1913. évi VIII. törvénycikk

az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi június hó 2-án aláírt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről * 

1. § Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án alakult párisi Unióra vonatkozó egyezménynek Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án átvizsgált szövege zárójegyzőkönyvével együtt, továbbá a gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi lajstromozása tárgyában 1891. év április hó 14-én kelt madridi megállapodásnak Bruxellesben 1990. évi deczember hó 14-én és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án átvizsgált szövege az ország törvényei közé iktattatik.

2. § A jelen törvény 3. §-ában I. alatt foglalt egyezmény 4. Czikkében a szerződő országok részére fenntartott rendelkezéseket a magyar szent korona országaira nézve a kereskedelemügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

Egyebekben ezt a törvényt a miniszterium hajtja végre.

3. § Az 1. §-ban említett nemzetközi megegyezések szövege a következő:

I.
Az ipari tulajdon védelmére 1883. évi márczius hó 20-án alakult párisi Unióra vonatkozó egyezménynek Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án átvizsgált szövege:

Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya a Német Birodalom nevében: Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya Ausztria és Magyarország részéről: Ő Felsége a Belgák királya: a Brazíliai Egyesült-Államok elnöke: Kuba köztársaság Elnöke: Ő Felsége Dánország királya: Domingo köztársaság Elnöke: Ő Felsége Spanyolország királya: az Amerikai Egyesült-Államok Elnöke: a Franczia Köztársaság Elnöke: Ő Felsége Nagybritannia és Írország Egyesült Királyság és a tengerentuli brit területek királya, India császárja: Ő Felsége Olaszország királya: Ő Felsége Japán császárja: a Mexikói Egyesült-Államok Elnöke: Ő Felsége Norvégország királya: Ő Felsége Németalföld királynője: a Portugál Köztársaság ideiglenes kormányának Elnöke: Ő Felsége Szerbia királya: Ő Felsége Svédország királya: a svájczi szövetségtanács: a tuniszi kormány

az ipari tulajdon védelmére szolgáló nemzetközi Unio alkotása tárgyában 1883. évi márczius hó 20-án kötött s Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én átvizsgált nemzetközi egyezményen bizonyos módosításokat és kiegészítéseket tartván czélszerűnek, meghatalmazottaikká kinevezték és pedig:

Következik a meghatalmazottak megnevezése, akik kölcsönösen közölvén egymással meghatalmazásaikat, amelyeket jó és kellő alakban találtak, a következő czikkekben állapodtak meg:

1. Czikk

A szerződő országok az ipari tulajdon védelme végett Unioban állanak.

2. Czikk

A szerződő országok mindegyikének alattvalói vagy állampolgárai az Unio bármely másik országában a találmányi szabadalmak, a használati minták, az ipari mustrák vagy minták, a gyári vagy kereskedelmi védjegyek, a kereskedelmi név, a származási jelzések, a tisztességtelen verseny elleni oltalom tekintetében ugyanazokat az előnyöket élvezik, amelyeket a vonatkozó törvények a belföldiek részére jelenleg biztosítanak, vagy jövőben biztosítani fognak. Ennélfogva a belföldiekkel egyenlő védelemben részesülnek és a jogaik ellen irányuló minden támadás miatt ugyanazokkal a jogorvoslatokkal élhetnek, mint azok, feltéve, hogy azokat a feltételeket és alakiságokat teljesítik, a melyek a belföldiek részére meg vannak szabva. Azok, akik az Unióhoz tartoznak, nem kötelezhetők arra, hogy abban az országban, ahol az oltalmat igénylik, lakóhelyük vagy telepük legyen.

3. Czikk

A szerződő országok alattvalóival vagy állampolgáraival egyenlő elbánásban részesülnek az Unióhoz nem tartozó országoknak azok az alattvalói vagy állampolgárai, akiknek az Unióhoz tartozó valamelyik ország területén lakóhelyük vagy pedig tényleges és valóságos ipari vagy kereskedelmi telepük van.

