1912. évi XXII. törvénycikk

a mesterséges édesitő szerek állami egyedáruságáról * 

A mesterséges édesítő szerek állami egyedárusága

1. § A mesterséges édesítő szerek az állam kizárólagos rendelkezései jogának tartatnak fenn. (Mesterséges édesitő szerek állami egyedárusága.)

E törvény értelmében mesterséges édesitő szer minden oly vegyészeti czikk, a melynek a tiszta répa- és nádczukorénál nagyobb édesitő ereje van. Az édesitő szer tisztasági foka, vagy hogy hozzá egyéb anyagok is vannak keverve, e részben nem jön tekintetbe.

E törvénynek vagy egyes rendelkezéseinek alkalmazása rendeleti uton kiterjeszthető oly vegyészeti czikkekre is, a melyek egyszerü eljárás utján mesterséges édesitő szerekké változtathatók át.

A mesterséges édesitő szerek állami egyedáruságának igazgatása a pénzügyminister, illetve az általa e czélra kijelölt pénzügyi hatóságok (hivatalok) hatáskörébe tartozik.

A mesterséges édesitő szerek gyártása

2. § A pénzügyminister jogositva van a mesterséges édesitő szerek gyártását és további kidolgozását, az államkincstár védelmére szükséges feltételek és elővigyázati rendszabályok mellett, saját belátása szerint magánvállalkozóknak megengedni.

A gyártás vagy további kidolgozás, valamint a gyártmányok, félgyártmányok és nyers anyagok raktározása ily esetben csakis pénzügyi felügyelet mellett történhetik, melynek költségei a vállalatot terhelik.

A jelen szakasz első bekezdése alapján adott engedély kártalanitás mellett bármikor visszavonható; visszaélés esetében, valamint akkor, ha az engedélyben megszabott feltételek be nem tartatnak, a kártalanitásra való igény nélkül van helye a visszavonásnak.

3. § A mesterséges édesitő szerek gyártására és további kidolgozására szolgáló üzleti helyiségek és készülékek, valamint a raktárhelyiségek, csak a pénzügyi hatóság előzetes engedélye alapján vehetők használatba. A gyárak és ipartelepek engedélyezésére, vezetésére és hatósági ellenőrzésére vonatkozó általános szabályok érintetlenül maradnak.

A használatbavételhez szükséges engedély megadása előtt az üzletet megkezdeni nem szabad.

A műszaki eljárásnak megkezdését a felügyelettel megbizott pénzügyi közegnél minden alkalommal kellő időben be kell jelenteni.

4. § A mesterséges édesitő szerek gyártására vagy további kidolgozására jogositott magánvállalkozók az általuk előállitott vagy kidolgozott mesterséges édesitő szereket vagy a pénzügyi hatóságnak az azzal kötött szállitási szerződés rendelkezéseihez képest beszolgáltatni, vagy pedig pénzügyi ellenőrzés mellett a vámvonalon át kiszállitani kötelesek.

Mások részére ily szereket csak a pénzügyminister engedelmével szabad kiszolgáltatni. Az engedély csak kivételesen indokolt esetekben adható meg.

5. § A mesterséges édesitő szerekre, a mennyiben azokat a pénzügyi hatóságnak kell beszolgáltatni, harmadik személyi jogot nem szerezhet.

Mindaddig, a mig a vállalkozó a pénzügyi hatóság részére mesterséges édesitő szerek gyártására vagy további kidolgozására fel van jogositva, a mesterséges édesitő szerek gyártására vagy kidolgozására szükséges eszközök, berendezések és kellékek a végrehajtás alól ki vannak véve és ennélfogva még a végrehajtást szenvedőnek beleegyezésével sem foglalhatók le.

A mesterséges édesitő szerek árusitása és felhasználása

6. § A mesterséges édesitő szereket csakis a pénzügyi hatóság által megbizott egyéneknek szabad árusitaniok és az árusitással megbizottak külön lajstromok vezetésére kötelezhetők.

Az árusitási engedély csakis a pénzügyi hatóságtól beszerzett mesterséges édesitő szereknek felbontatlan egyedárusági csomagolásban való tartására és az ezen hatóság által megszabott árak mellett való árusitására ad jogot.

Gyógyszertárakban (nyilvános-, intézeti és kézi gyógyszertárakban) a gyógyszerkészitmények előállitásához időnkint szükségelt mesterséges édesitőszer mennyiség azonban felnyitott egyedárusági csomagolásban is tartható.

