1909. évi V. törvénycikk

a földadókataszter kiigazitásáról és a földadó százalékának megállapitásáról * 

1. § A földadó arányosabbá tétele végett az 1875:VII. törvénycikk alapján készült földadókataszter kiigazitása elrendeltetik.

Ez a kiigazitás kiterjed:

1. az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változásoknak keresztülvitelére általában;

2. ott, a hol egyes földrészleteknél, dülőknél vagy egész határoknak akár már eredetileg tévesen történt osztályozása, akár pedig időközi változások folytán nagy aránytalanságok mutatkoznak, ezeknek az aránytalanságoknak uj osztálybasorozása - s ott, a hol az alábbiak szerint elkerülhetetlenül szükséges, egyuttal uj tiszta jövedelmi fokozatok felállitása által leendő megszüntetésére. Uj tiszta jövedelmi fokozatok felállitásának akkor van helye, ha valamely becslőjárásban vagy osztályozási vidéken a ma fennálló tiszta jövedelmi fokozatok nemcsak a tényleges állapottól, hanem a szomszédos becslőjárások vagy osztályozási vidékek tiszta jövedelmi fokozataitól is annyira nagy eltérést mutatnak, hogy a földadókataszter egyébként nem lenne arányosan kiigazitható.

2. § Az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások minden községre nézve hivatalból viendők keresztül; mig az 1. § 2. pontjában emlitett aránytalanságok csakis ott és annyiban igazittatnak ki, illetőleg szüntettetnek meg, a hol és a mennyiben ez az alábbi 3. §-ban megállapitott eljárás során elrendeltetik.

3. § A földadókataszternek az 1. § 2. pontjában emlitett kiigazitása a törvényhatóság, a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), a helyszinelési felügyelőség, illetőleg a kolozsvári kataszteri igazgatóság, a községi képviselőtestület vagy legalább 20 községbeli földadóköteles birtokos indokolt és az illető földterületeket is feltüntető javaslatára inditható meg. A javaslat a szomszédos határterületekre is kiterjedhet. A törvényhatóságnak és a képviselőtestületeknek kiigazitást kivánó határozata az esetleges jogorvoslatra való tekintet nélkül végrehajtandó.

A javaslatok a pénzügyi hatóságok és hivatalok részéről 1909. évi deczember hó végéig, a többi hatóságok, illetőleg a felek részéről pedig a jelen törvény életbeléptétől számitott három hó alatt a pénzügyministerhez küldendők be, a ki azokat a vármegyei földadó-bizottság véleményének meghallgatása után, saját véleménye kiséretében az országos földadóbizottság elé terjeszti.

A felszólamlások benyujtására kitüzött határidők és egyéb tudnivalók minden községben kellően közhirré teendők. Abban a kérdésben, hogy az 1. § 2. pontjához képest van-e kataszteri kiigazitásnak helye, az országos földadóbizottság végérvényesen dönt.

A javaslatok tárgyalása alatt az 1. § 2. pontjában emlitett kataszteri kiigazitást az országos földadóbizottság saját tapasztalatai alapján hivatalból is megindithatja.

A vármegyei földadóbizottság véleményének nyilvánitása előtt, illetőleg az országos földadóbizottság határozatának meghozatala előtt köteles a 11. § értelmében választandó küldöttsége utján helyszini szemlét tartani s a viszonyokról alapos tájékoztatást szervezve, tapasztalait külön jegyzőkönyvbe foglalni.

Indok megjelölése nélkül - csak általánosságban - tett javaslatok érdemlegesen nem tárgyalandók.

A felett, hogy van-e érdemleges tárgyalásnak helye, vagy nincs, az országos bizottság dönt.

A kiigazitás iránt tett javaslatok vissza nem vonhatók.

4. § Állandó mivelési ág-változás állapitható meg, ha a földadókataszteri felvétellel nem azonos mivelési ágon folytatott gazdálkodás a vidéken szokásos gazdálkodásnak megfelel és tartós jellegü.

5. § A mivelési ágban beállott állandó változások az 1885. évi XXII. törvénycikkben megállapitott módon tárgyalandók és vezetendők keresztül a földadókataszterben.

E végből azokat a földrészleteket, melyek a kataszteri felvétellel nem azonos mivelési ágban már állandóan használtatnak, a pénzügyminister által rendeletileg, megállapitandó módon a községi (városi) előljáróság 1909. évi deczember végéig hivatalból felvenni tartozik.

