1908. évi LII. törvénycikk

a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio kötelékébe való belépéséről * 

1. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unio alábbi okmányaiban foglalt megegyezésekhez való csatlakozása iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg.

2. § A jelzett okmányok szövegei a következők:

I.

Az ipari tulajdon védelmére Belgium, Brazilia, Spanyolország, Francziaország, Guatémala, Olaszország, Németalföld, Portugália, Salvador, Szerbia és Svájcz között Párisban 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi egyezmény.

Ő Felsége a belgák királya, Ő Felsége Brazilia császára, Ő Felsége Spanyolország királya, a franczia köztársaság Elnöke, Guatémala köztársaság Elnöke, Ő Felsége Németalföld királya, Ő Felsége Portugália és Algarbia királya, Salvador köztársaság Elnöke, Ő Felsége Szerbia királya és a svájczi szövetség szövetségtanácsa, egyenlően áthatva azon óhajtól, hogy az államaik kötelékébe tartozók által üzött iparnak és kereskedelemnek teljes és hatályos oltalmat biztositsanak és hogy a feltalálók jogainak biztositását és a kereskedelmi ügyletek tisztességét előmozditsák, elhatározták, hogy e végből egyezményt kötnek és meghatalmazottaikat kinevezték, még pedig:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

a kik kölcsönösen közölvén egymással meghatalmazásaikat, a melyeket jó és kellő alakban találtak, a következő czikkekben állapodtak meg:

1. CZIKK

Belgium, Brazilia, Spanyolország, Francziaország, Guatémala, Olaszország, Németalföld, Portugália, Salvador, Szerbia és Svájcz kormányai az ipari tulajdon védelme czéljából Unióvá (egyesületté) alakulnak.

2. CZIKK

A szerződő államok mindegyikének alattvalói vagy honosai az Unió bármely másik államában a találmányi szabadalmak, az ipari mustrák és minták, a gyári vagy kereskedelmi védjegyek és a kereskedelmi nevek tekintetében ugyanazokat előnyöket élvezik, a melyeket a vonatkozó törvények a saját honosok részére jelenleg biztositanak, vagy jövőben biztositani fognak.

Ennélfogva a honosokkal egyenlő védelemben részesülnek és a jogaik ellen irányuló minden támadás miatt ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhetnek, mint azok, feltéve, hogy azokat az alakiságokat és feltételeket teljesitik, a melyeket az egyes államok beltörvényhozása a honpolgárok elé szab.

3. CZIKK

A szerződő államok alattvalóival vagy honosaival egyenlő elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó államok azon alattvalói vagy honosai, a kik az Unióhoz tartozó államok egyikének területén lakóhelylyel, vagy ipari vagy kereskedelmi teleppel birnak.

4. CZIKK

Az, a ki a szerződő államok egyikében találmányi szabadalmat, ipari mustrát, vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerüen bejelent, azoknak a többi államokban való bejelentésére harmadik személyek jogainak fentartása mellett az alább megjelölt határidőn belül elsőbbségi jogot élvez.

Ennélfogva a későbbi, de az ezen határidő letelte előtt a többi unióbeli államok valamelyikében eszközölt bejelentést az időközben bekövetkezett körülmények - mint nevezetesen másnak bejelentése, a szabadalomnak közzététele, vagy annak harmadik személy által történt gyakorlatbavétele, a mustra vagy minta példányainak árusitása, a védjegy használata, - nem érvénytelenithetik.

A fent megjelölt elsőbbségi határidő a találmányi szabadalmaknál hat, az ipari mustráknál vagy mintáknál, valamint a gyári vagy kereskedelmi védjegyeknél három hónap. A tengerentuli államok részére az elsőbbségi határidők egy hónappal hosszabbak.

5. CZIKK

Az Unióhoz tartozó államok egyikében vagy másikában előállott tárgyaknak a szabadalomtulajdonos által eszközölt bevitele abba az államba, a melyben a szabadalom engedélyeztetett, a szabadalom elvesztést nem vonja maga után.

Mindazonáltal a szabadalomtulajdonos köteles szabadalmát abban az államban, hová a szabadalmi tárgyakat beviszi, az illető állam törvényeinek megfelelően gyakorlatba venni.

6. CZIKK

A származási országban szabályszerüen bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegy valamennyi unióbeli államban, ugy mint van, bejegyzendő és oltalmazandó.

Származási országnak az az ország tekintendő, melyben a bejelentőnek főtelepe fekszik.

Ha a főtelep nem az Unióhoz tartozó államok egyikének területén fekszik, akkor származási országnak az az ország tekintendő, a melynek a bejelentő honosa.

A bejelentés visszautasitható, ha a tárgy, melyre az vonatkozik, a jó erkölcsökbe vagy közrendbe ütközőnek találtatik.

7. CZIKK

Azon termékek minemüsége, melyre a gyári vagy kereskedelmi védjegy alkalmaztatik, semmi esetre sem képezheti akadályát a védjegy bejegyzésének.

8. CZIKK

A kereskedelmi név, a bejegyzés kötelezettsége nélkül minden unióbeli államban védelemben részesül, tekintet nélkül arra, hogy alkatrészét képezi-e valamely gyári vagy kereskedelmi védjegynek, vagy sem.