Oly egyének, a kiknek árusitási engedélyük nincs, a beszerzett mesterséges édesitő szert csakis az egyedárusági lezárt csomagolásban vagy az időnkinti közvetlen szükségletre felnyitott ily csomagolásban tarthatják.

7. § A mesterséges édesitő szerek eladási árát (egyedárusági ár) a pénzügyi hatóság határozza meg, figyelemmel a megfelelő édesitő erejü megadóztatott belföldi répa-, nád-) czukor árára.

A pénzügyi hatóság az államkincstár védelmére szükséges feltételek és elővigyázati rendszabályok mellett a mesterséges édesitő szereket oly ipari czélokra, a melyekre czukor fel nem használható (a belföldi fogyasztásra szánt élelmi és élvezeti czikkek előállitásának kivételével), továbbá mesterséges édesitő szereket tartalmazó és a vámvonalon át való kivitelre szánt czikkek előállitására önköltségi áron szolgáltatja ki.

8. § Azok az iparosok, kik élelmi és élvezeti czikkeket eladási (egyedárusági) áron beszerzett mesterséges édesitő szerek felhasználásával kivánnak előállitani, ehhez a pénzügyi hatóság engedélyét megszerezni kötelesek és e művelet tartama alatt a pénzügyi hatóság ellenőrzése alatt állanak, mely hatóság őket e végből külön lajstromok vezetésére kötelezheti.

Azok az iparosok, a kik más árukat szándékoznak az eladási (egyedárusági) áron beszerzett mesterséges édesitő szerek felhasználása mellett előállitani, kötelesek ezt a pénzügyi hatóságnak bejelenteni és e művelet tartama alatt szintén a pénzügyi hatóság ellenőrzése alatt állanak.

Oly élelmi és élvezeti czikkek, a melyek mesterséges édesitő szerek felhasználása mellett lettek előállitva, csakis a „saccharin tartalmu” észrevehetően alkalmazandó jelzéssel ellátva hozhatók szabad forgalomba.

Engedélyilleték

9. § A mesterséges édesitő szerek engedélyilletéke egy kilogramm és minden édesitő egység után 60 fillér.

Édesitő egységül a tiszta répa-(nád-) czukor édesitő ereje szolgál.

A mesterséges édesitő szerek eladási (egyedárusági) árában (7. § első bekezdés) az engedélyilleték már bentfoglaltatik.

A pénzügyi hatóság által a 7. § második bekezdésében körülirt czélra önköltségi árban kiszolgáltatott mesterséges édesitő szerek, rendeltetésszerü felhasználásuk feltétele mellett, engedélyilletékmentesek.

10. § Kezesség az engedélyilletékért következő esetekben áll be:

a) Az, a ki a mesterséges édesitő szerek gyártására jogositottól a pénzügyi hatósághoz való beszolgáltatás czéljából, vagy a pénzügyi hatóságtól a gyártásra, kidolgozásra, árusitásra, vagy ipari feldolgozásra jogositottak részére való szállitás végett mesterséges édesitő szereket átvett és kötelezettsége szerint ki nem mutatja, hogy azokat rendeltetési helyükre beszolgáltatta: köteles a hiányzó mesterséges édesitő szerekért az engedélyilleték megfizetni, ha be nem bizonyitja, hogy a hiányzó mesterséges édesitő szerek előre nem látott esemény következtében megsemmisültek, vagy nem derithető ki azok eltulajdonitója.

b) A mesterséges édesitő szerek gyártásával és kidolgozásával megbizott fél, ha nála nem igazolt mesterséges édesitő szer-hiány állapittatik meg, a hiányzó mesterséges édesitő szerre eső engedélyilletéket még abban az esetben is megfizetni tartozik, ha jövedéki büntető eljárásra alapul szolgáló cselekmény vagy mulasztás beigazolható nem volna.

c) Azok az iparosok, a kiknek a pénzügyi hatóság a mesterséges édesitő szereket önköltségi áron szolgáltatja ki, a rendeltetési czéltól eltérőleg felhasznált vagy hiányzó mesterséges édesitő szerekre eső engedélyilletéket még abban az esetben is megfizetni tartoznak, ha jövedéki büntető eljárásra alapul szolgáló mulasztás ellenük bizonyitható nem volna.

11. § A fogyasztási adótörvények rendelkezéseinek megfelelően sem az a kérdés, fizetendő-e a 9. §-ban megjelölt engedélyilleték, sem az illeték mérvének meghatározása birósági eljárás tárgyát nem képezheti.