6. § A mivelési ágban 1910. évi január 1-től kezdve beállott bárminő változást, - melynek állandó volta a meginditott hivatalos eljárás során állapittatik meg, - az 1885:XXII. tc. 7. §-ában emlitett módon, a változást követő 30 nap alatt az az egyén tartozik bejelenteni, a ki mint tulajdonos vagy haszonélvező tényleges birtokosnak tekintendő és a fennálló szabályok értelmében a földadó fizetésére kötelezve van. Ez a kötelezettség nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselőt terheli.

A bejelentés elmaradása esetében a változás szintén hivatalból veendő fel.

7. § A földadókataszter kiigazitásával járó egyéb teendőket a községi (városi) előljárók segédlete mellett az 1885:XXII. tc. alapján szervezett földadónyilvántartási és helyszinelő kataszteri személyzetből a pénzügyminister által e czélra kirendelendő, valamint a szükséges számban ideiglenesen alkalmazandó közegek teljesitik.

A kirendelt közegek működési körét és hatáskörét a pénzügyminister állapitja meg.

Az ideiglenesen alkalmazottak a szolgálatból való minden további javadalmazásra való igény nélkül elbocsáthatók ugyan, de azok, a kik a munkálatok tartama alatt kifogástalan alkalmazhatóságot tanusitanak, másnemü elhelyezésre tarthatnak igényt; s ha elhelyezhetők nem lennének, a munkálatok befejezése után fizetésük egy évi összegéig terjedhető végkielégitésben részesithetők.

8. § A 3. § szerint elrendelt munkálatok végrehajtására s a pénzügyminister által kirendelt kataszteri személyzet előkészitő munkálatainak irányitása és érdemben való eldöntése végett.

a) minden vármegye területén egy vármegyei - Fiume város területén a vármegyei bizottságok hatáskörével egyenlő városi;

b) a központban országos földadóbizottság alakittatik, és

c) felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy azon városokban, melyeknek területe 50,000 kat. holdat meghalad, külön városi földadóbizottságokat alakittathasson.

Az országos földadóbizottság tagjai csakis kiküldetés esetében részesülhetnek dijazásban. Ez esetben járó napidijaikat és utiköltségekeiket a pénzügyminister rendeletileg szabályozza.

Az 1875:VII. tc. 29-30. §-ai e bizottságok eljárásában is megfelelően alkalmazandók.

9. § A vármegyei és városi földadóbizottság rendszerint 12 rendes és 12 póttagból, Fiume város földadóbizottsága pedig 6 rendes és 3 póttagból áll.

Előadója a földadónyilvántartási és a kataszteri helyszinelési személyzetből kirendelt állami közeg.

Mindazon községekben, a melyek területén fekvő ingatlanokra az 1. § 2. pontjában körülirt kiigazitás elrendeltetett, a vármegyei földadóbizottság mellé bizalmi férfiakként 2-2 községbeli birtokos választandó. E bizalmi férfiakat az illető községi képviselőtestület választja. Választható nem képviselőtestületi tag is.

10. § A vármegyei és városi földadóbizottsági tagokat, illetőleg póttagokat a törvényhatósági bizottság választja; megválasztható az is, a ki nem tagja a törvényhatósági bizottságnak.

A bizottság tagjai a kis-, közép- és nagybirtokosok soraiból megfelelő arányban választandók.

Elnököt a bizottság saját kebeléből választ.

Abban az esetben, ha a vármegye területén egy vagy több törvényhatósági joggal felruházott város fekszik, a földadóbizottságba e városok mindegyike még egy rendes és egy póttagot választ s a vármegye törvényhatósága földadóbizottságát ezek beszámitásával alakitja meg.

A törvényhatóság a pénzügyminister felhivására legközelebbi közgyülésén a választást megejteni köteles.

A választás eredménye a vármegyében és városokban, illetve Fiume város területén közhirré teendő.

11. § Az országos földadóbizottság 40 rendes és ugyanannyi póttagból áll, a kik közül az országgyülés képviselő- és főrendiháza 10-10 rendes és ugyanannyi póttagot választ; 20 rendes és ugyanannyi póttagot pedig a pénzügyminister nevez ki.

A megválasztott vagy kinevezett országos földadóbizottsági tagok megbizatása a földadókataszter kiigazitásának befejezéséig tart.

