határoztatik meg:
Mindenekelőtt megállapittatik:
1. az azon alkoholmennyiség után eső adóösszeg, mely a szeszmérőgép jelzéseinek megállapittásával, illetőleg a gyüjtőedényben talált alkoholmennyiségnek meghatározásával összekötött utolsó hivatalos szemle óta lefolyt időszakban a szeszmérőgép tényleges jelzései, illetőleg a gyüjtőedény szerint termeltetett;
2. az adóösszeg, mely esik akkor, ha az alkoholmennyiség a 102. § a), illetőleg b) pontjában meghatározott módon állapittatik meg.
Az 1. alatti időösszeg azután a 2. alatti összeggel összehasonlittatik és az az összeg, melylyel az utóbbi az elsőnél nagyobb, tekintetik a megröviditett adó összegének.
106. § e) czefreedények és eszközök tilos használata.
Szabályellenesség gyanánt minden egyes esetben 40 K-tól 400 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő:
a) ha a keverőkádakban, hütőbárkákban, hütőbárkákban és általában oly edényekben, melyek a tett bejelentés szerint csak oly czefre tartására rendelvék, mely még erjedni nem kezdett, erjedő vagy erjedt czefre találtatik;
b) ha a czefre más erjesztő edényekben találtatik, mint a melyek eleve vagy pótlólag bejelentettek, vagy ha általában oly edényekben találtatik, melyek a lelet-jegyzőkönyv szerint czefre tartására nem rendelvék.
Ha azonban ilyen kihágás oly időben követtetik el, melyre nézve - a szeszmérőgép rendes menetében bekövetkezett akadály folytán - a megadóztatandó alkoholmennyiség a 60. § I. 2. pontjának második bekezdése értelmében állapittatik meg: az adómegröviditésnek tekintendő és a tilalom ellenére használt edények minden hektoliterje után számitandó 100 K-nyi pénzbüntetéssel büntetendő.
Hektoliterrészek ebben az esetben egész hektolitereknek veendők.
107. § f) A szeszfőzési lajstromnak hiányos vagy valótlan vezetése.
A szeszmérőgép órajelzéseinek, vagy a 63. §-ban meghatározott, illetőleg rendeleti uton meghatározandó egyéb adatoknak szeszfőzési lajstromba a kellő időben be nem iktatása, valamint minden eme lajstromban talált más valótlanság, mint hamis könyvvezetés 10-400 K-ig terjedhető büntetés alá esik.
108. § g) Szesznek az üzleti vagy szabadraktárból való szabályellenes elszállitása.
Adómegröviditésnek tekintetik és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel fenyitendő: ha a szesz valamely szeszfőzde üzleti helyiségeiből vagy valamely szabadraktárból szabályszerü bejelentés (66. §) nélkül elszállittatik, vagy ha az elszállitásra bejelentett alkoholmennyiségnek hivatalos felvételénél a bejelentéssel szemben oly többlet állapittatik meg, mely öt százalékot meghalad.
A szesznek valamely üzleti helyiségből vagy szabadraktárból bejelentés nélkül való elszállitásáért megállapitandó pénzbüntetés 400 koronánál kevesebb nem lehet.
109. § h) Az 5. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részre engedélyezett jutalomnak jogosulatlan igénybevétele.
Adómegröviditésnek tekintetik és a jogosulatlanul igénybe vett jutalom négyszeres összegéből annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha hamis bemondás, vagy hamis adatok alapján az 5. §-ban a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett jutalom jogosulatlanul igénybe vétetik.
110. § i) A szesznek ipari czélokra való adómentes felhasználása iránt fennálló szabályok megszegése.
Adómegröviditésnek tekintetik és a kihágás tárgyát képező égetett szeszes folyadék minden literje után számitandó 1 K 64 f-nyi összeg négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. Ha az a szesz, mely a 4. § a) pontjában megjelölt czélokra adómentesen szolgáltatott ki, más czélokra fordittatik. Más czélokra való felhasználásnak tekintendő az is, ha az a személy, ki a szeszt bizonyos meghatározott czélokra szerezte be, azt denaturálva, vagy denaturálás nélkül más személynek engedi át.
