1909. évi VI. törvénycikk

a házadóról * 

I. FEJEZET

Általános határozatok

1. § A házadó tárgya:

a) minden lakóház és

b) minden más állandó jellegü épület.

A vizen uszó, de állandóan a parthoz kötött épitmények, tartozzanak bár valamely a parton lévő épülethez, továbbá a sátorok, valamint a köztereken vagy üres telkeken álló lakatlan vagy lakásra nem alkalmas, csak ideiglenes menedékhelyül vagy ideiglenes üzlethelyiségül szolgáló bódék, kunyhók s ezekhez hasonlók a házadó tárgyai közé nem sorozhatók.

2. § A házadó minden ház után külön vetendő ki.

Adózás szempontjából egy háznak tekintendő:

1. a folyó összeirás sorrendjében egy számmal ellátott, egy háztelken emelt minden épület, álljon bár egy vagy több födél alatt;

2. az olyan épület, mely egyesitett háztelken emeltetvén, ez okból több számmal van megjelölve.

Ha valamely telek felosztás folytán több telekké alakul, a rajta levő ház vagy házak, habár egy szám alatt épültek is, a telek felosztásának megfelelőleg külön házaknak tekintendők.

A számozás megtörténtéig a telek helyrajzi száma pótolja a házszámot.

A különben egynek tekintendő olyan ház, mely több személynek közös tulajdona, mindenkor a maga egészében veendő adó alá.

3. § Az előző § alól kivétetnek és adózás szempontjából külön házaknak tekintendők:

1. a volt határőrvidéki részeken megszünt, illetőleg Horvát-Szlavonországok területén a titkon feloszlott házközösségeknek azok az épületei, melyek bár egy háznak tekintendők, de tényleg több személynek felosztott és külön használt tulajdonát képezik, még pedig a titkon felosztott házközösségnél az esetben, ha a földadó - a fennálló szabályok értelmében - az osztozkodók nevén külön iratik elő;

2. a házaknak emeletek vagy egyes helyiségek szerint meghatározott részei, a mennyiben külön egyes személyeknek, vagy hányadrészek szerint több személynek külön tulajdonát képezik, még pedig a szerint, a mint azok egy-egy telekkönyvi jószágtestnek vannak felvéve. Ha azonban az ilyen telekkönyvi jószágtestek ugyanazon házban ugyanazon adóalanynak válnak tulajdonává, avagy egymás mellett fekvő házakban egy lakást alkotnak, adózás szempontjából egy háznak tekintendők.

Az 1-2. pont esetében a házadó kivetése rendeletileg szabályozandó.

4. § Az 5. és 10. §-okban megjelölt esetek kivételével a községeknek (városoknak), Horvát-Szlavonországokban az adóközségeknek (városi községeknek) egész területére ugyanaz az adókulcs alkalmazandó.

5. § Adózás szempontjából egyenként külön körzetet képeznek:

1. a község (város) belső területén vagy annak határában fekvő gyógyfürdők, ideértve e fürdők határain belül bárki által emelt épületeket is;

2. a községtől (várostól) legalább egy kilométerre fekvő

a) erdő- és mezőgazdasági területeken (pl. majorságokon, tanyákon, pusztákon, szőlőtelepeken vagy gyümölcsösökben) épült, akár a tényleges birtokos által használt, akár bérbeadott házak, kivéve a nyaralókat (időlegesen és nem állandóan lakott házakat), mulató- és efféle helyeket, valamint a gyógyfürdők törvényes meghatározása alá nem eső egyéb fürdőhelyeket, melyek mindenkor a község belső területéhez számitandók;

b) nyaralótelepek az esetben, ha a területükön levő lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva és a község (város) többi része csakis ennek következtében kerülne általános házbéradó alá;

c) bánya-, ipar- és efféle telepek;

3. a községnek (városnak) a 10. §-ban emlitett közigazgatási kerülete.

A jelen §-ban foglaltak Budapest székesfőváros területére nem vonatkoznak.

6. § Az előző §-ban emlitett kilométertávolság a földadókataszteri térképeken megállapitott belső telkek szélső határvonalától számitandó, ha a község (város) összefüggő épitkezése ezt a vonalat még nem lépte át. Ellenkező esetben az a határvonal, a honnét a távolság számitandó, a község (város) képviseletének közbejötte mellett állapitandó meg.

A megállapitást első fokon a pénzügyigazgatóság mondja ki, melynek határozata ellen a község (város) képviselete 15 nap alatt a pénzügyministerhez felebbezhet.

7. § A házadónál az adóalapot a házak évi haszonértéke alkotja.

A haszonérték vagy a bérjövedelem vagy pedig a lakrészek száma szerint állapittatik meg. Ehhez képest a házadónak két neme van: a házbéradó és a házosztályadó.

II. FEJEZET

Házbéradó

8. § A lakóházak és egyéb állandó jellegü épületek, az udvarterek, a kapualjak, a pinczehelyiségek, ha tényleg bérbe vannak adva, különbség nélkül mindenütt házbéradó alá esnek.

Az a körülmény, hogy a bérjövedelem nem készpénzből, hanem részben vagy egészben egyéb szolgáltatásból áll, a 21. § d) pontjában foglaltaktól eltekintve, a bérlet jellegén mit sem változtat.

Egy szobából álló oly lakrész, melynek egyik részét a tényleges birtokos maga használja, másik része pedig bérbe van adva, bérbeadottnak nem tekintendő.

9. § Azokban a községekben (városokban), Horvát-Szlavonországokban adóközségekben (városokban), melyekben a lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva, általános házbéradó alkalmazásának van helye.

Általános házbéradó alá tartoznak még:

a) az 5. § 1. pontjában emlitett gyógyfürdők általában;

b) az 5. § 2. b) pontjában emlitett és külön körzetet alkotó nyaralótelepek az esetben, ha a területükön levő lakrészeknek legalább a fele bérbe van adva.

10. § Oly községekben (városokban), melyeknek lakossága legalább 15,000 lélekből áll, de a melyekben a lakrészeknek felerésze bérbeadva nem lévén, általános házbéradót behozni még nem lehet, ennek bekövetkeztéig, ha e helyeknek egyes közigazgatási kerületeiben a tényleg bérbeadott, vagy a bérbeadottakhoz számitandó lakrészek száma legalább a felét teszi a lakrészek összes számának, ezek a közigazgatási kerületek egyenkint szintén általános házbéradó alá tartoznak.

A közigazgatási kerületek beosztása a jelen törvény kihirdetése után csak a pénzügyminister hozzájárulásával változtatható meg.

