1918. évi IX. törvénycikk

a jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről, a hadi nyereségadóról szóló törvény hatályának meghosszabbításáról, valamint egynémely adónem után fizetendő hadipótlékról * 

I. FEJEZET

A jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló törvények módosításáról és kiegészítéséről

1. § A jövedelemadóról szóló 1909. évi X. tc. 1. §-ának 8-ik pontja és a vagyonadóról szóló 1916. évi XXXII. tc. 1. §-ának 6. pontja azzal egészíttetik ki, hogy azok a külföldi vállalatok (részvénytársaságok, részvényekre alakult betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, szövetkezetek és biztosítási vállalatok), amelyeknek a magyar szent korona országaiban bejegyzett cégük nincs és ennek folytán a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alá nem tartoznak, hanem a kereseti adó III. osztályában adóznak, jövedelemadót és vagyonadót is kötelesek fizetni.

E vállalatok jövedelmének illetőleg vagyonának adókötelezettségét ugyanazok a rendelkezések határozzák meg, amelyek a magyar szent korona országainak területén nem lakó vagy tartózkodó külföldi állampolgárok adókötelezettségére nézve az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 4. pontjában, illetőleg az 1916. évi XXXII. tc. 1. §-ának 4. pontjában foglaltatnak.

Jövedelemadó és vagyonadó alá tartoznak még a fel nem osztott hagyatékok (nyugvó örökségek) is adóköteles jövedelmeik illetőleg adóköteles vagyonuk után.

2. § Az 1916. évi XXVI. tc. 4. §-ának első bekezdése helyébe lép:

Az 1909. évi X. tc. 12. §-a azzal egészíttetik ki, hogy a jövedelemadó, vagyonadó, fegyver- és vadászati adó és hadmentességi díj kivitelével, az adóévet megelőző évben tényleg fizetett egyéb állami egyenes adók és az ezek után járó törvényhatósági s községi adók, valamint a vízszabályozási járulékok és a hadsegélyezési célokra igazoltan adott önkéntes adományok az egyes jövedelemforrásokból származó és az 1916. évi XXVI. tc. 5. §-ának első bekezdésében megállapított módon kiszámított jövedelmeknek együttes összegéből levonandók akkor, ha az adóköteles a vallomás benyujtására kitűzött határidő alatt számszerű vallomást ad, amelyben az egyes forrásokból eredő jövedelmét egyenként vallja be.

Az előző határozat szerint levonható közterhek összegét - különbeni jogvesztés terhe alatt - tartozik a fél a pénzügyi hatóság kívánságára akár a községi előljáróság (városi vagy kir. adóhivatal) bizonyítványával, akár az adóhivatal legkésőbb a kivetést teljesítő felszólamlási bizottság előtt igazolni.

Az 1909. évi X. tc. 2. §-ának eseteiben a jelen szakasz szerint bevonható közterheket a részesedés arányában megosztva kell levonni.

Ha a jelen szakasz szerint adólevonásnak helye van, az adóévet közvetlen megelőző egy évre megállapított hadi nyereségadó szintén levonható. Ha a megállapítás még nem jogerős, az elsőfokon kivetett adót kell levonni, annak jogerős megállapítása után pedig a helyesbítést az 1912. évi LIII. tc. 24. §-ának 1. a) pontjában foglaltak szerint hivatalból kell foganatosítani.

3. § Az 1909. évi X. tc. 24. §-a helyébe lép:

1. Az alábbi fokozatok szerint a jövedelemadó összege:

800 K-án felül 900 K jövedelemig 5 K,
900 K-án felül 1,000 K jövedelemig 6 K,
1,000 K-án felül 1,100 K jövedelemig 7 K,
1,100 K-án felül 1,200 K jövedelemig 8 K,
1,200 K-án felül 1,300 K jövedelemig 9 K,
1,300 K-án felül 1,400 K jövedelemig 10 K,
1,400 K-án felül 1,500 K jövedelemig 11 K,
1.500 K-án felül 1,600 K jövedelemig 12 K,
1,600 K-án felül 1,700 K jövedelemig 14 K,
1,700 K-án felül 1,800 K jövedelemig 16 K,
1,800 K-án felül 1,900 K jövedelemig 18 K,
1,900 K-án felül 2,000 K jövedelemig 20 K,
2,000 K-án felül 2,200 K jövedelemig 23 K,
2,200 K-án felül 2,400 K jövedelemig 26 K,
2,400 K-án felül 2,600 K jövedelemig 30 K,
2,600 K-án felül 2,800 K jövedelemig 34 K,
2,800 K-án felül 3,000 K jövedelemig 38 K,
3,000 K-án felül 3,200 K jövedelemig 44 K,
3,200 K-án felül 3,400 K jövedelemig 50 K,
3,400 K-án felül 3,600 K jövedelemig 56 K,
3,600 K-án felül 3,800 K jövedelemig 62 K,
3,800 K-án felül 4,000 K jövedelemig 68 K,
4,000 K-án felül 4,400 K jövedelemig 76 K,
4,400 K-án felül 4,800 K jövedelemig 86 K,
4,800 K-án felül 5,200 K jövedelemig 96 K,
5,200 K-án felül 5,600 K jövedelemig 112 K,
5,600 K-án felül 6,000 K jövedelemig 128 K,
6,000 K-án felül 6,600 K jövedelemig 144 K,
6,600 K-án felül 7,200 K jövedelemig 160 K,
7,200 K-án felül 7,800 K jövedelemig 186 K,
7,800 K-án felül 8,400 K jövedelemig 212 K,
8,400 K-án felül 9,000 K jövedelemig 238 K,
9,000 K-án felül 9,800 K jövedelemig 264 K,
9,800 K-án felül 10,600 K jövedelemig 290 K,
10,600 K-án felül 11,400 K jövedelemig 316 K,
11,400 K-án felül 12,200 K jövedelemig 344 K,
12,200 K-án felül 13,000 K jövedelemig 376 K,
13,000 K-án felül 14,000 K jövedelemig 410 K,
14,000 K-án felül 15,000 K jövedelemig 450 K,
15,000 K-án felül 16,000 K jövedelemig 490 K,
16,000 K-án felül 17,000 K jövedelmeig 530 K,
17,000 K-án felül 18,000 K jövedelemig 570 K,
18,000 K-án felül 19,000 K jövedelemig 610 K,
19,000 K-án felül 20,000 K jövedelemig 650 K,
20,000 K-án felül 22,000 K jövedelemig 730 K,
22,000 K-án felül 24,000 K jövedelemig 810 K,
24,000 K-án felül 26,000 K jövedelemig 890 K,
26,000 K-án felül 28,000 K jövedelemig 970 K,
28,000 K-án felül 30,000 K jövedelemig 1,050 K,
30,000 K-án felül 32,000 K jövedelemig 1,130 K,
32,000 K-án felül 34,000 K jövedelemig 1,220 K,
34,000 K-án felül 36,000 K jövedelemig 1,320 K,
36,000 K-án felül 38,000 K jövedelemig 1,420 K,
38,000 K-án felül 40,000 K jövedelemig 1,520 K,
40,000 K-án felül 44,000 K jövedelemig 1,720 K,
44,000 K-án felül 48,000 K jövedelemig 1,920 K,
48,000 K-án felül 52,000 K jövedelemig 2,120 K,
52,000 K-án felül 56,000 K jövedelemig 2,320 K,
56,000 K-án felül 60,000 K jövedelemig 2,520 K,
60,000 K-án felül 64,000 K jövedelemig 2,720 K,
64,000 K-án felül 68,000 K jövedelemig 2,920 K,
68,000 K-án felül 72,000 K jövedelemig 3,120 K,
72,000 K-án felül 76,000 K jövedelemig 3,320 K,
76,000 K-án felül 80,000 K jövedelemig 3,520 K,
80,000 K-án felül 84,000 K jövedelemig 3,729 K,
84,000 K-án felül 88,000 K jövedelemig 3,970 K,
88,000 K-án felül 92,000 K jövedelemig 4,220 K,
92,000 K-án felül 96,000 K jövedelemig 4,470 K,
96,000 K-án felül 100,000 K jövedelemig 4,720 K,
100,000 K-án felül 104,000 K jövedelemig 4,970 K,
104,000 K-án felül 108,000 K jövedelemig 5,220 K,
108,000 K-án felül 112,000 K jövedelemig 5,480 K,
112,000 K-án felül 116,000 K jövedelemig 5,740 K,
116,000 K-án felül 120,000 K jövedelemig 6,000 K,
120,000 K-án felül 124,000 K jövedelemig 6,260 K,
124,000 K-án felül 128,000 K jövedelemig 6,530 K,
128,000 K-án felül 132,000 K jövedelemig 6,800 K,
132,000 K-án felül 136,000 K jövedelemig 7,070 K,
136,000 K-án felül 140,000 K jövedelemig 7,350 K,
140,000 K-án felül 144,000 K jövedelemig 7,630 K,
144,000 K-án felül 148,000 K jövedelemig 7,920 K,
148,000 K-án felül 152,000 K jövedelemig 8,210 K,
152,000 K-án felül 156,000 K jövedelemig 8,500 K,
156,000 K-án felül 160,000 K jövedelemig 8,800 K,
160,000 K-án felül 164,000 K jövedelemig 9,100 K,
164,000 K-án felül 168,000 K jövedelemig 9,410 K,
168,000 K-án felül 172,000 K jövedelemig 9,720 K,
172,000 K-án felül 176,000 K jövedelemig 10,030 K,
176,000 K-án felül 180,000 K jövedelemig 10,350 K,
180,000 K-án felül 184,000 K jövedelemig 10,670 K,
184,000 K-án felül 188,000 K jövedelemig 11,000 K,
188,000 K-án felül 192,000 K jövedelemig 11,330 K,
192,000 K-án felül 196,000 K jövedelemig 11,660 K,
196,000 K-án felül 200,000 K jövedelemig 12,000 K,