2. Ha a denaturált szeszből a denaturáló szer egészben vagy részben ismét eltávolittatik, illetőleg kivonatik, vagy bárminemü oly anyagok adatnak a denaturált szeszhez, melyek a denaturáló szer hatását izre vagy szagra nézve megváltoztatják; ugyszintén ha az ily módon kezelt szesz vételre kináltatik, vagy másoknak átengedtetik.
3. Ha valaki szeszt magához vesz, a melyről tudta, vagy kellő figyelem mellett a fennforgó körülményekből tudhatta, hogy a szesz a fogyasztási adó alól elvonatott.
A pénzbüntetés 400 K-nál csekélyebb nem lehet.
A pénzbüntetésen kivül attól ki az itt emlitett kihágást elkövette, már a kihágás első esetében a neki engedélyezett kedvezmény megvonható.
111. § k) Az utalt szeszküldeményekre érvényes szabályok elleni kihágások.
Az utalt vámolatlan külföldi áruk szállitására nézve fennálló határozmányok a fogyasztási adóval terhelten hivatalosan utalt szeszszállitmányokra nézve hasonszerüen alkalmazandók és az ezek ellen elkövetett kihágások, a melyek által a fogyasztási adó megrövidittetik, vagy a megrövidités veszélyének kitétetik, ennek az adónak négyszeres összegétől nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
Az emlitett határozmányoknak másnemü megszegései, mint szabályellenességek, 10 K-tól 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
112. § l) A hivatalos zár megsértése.
A hivatalos zárnak megsértése a 99. § határozmányaihoz képest büntetendő.
113. § Különös büntető határozatok azokra a kihágásokra nézve, a melyek az égetett szeszes folyadékoknak finomitása vagy nemesitése iránt hozott szabályok ellen követtetnek el.
1. 1000 K-tól 10,000 K-ig terjedhető büntetésnek van helye, ha oly vállalatban, melyben égetett szeszes folyadékok finomitása (töményitése) történik:
a) más alkoholtartamu folyadék (czefre) öntetik a töményitő készülékbe;
b) a töményitő készülék töltésére, illetőleg kiüritésére rendelt és hivatalosan biztositott csővezetéken kivül, más vezeték alkalmaztatik.
Ha e mellett adómegrövidités követtetett el, azon kivül a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztási adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalmazandó.
2. Az égetett szeszes folyadékok termelésének és töményitésének (nemesitésének) ugyanabban a üzleti helyiségben való együttes gyakorlása tekintetében érvényes tilalom áthágása (75. §) minden egyes esetben 10-1000 K-ig terjedhető büntetés alá esik.
3. 4-200 K-ig terjedhető büntetésnek van helye:
a) ha a szesz a nélkül, hogy a szabályszerü bejelentés benyujtatott és az arról szóló hivatalos bizonyitvány az üzletvetető kezében volna, a főzőkészülékre felöntetik;
b) ha a szesz a bejelentett időn kivül öntetik fel a főzőkészülékre;
c) ha az, a ki már megadóztatott égetett szeszes folyadékot lepárlás utján tisztitani, vagy abból lepárolás utján alkoholtartalmu italokat késziteni szándékozik, ezekre a czélokra olyan szeszt szerez be, melynek alkoholtartalma a 100 foku szeszmérő szerint 30 foknál csekélyebb (73. §);
d) ha az a vállalkozó, ki a termelési adót a főzőkészülék napi termelőképessége szerinti átalányozás, vagy megváltás alapján fizeti, oly égetett szeszes folyadékot önt fel a töményitésre rendelt főzőkészülékre, mely 30 foknál kisebb alkoholtartalommal bir (75. § I. pontjának első bekezdése).
114. § a) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek adómegrövidités gyanánt büntetendők.
Adómegröviditésnek tekintetik és a jogosulatlan igényelt kiviteli jutalomnak, illetőleg adóvisszatéritési összegnek négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. ha a kiviteli jutalom, illetve az adóvisszatérités iránti igény fenntartásával benyujtott kiviteli nyilatkozatban az égetett szeszes folyadéknál (likőrnél) az alkohol mennyisége, miként ez a folyadék mennyiségének a szabályszerü 100 foku szeszmérő szerinti fokokban megállapitott foktartalommal történt szorozása folytán mutatkozik, a hivatalosan talált mennyiségnél 5 száztólival magasabban tétetett ki, a nélkül, hogy a hiány a szállitás alatt a folyadék mennyiségében, illetőleg annak alkoholtartalmában netán történt változás szabályszerü bejelentés által igazoltatnék;
2. ha azokban az esetekben, a midőn égetett szeszes folyadék (likör) kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités mellett kivitelre bejelentetik, az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. viz vagy bor találtatik.