Az országos földadóbizottság tagjává vagy póttagjává a vármegyei és városi földadóbizottság tagja is megválasztható vagy kinevezhető, de az országos földadóbizottság ezen tagjai nem vehetnek részt olyan ügyek feletti határozathozatalban, melyekben, mint valamelyik vármegyei vagy városi földadóbizottság tagjai vagy póttagjai döntöttek.

Elnöke a pénzügyminister, annak akadályoztatása esetén a bizottság által választott helyettes elnök.

Érdemleges határozat hozatalához a tagok vagy behivott póttagok legalább felének jelenléte szükséges.

Előadók szavazat nélkül a pénzügyminister által kirendelt szakközegek.

Ugy a vármegyei és városi, valamint az országos földadóbizottság három tagból álló küldöttségeket választ, hogy ezek által helyszini szemléket tarthasson s a helyi viszonyokról közvetlen tájékoztatást nyerhessen.

A bizottságnak a pénzügyministerium szakközegei minden felvilágositást megadni és rendelkezéseinek eleget tenni tartoznak.

A bizottság eljárásáról a képviselőháznak évenként jelentést tenni tartozik.

12. § Ha az országos földadóbizottság a 3. § értelmében a tiszta jövedelmi fokozatok helyesbitését határozza el, az uj tiszta jövedelmi fokozatok kiszámitására nézve az 1875. évi VII. törvénycikk 17-21. §-ai megfelelően alkalmazandók.

A tiszta jövedelmi fokozatok koronaértékben fejezendők ki s egyes tételei oly módon szabandók meg, hogy a 4 fillértől 40 fillérig terjedő tételek 4 fillérrel, a 40 fillértől 2 koronáig terjedő tételek 10 fillérrel, a 2 koronától 8 koronáig terjedő tételek 20 fillérrel, a 8 koronától 20 koronáig terjedő tételek 50 fillérrel oszthatók legyenek, a 20 koronán felüli tételek pedig egész koronákban fejezendők ki.

13. § A vármegyei és városi földadóbizottság a pénzügyministernek a vármegyére, illetve a városhoz kirendelt szakközege által eléje terjesztett javaslatokat tárgyalás alá veszi s a tiszta jövedelmi fokozatok felett, különös tekintettel az egyes tételek arányosságára, határoz; s ha az előterjesztett munkálatokon változtatásokat tesz, azokat jegyzőkönyvileg indokolja.

Ha az előadó vagy a bizottság kivánja, a 11. §-ban emlitett küldöttsége által helyszini vizsgálatot tartat.

A tárgyalások befejeztével a munkálatok és a felvett jegyzőkönyvek az összes iratokkal együtt a pénzügyministerhez terjesztendők fel.

14. § A pénzügyminister a tiszta jövedelmi fokozatokra vonatkozó munkálatokat megvizsgáltatja s azokat javaslata kiséretében az országos földadóbizottság elé terjeszti.

Az országos földadóbizottság a javaslatok tüzetes elbirálására a 11. §-ban emlitett küldöttsége utján helyszini szemléket tart. Az országos bizottság küldöttsége az összes tiszta jövedelmi fokozatok megállapitására nézve az után javaslatot terjeszt az országos földadóbizottság elé. E javaslat és a pénzügyminister véleménye alapján az országos földadóbizottság a tiszta jövedelmi fokozatok végérvényesen s a további jogorvoslat kizárásával állapitja meg.

15. § Ha uj tiszta jövedelmi fokozatok felállitása rendeltetik el, az uj osztálybasorozás az illető járásnak, illetőleg osztályozási vidéknek valamennyi községére egészben kiterjed; ha ellenben csak uj osztálybasorozás rendeltetik el, a kiigazitási müvelet a régi tiszta jövedelmi fokozatok alapján azokra a földrészletekre, dülőkre vagy határokra szoritkozik, a melyekre elrendeltetett.

Uj tiszta jövedelmi fokozat felállitása esetén községenkint uj mintaterek is kijelölendők.

16. § A pénzügyminister által a vármegyékbe és városokhoz kirendelt kataszteri szakközegek a kataszter kiigazitásánál - az 1875:VII. tc. elvi határozmányait tartva szem előtt - különösen az idézett törvény 38-39. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával tárgyalják és intézik a 3. § szerint hozzájuk utalt esetekben az osztályba sorozást.