4. Czikk

a) Az, aki a szerződő országok egyikében találmányi szabadalmat, használati mintát, ipari mustrát vagy mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet szabályszerűen bejelent, vagy ily bejelentő jogutódja, a bejelentésnek a többi országokban való megtételére, harmadik személyek jogainak fenntartása mellett, az alább megjelölt határidőkön belül elsőbbségi jogot élvez.

b) Ennélfogva bejelentése, amelyet később, de e határidők letelte előtt az Unió többi országainak valamelyikében tesz, nem érvényteleníthető időközben bekövetkezett körülmények okából, aminők nevezetesen mástól származó bejelentés, a szabadalomnak közzététele, vagy gyakorlatba vétele, a mustra, vagy minta példányainak árusítása, a védjegy használata.

c) A fentemlített elsőbbségi határidők a találmányi szabadalmaknál és a használati mintáknál tizenkét hónap, az ipari mustráknál és mintáknál, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyeknél négy hónap.

d) Aki valamely megelőző bejelentés elsőbbségét érvényesíteni kívánja, nyilatkozatot köteles kiállítani, amely e bejelentés idejét és országát megjelöli. Mindegyik ország maga fogja meghatározni, hogy legkésőbb mely időpontig kell ezt a nyilatkozatot megtenni., Ezek az adatok az illetékes hatóságtól származó közlésekben, nevezetesen a szabadalmi okiratokban és a hozzájuk tartozó leírásokban megemlítendők. A szerződő országok attól, aki elsőbbségi nyilatkozatot tesz, a korábban benyujtott bejelentés (leírás, rajz, stb.) olyan másolatának bemutatását követelhetik, a melyt a bejelentést átvevő hatóság megfelelően hitelesített. Ez a másolat minden felülhitelesítés alól fel van mentve. Követelhető, hogy a másolathoz a hatóságnak a bejelentés idejét igazoló bizonyítványa és fordítás legyen mellékelve. Az elsőbbségi nyilatkozatra vonatkozólag a bejelentés benyujtásának időpontjában egyéb alakiságok nem kivánhatók. Mindegyik szerződő ország maga fogja a jelen czikkben megszabott alakiságok figyelmen kívül hagyásának következményeit megállapítani a nélkül, hogy ezek a következmények az elsőbbségi jog elvesztésén tul terjedhetnének.

e) Későbbek más igazolások is követelhetők.

4. b) Czikk

Az egyezményben biztosított kedvezményre a 2. és 3. Czikkek értelmében igényjogosult személyek által az egyes szerződő országokban bejelentett szabadalmak függetlenek azoktól a szabadalmaktól, amelyek ugyanazon találmányra vonatkozólag az Unióhoz tartozó, vagy nem tartozó egyéb országokban szereztettek.

Ezt a rendelkezést minden korlátozás nélkül, nevezetesen ugy kell érteni, hogy az elsőbbségi határidőn belül bejlentett szabadalmak mind a semmisségi és megvonási okok szempontjából, mind a rendes oltalmi idő szempontjából függetlenek.

Ez a rendelkezés alkalmazást nyer az életbelépésének időpontjában fennálló összes szabadalmakra.

Ugyanez áll ujabb országok belépésének esetében a belépés időpontjában egyik és másik részen fennálló szabadalmakra nézve is.

5. Czikk

Ha az Unióhoz tartozó országok egyikében vagy másikában előállított tárgyakat a szabadalomtulajdonos bevisz abba az országba, ahol a szabadalmat engedélyezték, ez nem vonja maga után a szabadalom elvesztését.

Mindazonáltal a szabadalomtulajdonos köteles szabadalmát abban az országban, hová a szabadalmi tárgyakat beviszi, az illető ország törvényeinek megfelelően gyakorlatba venni, azzal a megszorítással azonban, hogy a szabadalom a gyakorlatbavétel hiánya miatt az Unió országainak egyikében csak három évi határidő letelte után vonható meg a bejelentésnek ezen országban történt letételétől számítva s csak abban az esetben, ha a szabadalomtulajdonos a gyakorlatbavétel elmulasztását nem igazolja.

6. Czikk

A származási országban szabályszerűen bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegy az Unió többi országaiban úgy, mint van, bejegyzendő és oltalmazandó.

Mindazonáltal visszautasíthatók, vagy érvényteleníthetők:

1. Azok a védjegyek, amelyek harmadik személyek szerzett jogait sérthetik abban az országban, ahol az oltalmat igénylik.

2. Azok a védjegyek, amelyeknek nincsen semmi megkülönböztető jellegük, avagy kizárólag olyan jelekből vagy megjelölésekből állanak, amelyek a kereskedelemben az áru fajának, minőségének, mennyiségének, rendeltetésének, értékének, származási helyének, vagy az előállítás idejének megjelölésére szolgálhatnak, vagy amelyek köznyelven, vagy azon ország kereskedelmének rendes és állandó szokásai szerint, ahol az oltalmat igénylik, használatossá váltak.