9. CZIKK

Minden tárgy, a mely valamely gyári vagy kereskedelmi védjegygyel avagy kereskedelmi névvel jogosulatlanul van ellátva, lefoglalható a bevitelnél mindazokban az unióbeli államokban, a hol az illető védjegynek, vagy kereskedelmi névnek törvényes oltalomra igénye van.

Lefoglalásnak az illető állam belföldi törvényhozása értelmében akár hivatalból, akár az érdekelt fél kérelmére lesz helye.

10. CZIKK

Az előző czikk rendelkezései alkalmazandók mindazon áruczikkekre, a melyek a származás megjelöléseként valamely meghatározott hely nevével hamisan vannak ellátva, ha az illető megjelölés valamely kötött vagy csalárd szándékkal bitorolt kereskedelmi névvel kapcsolatban fordul elő.

Érdekelt félnek tekintendő minden gyáros vagy kereskedő, ki az illető áru előállitásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozik és a valóságtól eltérően származási helyként megjelölt helyen teleppel bir.

11. CZIKK

A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy időleges oltalomban részesiti a szabadalmazható találmányokat, a mustrákat és mintákat, valamint a kereskedelmi és gyári védjegyeket oly termékekre nézve, melyek hivatalos, vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállitásokon közszemlére kitétetnek.

12. CZIKK

A szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy az ipari tulajdon védelmére külön hivatalt és a találmányi szabadalmak, az ipari mustrák és minták, valamint a gyári vagy kereskedelmi védjegyek közzétételére egy központi bejelentési hivatalt rendez be a közönség részére.

13. CZIKK

Az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió irodája elnevezéssel nemzetközi hivatal szerveztetik.

Ez az iroda, melyet a szerződő államok kormányai közösen tartanak fenn, a svájczi szövetség kormányának magas fenhatósága alá helyeztetik és annak felügyelete alatt fog müködni. Ugyanennek hatásköre az Unióhoz tartozó államok közös megegyezésével fog megállapittatni.

14. CZIKK

Jelen egyezmény időszakonként átvizsgálás alá veendő azon czélból, hogy azon oly javitások eszközöltessenek, a melyek az Unió rendszerének tökéletesebbé tételére alkalmasak.

E végből időnként, a szerződő államok valamelyikében váltakozólag tanácskozások lesznek tartandók az illető államok kiküldöttei által.

A legközelebbi összejövetel 1885. évben Rómában fog megtartatni.

15. CZIKK

Megegyezés jött létre arra nézve, hogy a magas szerződő felek kölcsönösen fentartják maguknak azt a jogot, hogy egymás között az ipari tulajdon védelmére külön megállapodásokat létesithessenek, feltéve, hogy ezek a jelen egyezmény határozmányaival nem fognak ellenkezni.

16. CZIKK

Azok az államok, melyek a jelen egyezményben részt nem vettek, kivánságukra ahhoz utólag csatlakozhatnak.

Ez a csatlakozás diplomácziai uton a svájczi szövetség kormányának s ez által a többieknek bejelentendő.

A csatlakozás teljes joghatálylyal valamennyi rendelkezéshez való hozzájárulásra vonatkozik és mindazon előnyök megszerzését eredményezi, a melyek jelen egyezményben megállapittattak.

17. CZIKK

A jelen egyezményben foglalt kölcsönös kötelezettségek hatályba léptének előfeltétele, hogy a mennyiben szükséges, azok az alakiságok és szabályok betartassanak, a melyeket az illető magas szerződő felek alkotmánytörvényei előirnak, a minek a lehető legrövidebb idő alatti megtételére a szerződő felek magukat kötelezik is.

18. CZIKK

Jelen egyezmény a megerősitő okiratok kicserélésétől számitandó egy hónapon belül lép hatályba és határozatlan időre, a történt felmondás napjától számitandó egy év lejártáig marad érvényben.

A felmondás a csatlakozási nyilatkozatok elfogadására feljogositott kormányhoz intézendő. Hatálya csakis arra az államra terjed ki, a mely a felmondást bejelenti; a többi szerződő félre nézve az egyezmény továbbra is érvényben marad.

19. CZIKK

Jelen egyezmény megerősitendő és a megerősitő okiratok Párisban, legkésőbb egy év leforgása alatt kicserélendők.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.

Kelt Párisban, 1883. évi márczius hó 20-án.

[Aláírások]

Zárjegyzőkönyv

Belgium, Brazilia, Spanyolország, Francziaország, Guatémala, Olaszország, Németalföld, Portugália, Salvador, Szerbia és Svájcz kormányai között a mai napon az ipari tulajdon védelmére megkötött egyezmény aláirása alkalmával alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:

1. - Ezen szavak „ipari tulajdon” a fogalom legtágabb értelmében veendők és pedig olyképen, hogy azok nem csupán a szó szorosabb értelmében vett ipari, hanem éppen ugy a mezőgazdasági termékekre (bor, gabona, gyümölcs, állatok stb.), valamint a kereskedelmi forgalomba kerülő ásványtermékekre (ásványviz stb.) is alkalmaztassanak.