11. § Általános házbéradó alá eső helyeken a ki nem bérelt épületek, illetőleg épületrészek is házbéradó alá vonandók és pedig a tényleg kibéreltekkel történt összehasonlitás utján megbecsült haszonérték alapján.

Az összehasonlitáson nyugvó becslésnél mérvadó: a fekvés, épitési állapot és minden oly körülmény, melyből a haszonérték megitélhető.

Budapest székesfőváros kivételével a többi községekben (városokban) kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó adókötelesek által lakott házak haszonértékének megbecsülésénél az a körülmény is figyelembe veendő, hogy az adóköteles a házat egész éven át, avagy az évnek csak bizonyos részében, illetőleg napjain használja-e? Utóbbi esetben a haszonérték csak a használati időnek megfelelő arányban állapitandó meg. Az eképen megállapitott béradó azonban a házosztályadó harmadik fokozata szerint járó osztályadónál kisebb nem lehet.

12. § Annak megállapitásánál, hogy valamely községben (városban) a házadónak melyik neme és ezeknek melyik fokozata alkalmazandó, a következő határozatok irányadók:

a) a lakosság száma az utolsó népszámlálásról közzétett hivatalos adatok alapján számitandó;

b) az 5. § 1., 2. a) és 2. c) pontjaiban emlitett külön adókörzetek önmagukban véve mindenkor külön számitandók, ellenben a nyaralótelepek csak az 5. § 2. b) pontja esetében;

c) az állandóan adómentes lakrészek számitáson kivül maradnak;

d) a 21. § a)-c) pontjában emlitett lakrészek a kibéreltekhez számitandók a házi cselédek, a gazdasági és erdei tiszti szabad lakások kivételével, melyek kibérelteknek nem vehetők és az e) pont alá esnek;

e) az előző d) pont alól az ott elmondottak szerint kivett, valamint a 21. § d)-e) pontjában foglalt lakrészek a ki nem béreltek közé sorozandók;

f) kibéreltnek tekintendő minden lakás (lakrész), mely a házbérvallomás beadásának időpontjában tényleg bérbe van adva.

A magasabb adó alá tartozandóság kérdésében első fokon a pénzügyigazgatóság határoz, melynek határozata ellen a község (város) képviselete 15 nap alatt a pénzügyministerhez felebbezhet.

13. § A házbéradónál az adókiszámitás alapjául vett haszonértéket az a nyers jövedelem fejezi ki, a mit a bérlő a bérlettárgy használata fejében ellenértékül fizet, illetőleg teljesiteni tartozik.

Ide számitandó különösen:

1. a szoros értelemben vett lakbér;

2. a természetbeni szolgáltatások, a tulajdonos helyett fizetett kárbiztositási dijak, állami, helyhatósági s egyéb adók azoknak az összegeknek kivételével, melyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt, vagy más községi lakásadó czimén fizet, ha a bérbeadó ezeket az összegeket elkülönitve mutatja ki, vagy bérvallomásában oda nyilatkozik, hogy a mellékjárulékaival együtt bevallott nyers jövedelemben a házbérfillérek már bennfoglaltatnak;

3. azok az összegek, melyeket bérbeadónak a bérlő háztartása keretében vizvezeték, éjjeli világitás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek czimén fizet, ide nem értve a ház gondozásával megbizott egyénnek a bérlők részéről külön fizetett, akár előre meghatározott járandóságokat, továbbá a lakás világitásáért és fütéséért külön megállapitott összegeket;

4. azok az összegek, melyeket bérlő a bérbevett ház vagy lakrészek állandó átalakitásának vagy karbahelyezésének költsége fejében a bérbeadó beleegyezésével sajátjából oly feltétel alatt előlegezett, hogy e költség visszatérüléséig készpénzben aránylag csekélyebb összegü lakbért tartozzék fizetni. Ha e költség visszatéritése a szerződő felek által több évre osztatott fel, a költségeknek csak ama része számitandó a nyers jövedelemhez, mely a megállapitott felosztás szerint az illető évre esik.

14. § Üzletfelszereléssel, földbirtokkal, házi kerttel, vagy - a jövedelemadótól eltekintve - más állami egyenes adó alá eső dolgokkal és jogokkal együtt bérbeadott házak vagy lakrészek nyers jövedelmének csak az az összeg vehető, mely e czimen a bérszerződésben külön kitüntetve van, a mennyiben ez a bérjövedelem az alábbiak szerint elfogadható. Ha azonban a bérszerződésben a nyers házbérjövedelem külön megemlitve nincs, vagy az oly csekély összegben van kimutatva, illetőleg bevallva,

a) hogy általános házbéradó alá eső helyeken az összehasonlitás szempontjából aggályosnak mutatkozik,

b) hogy az annak alapján számitásba vett béradó - házosztályadó alá eső helyeken - a megfelelő házosztályadónál is kisebb, akkor a nyers házbérjövedelem megállapitása hivatalos becslés alapján történik. Az eképen megállapitott béradó - házosztályadó alá eső helyeken - a megfelelő házosztályadónál kisebb nem lehet.

15. § Butorzattal együtt bérbeadott lakrészeknél a butorzatra eső bérjövedelem is az adóalaphoz számitandó, amelyből azonban a butorzat elhasználása fejében mindenütt 30% levonandó.

16. § Az albérletből eredő jövedelem nem tárgya a házbéradónak, hanem az adótörvényeknek a haszonhajtó foglalkozások megadóztatására vonatkozó határozmányai alá esik.

17. § A házbéradó alapjául szolgáló nyers jövedelem után (13. §) házbéradó fejében fizetendő:

1. 16% Budapest székesfőváros egész területén;

2. 14% az általános házbéradó alá tartozó azokban a községekben (városokban), melyeknek lakossága legalább 15,000 lélekből áll;

3. 11%

a) az általános házbéradó alá tartozó azokban a községekben (városokban), melyeknek lakossága az 1000 lelket meghaladja, de a 15,000 lelket el nem éri;

b) az 5. § 1. pontja szerint külön adókörzetet képező engedélyezett gyógyfürdők területén;

c) az 5. § 2. b) pontja szerint külön adókörzetet alkotó és általános házbéradó alá tartozó nyaralótelepeken;

d) a 10. §-ban emlitett községek (városok) közigazgatási kerületeiben;

e) általános házbéradó alá nem eső azokban a községekben (városokban), a melyeknek lakossága 1000 léleknél több;

4. 9% azokban a községekben (városokban), a melyeknek lélekszáma 1000-nél nem több, tekintet nélkül arra, hogy általános házbéradó alá esnek-e vagy sem, és azon fürdőhelyeken, melyeknek lakossága nem több háromezernél.

