Annak a megállapodásnak végrehajtásaképen, mely a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában Budapesten, 1907. évi október hó 8-án kötött és időközben az 1908. évi XII. törvénycikkbe iktatott szerződés aláirása alkalmával mindkét államnak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióhoz való csatlakozása s ezen, mindegyik állam részéről önállóan eszközlendő csatlakozása időpontja tekintetében jött létre: a magyart szent korona országainak ezen Unió kötelékébe való belépéséről már törvényjavaslatot is nyujtottam be. Ennek az indokolásában pedig jeleztem, hogy midőn a két állam ennek a kötelező megállapodásnak eleget tesz és az Unió-egyezményekben foglalt rendelkezéseket jogerőre emeli, oly szabályok válnak, úgy a magyar szent korona országaiban, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is élő joggá, a melyek a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozása iránt 1907. évi október hó 8-án kötött szerződés XVI. és XVII. czikkei némely határozmányaival ellentétben állanak, tehát ez utóbbiakkal egyidejüleg alkalmazást nem nyerhetnek.
Minthogy pedig az ipari tulajdon védelmére vonatkozó szélesebb körü nemzetközi egyezmény, az 1883. évi márczius hó 20-án kötött és az 1900. évi deczember hó 14-iki bruxellesi pótegyezménynyel módositott nemzetközi Unió-főegyezmény (15. czikkében) megengedi ugyan hogy az Unió kötelékében levő államok az ipari tulajdon hatályosabb védelmére egymás között külön egyezményeket is kössenek, de egyszersmind azt is kimondja, hogy az ily külön egyezmények az unió-egyezmény határozmányaiba nem ütközhetnek a magyar szent korona országainak és birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, mint Unió-államoknak egymásközt való forgalmában s az Unió kötelékébe tartozásuk ideje alatt nem nyerhetnek az 1907. évi október hó 8-iki szerződésben, mint külön megállapodásban foglalt és az Unió-egyezmények rendelkezéseinek meg nem felelő határozmányok alkalmazást. áll az első sorban az 1907. évi október 8-ikán kötött és az 1908. évi XII. törvénycikkbe foglalt szerződés XVI. czikkének 4. pontjáról, a mely szerint az egyik államban az idézett czikk rendelkezései értelmében bejelentett valamely találmány ezen államban nem részesülhet nagyobb terjedelmü és hosszabb tartamu oltalomban, mint annak az államnak területén, a melyben a találmány először bejelentetett.
Ez a rendelkezés ugyanis a Bruxellesben módositott párisi Unió-főegyezmény 4. b) czikkével egyenesen ellenkezik, mert ez utóbbinak értelmében a szerződő államok valamelyikében az unió-határozmányoknak megfelelően bejelentett szabadalmak az ugyanarra a találmányra más, akár az Unióhoz tartozó, akár ahhoz nem tartozó államokban megadott szabadalmaktól függetlenek.
De ha nem állana is fenn oly Unió-határozmány, a melynek értelmében az egyes államok külön egyezmény határozmányai az Unió rendelkezéseivel ellentétben nem állhatnak: az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének emlitett rendelkezése mégis módositandó volna, mert mivel sem lenne az Unióhoz való csatlakozás esetében indokolható az, hogy Magyarország az ausztriai találmányokat és viszont Ausztria az ittenieket kedvezőtlenebb elbánásban részesitse, mint az összes többi Unió-államokbeli találmányokat a módositott Unió-főegyezmény 4. b) pontjában lefektetett és a szabadalmak - egymástól független fenállásukban megnyilatkozó - jogi természetének megfelelő rendelkezés alapján. Módositást igényel továbbá az 1907. évi október 8-iki szerződés XVII. czikkének 7-ik pontja is, a mely a védjegy-lajstromozási illetékek 25%-ának kölcsönös megtéritését irja elő.
E rendelkezés ugyanis az Unióhoz való csatlakozás idejére hatályon kivül helyezendő, mert a nemzetközileg belajstromozott védjegyek után a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban, 1891. évi április hó 14-én kötött és az 1900. évi deczember hó 14-iki bruxellesi pótegyezménynyel módositott megállapodás értelmében a berni nemzetközi irodának fizetendők a lajstromozási illetékek s mert ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok a berni iroda által az Unió-államok közt felosztott dijbevételek alakjában kapják a nemzetközileg lajstromozott másik állambeli védjegyek lajstromozása, illetve oltalma fejében a nekik szerződés értelmében járó dijrészesedést. A végből pedig, hogy a jelzett szerződési határozmányok az Unióhoz való csatlakozás idejére a fentiekben előadottak szerint bár csak ideiglenes jelleggel is kikapcsoltassanak, az 1907. évi október hó 8-ikán létrejött szerződés XVI. és XVII. czikkeinek pótszerződés kötése utján való kiegészitése vált szükségessé.
A két kormány tehát tárgyalásokat volt kénytelen folytatni egy ilyen, a két államnak az Unió kötelékébe tartozandósága idejére szóló s az alapszerződés fennállását feltételező megállapodásnak létrehozása érdekében s ezeknek a tárgyalásoknak az eredménye a a Wienben folyó 1908. évi november hó 30-ik napján kelt és a jelen törvényjavaslaton alapján beczikkelyezendő pótszerződés. A két kormány megegyezését és a szóban levő pótszerződésnek megkötését a fentiekben érintett és a pótszerződés II. czikkében és III. czikkében harmadik bekezdése utolsó mondatában foglalt rendelkezéseken kivül elkerülhetetlenné tette még némely más, az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. és XVII. czikkeit érintő kérdés szabályozásának a nemzetközi Unióhoz való csatlakozás folyományaképen jelentkező szükséges volta is. Az ezekre vonatkozó rendelkezéseket az I. és a III. czikkek foglalják magukban.