Valamely védjegy megkülönböztető jellegének megítélésénél figyelembe kell venni az összes ténykörülményeket, különösen a védjegy használatának időtartamát.

3. Azok a védjegyek, amelyek a közerkölcsöt vagy a közrendet sértik.

Származási országnak azt az országot kell tekinteni, ahol a bejelentőnek főtelepe van.

Ha a főtelep nincs az Unióhoz tartozó országok valamelyikének területén, származási országnak azt az országot kell tekinteni, amelyhez a bejelentő tartozik.

7. Czikk

Annak az árunak természete, melyre a gyári vagy kereskedelmi védjegyet alkalmazni kell, semmi esetben sem szolgálhat akadályul a védjegy bejegyzésére.

7. b) Czikk

A szerződő országok kötelezik magukat, hogy olyan egyesülések védjegyeit, amelyeknek fennállása a származási ország törvényével nem ellenkezik, bejegyzésre elfogadják és oltalmazni fogják akkor is, ha ezeknek az egyesüléseknek ipari vagy kereskedelmi telepük nincs.

Mindazonáltal mindegyik ország maga állapítja meg azokat a különleges feltételeket, amelyek alatt valamely egyesülésnek megengedi, hogy védjegyeit oltalom alá helyezhesse.

8. Czikk

A kereskedelmi név, a bejegyzés kötelezettsége nélkül, az Unióhoz tartozó minden országban védelemben részesül, tekintet nélkül arra, hogy alkatrésze-e valamely gyári vagy kereskedelmi védjegynek, vagy nem.

9. Czikk

Minden áru, amely valamely gyári vagy kereskedelmi védjeggyel avagy kereskedelmi névvel jogosulatlanul van ellátva, a bevitelkor lefoglalás alá esik az Unióhoz tartozó mindazokban az országokban, ahol e védjegynek vagy kereskedelmi névnek törvényes oltalomra igénye van.

Ha valamelyik ország törvényhozása a bevitelkor való lefoglalást nem engedi meg, a lefoglalást a beviteli tilalom helyettesíti.

A lefoglalást egyaránt foganatosítani fogják abban az országban, ahol az árut a megjelöléssel jogosulatlanul ellátták, valamint abban az országban, ahová az árut bevitték.

Lefoglalásnak mindegyik ország belső törvényhozásának megfelelően akár az államügyészségnek, akár bármely más illetékes hatóságnak, akár valamely érdekelt félnek, egyes személynek, vagy társaságnak kérelmére lesz helye.

A hatóságok nem kötelesek a lefoglalást teljesíteni abban az esetben, ha az árut az országon átviszik.

Ha valamelyik ország törvényhozása sem a bevitelkor való lefoglalást, sem a beviteli tilalmat, sem a belföldön való lefoglalást nem engedi meg, e rendszabályok helyébe azok a jogcselekmények és eszközök lépnek, amelyeket ily ország törvénye hasonló esetben a belföldieknek biztosítana.

10. Czikk

Az előbbi czikk rendelkezései alkalmazást nyernek mindazokra az árukra, amelyek a származás megjelöléseként valamely meghatározott hely nevével hamisan vannak ellátva ha az illető megjelölés valamely kötött vagy csalárd szándékkal bitorolt kereskedelmi névvel kapcsolatban fordul elő.

Érdekelt félnek kell tekinteni minden termelőt, gyárost vagy kereskedőt, aki ily áru termelésével, gyártásával vagy forgalomba hozatalával foglalkozik és akinek akár magán a származás helyéül hamisan megjelölt helyen, akár azon a környéken, ahol ez a hely fekszik, telepe van.

10. b) Czikk

Az összes szerződő országok kötelezik magukat, hogy mindazoknak, akik az Unióhoz tartoznak, a tisztességtelen verseny ellen hathatós oltalmat biztosítanak.

11. Czikk

A szerződő országok belföldi törvényeiknek megfelelő időleges oltalmat nyujtanak a szabadalmazható találmányoknak, a használati mintáknak, az ipari mustráknak vagy mintáknak, valamint a kereskedelmi és gyári védjegyeknek azokon az árakon, amelyek bármelyikük területén rendezett hivatalos vagy hivatalosan elismert nemzetközi kiállításokon közszemlére kitétetnek.