Budapest székesfőváros ó-budai részén a házbéradó kulcsa 15% marad annak az évnek végéig, melyben az 1908. évi XLVIII. tc. 3. §-a szerint épitendő Hungária-köruti Duna-hid a közforgalomnak átadatik.

18. § Ha valamely községben (városban) 14%-os általános házbéradó behozatalának esete áll elő, átmenetileg három éven keresztül 11%-os általános házbéradó alkalmazandó. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik azokra a községekre (városokra), melyeknek lakossága legalább 15,000 lélekből áll, ha azok a jelen törvény életbeléptét közvetlenül megelőzőleg már általános házbéradó alá tartoztak.

19. § Az 5. § 2. a) és c) pontjában emlitett adókörzetek általános házbéradó alá nem esnek. E területeken a kibérelt épületek 9%-os házbéradó alá veendők.

III. FEJEZET

Házosztályadó

20. § Házosztályadó alá tartoznak a tényleg ki nem bérelt lakrészek:

1. az általános házbéradó alá nem eső községekben (városokban) és a 10. §-ban emlitett községeknek (városoknak) általános házbéradó alá nem vont közigazgatási kerületeiben;

2. az 5. § 2. a) és c) pontjában meghatározott adókörzetekben.

21. § Általános házbéradó alá nem tartozó helyeken házosztályadó alá veendők még:

a) a magán vasutak őrházai;

b) a szolgálati viszonyban levők bérfizetés nélküli szabad lakásai, ha állandóan nem adómentesek, továbbá a földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatra átengedett gazdasági és erdei tiszti szabadlakások;

c) a bérfizetés nélkül teljesen ingyen átengedett lakások;

d) a mezőgazdasági vagy ipari munkásoknak nem pénzért, hanem bizonyos mezőgazdasági szolgálmányokért adott lakások, a mennyiben állandóan nem adómentesek;

e) a katonaság egyénenkénti beszállásolására hatósági kényszer folytán (1879:XXXVI. tc. 13. §-a) átengedett lakrészek.

22. § A házosztályadó a lakrészek száma alapján vettetik ki.

A lakrészek nagyobb vagy kisebb térfogata az osztályozásra befolyással nincs.

Nem tekintendők lakrészeknek: a konyhák, mosókonyhák, kamarák-pinczék, padlások, csűrök, istállók, kocsiszinek, magtárak, műhelyek, raktárak, présházak és effélék.

Ellenben lakrészeknek minősitendők:

a) a szobák, u. m.: a lakáshoz tartozó fürdőszoba (fürdőhelyiség), padlásszoba, előszoba (a nyitott vagy zárt folyosó illetőleg pitvar kivételével), továbbá hálófülke, terem, iroda és minden oly helyiség, mely valósággal lakásul szolgál, vagy ha üresen áll is, e czélra alkalmas;

b) a mészárszékek, boltok, kávéházak; továbbá korcsmák, vendéglők és szállodák az üzlet folytatására szolgáló vendégszobákkal együtt, melyek a 25. § esetében mind nyitott helyiségeknek tekintendők.

Az olyan lakott helyiség, a házi cselédek által lakott konyhák kivételével, mely részben műhelynek, boltnak vagy egyébnek is használtatik, lakószobának tekintendő, a nyitott helyiségek közé azonban nem számitható.

23. § A házosztályadónak három fokozata van.

1. Az első fokozatba tartoznak:

a) az 5. § 2. a) és c) pontjában emlitett adókörzetek;

b) azok a községek, melyeknek az 5. § 1. és 2. pontja értelmében külön adókörzeté ki nem hasitott területén az összes adóköteles lakrészeknek egyharmada sincs bérbeadva.

2. A második fokozatba tartoznak a rendezett tanácsú városok, illetőleg ezeknek az 5. § 1. és 2. pontja értelmében külön adókörzetté ki nem hasitott terület, ha e területen az összes adóköteles lakrészeknek egyharmada sincs bérbeadva.

3. A harmadik fokozatba tartoznak:

a) a községek és a rendezett tanácsú városok, illetőleg ezeknek az 5. § 1. és 2. pontja értelmében külön adókörzetté ki nem hasitott része, ha e területen az adóköteles lakrészeknek legalább egyharmada bérbe van adva és

b) általában a törvényhatósági városok, illetőleg ezeknek az 5. § értelmében külön adókörzetté ki nem hasitott területe.

Hogy a horvát-szlavonországi városi községek közül melyek azonosak a törvényhatósági, illetőleg a rendezett tanácsú városokkal, Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg a pénzügyminister rendeletileg állapitja meg.

24. § A házosztályadó a következő táblázat szerint vettetik ki:

Osztály Lakrészszám A házosztályadó
első második harmadik
fokozata alá tartozó helyeken az egyes házakra kivetendő adó tétele koronákban
I. 1 1. 50 2 3
II. 2 4 6 8
III. 3 8 10 12
IV. 4-5 16 20 24
V. 6-7 30 36 42
VI. 8-9 45 54 63
VII. 10-11 60 74 88
VIII. 12-13 75 96 116
IX. 14-15 90 120 150
X. 16 és ennél több lakrésznél minden egyes lakrész után fizetendő 8 10 12

25. § A 24. §-ban megállapitott házosztályadótételeken felül az oly házakra, melyek nyitott helyiséggel birnak (22. § b) pont), a nyitott helyiségül veendő minden egyes lakrész után a házosztályadó első fokozata alá eső helyeken még két korona, a második fokozatban négy korona, a harmadik fokozatban pedig hat korona adó vetendő ki.

26. § A házosztályadó kivetésénél, illetőleg a lakrészek osztályozásánál számitáson kivül hagyandók:

a) a részben bérbeadott épületeknek házbéradó alá eső lakrészei;

b) a részben adóköteles, részben állandóan adómentes épületeknél az állandó adómentességet élvező lakrészek;

c) a részben adóköteles, részben ideiglenes adómentességet nyert épületeknek adómentesitett lakrészei az adómentesség tartama alatt.

Az egyenes adókon nyugvó összes adópótlékok számitási alapja, tekintet nélkül az ideiglenes házadómentességre, a ház összes házosztályadó alá eső lakrészeinek számához képest állapitandó meg.