A pótszerződés egyes czikkeiben foglalt rendelkezésekhez még a következőket kivánom megjegyezni.
Az I. czikk értelmében a szabadalmi bejelentések elsőbbségének érvényesitésénél vagylagosan nyernek alkalmazást az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének, vagy az Unió-egyezményeknek vonatkozó határozmányai, a szerint, a mint a határidő számitásánál a bejelentőre nézve adott esetben kedvezőbbek. Ezzel analog rendelkezés foglaltatik a Német birodalommal kötött és az ország törvényei közzé leendő beiktatás végett már az országgyüléshez előterjesztett iparjogvédelmi egyezményben és mivel sem volna igazolható, ha az ebben a határozmányban rejlő kedvezmény Magyarország és Ausztria kölcsönös forgalmában nem érvényesülne.
A II. czikk a fentebb már kifejtetteknek megfelelőleg a két állam kölcsönös forgalmára vonatkozólag megállapitott elveket a módositott párisi Unió-egyezmény 4. b) czikkével hozza kellő összhangzásba, kimondván, hogy mindaddig, mig ugy a magyar szent korona országai, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékében állanak: a két államnak kölcsönös forgalmában az 1907. évi október 8-iki szerződés XVI. czikkének 4. pontja nem nyer alkalmazást, vagyis hogy a mindkét állambeli szabadalmak az ott megállapitott korlátozástól a jelzett időre mentesülnek s tartamuk tekintetében egymástól egyelőre függetlenekké válnak.
A III. czikk első bekezdése kimondja, hogy az 1907. évi október hó 8-iki szerződés XVII. czikke egy uj 9-ik ponttal bővittetik ki. Az itt felvett rendelkezéseknek czélja a XVII. czikk rendelkezéseit összhangba hozni a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában Madridban 1891. évi április hó 14-én kötött megállapodás határozmányaival, amelyhez ugy Magyarország, mint Ausztria az Unióhoz való csatlakozás keretében hozzájárulnak. Igy ez uj pontnak első bekezdése megállapitja, hogy azok a védjegyek, a melyek a két szerződő állam egyikében vagy másikában a madridi megállapodásnak megfelelően nemzetközi lajstromozás czéljából letétetnek: a most kötött pótszerződés hatálybalépte után és a madridi egyezményhez való csatlakozás ideje alatt a másik államnak nem küldendők meg, mert ezt a berni nemzetközi iroda által teendő időszakos közlések fölöslegessé teszik.
A második bekezdés a XVII. czikk 6. pontjában a védjegyoltalom megtagadása körül követendő eljárásra vonatkozólag foglalt rendelkezéseket a madridi megállapodás értelmében nemzetközileg lajstromozott védjegyeket illetőleg egésziti ki; e bekezdés utolsó mondata pedig azt a fentebbiekben már közelebbről is indokolt fontos rendelkezést tartalmazza, hogy az 1907. évi október hó 8-iki alapszerződés XVII. czikkének 7. pontjában megszabott 25% lajstromozási illeték kölcsönös megtéritésére vonatkozó kötelezettség a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyeket illetőleg - arra az időre, amig mindkét állam az Unió kötelékében áll - felfüggesztetik.
A III-ik czikk negyedik bekezdése a teljes világosság kedvéért kimondja, hogy a nemzetközi lajstromozás czéljából letett védjegyek tekintetében a fentiekben megállapitott kivételek mellett, egyebekben az alapszerződés XVII. czikkének 1-7. pontjában foglalt rendelkezések érvényesek. Szintugy az utolsó bekezdés különösen hangsulyozza, hogy a pótszerződésben megállapitott kiegészitő rendelkezések érintetlenül hagyják a mindkét állam védjegyügyi központi hatóságnak azt a jogát, hogy valamely, a másik államban letett védjegytől az oltalmat az alapszerződés XVII-ik czikkének 5. pontjában felsorolt okokból megtagadhassa.
A IV. czikk megállapitja, hogy az egyezmény azon időpontban lép hatályba, a midőn már ugy a magyar szent korona országainak, mint a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak az Unióhoz való csatlakozás joghatályossá vált. A fentiekben ismertetett pótszerződést beczikkelyező törvényjavaslat 1. szakasza a beczikkelyezésre vonatkozó rendelkezést és a pótszerződés szövegét tartalmazza. A 2. szakasz a törvény hatálybaléptét az Unióhoz való csatlakozás joghatályossá váltának napjára teszi, a minthogy a pótszerződés is csak az Unióhoz való csatlakozás hatályban létének idejére birhat hatálylyal. Ugyane szakasz a törvény hatálybaléptének további feltételéül azt is szabja, hogy a beczikkelyezett pótszerződés akkorára, illetve abban az időpontban egyszersmind a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban is érvényre emelkedett legyen. A 3. szakasz a törvény végrehajtásával a ministeriumot bizza meg, megfelelőleg az 1908. évi XII. tc. végrehajtására vonatkozó rendelkezésnek.
Végül még arra kivánok reámutatni, hogy ugy a pótszerződésnek, mint az annak beczikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatnak szövegezése az 1908. évi XII. törvénycikkbe iktatott 1907. október 8-iki alapszerződésnek ugy szerkezet, mint szövegezés tekintetében teljesen megfelel.