12. § Az engedélyilleték elévül, ha beszedése vagy biztositása öt éven át nem szorgalmaztatott.

13. § Ha valamely engedélyilletékkövetelés a fennálló szabályok szem elől való tévesztése folytán veszendőbe megy: az államnak okozott kárért az felelős, akit a mulasztás terhel.

Behozatal és átvitel

14. § Mesterséges édesitő szereknek (1. §) oly helyről való beszerzése, a melyre a jelen törvény hatálya nem terjed ki, csakis a pénzügyi hatóságnak van megengedve. Kivételesen indokolt esetekben a pénzügyminister a beszerzést másoknak is megengedheti, de az igy beszerzett mennyiségek a fél költségére az egyedárusági csomagolással ellátandók.

Az utasok mesterséges édesitő szereket saját használatukra 25 gramm teljes sulyt meg nem haladó mennyiségben, külön engedély nélkül és engedélyilletékmentesen hozhatnak be.

Mesterséges édesitő szerek felhasználásával előállitott élelmi és élvezeti czikkek az 1908:XII. törvénycikkbe iktatott szerződéssel megállapitott szerződéses vámterületen kivül fekvő helyről csakis a 8. §-ban előirt jelzéssel és az áru mesterséges édesitő szer tartalmának megfelelő engedélyilleték (9. §) lerovása mellett hozhatók szabad forgalomba.

A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy rendeletileg intézkedhessék az iránt, hogy mesterséges édesitő szerek felhasználásával előállitott oly más áruk után, a melyeknek előállitására a szerződéses vámterületen belül engedélyilletékmentes édesitő szerek fel nem használhatók, az előbbi bekezdésben emlitett helyről való behozataluk alkalmával az áru mesterséges édesitő szer-tartalmának megfelelő engedélyilleték beszedessék.

Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminister, hogy egyes árukra nézve az átlagos édesitő szer-tartalom alapján járó engedélyilleték mérvét rendeleti uton előzetesen megállapithassa.

Mesterséges édesitő szert tartalmazó áruk behozatalánál nincs szükség a pénzügyi hatóság engedélyére.

Mesterséges édesitő szerek felhasználásával előállitott élelmi és élvezeti czikkek, valamint más áruk a szerződéses vámterületnek e törvény hatálya alá nem tartozó részeiből, a kölcsönös megegyezés feltétele mellett, szabadon behozhatók.

Mesterséges édesitő szerek (1. §) átvitelére külön engedély szükséges, a melyet a belépés helyére nézve illetékes pénzügyigazgatóság ad meg.

Mesterséges édesitő szerek átvitelére a jelen törvény hatályosságának területén kivül az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok területén levő pénzügyi hatóságok részéről adott engedélyek, a kölcsönös megegyezés feltétele mellett elismertetnek.

Mesterséges édesitő szereket tartalmazó áruk átvitelére nem szükséges a pénzügyi hatóság engedélye.

A kihágások büntetése

15. § A jelen törvény megszegésével elkövetett kihágások, a mennyiben e törvény máskép nem intézkedik, a dohányjövedékről szóló 1868. XIV. tc. és az érvényben levő dohányjövedéki szabályok némely intézkedéseinek módositásáról szóló 1876: IV., 1887: XLIV. tc., valamint az 1788. évi harminczadrendtartás és az 1842. évi harminczadhivatali utasitás még érvényben levő határozmányai alapján büntetendők.

16. § A jelen törvény 2. §-ában emlitett üzlet vállalkozója, ha az üzletet nem maga vezeti, az üzletvezető ellen ezen törvény áthágása miatt megszabott pénzbüntetésért feltétlenül szavatol.

17. § Ha a mesterséges édesitő szerek gyártására és további kidolgozására, illetve árusitására jogositottak és az ily mesterséges édesitő szereket felhasználó iparosok (2., 6. és 8. §-ok) a pénzügyi közegeket ellenőrzési joguk gyakorlásában törvényes ok nélkül akadályozzák, nevezetesen

a) a pénzügyi közegeknek üzleti helyiségeikbe való belépést és az iparüzlet folyama alatt való jelenlétüket meggátolják, vagy

b) az üzleti helyiségeikben levő mesterséges édesitő szer-készletüknek a pénzügyi közegek által kivánt szabályszerü előmutatását megtagadják, vagy

c) az üzleti helyiségeikben a pénzügyi közegek által a fennálló szabályok korlátain belül foganatositandó kutatásnak ellenszegülnek:

amennyiben az általános büntető törvény szerinti eljárásnak helye nincs, husz koronától kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.