A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő ama teljes összeg, a mely mint kiviteli jutalom, illetve adóvisszatérités igazolatlanul vétetett igénybe.
115. § b) A kiviteli nyilatkozat és a hivatalos lelet közötti különbözetek, melyek szabályellenességek gyanánt büntetendők.
A 114. § 1. pontja alatt emlitett olynemü különbözetek esetében, melyek 3%-nál többet, de 5%-nál kevesebbet tesznek, 4-400 K-ig terjedhető büntetésnek van helye.
116. § A szeszkontingensek jogosulatlan igénybevétele.
Adómegröviditésnek tekintetik és a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett fogyasztás adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye, ha hamis bemondás vagy hamis adatok alapján a törzskontingensben való részesülés igényeltetett és az igénybe vétetik.
A pénzbüntetés kiszabásánál a fogyasztási adónak nagyobbik és kisebbik tétele közötti különbözet vétetik alapul azon alkoholmennyiség után, mely az igénybe vett törzskontingensnek megfelel.
A pénzbüntetéstől függetlenül az illető szeszfőzdétől a jogosulatlanul igénybevett kontingens megvonandó.
117. § Égetett szeszes folyadékoknak a különbözeti adó alóli elvonása.
Az 1899. évi XVII. tc. 10. czikke és 11. czikkének 2-4. pontjai szerint minősitendő kihágási esetekben a különbözeti adó (2. §) is meg röviditettnek tekintendő, mint is azon kihágási esetekben a most emlitett czikkekben meghatározott büntetéseken felül még a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett különbözeti adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés is alkalmazandó.
Ugyanez a pénzbüntetés alkalmazandó akkor is, ha a 4. § b) részének utolsó bekezdése szerint a fogyasztási adó alól részben mentes szesz alkoholmennyiségében az 1899. évi XVII. törvénycikk 15. czikkében foglalt 3. § alapján tett bejelentéssel szemben a küldő hivatal oly különbözetet állapit meg, mely az 1899. évi XVII. törvénycikk 11. czikkének 1. pontja szerint büntetés alá esik, vagy a küldeményben az átvevő hivatal részéről előtalált alkoholmennyiség és a hivatalosan átutalt alkoholmennyiség közt ez utóbbinak 5%-át meghaladó különbözet találtatik. A mennyiben az utóbb emlitett különbözeti hiányt képez, a büntetés alkalmazásának csak akkor van helye, ha e hiánynak az 1899. évi XVII. tc. 4. czikke szerinti igazolása elmulasztatott.
A különbözeti adó megröviditésének tekintendő és a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett különbözeti adó négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó, ha a 76. § 2. b) pontja szerinti bejelentés meg nem tétetett.
118. § A részleges adóvisszatérités jogosulatlan igénybevétele.
A ki a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal, vagy Bosznia- és Herczegovinával való forgalomban a részleges adóvisszatéritést (7. §) oly esetben igényli, midőn erre igénye nincsen, avagy az őt megilletőnél nagyobb visszatéritést igényel, kihágást követ el és a jogosulatlanul igényelt adóvisszatéritési összeg négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
E büntetésnek van helye:
1. ha a részleges adóvisszatérités iránti igény fenntartásával tett bejelentésben (1899. évi XVII. tc. 15. czikkében foglalt 3. §) az alkoholmennyiség a hivatalosan talált mennyiségnél 5 száztólival magasabban tétetett ki;
2. ha azokban az esetekben, a midőn:
a) likőr, rum, alkoholtartalmu eszencziák és aetherek, vagy
b) más égetett szeszes folyadék a részleges adóvisszatérités igénylésével a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére való átvitelre bejelentetik, az a) alatti esetben más folyadék, mint likőr, rum vagy alkoholtartalmu eszenczia és aether, a b) alatti esetben pedig az égetett szeszes folyadékok közé nem tartozó folyadék, p. o. viz vagy bor találtatik.