2. - A „találmányi szabadalmak” elnevezésben az ipari szabadalmaknak a szerződő államok törvényei által védett különféle fajai, mint a behozatali, javitási stb. szabadalmak is benfoglaltatnak.

3. - Megegyezés jött létre arra nézve, hogy az egyezmény 2-ik czikkének végső rendelkezése az egyes unióbeli államoknak a biróságok előtt való eljárásra és az eljárni hivatott biróságok illetékességére vonatkozó törvényhozását semmiképen sem érinti.

4. - A 6. czikk első bekezdése olykép értelmezendő, hogy valamely gyári vagy kereskedelmi védjegy az Unióhoz tartozó államok egyikében sem zárható ki az oltalomból azon körülmény alapján, hogy az alkatrészeit képező jelek szempontjából az illető állam törvényei által előirt követelményeknek nem felel meg, hacsak e részben a származási ország törvényeinek megfelel, és ha ez az utóbbi országban szabályszerü bejegyzés tárgyát képezte. Ettől a kivételtől eltekintve, mely csakis a védjegy külalakjára vonatkozik, valamint az egyezmény egyéb czikkeiben foglalt határozmányok fentartása mellett az államok mindegyikének saját törvényhozása nyer alkalmazást.

Minden helytelen értelmezés elkerülése végett megegyezés jött létre az iránt, hogy a nyilvános czimerek és a kitüntetési jelvények használata, a 6. czikk utolsó bekezdése értelmében a közrendbe ütközőnek tekinthető.

5. - Az ipari tulajdonra vonatkozó ügyek ellátására hivatott s a 12. czikkben emlitett külön intézmény szervezése lehetőleg arra is ki fog terjedni, hogy minden államban egy időszakonkint megjelenő hivatalos lap adassék ki.

6. - A 13. czikkben megállapitott nemzetközi iroda közös költségei semmi esetre sem haladhatják meg egy évben sem azt az összeget, mely a szerződő államok részéről átlagos évi 2000 franknyi hozzájárulási összegnek felel meg.

Az egyes államoknak ezen összköltséghez való hozzájárulását meghatározandó, a szerződő államok, valamint azok, melyek az Unióhoz később csatlakoznak, hat osztályba soroztatnak, melyek mindegyike egy meghatározott számegység arányában járul a költségekhez és pedig:

az 1. osztály 25 egységgel,

a 2. „ 20 „

a 3. „ 15 „

a 4. „ 10 „

az 5. „ 5 „

a 6. „ 3 „

Ezen tényező számok az egyes osztályokba tartozó államok számával szoroztatnak és az igy nyert szorzatok összege adja meg az egységek azon számát, melylyel az összkiadás elosztandó. A hányados adja azután a kiadási egységre eső számszerü összeget.

A költségek megosztása tekintetében a szerződő államok következőleg osztályoztatnak.

1. osztály Francziaország, Olaszország

2. „ Spanyolország,

3. „ Belgium, Brazilia, Portugália, Svájcz,

4. „ Németalföld,

5. „ Szerbia.

6. „ Guatémala, Salvador.

A svájczi kormány a nemzetközi iroda kiadásait ellenőrzi, a szükséges előlegeket utalványozza és összeállitja az évi számadást, a mely valamennyi kormánynyal közöltetni fog.

A nemzetközi iroda az ipari tulajdon védelmére vonatkozó mindenféle közleményeket összegyüjti és egy általános statisztikában egyesiti, a mely az egyes kormányok közt szétosztatik. Továbbá az Uniót érdeklő közhasznu találmányokkal foglalkozik és az egyes kormányok által rendelkezésére bocsátott adatok felhasználásával az Uniót illető kérdésekre vonatkozólag egy franczia nyelvü időszaki lapot ad ki.

Ugy ennek a lapnak számai, mint a nemzetközi iroda által kiadott egyéb iratok az Unióhoz tartozó államok kormányai közt a fentebb megjelölt hozzájárulási aránynak megfelelően szétosztandók. Az emlitett kormányok által ezenkivül, vagy egyesületek, ugyszintén magánszemélyek által netán kivánt példányok és iratok külön megfizetendők.

A nemzetközi iroda az Unió tagjainak mindenkor rendelkezésére fog állani a végből, hogy az ipari tulajdon ügyeinek nemzetközi intézésére vonatkozó kérdésekben megadja nekik mindazokat a külön felvilágositásokat, a melyekre netán szükségük lehetne.

Annak az országnak kormánya, a hol a legközelebbi értekezlet tartatni fog, az illető értekezletre vonatkozó munkálatokat a nemzetközi iroda segitségével késziti elő.

A nemzetközi iroda igazgatója az értekezletek ülésein jelen van és azok tanácskozásaiban szavazati jog nélkül részt vesz. Az ügykezelésről évenként jelentést ad ki, a mely az Unió minden tagjával közlendő.

A nemzetközi iroda hivatalos nyelve a franczia.

7. - Jelen zárjegyzőkönyv, mely a mai napon kötött egyezménynyel egyidejüleg fog megerősittetni, ez egyezmény kiegészitő részének tekintendő és azzal egyenlő erővel, érvénynyel és tartalommal bir.