IV. FEJEZET

Adómentesség

1. Állandó adómentességek

27. § Állandóan mentesek a házadó alól:

1. a nyilvános isteni tiszteletre szánt épületek, illetőleg a lakóháznak e czélra szolgáló részei;

2. a királyi udvar palotái és lakóházai melléképületeikkel együtt;

3. az állami épületek, valamint a közigazgatás czéljaira szolgáló törvényhatósági, községi(városi) épületek, mindezeknél azoknak kivételével, melyek magángazdasággal vagy más egyéb magánvagyonnal kapcsolatosak; továbbá az állami, törvényhatósági és községi vámházak; a városi (községi) vásárcsarnokok, közvágóhidak és tüzoltó-laktanyák, az állami, törvényhatósági és községi (városi) vizvezetéki, világitási és más közegészségi vagy közczélokra szolgáló épületek;

4. az egyházi hatóságok, a kereskedelmi és iparkamarák, ügyvédi kamarák és más egyéb, törvénynyel szervezett, közfunctiókat teljesitő testületek épületeiben kizárólag hivatalos czéljaikra használt helyiségek;

5. a tudományos akadémiák, muzeumok, közmüvelődési épületek, állami, törvényhatósági és községi (városi) szinházak, egyetemek, nyilvános tanintézetek és iskolák, beleértve a nyilvános kisdedóvodákat és gyermekmenedékházakat is;

6. a lelkészeknek és a nyilvános iskolák tanitóinak és szolgaszemélyzetének természetbeni lakásai, valamint az egyházi épületekben sekrestyéseknek (egyházfiaknak) és harangozóknak bérfizetés nélkül átengedett szabad lakások;

7. a katonai czélokra szolgáló állami épületek, valamint mindazon épületek és épületrészek, amelyek az 1879. évi XXXVI., illetőleg az ezt részben módositó 1895. évi XXXIX. törvényckkek alapján az állandó katonabeszállásolás czéljaira vannak átengedve, ezen rendeltetésük tartamára;

8. a gazdasági épületek és gazdasági cselédlakok: az erdő- és mezőgazdasági és ipari munkásoknak bérfizetés nélkül átengedett munkáslakások;

9. a bányák, kohómüvek, közraktárak, gyárak és a gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem czéljaira szolgáló épületek, ide nem értve a lakásnak, vagy nyitott helyiségnek (22. § b) pont) használt épületeket vagy épületrészeket és ezeknek mellékhelyiségeit;

10. a vasutak és egyéb közlekedési vállalatok összes üzleti épületei, ide értve a várótermeket, irodákat, a szolga- és altiszti személyzet tartózkodására kijelölt szobákat (laktanyákat); házadó alá tartoznak azonban a magánvasutaknál és egyéb magánközlekedési vállalatoknál az épületeknek lakott részei, nyitott helyiségei (22. § b) pont) és mindezeknek mellékhelyiségei, valamint a lakott őrházak;

11. azok az épületek vagy épületrészek, amelyeket a fürdővállalatok nem lakásul, hanem a fürdővállalat czéljaira használnak, jelesül a fürdőházak (kabinok), raktárak, javitó-mühelyek, társalgó- és olvasótermek, nemkülönben az ugyanott alkalmazott szolgaszemélyzetnek bérfizetés nélkül átengedett lakások;

12. a nyilvános (köz-) kórházak és gyógyintézetek, (1876:XIV. tc. 56. §-a), beleértve a nyilvános elmegyógyintézeteket és a védhimlőoltás czéljaira szolgáló hatósági épületeket is; a bányavállalatok és bányatárspénztárak, illetőleg más iparvállalatok által fenntartott munkáskórházak és munkásfürdők; továbbá a mentőegyesületek hivatalos helyiségei;

13. a szegénysorsu tanulók, árvák és szegények ellátására szánt épületek, ideértve nyilvános tanintézeteknél a növendékek elhelyezésére szolgáló lakrészeket is;

14. a Ferencz-rendiek, kapuczinusok, minoriták, kármeliták, dominikánusok, lazaristák, szerviták és irgalmas barátok, továbbá a Szent Erzsébetről nevezett apáczák és a szürke nénék kolostorai;

15. a fennálló törvények értelmében megalakult ármentesitő és belvizszabályozó, illetve vizrendező és vizhasználati társulatok tulajdonában levő s az árvédelmi töltések és a belvizrendezési csatornák mentén létesitett s a társulati gát-, zsilip- és csatornaőrök lakásául szolgáló őrházak, valamint azoknak melléképületei, ide nem értve azonban a tiszti lakásokat; továbbá a vizemelő géptelepek és azok mellett a gépkezelő személyzet részére épitett lakások és melléképületek;

16. a turista-menedékházak;

17. a halottas házak.

Az adómentesség az egyenes adókon nyugvó összes adópótlékokra is kiterjed.

A nyilvános tanintézeteket megillető adómentesség a vállalatszerü nyilvános jellegü magántanintézetekre nem terjed ki.

Az 1907:III. tc. 3. §-ában az 1907:XIX. tc. 202. §-ában, valamint az 1908. évi XLVIII. törvénycikk 12. §-ában foglalt házadómentességek érintetlenül maradnak.

Az 1907. évi III. törvénycikk 3. §-ának első bekezdésében emlitett állandó házadómentesség azokra a munkáslakásokra is kiterjesztetik, amelyeket a hivatkozott törvényszakaszban megállapitott feltételek mellett községek (városok) épitenek. Ez az adómentesség mindaddig fennáll, amig a kérdéses munkáslakások a községnek (városnak) tulajdonát képezik, illetőleg csak annak az évnek végével szünik meg, amelyben a munkáslakás vételárát az illető munkás teljesen törlesztette.

28. § A 27. §-ban emlitett épületeket, illetőleg épületrészeket az állandó adómentesség nem illeti meg, ha azok a kérdéses czélra kibéreltettek, vagy másoknak bérbeadattak, avagy más czélokra használtatnak.