17. § A kiigazitás befejezte után a kataszteri telekkönyvekbe minden egyes földrészlet megváltozott osztálya és ezenkivül a kataszteri birtokivekbe még az összes földrészletek koronaértékben kiszámitott tiszta jövedelme is bejegyeztetvén, minden községnek a reá vonatkozó munkálatok megküldetnek. Ez után a községi elöljáróság azokat a község vagy a biró házánál közszemlére kiteszi, egyszersmind a helyi szokás szerint közzéteendő hirdetményben a községi földbirtokosokat felhivja, hogy azok, a kiknél a korábbi adóalap uj osztálybasorozás folytán megváltozott, vagy az alacsonyabb osztályba sorozás mellőztetett, netaláni felszólalásaikat a 19. §-ban meghatározott időben és módon adják be.

A közszemlére kitett osztálybasorozási munkálatok épségben- és tisztántartásáért a községi előljáróság felelős és az ebbeli mulasztása miatt netalán szükségessé válható munkaujitás költségeit az 1883. évi XLIV. tc. 36. § g) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő alkalmazásával viselni tartozik.

18. § Felszólalásnak van helye:

a) ha a tényleges birtokos hibásan van bejegyezve;

b) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi, mint adóköteles vétetett fel, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott;

c) ha valamely földrészlet nem a megfelelő mivelési ág alá foglaltatott;

d) ha valamely földrészlet nem a megfelelő minőségi osztályba soroztatott.

19. § A felszólalások annál a községi előljáróságnál jelentendők be, melynek határában a felszólalás tárgyát képező földrészlet fekszik, vagy ha önálló pusztán feküdnék, a melyhez a puszta tartozik; körjegyzőséghez tartozó községekben a felszólalás a körjegyzőnél is történhetik.

A felszólalások a községekben történt kihirdetést követő 30 nap alatt a községi előljáróságnál vagy a körjegyzőnél szóval vagy irásban jelentendők be.

A községi előljáróság, illetőleg a körjegyző a szóval vagy irásban tett felszólalásokat az e czélból kiadandó jegyzékekbe veszi fel, még pedig:

1. a 18. § a) pontja szerint emelhető felszólalásokat az I. számu földadónyilvántartási jegyzékbe,

2. az ugyanazon § b)-d) pontjaira vonatkozólag beérkezett felszólalásokat pedig külön jegyzékbe foglalja.

Az 1. alatti jegyzékbe tartozó felszólalások a községi előljáróság, illetve a községi nyilvántartó (jegyző) által az 1885:XXII. törvénycikk értelmében vezetendők keresztül.

A felszólalásokra kitüzött 30 napi határidő leteltével az előljáróság a 2. pontban emlitett felszólalási jegyzéket, a vonatkozó tárgyiratokkal együtt, a vármegyére kirendelt kataszteri közeghez terjeszti be, a helyszini vizsgálathoz szükséges kataszteri munkarészeket pedig gondosan megőrzi.

Ha felszólalás nem történt, erről az előljáróság rövid jegyzőkönyvet vesz fel, s azt küldi be a hozzá érkezett összes kataszteri munkálatokkal együtt.

20. § A vármegyei és városi földadóbizottság elnöke a kirendelt kataszteri közeggel egyetértve, meghatározza a sorrendet, melyben a 18. § b)-d) pontjaiban felsorolt felszólalások helyszini vizsgálata meg fog tartani, s erről a kataszteri közeg az illető községeket értesiti.

A vármegyei vagy városi földadóbizottság a felszólalások helyszini vizsgálata czéljából minden becslőjárásra egy rendes és ennek akadályoztatása esetére egy póttagot küld ki, a ki müködését a kataszteri közeggel együttesen a kitüzött határidőben azonnal megkezdi, s azt szakadatlanul folytatja mindaddig, mig minden egyes felszólalást a megállapitott sorrend szerint meg nem vizsgál. Megjelenésének napjáról a községek elöljáróságát legalább 8 nappal előre értesiti, mely azután a 19. § 2. pontjában emlitett külön jegyzék szerint felszólalókat a helyszini vizsgálatnál való megjelenésre felhivja.

Az előljáróság a felszólalási küldöttségnek a megőrzés végett nála hagyott kataszteri munkarészeket átadja. A küldöttség a felszólalási eseteket megvizsgálja, javaslatát a jegyzékbe iktatja, s azt a vármegyére kirendelt kataszteri közegnek átadja.

A vármegyei vagy városi küldöttségi tagnak vagy helyettesének meg nem jelenése esetén, a távollét tartamára, az illető községelőljáróságnak rendel ki helyettest.