12. Czikk

A szerződő országok mindegyike kötelezi magát, hogy az ipari tulajdon védelmére külön hivatalt és a találmányi szabadalmak, a használati minták, az ipari mustrák és minták, valamint a gyári és kereskedelmi védjegyek nyilvánosságra juttatása végett központi bejelentési hivatalt rendez be.

Ez a hivatal a lehetőség szerint időszaki hivatalos lapot fog kiadni.

13. Czikk

A Bernben „Nemzetközi iroda az ipari tulajdon védelmére” elnevezéssel fölállított nemzetközi hivatal a svájczi szövetség kormányának magas fönnhatósága alá helyeztetik, a mely kormány ennek az irodának szervezetét szabályozza és működésére felügyel.

A nemzetközi iroda összegyűjt mindennemű az ipari tulajdon védelmére vonatkozó közleményt és azokat általános statisztikában egyesíti, amelyet az egyes kormányok közt szétoszt. Foglalkozik továbbá az Uniót érdeklő közhasznu tanulmányokkal és franczia nyelvű időszaki lapot ad ki az egyes kormányok által rendelkezésére bocsátott adatok felhasználásával az Uniót illető kérdésekről.

Mind ennek a lapnak számai, mind pedig a nemzetközi iroda által kiadott egyéb iratok az Unióhoz tartozó országok kormányai közt az alább megjelölt hozzájárulási egységek számának arányában szétosztandók. Azokért a példányokért vagy iratokért, amelyeket ezenfelül akár az említett kormányok, akár egyesületek vagy magánszemélyek kívánnának, külön kell fizetni.

A nemzetközi iroda az Unió tagjainak mindenkor rendelkezésére fog állani a végből, hogy az ipari tulajdon ügyeinek nemzetközi intézésére vonatkozó kérdésekben megadja nekik mindazokat a különleges felvilágosításokat, amelyekre netán szükségük lehetne. Működéséről évi jelentést szerkeszt, amelyet az Unió összes tagjainak megküld.

A nemzetközi iroda hivatalos nyelve a franczia.

A nemzetközi iroda költségeit a szerződő országok közösen viselik. E költségek semmi esetre sem haladhatnak meg évi hatvanezer franknyi összeget.

Annak meghatározása végett, hogy e költségek teljes összegéhez az egyes országok minő részszel tartoznak hozzájárulni, úgy a szerződő országok, valamint azok, melyek az Unióhoz utólagosan csatlakoznak, hat osztályba soroztatnak, amelyek mindegyike az egységek bizonyos számának arányában járul a költségekhez és pedig:

az 1. osztály 25 egységgel
a 2. osztály 20 egységgel
a 3. osztály 15 egységgel
a 4. osztály 10 egységgel
az 5. osztály 5 egységgel
a 6. osztály 3 egységgel

Ezeket a tényező számokat szorozni kell az egyes osztályokba tartozó országok számával és az így nyert szorzatok összege adja meg az egységeknek azt a számát, amelylyel az összes kiadás elosztandó. A hányados lesz azután a kiadási egységre eső számszerű összeg.

A szerződő országok mindegyike megjelöli belépésekor azt az osztályt, amelybe sorozását kívánja.

A svájczi szövetség kormánya a nemzetközi iroda kiadásait ellenőrzi, a szükséges előlegeket utalványozza és összeállítja az évi számadást, amelyet valamennyi kormánnyal közölni kell.

14. Czikk

A jelen egyezményt időszakonkint át kell vizsgálni abból a czélból, hogy rajta oly javítások történjenek, amelyek az Unió rendszerének tökéletesebbé tételére alkalmasak.

E végből időről-időre a szerződő országok valamelyikében ezeknek az országoknak kiküldöttei értekezletekre gyűlnek össze.

Annak az országnak kormánya, ahol az értekezletet tartani fogják, előkészíti a nemzetközi iroda közreműködésével ennek az értekezletnek munkálatait.

A nemzetközi iroda igazgatója az értekezletek ülésein jelen van és tanácskozásaikban szavazati jog nélkül részt vesz.