Minek hiteléül alulirott meghatalmazottak jelen jegyzőkönyvet felvették.

Kelt Párisban, 1883. évi márczius hó 20-án.

[Aláírások]

II.

A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi belajstromozása iránt

Belgium, Spanyolország, Francziaország, Guatémala, Olaszország, Németalföld, Portugália, Svájcz és Tunis között

Madridban 1891. évi április hó 14-én létrejött megállapodás.

A fent megjelölt államok kormányainak alulirt meghatalmazottai,

tekintettel az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi egyezmény 15. czikkére,

közös egyetértéssel és a jóváhagyás fentartásával a következőkben állapodtak meg:

1. CZIKK

A szerződő államok mindenikének alattvalói vagy honosai a származási országban bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegyeiknek oltalmát azoknak a berni nemzetközi irodában eszközölt bejelentése által, a mely bejelentés az illető származási ország hatóságának közvetitésével történik, valamennyi szerződő államban biztosithatják maguknak.

2. CZIKK

A szerződő államok alattvalóival vagy honosaival azonos elbánásban részesülnek az ezen megállapodáshoz nem csatlakozott államok alattvalói vagy honosai, ha az egyezmény 3. czikkének feltételeit teljesitik.

3. CZIKK

A nemzetközi iroda az 1. czikk értelmében bejelentett védjegyet azonnal belajstromozza és erről a szerződő államokat értesiti. A belajstromozott védjegyek a nemzetközi iroda lapjának mellékletén rajzban vagy a bejelentő által franczia nyelven benyujtott leirásban teendők közzé.

Az ilykép belajstromozott védjegyeknek az egyes államokban való nyilvánosságra hozatala érdekében a nemzetközi iroda az egyes államok kormányának az emlitett közleményekből annyi példányt bocsát dijtalanul rendelkezésre, a mennyit azok kivánnak.

4. CZIKK

A nemzetközi hivatalnál ilykép eszközölt belajstromozás időpontjától kezdve az oltalom a szerződő államok mindegyikében olyannak tekintendő, mintha az illető védjegy azokban közvetlenül lett volna bejelentve.

5. CZIKK

Azok a hatóságok, a melyeknek a nemzetközi iroda a védjegy belajstromozását bejelenti, a mennyiben az illető ország törvényei arra őket felhatalmazzák: fel vannak jogositva kinyilatkoztatni, hogy az illető védjegy az ő területükön oltalomban nem részesithető.

Ezen jogot, a 3. czikkben megállapitott értesitéstől számitva, egy éven belül kell érvényesiteniök.

A nemzetközi irodával ilykép közölt határozatot ez utóbbi a származási ország hatóságával és a védjegy tulajdonosával haladéktalanul közli. Az érdekelt ugyanazon jogorvoslattal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül azon országban jelentette volna be, a mely az oltalmat megtagadta.

6. CZIKK

A nemzetközi irodánál történt belajstromozás következtében nyert védelem a belajstromozás időpontját leszámitva 20 évig tart; nem vonatkoztatható azonban ez az olyan védjegyre, mely a származási országban a törvényes oltalomban már nem részesül.

7. CZIKK

A belajstromozás az 1. és 3. czikk szabályai szerint mindenkor megujitható.

A nemzetközi iroda hat hóval a védelmi idő letelte előtt, ugy a származási ország hatóságához, mint a védjegy tulajdonosához félhivatalosan figyelmeztetést fog intézni.

8. CZIKK

A származási ország hatósága belátása szerinti lajstromozási dijat állapit meg és azt a nemzetközi belajstromozás végett bejelentett védjegy tulajdonosától a maga számára beszedi.

Ehhez a dijhoz 100 frank nemzetközi illeték járul, az ebből származó évi jövedelem pedig a jelen megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a szerződő államok között a nemzetközi iroda által egyenlő részekben fel fog osztatni.

9. CZIKK

A származási ország hatósága ugy a megsemmisitéseket, törléseket, lemondásokat és átruházásokat, mint a védjegy tulajdonában előforduló egyéb változásokat közli a nemzetközi irodával.

A nemzetközi iroda ezeket a változásokat belajstromozza, a szerződéses hatóságokkal közli és közlönyében haladéktalanul közhirré teszi.

10. CZIKK

A jelen megállapodás végrehajtásának határidőit a hatóságok közös egyetértéssel fogják megállapitani.

11. CZIKK

Az ipari tulajdon védelmére alakult Unió azon államai, a melyek a jelen megállapodás létesitésében részt nem vettek, kivánságukra és az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án kötött egyezmény 16. czikkében előirt alakban ahhoz csatlakozhatnak.

Mihelyt a nemzetközi iroda tudomást nyert arról, hogy valamely állam ehhez a megállapodáshoz csatlakozott, az illető állam kormányhatóságához a 3. czikknek megfelelően egy összjegyzéket juttat azokról a védjegyekről, a melyek abban az időben nemzetközi védelmet élveznek.