A pénzbüntetés kiszabásának alapjául veendő:
az 1. pont alatti esetekben az az összeg, melylyel az átutalójegyben foglalt bejelentés alapján igényelt részleges adóvisszatérités összege a hivatalos lelet szerint járó összegnél magasabb:
a 2. pont alatti esetekben ama teljes összeg, a mely mint részleges adóvisszatérités jogosulatlanul igényeltetett.
119. § A szesznek részben való adómentes felhasználása iránt fennálló szabályok megsértése.
Adómegröviditésnek tekintetik és a kihágás tárgyát képező égetett szeszes folyadékban levő alkoholmennyiség minden hektoliterfoka (literje) után a 4. § b) részének második bekezdésében emlitett adókülönbözet négyszeresétől annak nyolczszorosáig terjedhető pénzbüntetésnek van helye:
1. Ha az a szesz, mely a 4. § b) részében a fogyasztási adó különbözete erejéig adómentesen szereztetett be, más czélokra fordittatik.
2. Ha a fogyasztási adó különbözete erejéig adómentesen beszerzett szeszből készitett cognacnak, gyümölcs-pálinkának, szesztartalmu esszencziáknak és aethereknek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területére való átvitele esetében a fogyasztási adó különbözetének leirása oly esetben igényeltetik, midőn ilyen leirásnak helye nincsen, vagy a leirás olyan alkoholmennyiségre nézve igényeltetett, mely 5 száztólival nagyobb azon mennyiségnél, mely az átvevő-hivatal által megállapittatott; folyékony illatszerek, valamint az átutalási eljárás alá nem eső aetherek átvitele esetében pedig, midőn a fogyasztási adó különbözetének leirása igazolatlanul igényeltetik, vagy nagyobb alkoholmennyiség után igényeltetik, mint a mennyi a tényleg átvitt illatszerek, illetőleg aetherek készitéséhez a hivatalos megállapitás szerint felhasználtatott.
120. § A 10. § negyedik bekezdése alapján elrendelt feljegyzéseknek hiányos vagy valótlan vezetése, mint szabályellenesség, 10-400 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; e pénzbüntetésen kivül az italmérési engedélylyel biró felektől a szeszes italok kimérésére vagy kismértékben való elárusitására szóló engedélyek is a pénzügyi hatóság által, a közigazgatási hatóságok meghallgatása nélkül megvonhatók.
121. § 1. A szabad forgalomba már átment égetett szeszes folyadékok után, melyek 1908. évi szeptember 1-én megvannak, minden hektoliterfok (liter) alkohol után 40 f pótadó fizetendő melyre a fogyasztási adóra vonatkozó határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást.
Ezen pótadó fizetése alól mentes a szabad forgalomba már átment oly égetett szeszes folyadék, mely az 1899. évi XXV. tc. szerinti bármilyen elárusitásra vagy kimérésre jogosultsággal biró személyek birtokában van ha a szesz mennyisége 10 liter alkoholt meg nem halad, valamint olyan szesz, mely más háztartásokban a családfő birtokában van és 5 liter alkoholnál nem több; ezek a mennyiségek nagyobb készletek megléte esetén is mentesek a pótadó alól. A pótadó fizetése alól mentes továbbá az általános szerrel denaturált szesz is.
Mindazok a személyek, a kik 1908. évi szeptember hó 1-ső napján a szabad forgalomba átment olyan égetett szeszes folyadékok készletével birnak, mely összesen 10, illetőleg 5 liternél több alkoholt tartalmaz, kötelesek 1908. évi szeptember hó 1-jétől számitandó három napon belül a folyadék mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községet és helyiséget, melyben az a folyadék tartatik, az erre kijelölt pénzügyi közegnél bejelenteni; a bejelentés irásbelileg s két példányban leendő meg.
Kivételnek ugy a bejelentés módja, mint az alkoholtartalom meghatározása tekintetében a likőrökre és más hasonló égetett szeszes folyadékokra nézve van helye, mely iránt az intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.
Az 1899. évi XXV. tc. szerinti bármilyen elárusitásra vagy kimérésre - habár külön engedély nélkül is - jogosultsággal biró személyek kötelesek 1908. évi szeptember hó 1-jétől számitott 60 nap alatt a szabad forgalomba már átment égetett szeszes folyadék-készleteikre nézve, a mennyiben ezek nem tartoznak a pótadómentes folyadékok közé és különben is a fenntebbi pótadóval terhelve nincsenek, azoknak szerzését, vagy a pótadónak lerovását kimutatni.