18. § Mesterséges édesitő szereknek a törvény 2. §-ában emlitett engedély nélkül való gyártása vagy további kidolgozása kétezer koronától huszezer koronáig, - a gyártásnak vagy a további kidolgozás műveletének a 3. §-ban megszabott előzetes engedély nélkül való foganatbavétele, vagy a műszaki eljárásnak a bejelentett időpont előtt való megkezdése pedig kétszáz koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.

19. § Azok az iparosok, a kik a jelen törvény 2. §-ában megszabott pénzügyi hatósági engedély nélkül élelmi és élvezeti czikkeknek mesterséges édesitő szerek felhasználása mellett való előállitásával foglalkoznak, ötszáz koronától ötezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetnek.

20. § Jövedéki kihágást követ el és megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett engedélyilleték négyszeres összegétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik:

1. az, a ki a törvény 1. §-a értelmében az állami egyedáruság alá tartozó készitményeket a 4. §-ban foglalt rendelkezések ellenére az üzleti- vagy raktárhelyiségekből kivisz;

2. az, a ki mesterséges édesitő szereket nem egyedárusági csomagolásban, vagy hamisitott, utánzott, vagy már használt egyedárusági csomagolásban, - habár erről a körülményről tudomása volt, vagy foglalkozásánál fogva a megfelelő elővigyázat mellett tudomással kellett volna birnia - raktároz, beszerez, magánál tart, áruba bocsát, másnak elárusit, vagy más módon forgalomba hoz vagy forgalomba hozni törekszik;

3. az, a ki mesterséges édesitő szereket jogosulatlanul nyilt csomagolásban raktároz, beszerez, magánál tart, áruba bocsát, másnak elárusit, vagy más módon forgalomba hoz, vagy forgalomba hozni törekszik.

21. § Jövedéki kihágást követ el és a megröviditett vagy megrövidités veszélyének kitett engedélyilleték s az esetleg szóba jövő vámilleték tizszeres összegétől annak huszszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki mesterséges édesitő szereket jogosulatlanul oly területről szerez be vagy hoz be, a melyre jelen törvény hatálya nem terjed ki.

22. § A jelen törvénybe és az annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekbe ütköző azok a cselekmények és mulasztások, a melyeknek büntetése a jelen törvényben vagy a 15. §-ban idézett törvényekben és szabályokban külön nincs meghatározva, tiz koronától ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.

Az előbbi bekezdés szerint büntetendő: a megröviditett vagy a megrövidités veszélyének kitett engedélyilleték (9. §) többszörösével sujtott cselekmény is abban az esetben, ha az az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt csak mint szabályellenesség büntetendő.

23. § Az oly mesterséges édesitő szereket, a melyek nem egyedárusági csomagolásban, vagy hamisitott, utánzott vagy már használt egyedárusági csomagolásban találtatnak; továbbá az oly mesterséges édesitő szereket, a melyeket zárt egyedárusági csomagolásban kellene tartani, ha csomagolás nélkül vagy felnyitott egyedárusági csomagolásban találtatnak; ugyszintén az egyedárusági csomagolásban talált mesterséges édesitő szereket, a melyeknek tulajdonosa ki nem puhatolható: el kell kobozni, tekintet nélkül arra, hogy ki a tulajdonosuk és hogy a jövedéki eljárást valaki ellen meginditják-e vagy sem.

24. § A jelen törvénybe és annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekbe ütköző kihágás, ha azért az illető a vétkes cselekmény vagy mulasztás napjától számitott három év alatt kérdőre nem vonatott, büntetés tárgya nem lehet.

25. § A jelen törvénybe és az annak végrehajtása tárgyában kiadott rendeletekbe ütköző kihágások felett, a mennyiben az 1883: XLIV. tc. 104. §-a értelmében a rendes eljárás abbanhagyása nem engedélyeztetett:

1. ha a pénzbüntetés a megröviditett, vagy a megrövidités veszélyének kitett engedélyilleték (9. §) többszörösében van megállapitva, az 1871. LXVI. tc., illetőleg az 1873: XXXIX. tc. alapján erre felhatalmazott kir. törvényszékek, második és utolsó fokon az a kir. itélőtábla, a melynek területéhez az első fokon eljárt kir. törvényszék tartozik;

2. minden más esetben, valamint abban az esetben is, ha a biróság az 1883: XLIV. tc. 106. §-a alapján a felet az államkincstár megröviditését czélzó szándék hiánya miatt felmenti és ez okból a fennforgó kihágási ügy csak mint szabályellenesség büntetendő, a pénzügyministerhez intézendő felebbezés fenntartásával a pénzügyigazgatóságok határoznak.