15. Czikk

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a szerződő országok kölcsönösen fenntartják maguknak azt a jogot, hogy egymás között az ipari tulajdon védelmére külön megállapodásokat létesíthessenek, feltéve, hogy ezek a jelen egyezmény rendelkezéseivel nem ellenkeznek.

16. Czikk

Azok az országok, amelyek a jelen egyezményben részt nem vettek, kívánságukra ahhoz utólag csatlakozhatnak.

Ez a csatlakozás diplomácziai uton a svájczi szövetség kormányával és e kormány által az összes többi kormányokkal közlendő.

A csatlakozás teljes joghatálylyal hozzájárulást jelent az egyezményben foglalt valamennyi rendelkezéshez és az egyezményben kikötött összes előnyök megszerzését eredményezi: a csatlakozás a svájczi kormány által az Unióhoz tartozó többi országnak küldött értesítéstől számított egy hónap mulva válik joghatályossá, kivéve, ha a csatlakozó ország valamely későbbi határidőt jelölne meg.

16. b) Czikk

A szerződő országok a jelen egyezményhez gyarmataik, birtokaik és a fennhatóságuk vagy védnökségük alatt álló területek vagy ezeknek egynémelyike tekintetében a jelen egyezményhez bármikor csatlakozhatnak.

E végből vagy általános nyilatkozatot tehetnek, amely összes gyarmataiknak, birtokaiknak és a fennhatóságuk vagy védnökségük alatt álló területeknek csatlakozását magában foglalja, akár külön megnevezhetik azokat, amelyekre a csatlakozás kiterjed, akár pedig azoknak a megjelölésére szorítkozhatnak, amelyeket a csatlakozásból kizárnak.

Ez a csatlakozás írásban közöltetni fog a svájczi szövetség kormányával és e kormány által az összes többi kormányokkal.

A szerződő országok ugyanilyen feltételek mellett fel is mondhatják az egyezményt gyarmataik, birtokaik és a fennhatóságuk vagy védnökségük alatt álló területek vagy ezek egynémelyike tekintetében.

17. Czikk

A jelen egyezményben foglalt kölcsönös kötelezettségek hatályossága azoknak az alakiságoknak és szabályoknak betartásától függ, amelyeket az illető szerződő országok alkotmányát szabályozó törvények netalán megszabnak: a szerződő országok kötelezik is magukat, hogy az e végből szükséges lépéseket a lehető legrövidebb idő alatt megteszik.

17. b) Czikk

Az egyezmény határozatlan időn át, a felmondás napjától számítandó egy év lejártáig marad érvényben.

A felmondást a svájczi szövetség kormányához kell intézni. Hatálya csakis arra az országra terjed ki, amelytől származik: a többi szerződő országra nézve az egyezmény továbbra is érvényben marad.

18. Czikk

A jelen egyezmény megerősítendő és a megerősítő okiratokat Washingtonban, legkésőbb 1913. április 1-én kell letenni. Az egyezmény azon országok között, amelyek megerősítették, e határidő leteltét követő egy hónap mulva lép életbe.

A jelen egyezmény zárójegyzőkönyvével együtt azon országok közötti viszonyokban, amelyek megerősítették, helyettesíti: az 1883. évi márczius hó 20-án Párisban kelt egyezményt: az utóbbi egyezményhez tartozó zárójegyzőkönyvet; a nemzetközi iroda javadalmazásáról 1891. évi április hó 15-én Madridban kelt jegyzőkönyvet és az 1900. évi deczember hó 14-én Bruxellesben kelt pótegyezményt. Mindazonáltal a most idézett okmányok érvényben maradnak azon országokhoz való viszonyokban, amelyek a jelen egyezményt nem erősítik meg.

19. Czikk

A jelen egyezmény egyetlen egy példányban iratik alá, amely az Egyesült-Államok kormányának irattárában helyeztetik el. Ez a kormány egy-egy hiteles másolatot fog küldeni az unióbeli kormányok mindegyikének.

Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláírták.

[Aláírások]

Zárójegyzőkönyv

A mai napon megkötött egyezmény aláírása alkalmával az alulírott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:

Az 1. Czikkhez

Ezeket a szavakat: „ipari tulajdon”, a legtágabb értelemben kell venni: értelmük kiterjed a mezőgazdasági üzem köréből származó minden termékre (bor, gabona, gyümölcs, állatok stb.) és a föld belsejéből eredő minden anyagra (ásványok, ásványvizek stb.).