Likőrgyárosoknak a likőrkészleteik után és a cognacgyárosoknak a cognackészleteik után általuk fizetendő pótadóra nézve a pénzügyminister 1909. évi augusztus hó végéig terjedhető hitelt engedélyezhet. Szintugy megfelelő részletfizetést engdélyezhet a pénzügyminister oly magánfeleknek is, kik a fizetendő pótadót vagyoni helyzetüknél fogva egyszerre lefizetni képtelenek. A vonatkozó közelebbi intézkedés rendeleti uton fog megtétetni.
Ha az 1908. évi szeptember hó 1-én meglevő égetett szeszes folyadékok készletének e bejelentése elmulasztatik, vagy ha a bejelentett alkoholmennyiség 10 százalékkal csekélyebb annál a mennyiségnél, mely a hivatalos felvételnél megállapittatik: az igy megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett pótadó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetés alkalmazandó.
A bejelentésben foglalt másnemü valótlanságok, melyek nem az alkohol mennyiségére vonatkoznak, 10 K-tól 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel fenyittetnek.
Ha a készletek szerzésének, illetőleg azok pótmegadóztatásának szabályszerü beigazolása elmulasztatik, a nem igazolt alkoholmennyiség után járó pótadó 4-szeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
A pótadó kiszámitására és beszedésére vonatkozó részletes határozatokat a pénzügyminister rendeleti uton fogja közzétenni.
2. Az 1899. évi XXIV. tc. 2. §-a alapján szesznek a szeszadópótléktól feltételes adómentes beszerzésére engedélylyel biró feleknél 1908. évi szeptember hó 1-ső napján az adómentesen beszerzett szeszmennyiségekről vezetett számlák alapján az adómentességet megállapitó felhasználásra még nem jutott s e miatt a számlákban leirásra még nem került alkoholmennyiségek megállapitandók és az ekként megállapitott alkoholmennyiségek minden hektoliterfoka után 50 fillérnyi összegben járó szeszfogyasztási pótadót az engedélyes befizetni tartozik.
E pótadó befizetésére megfelelő biztositék mellett a pénzügyminister egy évet meg nem haladó halasztást engedélyezhet.
Hektoliterfokonként 50 fillérnyi pótadó fizetendő az 1894. évi XV. törvénycikk, illetőleg az ezt módositó 1899. évi XVII. törvénycikk szerinti eljárás alá eső azon alkoholmennyiségek után is, melyek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, illetőleg Bosznia vagy Herczegovina területéről még az 1908. évi szeptember hó 1-ső napját megelőző időben utaltatnak át a magyar szent korona országainak területére, ide azonban csak a jelen törvény életbelépte után érkeznek be.
E pótadókra nézve a fogyasztási adóra vonatkozó határozmányok nyernek megfelelő alkalmazást azzal, hogy az 1899. évi XVII. tc. 10. czikke és 11. czikkének 2-4. pontjai szerint minősitendő azokban a kihágási esetekben, melyekben a pótadó is merövidittetett, vagy a megrövidités veszélyének kitétetett, a most emlitett czikkekben meghatározott büntetéseken felül a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett pótadó 4-szeres összegétől annak 8-szoros összegéig terjedhető pénzbüntetésnek van helye.
122. § Illetékesség kihágási esetekben.
Jelen törvény határozmányai ellen elkövetett kihágások fölött, a mennyiben az 1883:XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:
1. ha a pénzbüntetés a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett adó többszörösében van megállapitva, az 1871:LXVI. tc. által megjelölt elsőfolyamodásu törvényszékek és az 1890:XXV. tc. alapján szervezett kir. itélőtáblák, utóbbiak mint másod- és utolsó foku biróságok;
2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883:XLIV. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti és ezen okból a fennforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fentartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.
Horvát-Szlavonországokban a jelen § 1. pontjai alatti esetekben az 1871:LXIV. tc. által fenntartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.
A jelen § 2. pontja alapján jogérvényes határazattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztés büntetésre való átváltoztatására nézve az 1894:XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.