Ez az értesités magában véve biztositja az illető védjegyek részére az előző rendelkezésekben foglalt előnyöket a csatlakozó állam területére nézve is és annak keltétől számittatik azon egyévi határidő, mely alatt az érdekelt hatóság az 5. czikkben emlitett nyilatkozatot megteheti.

12. CZIKK

Jelen megállapodás megerősitendő és a megerősitő okiratok Madridban legkésőbb hat hó lefolyása alatt kicserélendők.

A jóváhagyási nyilatkozatok kicserélése után egy hóval lép hatályba és ugyanazon erővel és tartalommal bir, mint az 1883. évi márczius hó 20-án kötött egyezmény.

Minek hiteléül a fent felsorolt államok meghatalmazottjai jelen megállapodást Madridban 1891. évi április hó 14-én aláirták.

[Aláírások]

Zárjegyzőkönyv

A gyári és kereskedelmi védjegyek nemzetközi belajstromozására vonatkozólag a mai napon létrejött megállapodás aláirása alkalmával a jelzett megállapodáshoz hozzájáruló államok meghatalmazottjai a következőkben állapodtak meg:

Miután kétségek merültek fel az 5. czikk hatálya tekintetében, megállapodás jött létre arra nézve, hogy a visszautasitás joga, a melylyel ezen czikk a hatóságokat felruházza, sem az 1883. évi márczius hó 20-án kelt egyezmények 6. czikkét, sem az egyezményhez tartozó zárjegyzőkönyvnek 4. pontját egyáltalában nem érinti, mert ezek a rendelkezések a nemzetközi irodánál bejelentett védjegyekre vonatkozólag épp ugy alkalmazandók, a mint azok eddig alkalmaztattak és ezentul is alkalmazandók lesznek azon védjegyekre, melyek közvetlenül valamennyi szerződő államban jelentettek be.

Jelen jegyzőkönyv ugyanolyan joghatálylyal és tartammal bir, mint a megállapodás, melyre vonatkozik.

Minek hiteléül alulirott meghatalmazottak jelen zárjegyzőkönyvet Madridban 1891. évi április hó 14-én aláirták.

[Aláírások]

III.

Az ipari tulajdon védelmére Belgium, Brazilia, Spanyolország, az amerikai Egyesült-Államok, Francziaország, Nagybritannia, Guatémala, Olaszország, Norvégia, Németalföld, Portugália, Svédország, Svájcz és Tunis között fennálló

Unio nemzetközi irodája költségeinek fedezésére

vonatkozólag Madridban 1891. évi április hó 15-én felvett jegyzőkönyv.

A fent megjelölt államok kormányainak alulirott meghatalmazottjai,

tekintettel az ipari tulajdon védelmére Párisban 1883. évi márczius hó 20-án egybegyült nemzetközi értekezlet által elfogadott nyilatkozatra,

közös egyetértéssel és a jóváhagyás fentartása mellett a következő jegyzőkönyvet vették fel:

1. CZIKK

Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi egyezményhez csatolt zárjegyzőkönyv 6. pontjának első bekezdése hatályon kivül helyeztetik és a következő rendelkezés lép helyébe: „A 13. czikk alapján létesitett nemzetközi iroda költségeit a szerződő államok közösen viselik. E költségek semmi esetre sem haladhatják tul az évi 60. 000 franknyi összeget.

2. CZIKK

Jelen jegyzőkönyv megerősitendő és a megerősitő okiratok Madridban legkésőbb hat hónap lefolyása alatt kicserélendők.

A megerősitő okiratok kicserélése után egy hóval lép hatályba és ugyanazon erővel és tartammal bir, mint az 1883. évi márczius hó 20-án kötött egyezmény, melynek kiegészitő része gyanánt tekintendő.

Minek hiteléül a fent felsorolt államok alulirott meghatalmazottjai jelen jegyzőkönyvet Madridban 1891. évi április hó 15-én aláirásaikkal ellátták.

[Aláírások]

IV.

Az 1883. évi márczius hó 20-án kötött egyezmény és az ahhoz tartozó zárjegyzőkönyv módosítására vonatkozólag 1900. évi deczember hó 14-én Bruxellesben kötött pótegyezmény.

Ő Felsége a belgák királya; a braziliai Egyesült Államok elnöke; Ő Felsége Dánország királya; San-Domingo köztársaság elnöke: Ő Felsége Spanyolország királya és az ő nevében Ő Felsége a királyság régenskirálynéja; az amerikai Egyesült Államok elnöke; a Franczia Köztársaság elnöke: Ő Felsége Nagybritannia és Irhon egyesült királyság királynője, India császárnője; Ő Felsége Olaszország királya; Ő Felsége Japán császárja; Ő Felsége Németalföld királynője; Ő Felsége Portugália és Algarbia királya; Ő Felsége Szerbia királya; Ő Felsége Svédország és Norvégország királya; a svájczi szövetség szövetségtanácsa; Tunis kormánya czélszerünek látván, hogy az 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt zárjegyzőkönyv határozmányain bizonyos módositások és pótlások eszközöltessenek, meghatalmazottaikká kinevezték:

[következik a meghatalmazottak megnevezése]

A kik kölcsönösen közölvén egymással meghatalmazásaikat, melyeket jó és kellő alakban találtak, a következő czikkekben állapodtak meg.

