1908. évi LIV. törvénycikk

a Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt 1908. évi nov. hó 15-én kötött egyezmény beczikkelyezéséről * 

A Németbirodalommal az ipari tulajdonjogok kölcsönös oltalma iránt Berlinben, 1908. évi november hó 17-én kötött egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Ezen szerződés magyar nyelvü eredeti szövege a következő:

Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és

Ő Felsége a német császár, Poroszország királya, a Németbirodalom nevében

azon óhajtás által vezéreltetve, hogy a kölcsönös forgalmi viszonyokat egyrészt Magyarország, másrészt a Németbirodalom között az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében szabályozzák, elhatározták, hogy e czélból külön egyezményt kötnek és ehhez képest meghatalmazottaikká kinevezték:

Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya:

Dr. Flotow Lajos báró urat, kamarását, követségi tanácsost, a berlini császári és királyi nagykövetségnél és

Szterényi József urat, belső titkos tanácsosát, államtitkárt a magyar királyi kereskedelemügyi ministeriumban;

Ő Felsége a német császár, Poroszország királya:

Kiderlen-Waechter Alfréd urat, a külügyi hivatal vezetésével megbizott rendkivüli követjét és meghatalmazott ministerét, valóságos belső titkos tanácsosát, kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:

1. CZIKK

Magyarországnak az ipari tulajdonjogok oltalma iránt 1883. évi márczius hó 20-án létrejött nemzetközi egyezményhez és az ezt kiegészitő vagy módositó pótegyezményekhez történt csatlakozása után a Németbirodalomnak és Magyarországnak egymásközti forgalmában az ipari tulajdonjogok oltalma tekintetében az idézett egyezménynek határozmányai mellett az alább következő rendelkezések nyernek alkalmazást.

2. CZIKK

A szerződő felek egyikének területén előállitott áruknak a másik fél területére való bevitele nem vonhatja maga után az utóbbi területén az ezen áruk részére megszerzett oltalomnak elvesztését az esetben sem, ha az mustrára vagy mintára vonatkozik.

3. CZIKK

Az egyik szerződő fél területérő való közhatósági czimerek a másik fél területén szabadon használható árujegyekül nem tekintetnek. Ugyanez áll e czimereknek a hivatalosan megállapitott alaktól eltérő összeállitásaira, a mennyiben ezek a forgalomban az eltérések daczára is összetévesztést eredményezhetnek.

Az ily czimereket tartalmazó védjegyektől a másik szerződő fél területén az árujegylajstromba (a védjegylajstromba) való felvétel nem tagadható meg az ily czimerhasználat indokából, ha a bejelentő beigazolni képes, hogy jogában áll az illető czimert védjegyében használni.

Más, mint a ki az ily czimer használatára jogositva van, nem tarthat igényt az ilykép összetett védjegyek oltalmára.

Ugyanezen rendelkezések nyernek alkalmazást a magyar Szent István korona ábrázolásaira is.

Az oly árujegyek, melyek az egyik szerződő fél területén, mint valamely külön iparkötelékhez, bizonyos helyhez vagy kerülethez tartozók áruinak ismertető jelvényei oltalmat élveznek, a másik fél területén sem tekinthetők szabadon használható jegyeknek, ha ezek az árujegyek ott 1875. évi október 1-je előtt be lettek jelentve.

Az ily kötelékhez, helyhez vagy kerülethez tartozókon kivül senki sem tarthat igényt az ilyen árujegyek oltalmára.

4. CZIKK

Azok a mustrák és minták, ugyszintén azok a védjegyek, melyek részére német állampolgárok Magyarországon oltalmat kivánnak szerezni, a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál vagy a jövőben ennek helyébe lépő lajstromozó hatóságnál jelentendők be.

5. CZIKK

Mindegyik szerződő fél, a mennyiben ez még meg nem történt volna, intézkedéseket fog tenni az oly áruk eladása és áruba bocsátása ellen, a melyek a kereskedelem és a forgalom megtévesztése végett származásuk megjelölésére jogosulatlanul a másik szerződő fél területéről való közhatósági czimerekkel vagy a másik fél területén fekvő helységek, esetleg vidékek nevével vannak ellátva.