123. § E törvény kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére és 1908. évi szeptember elsején lép életbe, mely naptól kezdve az 1899. évi XX. tc., az 1899. évi XXIV. tc. és az 1901. évi XIII. tc., valamint az ezekre vonatkozó szabályok és rendeletek, a mennyiben ezek a jelen törvénybe ütköznek, hatályon kivül helyeztetnek azzal, hogy a jelen törvény, életbelépte előtt elkövetett és jogérvényes itélettel még el nem döntött kihágási esetek még az emlitett törvények határozmányai alá esnek.
Hatályon kivül helyeztetnek továbbá az 1899. évi XXII. tc. és az 1900. évi IX. tc. is.
Jelen törvénynek a szeszadó tételeire (1. §), a különbözeti adóra (2. §), a szeszadó alóli mentességre (4. §), a mezőgazdasági szeszfőzdék részére engedélyezett kedvezményekre (5. §), a kiviteli jutalomra és adóvisszatéritésre (6. és 7. §), továbbá a termelt alkoholmennyiség megállapitására és a szeszfőzdék felosztására (29-34. §), valamint a főzőkészülék termelőképessége szerinti átalányozásra (35-47. §) és a megváltásra (48. §), ugyszintén az adó esedékességére és annak hitelezésére (76. és 77. §) vonatkozó határozmányai, végül a hetedik fejezet második és harmadik részében a 102. §-ban, a 104. § 9. pontjában, a 109. és 110. §-ában, az ötödik, hatodik és hetedik részében foglalt büntetési határozatok csak akkor lépnek hatályba, ha a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokban hasonló intézkedések lépnek egyidejüleg tényleg érvénybe. Addig a fenntemlitett tárgyakra vonatkozólag a jelenleg érvényben lévő törvényes határozmányok, az 1901. évi XIII. tc. pedig azzal a módositással nyer alkalmazást, hogy a szeszadópótléknak tétele (1899. évi XXIV. tc. (1. §) 20 fillérrel emeltetik, s ezen felemelésnek megfelelően az 1908. évi szeptember 1-én meglevő készletek után minden hektoliterfok (liter) alkohol után fizetendő 20 fillérnyi pótadó jelen törvény 21. §-ának 1. pontjában foglalt határozmányoknak megfelelő módon beszedendő; továbbá azzal a módositással, hogy a szeszadópótlék visszatéritésének tétele az 1899. évi XXIV. tc. 4. § 1. pontja alatt emlitett esetben 15 fillérre, a 2. pontja alatt emlitett esetben pedig 31 fillérre felemeltetik.
Abban az időpontban, melyben jelen törvénynek feltételesen függőben tartott határozmányai is életbe lépnek, ezen határozmányok életbe léptének napján meglevő készletek után minden hektoliterfok (liter) alkohol után 20 fillér pótadó fizetendő, melynek beszedésére nézve ugyancsak jelen törvény 121. §-ában foglalt határozmányok nyernek alkalmazást azzal, hogy a magyar szent, korona országainak területére jelen törvénynek feltételesen függőben tartott határozmányainak életbe lépte előtt átutalt, ide azonban csak az emlitett határozmányoknak életbe lépte után beérkezett alkohol-mennyiségek után hektoliterfokonkint 50 fillér pótadó fizetendő.
A szeszkontingens az 1908/1909-iki termelési időszakra 808,701 hektoliterben állapittatik meg, mely mennyiség a jelen törvény 81. és 82. §-aiban foglalt határozmányok szerint az egyes mezőgazdasági és ipari szeszfőzdék között felosztandó.
Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy ezen az alkoholmennyiségen felül további 44,299 hektolitert azok között a szeszfőzdék között, melyek az emlitett felosztás szerint részesedési alapjuknál kisebb kontingensben részesültek, az 1908/1909-iki termelési időszakra a jelen törvény szerint jutó egyéni kontingensük arányában havi részletekben akkép oszthasson ki, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdéknek az egész termelési időszakra nekik járó mennyiségnek havonta egy nyolczada, az ipari szeszfőzdéknek havonta egy tizenkettede jusson.
124. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter, a földmivelésügyi és igazságügyminiszter, Horvát-Szlavonországokra nézve a pénzügyminister, ki e tekintetben Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el, bizatik meg.