200,000 K-án felül 6% fizetendő jövedelemadó fejében akként, hogy a fokozatok 5000 K-ként emelkednek s minden megkezdett fokozat teljes 5000 koronának veendő.

Ha 800 K-án alul is van adóztatásnak helye, 800 K-tól lefelé a fokozatok 50 koronánként, az adótételek pedig 30 fillérrel kisebbednek.

A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó jövedelem.

2. A jelen szakasz 1. pontja szerint járó rendes adótételnek még további

a) 15%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik;

b) 10%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik.

Annak az elbírálásánál, vajjon az a)-b) pont szerint magasabb adóztatás alkalmazandó-e, a háztartáshoz tartozónak tekintetik az, aki az adókötelessel együtt adózik, - továbbá azok (feleség, lemenők, felmenők, rokonok), akiknek eltartásáról az adóköteles törvény szerint gondoskodni tartozik, ha az eltartottak vele egyazon háztartásban élnek, - végül vagyoni helyzetükre való tekintet nélkül azok a lemenők, akik bár a háztartáson kívül élnek, de az adóköteles részéről állandó anyagi támogatásban részesülnek.

3. Az előző 2. pontban foglalt rendelkezések a gyámság alatt állókra nem terjednek ki abban az esetben, ha önállóan adóznak.

4. § Az 1916. évi XXXII. tc. 5. §-ának 5. pontja helyébe lép:

5. azok a személyek, akiknek nincs olyan adóköteles tiszta vagyonuk, amelynek értéke 20,000 K-t meghalad.

5. § Az 1916. évi XXXII. tc. 10. §-a a következőkkel egészíttetik ki:

1. A háború alatt vett ingóvagyon és bányavagyon megbecslésénél rendszerint az az átlagos forgalmi érték irányadó, mely a szerzés idejében mutatkozik. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési szabályok magasabb értéket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapítandó meg.

2. Az előző 1. pont szerint kell eljárni azokban az esetekben is, midőn az üzem (üzlet) a háború alatt keletkezett vagy fejlesztetett.

A gazdálkodásnál vagy az üzemeknél a felszerelések (élő és holt leltár) felújításához vagy rendes kiegészítéséhez szükséges beszerzések ugyanabban a háború előtti állapotnak megfelelő értékben veendők fel, mint a gazdaságnak vagy üzemnek a háború előtti időből eredő felszerelései.

6. § 1. Az 1916. évi XXXII. tc. 13. §-ának 1. és 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy abban az esetben, ha a fél birtokát a háború alatt vette, ez a vételár tekintendő az ingatlan értékének. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési szabályok magasabb értéket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapítandó meg.

2. Az 1916. évi XXXIII. tc. 13. § 2. b) pontjának utolsó bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az érték kiszámításának alapjául szolgáló tényleges haszonbérből a vízszabályozási járulékok is levonandók.

7. § Az 1916. évi XXXII. tc. 14. és 15. §-ai a következőkkel egészíttetnek ki:

1. A jelen törvény 6. §-ának 1. pontjában és az 1916. évi XXXII. tc. 13. §-ának 1. pontjában tárgyalt esetekben fennálló azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a vételár a mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékének tekintendő: az erdők, továbbá a városi ingatlanok és községi belsőségek értékének megállapításánál is értelemszerűleg alkalmazni kell.

2. Ha a városi ingatlanok, illetőleg a községi belsőségek értékének megbecslése az átlagos tiszta hozadék alapján történik, ennek húszszorosa veendő értéknek.