Bérbeadás esetén is állandóan adómentesek maradnak:

a) a 27. § 7. pontjában emlitett s az 1879:XXXVI. törvénycikk 18. §-a szerint az állandó katonabeszállásolás czéljaira szánt épületek, illetőleg épületrészek, amennyiben e czélra nem szerződésileg biztositott bérösszegért, hanem az 1879. évi XXXVI., illetőleg az ezt részben módositó 1895. évi XXXIX. törvénycikkekben meghatározott megtéritések vagy ezeknek megfelelő évi átalány mellett engedtetnek át;

b) az állami szállitási vállalatok tárházai, ha a bérbeadás a tárházvállalat fejlesztése érdekében történik;

c) a földbirtokkal együtt a föld bérlőjének használatra átengedett, lakóházaknak nem tekinthető gazdasági épületek, továbbá a gazdasági cselédlakok;

d) azok az állami épületek, illetőleg épületrészek, melyek bérbeadás esetén ugyanazon vagy más kormányhatóság alatt álló állami szervek hivatalos czéljaira szolgálnak;

e) azok az állami, törvényhatósági, városi és községi épületek, illetve azoknak ama részei, melyek állami, törvényhatósági, városi és községi alkalmazottak részére - költségvetésileg rendszeresitett lakpénz hiányában bérfizetés nélkül - természetbeni lakásul átengedvék, kivéve, ha az ilyen alkalmazott kizárólag magánjogi czimen birt vagyon kezelésével foglalkozik, mely esetben adómentességnek helye nincs. Az államvasutak alkalmazottainak természetben adott lakások azonban mindenkor adómentesek.

2. Ideiglenes adómentességek

29. § Ideiglenesen mentesek a házadó alól:

a) az uj házak, ha olyan helyen emeltettek, hol előbb épület nem volt;

b) a toldaléképitkezések, ha valamely fennálló épület előbb még beépitve nem volt területen eszközölt épitkezéssel vagy toldással, pótlással vagy előbb nem létezett emelet ráépitésével oly gyarapodást nyer, hogy ez által uj adótárgy keletkezik, ezen ujonnan keletkezett adótárgyra való szoritással;

c) az előbb fennállott, de a földszinéig lebontott épület helyébe ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül emelt házak.

Ideiglenes jellegü, valamint oly épületek, amelyeknek fennállása határidőhöz van kötve, ideiglenes adómentességben nem részesithetők.

30. § Ha valamely épület kizárólag vagy tulnyomólag oly anyagokból (fából, vasból) készült, hogy lebontás esetén annak ujból való felépitése a korábbi alkatrészek felhasználásával megy végbe, ez csak abban az esetben és annyiban részesithető ideiglenes adómentességben, ha és amennyiben ez a lebontott épületet megillette.

31. § 1. 15 évi adómentesség illeti meg az uj és toldaléképületeket és 12 évi a lebontott épületek helyén emelt épületek a székesfőváros egész területén és a 14%-os általános házbéradó alá eső rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal biró városoknak eme béradó alá eső területén;

2. 12 évi adómentesség illeti meg az uj és toldaléképítkezéseket és 10 évi a lebontott épület helyén emelt épületeket az általános házbéradó alá eső többi rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal biró városnak eme béradó alá eső területén;

3. 10 évi adómentesség illeti meg az uj és toldaléképületeket, és 8 évi a lebontott épületek helyén emelt épületeket általában minden más helyen.

32. § A külön törvényekkel adott rendkivüli házadómentességek, az azokban netán meghatározott időtartamig, érintetlenül maradnak.

33. § Az engedélyezett gyógyfürdőkre külön törvényekkel biztositott kivételes házadómentességek e helyek határain belül bárki által emelt épületekre kiterjednek.

34. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy az általános házbéradónak 14%-os kulcsa alá eső oly rendezett tanácsu és törvényhatósági városokban, hol nagyobb terjedelmü és kiváló fontossággal biró városrészrendezések szükségessé teszik, a legalább is egyemeletes házakra a 31. §. 1. pontjában emlitett 15, illetőleg 12 évi házadómentességet további három évvel meghosszabbithassa.

Ily esetekről a törvényhozásnak mindenkor jelentés teendő.

35. § A székesfőváros területén fennálló rendkivüli házadómentességek azon eseteiben, midőn az ideiglenes adómentesség lejártával további kedvezmény gyanánt 10%-os házbéradó, vagy házbéradó helyett III. oszt. kereseti adó fizetendő, ez a kedvezmény akképen értelmezendő, hogy a nyers házbérjövedelem a vonatkozó törvényben meghatározott időtartamig, 8 százalékos béradó alá vonandó.

36. § Az ideiglenes házadómentesség kezdete:

a) ha az épület vagy lakosztály használatba vételére külön hatósági engedély szükséges, az ebben kimondott és a pénzügyigazgatósággal (adófelügyelővel) is hivatalból közlendő használatbavétel napja;

b) minden más esetben a bevégzett épités után következő naptári évnegyed, illetőleg ott, hol a lakbérek hatósági szabályrendelet folytán a naptári évnegyedektől eltérőleg fizetendők: a lakbér-negyed, hacsak az épület vagy lakosztály már előbb használatba nem vétetett, mely esetben a használatbavétel napja.

37. § Az adómentességre igényt tartó köteles azt a mentességnek a megtartott vizsgálathoz képest leendő megadására első fokban illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) irásban kérni, még pedig minden bevégzett épületre vagy lakosztályra nézve az épités bevégzése napjától számitandó 45 nap alatt és minden esetre az épületnek vagy lakosztálynak használatba vétele előtt.

Ha a használatbavétel előbb következett be, mint a kérvény beadatott, vagy ha méltánylást érdemlő és beigazolt akadályoknál fogva a házadómentesség megadását a kitüzött 45 napi határidő lejártától számitva legkésőbb egy év alatt kéri a fél és az illető épitkezések minőségének és terjedelmének megállapitása, valamint az adómentesség kezdetének meghatározása még nehézség nélkül s teljes szabatossággal eszközölhető, az időleges házadómentesség, amennyiben egyébként a törvényes feltételek fennforognak, azzal a megszoritással adandó meg, hogy az illető házbirtokos a házadómentességnek a 36. § értelmében számitandó kezdetétől egészen azon naptári évnegyed végéig, melyben adómentességi igényének érvényesitésére irányzott folyamodványát a kir. pénzügyigazgatóságnál (kir. adófelügyelőnél) benyujtotta, a házadót fizetni tartozik.

38. § Az ideiglenes adómentesség rendszerint csakis az állami házadóra szoritkozik.

Az ideiglenes adómentesség esetében kivetett házadó a rajta nyugvó esetleges pótadók megállapitására szolgálhat csak alapul, de a féllel szemben előirás tárgyát nem képezi.

Amely évben az ideiglenes adómentesség megszünik, e körülmény már az alapkivetésnél tekintetbe veendő.

V. FEJEZET

A házadókataszter és annak nyilvántartása

39. § A házadó kivetése czéljából a magyar korona országainak területén minden egyes község és város részére házadókataszter készittetik.