A 2. Czikkhez

a) A „találmányi szabadalmak” elnevezés magában foglalja az ipari szabadalmaknak a szerződő országok törvényi értelmében védett különféle fajait, a minők a behozatali, javítási stb. szabadalmak úgy az eljárás, mint az áruk tekintetében.

b) Megjegyzés áll fenn arra nézve, hogy a 2. Czikknek az a rendelkezése, amely az Unióhoz tartozókat a lakóhely és üzleti telep kötelezettsége alól felmenti, magyarázó jellegű s ennek következtében az 1883. évi március 20-án kelt egyezmény értelmében a jelen egyezmény hatálybalépte előtt keletkezett összes jogokra alkalmazandó.

c) Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a 2. Czikk rendelkezései semmiképen sem érintik egyes szerződő országoknak azokat a törvényeit, amelyek a bírósági eljárásra és az eljáró bíróságok hatáskörére és illetékességére vonatkoznak: nem érintik továbbá a szabadalmakról, a használati mintákról, a védjegyekről stb. szóló törvénycikkben foglalt azokat a rendelkezéseket, amelyek lakóhely kijelölésére, vagy képviselő nevezésére vonatkoznak.

A 4. Czikkhez

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy ha valamelyik országban ipari mustrát vagy mintát használati minta letételére alapított elsőbbségi jogon jelentenek be, az elsőbbségi határidő csak az lesz, amelyet a 4. Czikk az ipari mustrák és minták részére megállapított.

A 6. Czikkhez

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a 6. Czikk első bekezdésének a rendelkezése nem zárja ki azt a jogot, hogy a bejelentőtől az illetékes hatóság által kiállított bizonyítványt lehessen követelni annak igazolásául, hogy a származási országban a szabályszerű lajstromozás megtörtént.

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a nyilvános czímerek, jelvények, vagy kitüntetések használata, amelyre az illetékes hatóság engedélyt nem adott, továbbá az Unióhoz tartozó valamely ország által elfogadott hivatalos ellenőrzési és hitelesítési jegyeknek és bélyegeknek az alkalmazása a 6. Czikk 3. pontja értelmében közrendbe ütközőnek tekinthető.

Mindazonáltal nem tekinthetők közrendbe ütközőknek azok a védjegyek, a melyek az illetékes hatóság engedélyével tartalmazzák nyilvános czímereknek, kitüntetéseknek vagy jelvényeknek ábrázolását.

Megegyezés áll fenn arra nézve, hogy a védjegy nem tekinthető közrendbe ütközőnek egyedül abból az okból, mert a védjegytörvény némely rendelkezésének meg nem felel, kivéve azt az esetet, ha maga ez a rendelkezés vonatkozik a közrendre.

A jelen zárójegyzőkönyv, amely a mai napon kötött egyezménynyel egyidejűleg erősítendő meg, ennek az egyezménynek lényeges kiegészítő részéül tekintendő és ereje, érvénye, valamint fennállásának időtartama amazéval egyenlő.

Minek hiteléül az alulírt meghatalmazottak a jelen jegyzőkönyvet aláírták.

[Aláírások]

II.
A gyári vagy kereskedelmi védjegyek nemzetközi belajstromozása tárgyában 1891. évi április hó 14-én kelt madridi megállapodásnak Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én és Washingtonban 1911. évi június hó 2-án átvizsgált szövege, amelyet Ausztria, Magyarország, Belgium, Brazilia, Kuba, Spanyolország, Francziaország, Olaszország, Mexikó, Németalföld, Portugália, Svájcz és Tunisz állapítottak meg egymás között.

Az alulírottak, akiket kormányaik kellőn meghatalmaztak, közös egyetértéssel a következő szövegben állapodtak meg, amely a Madridban 1891. évi április hó 14-én aláírt megállapodásnak, és a Bruxellesben 1900. évi deczember hó 14-én aláírt pótegyezménynek helyébe fog lépni, ugymint:

1. Czikk

A szerződő országok mindegyikének alattvalói vagy állampolgárai a származási országban bejegyzett gyári vagy kereskedelmi védjegyeik oltalmát biztosíthatják maguknak valamennyi többi szerződő országban, ha azokat a származási ország hatóságának közvetítésével a berni nemzetközi irodánál bejelentik.