21. § Az elnök köteles a vármegyei és városi földadóbizottságot az összes felszólalások megvizsgálása után azonnal összehivni, ugy, hogy az legkésőbb 15 nap alatt összeülhessen.

A bizottság üléseit egyfolytában tartja s minden egyes felszólalásra vonatkozó határozatát az indokokkal együtt a jegyzékek vonatkozó rovataiba bevezeti.

A bizottság oly esetekben, midőn valamely felszólalásra nézve járási küldöttségi tagjának (20. §) és a kataszteri közegnek véleménye eltérő, határozathozatal előtt a 11. § értelmében megválasztott küldöttsége által helyszini szemléket tarthat. E szemlék - az összes függőben hagyott kérdésekre - egyfolytában záros határidő alatt tartandók meg, s a szemlék megtartása után a határozatok is egyfolytában hozandók.

A felszólalások letárgyalása után az összes iratok a helyszinelési felügyelőséghez, illetve a kolozsvári kataszteri igazgatósághoz beküldendők, a mely azokat a pénzügyministerhez terjeszti fel.

22. § A vármegyei és városi földadóbizottság határozatairól az érdekeltek a községelőljárósághoz megküldött felszólalási jegyzékből szerezhetnek tudomást, a melynek megérkezését a községelőljáróság közhirré és az érdekelteknek hozzáférhetővé tenni tartozik.

A vármegyei és városi földadóbizottság határozatai ellen az országos földadóbizottsághoz van felebbezésnek helye, mely a felszólalási jegyzék megérkezésének szokásos módon való közzétételétől számitandó 30 napon belül a pénzügyministernek a vármegyére és a városhoz kirendelt kataszteri közegénél adandó be.

A felebbezés joga megillet minden, az illető községben vagy a szomszédos községekben földadót fizető érdekeltet (18. §) s a pénzügyministernek a vármegyére kirendelt kataszteri közegeit.

A felebbezések indokolandók. Indok megjelölése nélkül, csak általánosságban tartott felebbezések érdemlegesen nem tárgyalandók.

23. § A beérkezett felebbezések az összes iratokkal együtt a pénzügyminister elé terjesztendők.

A pénzügyminister a felterjesztett felebbezéseket az országos földadóbizottsághoz saját véleménye kiséretében teszi át.

Az országos bizottságnak a 11. § értelmében megválasztott küldöttsége a felszólalások elintézésénél követett eljárást megvizsgálhatja, s e czélból a pénzügyminister által kirendelt szakközegek közbejöttével, belátása szerint, az ország különböző vidékeit beutazza s a munkálatok mikénti keresztülviteléről tájékoztatást szerez.

Az országos bizottság az eléje terjesztett felebbezéseket, a küldöttség véleményének meghallgatása után, folytatólagosan tartandó ülésben véglegesen eldönti.

24. § A felebbezések végérvényes eldöntése után az esetleges változások az összes adómunkálatokban hivatalból vezettetnek keresztül.

A felebbezők végzésileg nem értesittetnek, hanem felebbezéseiknek miként történt elintézéséről a községi előljárósághoz megküldött kataszteri birtokiveikből szerezhetnek tudomást.

A munkálatokba netalán becsuszott kiszámitási és bejegyzési hibák, ugyszintén a 18. § a) és b) pontjai alatti esetek, bármikor ismertessenek is fel, hivatalból vagy a felek bejelentésére mindenkor kiigazitandók.

25. § A jelen törvényben meghatározott eljáráshoz szükségelt iratok és beadványok bélyegmentesek.

A bizottsághoz vagy azok elnökéhez intézett beadványok és a bizottságok tagjainak hivatalos levelezései, valamint a községi előljáróságoknak az egyes birtokosokhoz intézett értesitései postadijmentesek.

26. § A jelen törvény alá eső minden bejelentés vagy jogorvoslat meghatalmazott által is előterjesztendő, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A bélyegmentes meghatalmazás kivánatra felmutatandó.

A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbizott - külön meghatalmazás nélkül is - meghatalmazottnak tekintendő.

Ha az adózó a községből elköltözött és ingatlanainak kezeléséről nem rendelkezett, érdekeit a községelőljáróság képviseli, a mely - ha az adózónak köztartozásai nem fedeztetnek - az adózónak visszatéréséig, vagy más módon való rendelkezéséig az ingatlanok hasznositásáról is gondoskodni, a bevételt számadásszerüleg kezelni és gyümölcsöztetni s abból a közterheket fedezni tartozik.