A házadókataszter a pénzügyminister rendelkezéseihez képest a községi és városi közegek által az adózók meghallgatása mellett eszközölt összeirás alapján a következő elvek szerint készül:

1. Minden ház, mely a 2-3. § értelmében egy háznak tekintendő, külön törzsivben a tényleges birtokos (birtokosok) nevére irandó. Ha a tényleges birtoklás vitás, a ház annak nevére irandó, a ki magát mint telekkönyvi tulajdonos igazolja.

2. A törzsivbe a ház összes helyiségei a mellékhelyiségekkel együtt, állandó vagy ideiglenes adómentességük bevezetésével, a meglevő állapot szerint veendők fel.

3. A felvétel helyessége a tényleges birtokosnak vagy törvényes képviselőjének aláirásával igazolandó, aki eme vallomásért a továbbiakban szintén felelős.

A törzsivbe iktatott birtoklás magánjogi következményekkel nem bir.

40. § A házadókataszterben nyilvántartandók:

1. ha a ház tényleges birtokosa változott;

2. ha a község határára nézve változás jött létre, s ennek következtében épületek is más községhez csatoltattak, mely esetben e változás a határváltozással kapcsolatban vezetendő keresztül (1885:XXII. tc. 7. §-a);

3. ha az épület vagy annak egyes helyiségei lebontás vagy elemi csapás folytán megsemmisültek, illetőleg rombadőltek és ennek következtében teljesen használatlanokká váltak;

4. ha adóköteles épület vagy lakrész állandóan adómentessé lesz;

5. ha állandóan adómentes épület vagy lakrész adókötelessé válik;

6. ha átalakitás folytán a helyiségek száma emelkedik vagy apad;

7. ha átalakitás folytán nyitott helyiségek keletkeztek vagy megszüntek;

8. ha a ház ujonnan épült, vagy toldaléképitkezés folytán bővült, vagy lebontás következtében ujból felépült.

Az alaki eljárás rendeletileg szabályozandó.

Az engedélyezett ideiglenes adómentesség a kataszterben hivatalból tartatik nyilván.

41. § A tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője a 40. § 1., 3-7. pontja esetében a változást, annak bekövetkeztétől számitott 15 nap alatt tartozik a nyilvántartás vezetésére hivatott községi (városi) közegeknek bejelenteni és pedig a 3-7. pont esetén irásbelileg vagy hivatalból felvett jegyzőkönyvben. Ennek alapján helyszini vizsgálat teljesitendő és a kiigazitás csak azután foganatositható.

A 40. § 8. pontja esetében a 36. §-ban megállapitott határnaptól 45 nap a bejelentés határideje. Ha azonban a fél ez alatt ideiglenes adómentességért folyamodott, a külön bejelentés elmarad.

Az egészségrendőri szemle alapján adott lakhatási engedélyek (1876:XIV. törvénycikk 11. §-a) a kir. pénzügyigazgatósággal (adófelügyelővel) szintén közlendők.

Ha a bejelentés alapján pótkivetésnek is helye van, házbéradó esetén bérvallomási iv is csatolandó.

Ha a változások bejelentése elmulasztatnék, a felvétel hivatalból történik s a 40. § 1., 5-8. pontja esetében a mulasztásról a pénzügyigazgatósághoz (kir. adófelügyelőhöz) egyidejüleg jelentés teendő.

VI. FEJEZET

Kivetés

42. § A házadó a házbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő.

Tényleges birtokosnak a tulajdonos vagy a haszonélvező tekintendő.

43. § A házadót lajstrom alapján a községi, városi közegek (jegyzők, városi adóhivatalok) évenként vetik ki és pedig a házosztályadót a házadó kataszteri törzsivek, a béradót pedig a törzsivek segélyével a házbérvallomások alapján.

A kivetési lajstromok érvényesitése, valamint a kivető közegeknek a kivetés körébe vágó összes eljárása, ideértve a házadókataszter nyilvántartását is, a pénzügyigazgatóságok (kir. adófelügyelő) felülvizsgálata és jóváhagyás alá esik.

44. § A házadó kivetésének alapjául veendő:

a) a házosztályadónál a kivetés idejében bérbe nem adott adóköteles lakrészek száma;

b) a házbéradónál rendszerint a kivetés évét megelőző évi nyers jövedelem, illetőleg az összehasonlitás utján megbecsült haszonérték.

Évi nyers jövedelemnek a bevallás időpontjában járó évi haszonérték tekintendő. Ha a bérlet egy évnél rövidebb időre szól, az annak tartamára járó nyers jövedelem arányszámitás utján rendszerint teljes évre kerekitendő ki.

Általános házbéradó alá eső helyeken az üresen álló lakások nyers jövedelmét a kivetést megelőző évi adóalap képezi.

Időszaki (saison) lakásoknál a használat alatt tényleg elért adóköteles jövedelem tekintendő évi nyers jövedelemnek. A mennyiben ezt a jövedelmet a bérlők személyében beállott változások vagy egyéb okok miatt a bérvallomás alapján pontosan meghatározni nem lehet, az évi haszonérték hivatalos becslés utján állapitandó meg. A becslést a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) kiküldöttje két községi közeg és a fél vagy meghatalmazottjának jelenlétében teljesiti; utóbbinak távolmaradása az eljárást nem hátráltatja.

45. § A házadó kivetésénél figyelmen kivül hagyandó:

a) az épületen fekvő jelzálogos és más magánjogi teher, valamint az adó és más egyéb közteher;

b) az a körülmény, hogy a ház felépitése bizonyos megszoritó feltételekhez van kötve;

c) hogy a telek másnak a tulajdona (osztott tulajdon).

Ha a bérjövedelem egészben, vagy részben bevehetetlen, a tényleges birtokos vagy törvényes képviselője kellő igazolás mellett a pénzügyigazgatóságnál (kir. adófelügyelőnél) kérheti, hogy a bevehetetlenné vált házbérre eső adó töröltessék.

46. § A bevallás annak a községnek előljáróságánál történik, a melynek területén a ház fekszik.

A házbérjövedelem bevallására kötelezve van:

a) a tényleges birtokos, illetőleg vagyonközösség esetén (2. §) az összes tényleges birtokosok;

b) házközösségnél annak feje;

c) nem önjogu, valamint jogi személyeknél a törvényes képviselő, a ki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli.

Az a) pont esetében, ha a közös tényleges birtokosok közül csak egy ád vallomást, utóbbi az összes tényleges birtokosok meghatalmazottjának tekintendő (64. §).