1. CZIKK

Az 1883. évi márczius hó 20-án kelt nemzetközi egyezmény következőkép módosittatik:

I. Az egyezmény 3. czikke következő szövegezést nyeri:

3. CZIKK

A szerződő államok alattvalóival vagy honosaival azonos elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó államok azon alattvalói vagy honosai, a kik az Unióhoz tartozó államok valamelyikének területén lakhelylylel, avagy tényleges és valóságos ipari vagy kereskedelmi teleppel birnak.

II. A 4. czikk a következő szövegezést nyeri:

4. CZIKK

Az, a ki a szerződéses államok egyikében találmányi szabadalmat, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerüen bejelent, a többi államokban való bejelentésre harmadik személyek jogainak fenntartása mellett az alább megjelölt határidőkön belül elsőbbségi jogot élvez.

Ennélfogva a későbbi, de az ezen határidők eltelte előtt a többi unióbeli államok valamelyikében eszközölt bejelentést az időközben bekövetkezett körülmények, - nevezetesen másnak bejelentése, a szabadalom közzététele vagy annak gyakorlatba vétele, a mustra vagy minta példányainak árusitása, a védjegy használata - nem érvénytelenithetik.

A fent megjelölt elsőbbségi határidő a találmányi szabadalmaknál tizenkét, az ipari mustráknál és mintáknál, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyeknél négy hónap.

III. Az egyezménybe egy 4. b) czikk iktattatik, a következő szövegezéssel:

4. b) CZIKK

Az egyezményben biztositott kedvezményre a 2. és 3. czikkek értelmében igényjogosult egyének által az egyes szerződő államokban bejelentett szabadalmak függetleneknek tekintendők azoktól a szabadalmaktól, a melyek ugyanazon találmányra vonatkozólag az Unióhoz tartozó vagy nem tartozó egyéb államokban szereztettek.

Ez a rendelkezés az ennek életbelépése időpontjában érvényben álló szabadalmakra vonatkozólag alkalmazást nyer.

Ugyanez áll ujabb államok belépése esetében a belépés időpontjában az egyik és másik részen fennálló szabadalmakra nézve is.

IV. A 9. czikkhez két bekezdés járul a következő szöveggel:

Azokban az államokban, a melyeknek törvényhozása a bevitelnél való lefoglalást nem engedi meg, a lefoglalás helyett a beviteli tilalom mondható ki.

Átvitel esetében azonban a hatóságok a lefoglalás eszközlésére nem kötelesek.

V. A 10. czikk a következő szövegezést nyeri.

10. CZIKK

Az előző czikk rendelkezései alkalmazandók mindazon áruczikkekre, a melyek a származás megjelöléseként valamely meghatározott hely nevével hamisan vannak ellátva, ha az illető megjelölés valamely költött vagy csalárd szándékkal bitorolt kereskedelmi névvel kapcsolatban fordul elő.

Érdekelt félnek tekintendő minden termelő, gyáros vagy kereskedő, ki az illető áru termelésével, gyártásával vagy forgalombahozatalával foglalkozik és a ki akár magában a származás helyéül hamisan megjelölt helyen, akár azon környékben, hol az az illető helység fekszik, teleppel bir.

VI. Az egyezménybe egy 10. b) czikk vétetik fel, a következő szövegezéssel:

10. b) CZIKK

Az ezen egyezményre lépett államok honosai (2. és 3. czikkek) minden szerződő államban a tisztességtelen verseny ellenében ugyanazon oltalmat élvezik, a mely maguk az illető állam kötelékébe tartozók részére van biztositva.

VII. A 11. czikk a következő szövegezést nyeri:

11. CZIKK

A magas szerződő felek mindegyike, az illető állam törvényeinek megfelelően, időleges oltalmat nyujt a szabadalmazható találmányoknak, mustráknak vagy mintáknak, valamint a kereskedelmi és gyári védjegyeknek azon termékekre nézve, a melyek a szerződő felek bármelyikének területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállitásokon közszemlére kitétetnek.

VIII. A 14. czikk a következő szövegezést nyeri:

14. CZIKK

Jelen egyezmény időszakonként átvizsgálás alá veendő azon czélból, hogy azon oly javitások eszközöltessenek, a melyek az Unió rendszerének tökéletesebbé tételére alkalmasak.

E végből a szerződő államok valamelyikében időről-időre tanácskozások lesznek tartandók ezen államok kiküldöttei által.

IX. A 16. czikk a következő szövegezést nyeri:

16. CZIKK

Azok az államok, a melyek a jelen egyezményben részt nem vettek, kivánságukra ahhoz utólag csatlakozhatnak.

Ez a csatlakozás diplomácziai uton a svájczi szövetség kormányának és ez által az összes többieknek bejelentendő.

A csatlakozás teljes joghatálylyal valamennyi rendelkezéshez való hozzájárulásra vonatkozik s mindazon előnyök megszerzését eredményezi, a melyek a jelen egyezményben megállapittattak és a svájczi kormány által a többi unióbeli államnak küldött értesitéstől számitandó egy hó mulva válik joghatályossá, kivéve, ha az ujonnan belépő állam valamely későbbi határidőt állapitana meg.