2. Czikk

A szerződő országok alattvalóival vagy állampolgáraival azonos elbánásban részesülnek a jelen megállapodáshoz nem csatlakozott országok azon alattvalói vagy állampolgárai, akik a jelen megállapodással létesített szűkebb Unió területén a tőegyezmény 3. Czikkében foglalt feltételeknek eleget tesznek.

3. Czikk

A nemzetközi iroda az 1. Czikk értelmében bejelentett védjegyet azonnal belajstromozza. Az egyes kormányokat a lajstromozásról értesíti. A belajstromozott védjegyeket a nemzetközi iroda a lajstromozási kérvényben foglalt adatoknak és a bejelentő által benyujtott clichének felhasználásával időszaki lapjában közzététeti.

A bejelentő, ha a védjegy színére, mint megkülönböztető jelre, igényt tart, köteles:

1. ezt kifejezetten kijelenteni és bejelentéséhez az igényelt szín vagy színösszetétel megjelölését csatolni:

2. belajstromozási kérvényéhez az illető védjegyből szines kivitelű példányokat csatolni, amelyeket a nemzetközi iroda a kiadandó értesítésekhez mellékeltet. E példányok számát a végrehajtási utasítás fogja megállapítani.

A belajstromozott védjegyeknek a szerződő országokban való nyilvánosságra hozatala végett a nemzetközi iroda az egyes kormányoknak az említett közleményekből annyi példányt bocsát díjtalanul rendelkezésükre, a mennyit kívánnak. Ezt a közzétételt az összes szerződő országokban teljesen elegendőnek kell tekinteni és más közététel a bejelentőtől nem követelhető.

4. Czikk

A nemzetközi irodánál ilykép teljesített belajstromozás időpontjától kezdve a védjegyet a szerződő országok mindegyikében úgy kell oltalmazni, mintha ott a védjegyet közvetlenül jelentették volna be.

Minden védjegy, amelyet a származási országban teljesített belajstromozásától számítva nemzteközileg négy hónapon belül lajstromoztak be, a főegyezmény 4. Czikkében megállapított elsőbbségi jogot élvezi.

4. b) Czikk

Ha a nemzetközi iroda oly védjegyet, amely egy vagy több szerződő országban már be van lajstromozva, utólagosan ugyanazon tulajdonos vagy jogutóda javára belajstromoz, a nemzetközi belajstromozást a megelőző hazai belajstromozások helyébe lépőnek kell tekinteni, a nélkül, hogy az ez utóbbi belajstromozásokkal szerzett jogok csorbulnának.

5. Czikk

Azokban az országokban, ahol a belföldi törvényhozás megengedi azok a hatóságok, a melyekkel a nemzetközi iroda a védjegy belajstromozását közli, kinyilatkoztathatják, hogy a védjegy területükön oltalomban nem részesíthető. Az oltalom ily megtagadásának azonban csakis olyan okokból lehet helye, amelyek a főegyezmény szerint valamely védjegy hazai lajstromozását is megakadályoznák.

Ezt a jogot a hatóságok a hazai törvények által megállapított határidő alatt, legkésőbb azonban a 3. Czikkben foglalt értesítéstől számított egy év alatt kötelesek gyakorolni s a visszautasítás okait a nemzetközi irodával közölni.

A nemzetközi iroda az ilyképen közölt nyilatkozatot a származási ország hatóságának és a védjegy tulajdonosának haladéktalanul tudomására juttatja. Az érdekelt ugyanazzal a jogorvoslattal élhet, mintha a védjegyet közvetlenül abban az országban jelentette volna be, amely az oltalmat megtagadta.

5. b) Czikk

A nemzetközi iroda a végrehajtási utasításban meghatározandó díjért mindenkinek, aki kéri, másolatot szolgáltat ki valamely megjelölt védjegyre vonatkozólag a lajstromban foglalt összes bejegyzésekről.

6. Czikk

A nemzetközi irodánál teljesített belajstromozáson alapuló védelem 20 évig tart a belajstromozás időpontjától számítva, de nem illet meg olyan védjegyet, amely a származási országban a törvényes oltalomban már nem részesül.

7. Czikk

A belajstromozás az 1. és 3. Czikk szabályai szerint mindenkor megujitható.

A nemzetközi iroda hat hóval a védelmi idő letelte előtt mind a származási ország hatóságához, mind a védjegy tulajdonosához hivatalból figyelmeztetést fog intézni.