Ha a vallomásra kötelezett a vallomási ivet kiállitani nem tudná, kötelesek a kivető közegek a vallomási iv kiállitásánál hivatalból dijtalanul segédkezni. A segédkezés megtagadása - a közadók kezeléséről szóló törvény értelmében - minden egyes esetben 5-50 koronáig terjedhető birsággal büntethető.

A vallomások benyujtásának határideje, azok kiállitása, gyűjtése és megvizsgálása tárgyában a pénzügyminister rendeletileg intézkedik.

A beadott vallomásnak hivatalosan megjelölt hiányai 8 napi záros határidő alatt pótolandók.

47. § A bérlők a vallomási iven bizonyitják a vallomás helyességét, nevüknek a vallomásadásra kötelezett felhivása folytán a megfelelő rovatba történt bejegyzése által. Ez a bejegyzés a bérösszeg beirása előtt tilos.

48. § A ki vallomását az előirt határidőben be nem adja, a kivetés során megállapitott adónak 1%-át, ha pedig a részére szabályszerüleg kézbesitett és a vallomás benyujtására szóló felhivás vételétől számitott 8 nap alatt sem adja be vallomását, továbbá 4%-át fizeti pótlék fejében, melyet a pénzügyi hatóság a kivetési lajstromban egyidejüleg állapit meg. A kivetett pótlék után az egyenes adókon nyugvó más állami vagy községi pótlékok ki nem vethetők.

Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, vagy évközben megszünik, ennek megfelelőleg a pótlék is helyesbitendő, illetőleg törlendő.

Törlendő a pótlék akkor is, ha a jogorvoslati eljárás során igazoltatik, hogy a mulasztás vétlen volt.

49. § A kivető közegek hivatalos becslés utján állapitják meg a házbérjövedelmet:

1. ha a kitüzött határidő alatt vallomás nem adatik, vagy a beadott vallomásnak megjelölt hiányai nem pótoltatnak;

2. a 14. §-ban felsorolt esetekben;

3. ha az összehasonlitás vagy a közvetitő főbérlővel, illetve épitkezési vállalkozóval fennálló szerződés alapján bevallott bérjövedelem (11. §) aggályosnak mutatkozik;

4. ha a nyers bérjövedelmet alkotó természetbeni szolgáltatások bevallott bérértéke (21. § d) pont) általános házbéradó alá eső helyeken a helyi viszonyoknak nem felel meg.

A midőn valamely községi közegnek, háztartásához tartozónak, fel- és lemenő ágban rokonának vagy sógorának, vagy harmadfokig terjedő oldalrokonának házbérjövedelem becsléséről van szó, abban az illető közeg részt nem vehet. Ellenkező eljárás esetén a résztvevő közeggel szemben a közadók kezeléséről szóló törvény 102. §-a alkalmazandó.

50. § Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyekből bárkinek házbérjövedelme megitélhető, köteles mindenki tudomása szerint akár mint tanu, akár mint szakértő felvilágositást adni, ha erre a kivető közegek felszólitják és a kihallgatás tiltva nincs.

Ezen eljárás során a faggatás, családi viszonyokba avatkozás kerülendő s a nyomozás csak az adó kivetéséhez szükséges adatokra és tényleges viszonyokra terjesztendő ki.

Nem lehet tanu vagy szakértő az az egyén, a ki a biróságok előtti polgári peres eljárásban mint tanu vagy szakértő ki nem hallgatható, illetőleg a tanuskodást vagy szakértői véleményadást megtagadhatja. Akik az adókötelessel szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban állottak vagy állanak, csak annak beleegyezésével hallgathatók meg tanuk vagy szakértők gyanánt.

Hogy a tanu vagy szakértő mikor és mennyi napidijat igényelhet, azt a pénzügyminister rendeleti uton szabályozza.

51. § Ha a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a becslést (49. §) helytelennek tartja, a netán rendelkezésre álló adatok (pl. összehasonlitás) alapján a kivetést helyesbiti, illetőleg szükségesetén helyszini szemlét rendel el, azt kiküldöttje által az 50. § értelmében alkalmazott két szakértőnek közbejötte mellett megtartja s annak eredményéhez képest határoz.

Adat vagy helyszini szemle nélkül a kivetést önkényesen helyesbiteni nem szabad.

A 49. § 1. pontja esetében a helyszini szemle költségeit a vallomásadásra kötelezett viseli.

VII. FEJEZET

Az adó kivetésére kiható évközi változások

52. § A kivetett házadóra a megállapitott adóköteles jövedelem évközi emelkedése vagy apadása befolyással nincsen s a megállapitott adó évközben csak akkor módosul, ha házbéradó helyett házosztályadó irandó elő.

A 40. § 6-7. pontjában foglalt évközi változásoknak önmagukban álló esetén a házosztályadó sem módosul.

A változás beálltától, illetőleg a 36. §-ban megállapitott határnaptól kezdve pótkivetésnek csak akkor van helye:

1. ha a házbéradó alá nem eső helyiségek bérbeadatnak;

2. ha adómentes helyiségek adókötelesekké lesznek;

3. ha a ház ujonnan épült, vagy toldaléképitkezés folytán bővült, vagy lebontás következtében ujból felépült.

Ha a változás a 41. § szerint már bejelentetett, a tárgyalás ez alapon folytatandó. Ellenkező esetben a tényleges birtokos vagy törvényes képviselője az adókötelezettség beálltától 15, illetőleg a 3. pont esetében 45 nap alatt köteles a változást bejelenteni és házbéradó esetén vallomást is csatolni.

53. § Ha a házosztályadó évközben helyesbitendő, ennél az osztályadó alatt maradó lakrészek összes száma veendő mindig figyelembe.

54. § Ha a házbéradóval terhelt ház vagy lakrész a kivetés tartama alatt üresen áll vagy bármikor megüresedik, házbéradóleirásnak van helye.

A leirás általános házbéradó alá eső helyeken azon összeg erejéig terjed, mely az üresen maradt ház vagy lakrész után a kivetés tartamára járó adóból a használatban maradás idejére esik. A használatban maradás mindenkor évnegyedek-, illetőleg lakbérnegyedekként utólag állapittatik meg s iratik le ehhez képest az adó is.

Általános házbéradó alá nem tartozó helyeken a bérlet megszüntével a béradónak az év végéig terjedő része iratik le.

Addig, míg az üzlet folytattatik, a czéljaira szolgáló üzleti helyiségekre laküresedést megállapitani nem lehet.