2. CZIKK

Az 1883. évi márczius hó 20-án kelt nemzetközi egyezményhez csatolt zárjegyzőkönyv egy 3. b) czikkel egészittetik ki, melynek szövege a következő:

3. b) Valamely szabadalom a gyakorlatbavétel hiánya miatt egy országban sem vonható vissza, ha annak az illető országban történt bejelentésétől számitva, legalább is három év még nem telt le és ekkor is csak abban az esetben, ha a szabadalomtulajdonos a gyakorlatbavétel elmulasztását igazolni nem tudja.

3. CZIKK

Jelen pótegyezmény ugyanoly hatálylyal bir és ugyanaddig marad érvényben, mint az 1883. évi márczius hó 20-án kelt egyezmény.

Megerősitendő és a megerősitő okiratok Bruxellesben a külügyi ministeriumban lehetőleg mielőbb, legkésőbb azonban az aláirás napjától számitott tizennyolcz hó leforgása alatt leteendők.

A megerősitő okiratok letételéről felvett jegyzőkönyv keltétől számitott három hó mulva lép hatályba.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen pótegyezményt aláirták.

Kelt Bruxellesben, egyetlen példányban, 1900. évi deczember hó 14-én.

[Aláírások]

V.

A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása iránt 1891. évi április hó 14-én Belgium, Brazilia, Francziaország, Spanyolország, Olaszország, Németalföld, Portugália, Svájcz és Tunis között létrejött megállapodásra vonatkozólag 1900. évi deczember hó 14-én kötött pótegyezmény.

1. CZIKK

A saját kormányaik által szabályszerü alakban meghatalmazott alulirottak közös egyetértéssel a következőkben állapodtak meg:

I. Az 1891. évi április hó 14-én kelt megállapodás 2. czikke a következő szövegezést nyeri:

2. CZIKK

A szerződő államok alattvalóival vagy honosaival azonos elbánásban részesülnek az ezen megállapodáshoz nem csatlakozott államok azon alattvalói vagy honosai is, a kik a jelen megállapodás által létesitett szükebb Unió területén a főegyezmény 3. czikkében előirt feltételeket teljesitik.

II. A 3. czikk a következő szövegezést nyeri:

3. CZIKK

A nemzetközi iroda az 1. czikk értelmében bejelentett védjegyet azonnal belajstromozza. A szerződő államokat e lajstromozás megtörténtéről értesiti. A belajstromozott védjegyek a nemzetközi iroda lapjának mellékletén a bejelentő által benyujtott cliché felhasználásával közzététetnek.

Ha a bejelentő a védjegy szinére, mint megkülönböztető jelre, sulyt helyez, köteles:

1. Ezt kifejezetten kijelenteni és bejelentéséhez oly leirást csatolni, melyben a szin külön fel van emlitve.

2. Belajstromozási kérelméhez az illető védjegyből szines kivitelü példányokat csatolni, a melyek a nemzetközi iroda által kiadandó értesitésekhez csatoltatnak. Ezen példányok száma a végrehajtási utasitásban lesz megállapitva.

A belajstromozott védjegyeknek az egyes államokban való nyilvánosságra hozatala érdekében a nemzetközi iroda egyes államok kormányainak az emlitett közleményekből annyi példányt bocsát dijtalanul rendelkezésökre, a mennyit azok kivánnak.

III. A megállapodásba egy 4. b) czikk iktattatik a következő szöveggel:

4. b) CZIKK

Ha a nemzetközi iroda valamely, már egy vagy több szerződő államban letett védjegyet lajstromoz be utólag ugyanazon tulajdonos vagy jogutóda javára, ugy a nemzetközi belajstromozás a megelőző nemzeti belajstromozások helyébe lépőnek tekintendő a nélkül, hogy az ez utóbbiak ténye által szerzett jogok érintetnének.

IV. Az 5. czikk a következőleg szövegeztetik:

5. CZIKK

Azok a hatóságok, a melyeknek a nemzetközi iroda a védjegy-belajstromozást bejelenti, a mennyiben az illető ország törvényei arra őket felhatalmazzák, fel vannak jogositva kinyilatkoztatni, hogy az illető védjegy az ő területükön oltalomban nem részesithető. Az oltalom ily megtagadása azonban csakis olyan indokokból történhetik, melyek az 1883. évi márczius hó 20-án kelt egyezmény szerint valamely védjegy hazai lajstromozását is megakadályoznák.

Ezen jogot a hatóságok a hazai törvények által megállapitott határidő alatt, legkésőbb azonban a 3. czikkben foglalt értesitéstől számitott egy év alatt kötelesek érvényesiteni s a visszautasitás indokait a nemzetközi irodával közölni.

A nemzetközi irodával ilykép közölt határozatot az utóbbi a származási ország hatóságával és a védjegy tulajdonosával haladéktalanul közli. Az érdekelt ugyanazon jogorvoslattal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül abban az országban jelentette volna be, a mely az oltalmat megtagadta.

