A népoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. tc. 48. §-ában előirt ismétlőiskolázásnak gazdasági irányban való átszervezése 1896-ban indult meg, mikor a V. M. 60.764. sz. a. kelt körrendeletével, egyrészt az ismétlő iskolának életképessé tétele, másrészt pedig az 1868. évi XXXVIII. tc. 55. §-ában előirt gazdasági és kertészeti oktatás megvalósitása érdekében a gazdasági ismétlődő iskolai szervezetet és tantervet kiadta. A gazdasági népiskolákat a községek és a tanitók nagy érdeklődéssel fogadták és azok száma a fentebb jelzett, valamint az 1902. évi 66.569. számu rendelettel kiadott ujabb gazdasági ismétlő iskolai szervezet és tanterv alapján évről-évre jelentékenyen szaporodott. A gazdasági népiskoláknak két tipusa fejlődött ki: a kisebb fokozatu és az önálló gazdasági népiskola. Előbbinél legalább 600 négyszögöl gyakorlati területen a gazdasági oktatást a mindennapi elemi népiskola tanitója látja el, utóbbinál a gyakorlati oktatás czéljaira legalább 5, illetve a mezőgazdaságra is kiterjedő önálló gazdasági népiskolánál legalább 20 kat. hold gyakorlási terület szolgál s a gazdasági oktatást külön e czélból alkalmazott gazdasági szaktanitók és gazdasági szaktanitónők végzik. Jelenleg mintegy 2.650 kisebb fokozatu gazdasági népiskolában 174.000 és 82 önálló gazdasági népiskolában hozzávetőleg 15.000 mindkét nembeli ismétlő tanköteles részesül élethivatásának megfelelő oktatásban.
Az önálló gazdasági népiskolai szaktanitók és szaktanitónők illetményeit legutóbb az 1907. évi XXVI. tc. szabályozta. Az azóta folyton fokozódó drágaság indokolttá teszi, hogy az állami elemi népiskolai tanitók és tanitónők illetményeinek ujabb szabályozása kapcsán a gazdasági szaktanitók és szaktanítónők illetményei is képzettségüknek és szolgálatuknak megfelelően állapittassanak meg. A már alkalmazásban levő önálló gazdasági népiskolai szaktanitók az elemi iskolai tanitói oklevél megszerzése után a m. kir. földmivesiskola 2 éves tanfolyamán végezték, gazdasági szaktanitónőkké pedig eddigilé 4 hetes gazdasági és esetleg nehány hetes kertészeti, méhészeti stb. tanfolyamot végzett okleveles tanitónők neveztettek ki. A jövőben gazdasági szaktanitókká, illetve szaktanitónőkké oly okleveles tanitók, illetve tanitónők fognak kineveztetni, akik a földmivelésügyi miniszter ur az által külön e czélból Komáromban szervezett m. kir. gazdasági tanitóképző-, illetve a Kecskeméten felállitott m. kir. gazdasági tanitóképző-intézet 2 éves tanfolyamának sikeres elvégzése után szaktanitói, illetőleg szaktanitónői képesitést szereztek.
Képzettségük alapján tehát a már alkalmazásban levő állami gazdasági szaktanitónőket két csoportba osztottam, s az I. csoportba tartozó, gazdasági szaktanitónői oklevéllel biró szaktanitónők és a II. csoportba tartozó, kisebb gazdasági tanfolyamokat végzett szaktanitónők illetményeit külön-külön táblázatban állapitottam meg. Az egyforma képesitéssel biró gazdasági szaktanitók és szaktanitónők illetményei között azért tettem különbséget, mert figyelembe vettem a családi állás között levő különbséget s az ehhez simuló eltérő szocziális szükségletet.
Külön fizetési osztályok megállapitásától és az érdemességnek ezen fizetés osztályokba való előléptetés szempontjából leendő külön elbirálásától eltekintettem, mert kiváló érdemeik elismeréseül az állami gazdasági szaktanitók és szaktanitónők állomáshelyükön a 12. § értelmében a jövőben is igazgató-szaktanitókká, igazgató-szaktanitónőkké léptethetők elő.
A tiszta jövedelemben való részesedést, minthogy ez a gazdasági szaktanitókat fokozottabb tevékenységre serkenti, s ez által a jövedelmezőbb gazdálkodáshoz és az önálló gazdasági népiskolák sikeres működéséhez lényegesen hozzájárul, továbbra is fentartandónak vélem; azonban nem látom indokoltnak, hogy ez a 20%-os tiszta jövedelem, mely osztalék jellegével bir és ugyanazon iskolánál is évről-évre változik, a nyugdijösszeg megállapitásánál figyelembe vétessék és a nagyobb gyakorlati területtel biró önálló gazdasági népiskolánál alkalmazott, nagyobb jövedelmi osztalékot élvező szaktanitók, a kisebb gyakorlati területtel biró és igy kisebb jövedelmi osztalékot élvező társaival szemben, a végellátásnál meg nem érdemelt előnyökhöz juttassa.
Jelenleg 98 állami gazdasági szaktanitó, 43 állami gazdasági szaktanitónő és csak 3 községi gazdasági szaktanitó van alkalmazásban, s igy semmi akadálya sincs annak, hogy a nem állami gazdasági szaktanitók és szaktanitónők illetményei az ilyen állami tanitókéval egyenlően állapittassék meg. - Ily irányu rendelkezés felvétele annál inkább szükséges, mert a nem állami gazdasági szaktanitók, szaktanitónők illetményeinek a megállapitására az 1907. évi XXVI. és XXVII. tc. nem terjedt ki.
Minthogy a községi és hitfelekezeti gazdasági szaktanitók és szaktanitónők szolgálati viszonyait külön törvény nem szabályozza, kimondottam, hogy a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitókra nézve előirt esküt tartoznak letenni és fegyelmi tekintetben is ezen tanitókkal egyenlő elbánás alá esnek.