Horvát-Szlavonországokban a jelen szakasz 1. pontja alatti esetekben az 1871: LXIV. tc. által fenntartott pénzügyi törvényszékek illetékesek.

A jelen szakasz 2. pontja alapján jogérvényes határozattal kiszabott pénzbüntetésnek szabadságvesztésbüntetésre való átváltoztatására nézve az 1894: XV. tc. 14. §-a nyer alkalmazást.

Átmeneti intézkedések

26. § A jelen törvény hatálya alá eső területen 1912. évi julius hó 1. napján készletben talált mesterséges édesitő szerek után az engedélyilleték megfizetendő.

Illetékmentesek azok a mennyiségek, a melyeknek tiszta sulya 100 grammot meg nem halad.

Az, a ki 1912. évi julius 1. napján 100 gramm tiszta sulyt meghaladó bármely nemű mesterséges édesitő szer birtokában van, köteles készletét a rendeleti uton kijelölt pénzügyi közegeknek ugyanezen a napon bejelenteni.

E bejelentés alapján a pénzügyi hatóság a megállapitást eszközli és az engedélyilleték lerovása ellenében a készletet a hivatalos megjelöléssel ellátja az esetben, ha ezek a mesterséges édesitő szerek ugy vannak csomagolva, hogy azoknak csomagolása a pénzügyi hatóság által az árusitásnál a mennyiségre nézve megállapitott legnagyobb csomagolásokat meg nem haladja. Ettől eltérőleg csomagolt mesterséges édesitő szer készletek a hivatalos megjelölés előtt egyedárusági csomagolásba helyezendők el. Azok a mesterséges édesitő szerek, a melyek a pénzügyi hatóság által megállapitott követelményeknek meg nem felelnek, a pénzügyi hatóság által előbb átdolgozás alá veendők. Az engedélyilleték lerovása előtt a felek e készletek felett szabadon nem rendelkezhetnek.

A meglevő készletek a fél kivánságára engedélyilletékmentesen pénzügyi ellenőrzés mellett a vámvonalon át kiszállithatók.

Ha a fél sem az engedélyilleték lerovása ellenében leendő hivatalos megjelölést, sem pedig pénzügyi ellenőrzés mellett a vámvonalon át való kivitelt nem igényli, vagy ha az átcsomagolásba, illetve átdolgozásba bele nem egyezik, vagy végül, ha a mesterséges édesitő szerek átdolgozásra nem alkalmasak: ugy azok a pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátandók.

A hivatalos megjelöléssel ellátott készleteket a gyógyszerészek és anyagszer nagykereskedők a törvény életbe lépésének napját követő három hó alatt árusithatják el. Az e határidő leteltéig el nem árusitott készletek külön engedély nélkül forgalomba nem hozhatók és a pénzügyi hatóságnak átcsomagolás, illetve átdolgozás végett beszolgáltatandók, vagy pedig a fél kérelmére a lefizetett engedélyilleték visszatéritése ellenében pénzügyi ellenőrzés mellett a vámvonalon át kiszállitandók.

Ha a fél a vámvonalon át való kivitelt nem igényli és az átcsomagolásba, illetve átdolgozásba sem egyezik bele, vagy ha a mesterséges édesitő szerek átdolgozásra nem alkalmasak: ugy azok a lefizetett engedélyilleték visszatéritése ellenében a pénzügyi hatóság rendelkezésére bocsátandók.

Az átdolgozás, illetve átcsomagolás, valamint a kezelés költségei a felet terhelik.

27. § Jövedéki kihágást követ el és a megrövidités veszélyének kitett engedélyilleték (9. §) négyszeresétől annak nyolczszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, a ki a készlet bejelentését (26. §) elmulasztja vagy készletét helytelenül ugy jelenti be, hogy annak hivatalosan megállapitott mennyisége az általa bejelentett mennyiséget 5%-kal meghaladja.

A bejelentésnek egyéb szabályellenessége két koronától száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

28. § A mesterséges édesitő szerek iparszerü gyártására a jelenleg érvényben levő határozmányok alapján adott engedélyek hatálya a törvény életbelépésének napjával megszünik.

A hatálybalépés napja

29. § E törvény hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére és 1912. évi julius hó 1. napján lép életbe.

A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg, a ki az érdekelt ministerekkel, Horvát-Szlavonországokban pedig Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjával egyetértőleg jár el.