V. A megállapodásba egy 5. b) czikk iktattatik a következő szövegezéssel:

5. b) CZIKK

A nemzetközi iroda bárkinek, a ki azt kéri, a végrehajtási utasitásban meghatározandó dij ellenében valamely meghatározott védjegyre vonatkozólag a Lajstromban foglalt összes bejegyzésekről másolatot szolgáltat ki.

VI. A 8. czikk a következő szövegezést nyeri:

8. CZIKK

A származási ország hatósága belátása szerinti lajstromozási dijat állapit meg és azt a nemzetközi belajstromozás végett bejelentett védjegy tulajdonosától a maga számára beszedi.

Ehhez a dijhoz 100 frank nemzetközi illeték járul az első védjegy után és 50-50 frank az ugyanazon bejelentő által egyidejüleg letett minden egyes további védjegy után. Az ezen dijakból származó évi jövedelmet a jelen megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a szerződő államok között a nemzetközi iroda egyenlő részekben fogja felosztani.

VII. A megállapodásba egy 9. b) czikk iktattatik a következő szövegezéssel:

9. b) CZIKK

Ha valamely a nemzetközi lajstromba bevezetett védjegy oly személyre ruháztatik át, a kinek nem az illető védjegy származási országában, hanem egy másik szerződő államban van telepe, ez esetben az átruházásról a származási ország hatósága köteles a nemzetközi irodát értesiteni. A nemzetközi iroda ennek alapján az átruházást a lajstromba bevezeti és azt - mihelyt beérkezett azon államhatóságnak beleegyező nyilatkozata, a melynek szempontjából az uj védjegytulajdonos honosnak tekintendő, - a többi államhatóságokkal közli és lapjában közhirré teszi.

Jelen rendelkezés nem vonja maga után ama szerződő államok törvényhozási rendelkezéseinek módositását, a melyek valamely védjegynek átruházását meg nem engedik, ha egyidejüleg azon ipari vagy kereskedelmi telep is nem ruháztatik át, a melynek termékeit az illető védjegy megjelöli.

A nemzetközi lajstromba bevezetett valamely védjegynek oly személyre való átruházása, a ki a szerződő államok egyikének területén sem bir teleppel, a lajstromba be nem vezettetik.

2. CZIKK

Az 1891. évi április hó 14-én kelt megállapodással egyidejüleg aláirt zárjegyzőkönyv hatályon kivül helyeztetik.

3. CZIKK

Jelen pótegyezmény ugyanolyan joghatálylyal és időtartammal bir, mint az a megállapodás, a melyre vonatkozik.

Megerősitendő és a megerősitő okiratok Bruxellesben, a külügyi ministeriumban lehetőleg mielőbb, legkésőbb azonban az aláirástól számitott egy év leforgása alatt kicserélendők.

A megerősitő okiratok letételéről felvett jegyzőkönyv keltétől számitandó három hó mulva lép hatályba.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak jelen pótegyezményt aláirták.

Kelt Bruxellesben, egyetlen példányban, 1900. évi deczember hó 14-én.

[Aláírások]

3. § Az 1883. évi márczius 20-án létrejött nemzetközi egyezménynek az 1900. évi deczember hó 14-én kelt pótegyezmény által módositott 4. czikkében az Unióhoz tartozó külföldi államok polgárai részére biztositott elsőbbségi jogok a találmánynak szabadalmaztatás czéljából belföldön való bejelentése, illetőleg a mintának vagy védjegynek belföldön való letétel alkalmával kifejezetten igénybe veendők, ellenkező esetben az elsőbbségi jog csupán az illető találmány, minta vagy védjegy belföldön eszközölt bejelentésének, illetőleg letételének időpontja szerint állapittatik meg.

A bejelentett elsőbbségi igények okmányi igazolásának kellékeit és azon záros határidőt, melyen belül azok előterjesztendők: a kereskedelemügyi minister rendeleti uton állapitja meg.

Az 1883. évi márczius 20-iki nemzetközi egyezménynek az 1900. évi deczember 14-én kelt pótegyezmény által módositott 4. czikkében biztositott elsőbbségi jogokat belföldiek külföldön eszközölt bejelentés, illetve letétel alapján belföldön nem vehetik igénybe.

4. § A találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. tc. 20. § 1. pontjának harmadik bekezdése folytatólag a következő rendelkezéssel egészittetik ki: Ily esetekben a szabadalmi hivatal a határidő kitüzése mellett a szabadalom tulajdonost a találmány gyakorlatba vételére az indokok közlése mellett a jogkövetkezményekre való utalással előzetesen meginteni köteles.

Az idézett törvényszakasz 2. pontjának második bekezdésében foglalt rendelkezés hatályon kivül helyeztetik.

5. § A ministerium felhatalmaztatik, hogy a jelen törvény 2. §-ába iktatott okmányokban foglalt megegyezéseket a magyar szent korona országaira nézve 1909. évi január hó 1-én hatályba léptesse és azok végrehajtása iránt a szükséges intézkedéseket megtegye.

6. § A jelen törvény - a 4. § második bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével - a kihirdetés napján, a 4. § második bekezdésében foglalt rendelkezés pedig a kihirdetést követő hat hónap mulva lép hatályba.


  Vissza az oldal tetejére