1908. évi LV. törvénycikk

a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött és az 1908. évi XII. törvénycikkbe iktatott szerződés XVI-dik és XVII-dik czikkeinek kiegészitése iránt létrejött pótszerződés beczikkelyezéséről * 

1. § A magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október 8-ik napján kötött és az 1908. évi XII-ik törvénycikkbe foglalt szerződés XVI-ik és XVII-ik czikkeinek kiegészitése iránt Wienben, 1908. évi november hó 30-ik napján megkötött pótszerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.

Szövege a következő:

Tekintettel a magyar szent korona országainak, valamint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz és a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában, Madridban 1891. évi április hó 14-én létrejött megállapodáshoz való csatlakozására, a magyar szent korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés (1908. évi XII. törvénycikk; 1907. évi deczember hó 30-iki törvény R. G. Bl. 278. sz.) XVI-ik és XVII-ik czikkeinek kiegészitése iránt a következő megegyezés jött létre:

I. CZIKK

Mindaddig, a mig ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés fennállásának ideje alatt a két állam kölcsönös forgalmában a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvényesitésére nézve megszabott határidő kiszámitása tekintetében, vagy a most idézett szerződés XVI. czikkének 3-ik pontjában foglalt rendelkezések, vagy a Párisban 1883. évi márczius hó 20-án kötött nemzetközi Uniószerződés 4-ik czikkének az 1900. évi deczember hó 14-iki bruxellesi pótegyezmény szövegezésében megállapitott rendelkezése nyer alkalmazást, a szerint, a mint e határidő számitásának egyik vagy másik módja kedvezőbb a bejelentőre nézve.

Az elsőbbségi igényt azonban különbeni elvesztésének terhe mellett mindenesetre már a találmány bejelentésénél igénybe kell venni.

II. CZIKK

Mindaddig, mig ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Uniónak kötelékében állanak, a két állam kölcsönös forgalmában a Budapesten 1907. évi október hó 8-án a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában a kötött szerződés XVI. czikkének 4-ik pontja nem nyer alkalmazást.

Ennélfogva szabadalmak, a melyek az egyik államban, a jelen megegyezés hatályba lépte előtt mindkét államban érvényben állott határozmányok alapján, az ugyanazon találmány részére a mások államban biztositott szabadalmi oltalom tartamára korlátozva engedélyeztettek és a melyek azon a napon még fennállanak, a midőn a két államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása joghatályossá válik, tartamuknak ezen korlátozásától mentesülnek és ezen szabadalmak tartamuk tekintetében egyedül azon állam törvényei szerint lesznek elbirálandók, a hol engedélyeztettek.

III. CZIKK

A fent hivatkozott szerződés XVII-ik czikkéhez mint 9-ik pont a következő pótlás csatoltatik:

9. Mindaddig, a mig a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kötött megállapodás mindkét államra nézve fennáll, azok a védjegyek, a melyek az egyik állam területén a hazai lajstromozás czéljából eszközölt letétellel egyidejüleg egyszersmind az emlitett megállapodásnak megfelelő nemzetközi lajstromozás czéljából tétetnek le, a másik állam illetékes ministeréhez, avagy az esetleg a jövőben ennek helyébe lépő központi hatósághoz, nem lesznek közvetlenül átküldendők. Ennek következtében az az egy évi határidő, a mely alatt ilyen védjegyektől az oltalom megtagadható, a madridi megállapodás 3-ik czikke szerint foganatositott értesités vételétől számitandó és a nyilatkozat, hogy ilyen védjegytől az oltalom megtagadtatik, a berni nemzetközi irodához küldendő meg.

Az ily védjegyek oltalma a másik állam területén azzal a nappal kezdődik, a melyen a központi lajstromozás a berni nemzetközi irodában foganatosittatott. (Madridi megállapodás 4-ik czikke.) Az ily védjegyek oltalmának időtartamát a madridi megállapodás 6-ik czikke határozza meg. E védjegyek után a 7-ik pont által megszabott 25% lajstromozási illetéknek a másik állam részére való megtéritése elesik.

Egyebekben a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyekre nézve is a jelen czikk 1-7. pontjaiban foglalt rendelkezések érvényesek.

Ennélfogva érintetlenül marad különösen mindkét állam központi hatóságának az a joga, hogy valamely a másik állam területén letett védjegytől az oltalmat a jelen czikk 5-ik pontjában felsorolt okokból megtagadhassa.

IV. CZIKK

Ez a megegyezés azon a napon lép hatályba, a melyen mindkét államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz és a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban, 1891. évi április hó 14-én létrejött megállapodáshoz való csatlakozása joghatályos leend.

Wien, 1908 november hó 30-án.

[Aláírások]

2. § Jelen törvény azon a napon lép hatályba, a melyen mindkét államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz és a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban, 1891. évi április hó 14-én létrejött megállapodáshoz való csatlakozása hatályossá vált, feltéve, hogy az ezen törvény által beczikkelyezett pótszerződés ugyanakkor a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban szintén hatályba lép.

3. § Ezen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.