8. Czikk

A származási ország hatósága belátása szerinti lajstromozási díjat állapít meg és azt a nemzetközi belajstromozás végett bejelentett védjegy tulajdonosától a maga számára beszed. Ehhez a díjhoz 100 frank nemzetközi illeték járul az első védjegy után és 50 frank minden egyes további védjegy után, amelyet ugyanez a bejelentő egyidejűleg jelent be. Az ezekből a díjakból származó évi jövedelmet a jelen megállapodás végrehajtásához szükséges közös költségek levonása után a szerződő országok között a nemzetközi iroda egyenlően fogja felosztani.

8. b) Czikk

Valamely nemzetközi védjegy tulajdonosa bármikor lemondhat egy vagy több szerződő országra nézve védjegyének oltalmáról és e végből nyilatkozatot terjeszt a védjegy származási országának hatósága elé, amely azt a nemzetközi irodával közli, az utóbbi pedig azokat az országokat, amelyekre a lemondás vonatkozik, értesíti.

9. Czikk

A származási ország hatósága mind a megsemmisítéseket, törléseket, lemondásokat és átruházásokat, mind pedig a védjegy tulajdonában bekövetkező egyéb változásokat közli a nemzetközi irodával.

A nemzetközi iroda ezeket a változásokat belajstromozza, a szerződő országok hatóságaival közli és lapjában haladéktalanul közhírré teszi.

Hasonló eljárást kell követni, ha a védjegy tulajdonosa korlátozni kívánja azoknak az áruknak a jegyzékét, amelyekre a védjegyet alkalmazza.

Valamely uj árunak utólagos felvétele a jegyzékbe csakis a 3. Czikk rendelkezéseinek megfelelő uj lajstromozással érhető el. Az utólagos felvétellel egyenlő tekintet alá esik valamely árunak helyettesítése más áruval.

9. b) Czikk

Ha valamely, a nemzetközi lajstromba bevezetett védjegy oly személyre ruháztatik át, akinek nem a védjegy származási országában, hanem egy másik szerződő országban van telepe, a származási ország hatósága az átruházásról a nemzetközi irodát értesíti. A nemzetközi iroda az átruházást a lajstromba bevezeti és - mihelyt beérkezett annak a hatóságnak belegyező nyilatkozata, amelyhez az uj védjegytulajdonos tartozik - az átruházást a többi hatóságokkal közli és lapjában közhirré teszi.

A jelen rendelkezés nem módosítja azoknak a szerződő országoknak törvényhozását, amelyek a védjegynek átruházását meg nem engedik, ha egyidejűleg az az ipari vagy kereskedelmi telep is nem ruháztatik át, amelynek áruit a védjegy megjelöli.

A nemzetközi lajstromba bevezetett védjegynek átruházását oly személyre, akinek egyik szerződő országban sincs telepe, nem vezetik be ebbe a lajstromba.

10. Czikk

A jelen megállapodás végrehajtásának részleteit a kormányhatóságok közös egyetértéssel fogják megállapítani.

11. Czikk

Az ipari tulajdon védelmére alakult Uniónak azok az országai, amelyek a jelen megállapodásban részt nem vettek, kívánságukra ahhoz a főegyezményben megszabott alakban csatlakozhatnak.

Mihelyt a nemzetközi iroda tudomást nyert arról, hogy valamely ország, vagy valamelyik gyarmata a jelen megállapodáshoz csatlakozott, az illető ország kormányhatóságához a 3. Czikk értelmében összesítő jegyzéket juttat el azokról a védjegyekről, amelyek abban az időben nemzetközi védelmet élveznek.

Ez az értesítés magában véve a csatlakozó ország területén is biztosítja az említett védjegyek részére az előbbi rendelkezésekben foglalt előnyöket és ettől az értesítéstől kell számítani azt az egy évi határidőt, amely alatt az érdekelt kormányhatóság az 5. Cikkben említett nyilatkozatot megteheti.

12. Czikk

A jelen megállapodás megerősítendő és a megerősítő okiratokat Washingtonban legkésőbb 1913. évi április hó 1-én kell letenni.

A megállapodás a fenti határidő leteltét követő egy hónap mulva lép életbe és ereje, valamint tartama ugyanaz, mint a főegyezményé.

Minek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen megállapodást aláírták.

[Aláírások]