A független magyar felelős minisztérium alakításáról szóló 1848:III. törvénycikk 10. §-a minisztérium tagjainak számát a miniszterelnökön kívül nyolcban szabta meg; ugyane törvény 13. és 14. §-a a minisztérium egyes osztályainak felsorolásával meghatározta az egyes minisztereket. Az 1868:XXX. törvénycikk 44. §-a értelmében a minisztériumnak fentemlített tagjaihoz még a horvát-szlavon-dalmát miniszterek megnevezésén és ügykörén annyiban változtatott, amennyiben a közmunka- és közlekedésügyi miniszter és a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter addigi ügykörét a kereskedelemügyi és a földmívelésügyi miniszter között osztotta meg.
A világháború és ennek befejezte után a békeállapotra való átmenet a minisztériuma az eddigieknél lényegesen nagyobb munkaterhet ró s az állam korányát összehasonlíthatatlanul nagyobb feladatok megoldása elé állítja.
Ennek az ideiglenesen felmerült munkatöbbletnek a minisztérium eredményesebben felelhet meg, ha tárca nélküli miniszternek kinevezésével a minisztérium tagjainak száma szaporíttatik. Kívánatos volna tehát lehetővé tenni, hogy, amint az több külföldi állam parlamentáris gyakorlatában meghonosodott, egyes államférfiak a minisztérium felelős tagjai lehessenek anélkül, hogy valamely miniszteri tárca élén állanának. A tárca nélküli miniszterek főként ugyan tanácsukkal és politikai szereplésükkel fokoznák a kormány parlamenti súlyát, de nem volnának elzárva attól, hogy a háborúval és a békére való átmenettel kapcsolatos feladatokat, valamint az állami igazgatás rendes keretein kivül eső egyéb teendőket is vállaljanak és így részben tehermentesítsék, még pedig nem csak a parlamentben, hanem azon kívül is, az egyes tárcák élén álló minisztereket.
A minisztérium feladatainak fentebb érintett megnövekvése indokolttá teszi, hogy a tárca nélküli miniszterek a háborúval és a békére való átmenettel összefüggő teendőket végezhessenek, és ekképen az is elérhető legyen, hogy ilyen ideiglenes természetű állami feladatokat, amelyek eddig leginkább kormánybiztos kirendelésével oldatták meg, miniszteri felelőség mellett működő miniszter valósítson meg. De kívánatos, hogy a tárcanélküli miniszterek oly megbizatásokat is elvállalhassanak, amelyek a rendes igazgatási ügykörön kivül esnek és különleges jellegüknél vagy kiválóbb fontosságuknál fogva nagyobb munkateherrel járnak. Ezért az 1. § második bekezdése megengedi, hogy a tárca nélkül kinevezett miniszterekre a háborúval és a békére való átmenettel kapcsolatos feladatokon kívül az állami igazgatás rendes keretein kivül eső egyéb teendőket is lehessen bízni, aminők lennének például valamely különösebb fontosságú törvényjavaslatnak és az azzal összefüggő egyéb jogszabályoknak előkészítő munkálatai.
