1. § A képviselőház elnöke az 1848:IV. tc. 10-14. §-ain és a képviselőházi házszabályokon alapuló jogánál és kötelességénél fogva:
1. gondoskodik a képviselőházban a hallgatók teljes hallgatagságban tartásáról, továbbá a tanácskozási rend és csend, valamint a közbiztonság fenntartásáról s a házszabályok szigoru végrehajtásáról;
2. a képviselőház tanácskozását háborgató egyes hallgatót vagy egész hallgatóságot, ha egyszeri figyelmeztetésnek sikere nincs, eltávozásra szólithatja fel és szükség esetében karhatalom alkalmazásával is eltávolittathatja;
3. a képviselőház oly határozatának, a melylyel valamelyik tagját az ülésekből időlegesen kizárja, szükség esetében karhatalom alkalmazásával is foganatot szerez;
4. megteszi a képviselőház és a bizottságok tanácskozásainak biztositására szükséges intézkedéseket; azt a képviselőt, a ki a rendet és csendet a tanácskozást teljesen meghiusitó módon tartósan zavarja ugy, hogy rögtöni eltávolitása nélkül az ülés egyáltalában nem folytatható, karhatalom alkalmazásával is kivezetteti és a képviselőháznak vagy bizottságnak erről az üléséről távoltartja.
A 4. pont esetében az elnök köteles intézkedését a képviselő eltávolitása után azonnal jóváhagyás végett a képviselőház elé terjeszteni, mely a felett vita nélkül egyszerü szavazással határoz. E szavazásnál a 4. pont szerint eltávolitott vagy a képviselőház határozatával időlegesen kizárt képviselőt ugy kell tekinteni, mintha a jóváhagyás ellen szavazott volna, s a jóváhagyás csak akkor tekinthető megadottnak, ha az a szavazatok többségét az eltávolitott és az időlegesen kizárt képviselők számbavételének daczára is megnyerte.
Az elnök intézkedése, ha azt az előbbi bekezdés értelmében a képviselőház jóvá nem hagyta, hatályát veszti, s az eltávolitott képviselőnek joga van az ülésen ujra megjelenni.
2. § Az előző §-ban megjelölt intézkedések foganatositására, a melyekhez karhatalom alkalmazására van a képviselőház elnökének szüksége, képviselőházi őrség állittatik fel.
A képviselőházi őrség a képviselőház elnökének rendelkezése alatt áll és a képviselőház elnökétől akár közvetlenül, akár a képviselőházi háznagy utján vagy más uton kapott rendeleteket végrehajtani köteles.
Az országgyülés feloszlásától az ujabb országgyülés megnyiltáig a képviselőházi őrséggel az előbbi két bekezdés értelmében a háznagy önállóan rendelkezik.
3. § A képviselőházi őrség legfeljebb hatvan tagból álló katonailag szervezett őrtestület, a mely az erre önként jelentkező katonai egyénekből állittatik össze.
A képviselőházi őrség szervezetére vonatkozó részletes szabályokat a képviselőház elnöke a honvédelmi ministerrel egyetértve állapitja meg. Szolgálati ügyrendjét a képviselőház elnöke a képviselőházi háznagy javaslatára a képviselőházi gazdasági bizottság meghallgatása után szabályozza.
4. § A mennnyiben a képviselőházi őrség megerősitése, vagy pedig szolgálatának a képviselőházban való kiegészitése válnék szükségessé, a képviselőház elnöke erre a czélra a kormány utján a csendőrség, vagy a fegyveres erő karhatalmi közreműködését veheti igénybe.
Ha pedig a képviselőház elnöke ezen törvény 1. §-ában körülirt jogánál és kötelességénél fogva szükségesnek tartja, hogy a képviselőház közvetlen környékén megfelelő karhatalmi intézkedések foganatosittassanak, e czélra ugyancsak a kormány utján a székesfővárosi m. kir. államrendőrség, a csendőrség, vagy a fegyveres erő közremüködését veheti igénybe.
A személy- és vagyonbiztonság fenntartása czéljából szükséges megfigyelő szolgálatot továbbra is a székesfővárosi m. kir. államrendőrség polgári biztosai látják el.
Ezek a rendelkezések a helyi rendőrhatóságnak az 1896. évi XXXIII. törvénycikkben biztositott jogkörét nem érintik.
5. § Mindaddig, mig a 2. §-ban megállapitott szolgálatot a képviselőházi őrség nem veheti át, a képviselőházban a szükséges karhatalom igénybevételére vonatkozólag a jelenlegi jogállapot marad érvényben.
6. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.
Végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