6. CZIKK

Az esetben, ha a szerződő felek valamelyike az ipari tulajdonjogok védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékéből kilépne, ugy köteles az a felmondás megtörténtéről a másik felet azonnal értesiteni és egyidejüleg a jelen egyezmény módositása iránt a tárgyalásokat meginditani.

Ha ezen tárgyalások azon időpontig, a mikor a kilépés az 1883. évi márczius hó 20-án létrejött nemzetközi egyezménynek 18. czikke értelmében joghatályossá válik, befejezést nem nyertek volna, ugy az ujabb egyezmény létrejöttéig a szerződő felek egymásközti forgalmában továbbra is annak az egyezménynek, valamint a kiegészitő vagy módositó pótegyezményeknek határozmányai fognak alkalmazást nyerni.

7. CZIKK

Oly tárgyak részére, a melyek a Németbirodalomban mint használati minták, Magyarországon pedig mint találmányok jelentetnek be, az 1883. évi márczius hó 20-án kelt nemzetközi egyezménynek az 1900. évi deczember hó 14-én kelt pótegyezmény által módositott 4-ik czikkében biztositott elsőbbségi határidő, ha a bejelentés előbb a Németbirodalomban eszközöltetett, négy hónapban, ha pedig előbb Magyarországon történt, tizenkét hónapban állapittatik meg.

8. CZIKK

Jelen egyezmény azon időpontban lép hatályba, a mikor Magyarországnak az ipari tulajdonjogok védelmére alakult nemzetközi Unióba való belépése joghatályossá vált. Ezen időponttól kezdve, hacsak a jelen egyezmény 9. czikkének 1. bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának nincs helye, a szabadalmak, mustrák és védjegyek kölcsönös oltalmára vonatkozólag eddig fennállott megállapodások hatályukat vesztik.

Ez az egyezmény a szerződő felek bármelyike részéről történt felmondásának napjától számitott egy évig marad hatályban.

9. CZIKK

Azok a találmányok, mustrák és minták, valamint védjegyek, melyek a jelen egyezmény hatálybaléptének időpontjáig az egyik szerződő fél területén be voltak jelentve és az ezen időponttól számitandó három havi határidőn belül a másik fél területén is bejelentetnek, elsőbbségi jogot élveznek vagy az 1891. évi deczember hó 6-án kötött egyezmény 3. és 4. czikke, vagy az 1883. évi márczius hó 20-án létrejött nemzetközi egyezménynek az 1900. évi deczember hó 14-én kelt pótegyezmény által módositott 4. czikke alapján, a szerint, hogy az egyik vagy a másik megállapodás kedvezőbb a bejelentőre nézve.

A 3. czikk határozmányai azon védjegyekre is alkalmazást nyernek, melyekre nézve a jelen egyezmény életbelépésének időpontjában az árujegylajstromba (a védjegylajstromba) való bevezetés czéljából bejelentés történt ugyan, de ez még végérvényesen el nem intéztetett.

10. CZIKK

Ez az egyezmény megerősitendő és a megerősitő okiratok Berlinben mielőbb kicserélendők.

Ennek hiteléül mindkét félnek meghatalmazottai jelen egyezményt aláirták és pecsétjükkel ellátták.

Kelt Berlin, 1908. évi november hó 17-én.

[Aláírások]

Zárjegyzőkönyv

Az ipari tulajdonjogoknak a Németbirodalom és Magyarország egymásközti forgalmában való oltalmára vonatkozó egyezmény aláirása alkalmával megállapitást nyert, hogy a következőkre nézve áll fenn egyetértés:

A 3. czikkhez. Az 1-4. bekezdéshez

A 3. czikk határozmányai nem érintik a belföldi törvényhozásnak azokat a rendelkezéseit, a melyek az állami jelvények megtévesztés czéljából való jogosulatlan használata ellen irányulnak.

A 4. bekezdéshez.

Az a különös oltalom, a mely itt a magyar Szent István koronának jellegzetes külalakjára való tekintettel biztosittatik, semmiféle más korona ábrázolás részére sem igényelhető.

A Szent István korona ábrázolását a magyar királyi kormány a német császári szabadalmi hivatalnál Berlinben le fogja tétetni.

Berlin, 1908. évi november hó 17-én.

[Aláírások]


  Vissza az oldal tetejére