Horvátországra és Szlavoniára nézve ily esetekben az ott érvényben levő törvényes intézkedések érvényesek.

27. § A földadókataszter átvizsgálásának költségeit az állam viseli.

A községben teljesitendő irásbeli munkálatok végzésére szükséges irodai helyiségeket, valamint az ott működő közegek részére szükséges lakást, a helyszini munkák végzéséhez pedig a szükséges gyalognapszámokat, anyagokat, kocsikat és a hol kell, ladikokat a község ingyen tartoznak adni.

28. § Ha valamely községben a földadókataszteri munkálatok kiigazitása után

a) részletes felmérés,

b) műszaki helyszinelés,

c) tagositás, nagyobb mértékü telepités, földfeldarabolás (parcellázás) vagy másnemü birtokrendezés történik, az a), b) alatti esetekben az állam, a c) alatti esetben pedig a község, illetőleg az érdekelt birtokosok költségére uj földadókataszteri munkálatok készitendők, melyekben az egyes földrészletek ujonnan megállapitott térfogatukkal a tényleges állapotnak megfelelő mivelési ágba és minőségi osztályokba veendők fel.

A községeknek a 27. § második bekezdésében foglalt szolgáltatási kötelezettsége a jelen §-ban emlitett, nemkülönben a háromszögelési, határleirási, nyilvántartási és osztálybasorozási helyszini eljárások eseteiben is fennáll.

29. § A jelen törvény szerint meghatározott kataszteri tiszta jövedelem alapján vetendő ki az adó:

a) az 1. § 2. pontjában emlitett esetekben az összes munkálatok befejezését követő évnek kezdetétől, legkésőbb azonban 1913. évi január hó 1-től;

b) az 5. § szerint felveendő állandó mivelési ágváltozásoknál 1910. évi január hó 1-től;

c) a 6. § értelmében az 1910. évi január hó 1-től kezdve beállott állandó mivelési ágváltozásoknál a változást követő évnek kezdetétől.

A 28. § eseteiben készült uj munkálatok csak a jóváhagyást követő évtől szolgálnak a földadó kivetésének alapjául.

30. § A kiigazitási munkálatok befejeztéig az állami földadó és földtehermentesitési járulék, az 1883. évi XLVI. tc. 1. §-ában és az 1881. évi XL. tc. 3. §-ában megállapitott összegek erejéig, azonban tekintet nélkül a földtehermentesitési adósság évi szükségletére, a jelenleg érvényben álló százalékok szerint vetendő ki; a munkálatok befejezte után, legkésőbb azonban 1913. évi január hó 1-től kezdve az egyesitett állami földadó és földtehermentesitési járulék a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékában állapittatik meg.

Ezen időtől kezdve a földadó a volt határőrvidéki részeken is ezen százalékban vetendő ki.

31. § Ha a kataszteri tiszta jövedelemnek főösszege a magyar szent korona egész területén 370 millió K-át annyival halad meg, hogy e többlet alapján a földadó százaléka legalább fél százalékkal mérsékelhető lenne, a földadó százalékának megfelelő leszállitása iránt - a magasabb bevételt követő második évtől kezdve - a költségvetési törvényben intézkedés teendő.

Az elemi kár czimén történő leirások, valamint a vizszabályozási társulatoknak járó visszatéritési összegek a kataszteri tiszta jövedelem főösszegébe megfelelőleg beszámitandók.

A vizszabályozó társulatok részére az 1889. évi XXIX. törvénycikk, valamint az ezt megelőző törvények alapján adóvisszatérítés czimén megállapitott és folyósitott (kiutalt) összegek, ezen törvény határozmányai által változást nem szenvednek.

32. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a földadókataszternek az 1. § ban emlitett kiigazitását az ártérben fekvő birtokoknál aképen hajtsa végre, hogy a tisztajövedelem emelkedése esetén - a többlettel szemben - az 1875:VII. tc. 53. §-ának harmadik bekezdésében, illetőleg az 1881:XLII. tc. 5. §-ában e területeknek nyujtott kedvezmény - annak lejártáig - hatályban maradjon.

33. § E törvény kihirdetése napján lép életbe, s hatálybaléptével a vele ellenkező törvények és szabályok érvényüket vesztik.

34. § Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, aki Horvát-Szlavonországokra nézve e tekintetben Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.


  Vissza az oldal tetejére