A közegészségügyi vagy közrendészeti szempontból hatóságilag foganatositott kilakoltatás, ha csak a 40. § 3. pontja nem forog fenn, szintén laküresedésnek tekintendő.

55. § Általános házbéradó alá nem tartozó helyeken, ha a bérlet megszüntével a házbéradó leiratott, házosztályadó irandó elő.

Ujrakibérlés esetén a pótkivetést az 52. § szabályozza. Ily esetekben a mindenkori béradó kivetése az utoljára fizetett nyers jövedelmen nyugszik.

56. § A tényleges birtokos vagy törvényes képviselője tartozik a laküresedést a házadó kivetésére hivatott községi, városi közegnél vagy közvetlenül a pénzügyigazgatóságnál (kir. adófelügyelőnél) a laküresedés napjától számitott 15 nap alatt irásban bejelenteni s a jelentésben az üresen álló lakrészeket pontosan megjelölni.

A pénzügyigazgatóság (kir. adófelügyelő), hogy a bejelentés valóságáról meggyőződjék, általános házbéradó alá eső helyeken helyi szemlét tart, s e szemlét az ujrakibérlésről beadandó jelentésnek kimaradása esetén évnegyedenként, illetőleg lakbérnegyedenként ismétli.

A 15 napi határidő után beadott laküresedési jelentések csakis beérkeztök napjától vehetők tekintetbe. E napot megelőző időre tehát adóleirásnak, illetőleg az 55. § értelmében házosztályadó előirásnak helye nincs.

57. § Általános házbéradó alá eső helyeken, ha az üresen állott lakás ismét használatba vétetik, a vallomásadásra kötelezett tartozik erről a változás beálltát követő 15 nap alatt, az 56. §-ban elmondottakhoz képest, jelentést tenni.

58. § A 40. § 3. és 4. pontja esetében, ha az adótárgy megszünése a megállapitott határidőben bejelentetik, ez alapon a megszünés napjától az év végéig eső adó leirandó. Ellenkező esetben az adóleirás csak a bejelentés napjától adható meg.

VIII. FEJEZET

Büntető határozatok

59. § Ha a vallomásadásra kötelezett a bérvallomási ivet annak kitöltése vagyis a bérösszegeknek beirása előtt iratja alá bérlőjével (47. §), a netán fennforgó jövedéki kihágástól eltekintve, annyiszor büntetendő 5-200 K-ig terjedő rendbirsággal, a hány bérlőnél ezt elkövette. A befizetett birság egészben a feljelentőnek jár.

Hasonló rendbirság alá esik a bérlő is, ha a vallomás aláirását elfogadható ok nélkül megtagadja.

60. § A 40. § 1., 5-8. pontja esetében, ha a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője a házadókataszterben nyilvántartandó változást a megállapitott határidőn be nem jelenti s ebbeli mulasztása jövedéki kihágásnak nem minősithető, mulasztásáért 2-100 K-ig terjedhető rendbirsággal büntethető.

Az előző és a jelen § alapján kiszabandó birságot elsőfokulag a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) állapitja meg, melynek határozta ellen 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához, ennek határozata ellen pedig a pénzügyministerhez van felebbezésnek helye.

61. § Jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője, ha a 39. § 3. pontja, illetőleg a 40. § 5-8. pontjai esetében, vagy a házbérjövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzáintézet kérdésekre adott válaszában vagy jogorvoslatának indokolásában, vagy végre valamely adómentesség elnyerése iránt beadott kérvényben tudva valótlan vagy szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megröviditésére alkalmas, illetőleg őt meg nem illető adómentesség megadását vonja maga után, vagy adóköteles jövedelmet szándékosan elhallgat.

Büntetlen marad azonban a tettes, ha a följelentés megtörténte vagy a vizsgálat meginditása előtt nyilatkozatát illetékes helyen kijavitja vagy kiegésziti, illetőleg az elhallgatott jövedelmet bevallja.

E kihágások megtorlásáról a közadók kezeléséről szóló törvény IX. fejezete rendelkezik.

62. § Ha az ideiglenes adómentesség kérésénél a fél jövedéki kihágást követ el és ezért birói uton még felelősségre vonható, a valótlan adatok alapján megadott ideiglenes adómentesség az adókivetés szempontjából nem létezőnek tekintendő.

63. § Ha a 61. §-ban meghatározott kihágás elkövetésében a bérlő is szándékosan résztvesz, ez a tettessel egyenlően büntetendő.

Büntetlen marad azonban a bérlő, ha az elkövetett cselekményt, az adó megállapitása előtt, a pénzügyi hatóságnak maga jelenti fel, amennyiben addig más uton feljelentés nem történt, vagy a vizsgálat hivatalból meg nem indittatott.

IX. FEJEZET

Zárhatározatok

64. § A tényleges birtokos vagy annak törvényes képviselője a jelen törvényben előirt kötelességének meghatalmazott utján is megfelelhet, ennek eljárásáért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős.

A bélyegmentes meghatalmazás kivánatra felmutatandó.

A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbizott - külön meghatalmazás nélkül is - meghatalmazottnak tekintendő.

65. § A jogorvoslati eljárást, a kivetett adónak könyvelését, esedékességét, beszedését, behajtását, biztositását és elévülését, a mindezekkel összefüggő egyéb kérdésekkel egyetemben, a közadók kezeléséről szóló törvény szabályozza.

66. § Az 1896. évi XXIII. törvénycikk 5. §-ának érvénye az 1906. év január hó 1-től kezdve a jelen törvény hatálybalépteig meghosszabbittatik.

67. § E törvény 1910. évi január hó 1-ével lép életbe, annak a házadó kataszter készitésére vonatkozó rendelkezései azonban már e törvény kihirdetése napján hatályba lépnek.

68. § Jelen törvénynek hatálybaléptével a vele ellenkező törvények és szabályok hatályon kivül helyeztetnek. Nevezetesen hatályát veszti az 1868. évi XXII. törvénycikk azokkal a módositásokkal, a melyek a házadót illetőleg az 1870:LI., az 1873:VI., az 1875:XXIII. törvénycikkekben, az 1883:XLVI. törvénycikk 2-6. §-aiban, valamint az 1896. évi XXIII. törvénycikk-ben foglaltatnak.

A jelen törvény életbeléptét megelőző időre szóló visszahatólagos adóztatások vagy törlések eseteiben azonban ezen hatályon kivül helyezett törvények rendelkezései irányadók.

69. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, a ki Horvát-Szlavonországokra nézve e tekintetben Horvát-Szlalvon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.


  Vissza az oldal tetejére