8. § Az 1916. évi XXXII. tc. 18. §-a helyébe lép:

Az alábbi fokozatok szerint a vagyonadó összege:

20,000 K-án felül 21,000 K értékig: 10 K,
21,000 K-án felül 22,000 K értékig: 12 K,
22,000 K-án felül 23,000 K értékig: 14 K,
23,000 K-án felül 24,000 K értékig: 16 K,
24,000 K-án felül 25,000 K értékig: 18 K,
25,000 K-án felül 26,000 K értékig: 20 K,
26,000 K-án felül 28,000 K értékig: 23 K,
28,000 K-án felül 30,000 K értékig: 26 K,
30,000 K-án felül 32,000 K értékig: 29 K,
32,000 K-án felül 34,000 K értékig: 32 K,
34,000 K-án felül 36,000 K értékig: 35 K,
36,000 K-án felül 39,000 K értékig: 40 K,
39,000 K-án felül 42,000 K értékig: 45 K,
42,000 K-án felül 45,000 K értékig: 50 K,
45,000 K-án felül 48,000 K értékig: 55 K,
48,000 K-án felül 52,000 K értékig: 60 K,
52,000 K-án felül 56,000 K értékig: 68 K,
56,000 K-án felül 60,000 K értékig: 76 K,
60,000 K-án felül 64,000 K értékig: 88 K,
64,000 K-án felül 68,000 K értékig: 100 K,
68,000 K-án felül 72,000 K értékig: 112 K,
72,000 K-án felül 76,000 K értékig: 124 K,
76,000 K-án felül 80,000 K értékig: 136 K,
80,000 K-án felül 88,000 K értékig: 152 K,
88,000 K-án felül 86,000 K értékig: 172 K,
96,000 K-án felül 104,000 K értékig: 192 K,
104,000 K-án felül 112,000 K értékig: 224 K,
112,000 K-án felül 120,000 K értékig: 256 K,
120,000 K-án felül 132,000 K értékig: 288 K,
132,000 K-án felül 144,000 K értékig: 320 K,
144,000 K-án felül 156,000 K értékig: 372 K,
156,000 K-án felül 168,000 K értékig: 424 K,
168,000 K-án felül 180,000 K értékig: 476 K,
180,000 K-án felül 196,000 K értékig: 528 K,
196,000 K-án felül 212,000 K értékig: 580 K,
212,000 K-án felül 228,000 K értékig: 632 K,
228,000 K-án felül 244,000 K értékig: 688 K,
244,000 K-án felül 260,000 K értékig: 752 K,
260,000 K-án felül 280,000 K értékig: 820 K,
280,000 K-án felül 300,000 K értékig: 900 K,
300,000 K-án felül 320,000 K értékig: 980 K,
320,000 K-án felül 340,000 K értékig: 1,060 K,
340,000 K-án felül 360,000 K értékig: 1,140 K,
360,000 K-án felül 380,000 K értékig: 1,220 K,
380,000 K-án felül 400,000 K értékig: 1,300 K,
400,000 K-án felül 440,000 K értékig: 1,460 K,
440,000 K-án felül 480,000 K értékig: 1,620 K,
480,000 K-án felül 520,000 K értékig: 1,780 K,
520,000 K-án felül 560,000 K értékig: 1,940 K,
560,000 K-án felül 600,000 K értékig: 2,100 K,
600,000 K-án felül 640,000 K értékig: 2,260 K,
640,000 K-án felül 680,000 K értékig: 2,440 K,
680,000 K-án felül 720,000 K értékig: 2,640 K,
720,000 K-án felül 760,000 K értékig: 2,840 K,
760,000 K-án felül 800,000 K értékig: 3,040 K,
800,000 K-án felül 880,000 K értékig: 3,440 K,
880,000 K-án felül 960,000 K értékig: 3,840 K,
960,000 K-án felül 1.040,000 K értékig: 4,240 K,
1.040,000 K-án felül 1.120,000 K értékig: 4,640 K,
1.120,000 K-án felül 1.200,000 K értékig: 5,040 K,
1.200,000 K-án felül 1.280,000 K értékig: 5,440 K,
1.280,000 K-án felül 1.360,000 K értékig: 5,840 K,
1.360,000 K-án felül 1.440,000 K értékig: 6,240 K,
1.440,000 K-án felül 1.520,000 K értékig: 6,640 K,
1.520,000 K-án felül 1.600,000 K értékig: 7,040 K,
1.600,000 K-án felül 1.680,000 K értékig: 7,440 K,
1.680,000 K-án felül 1.760,000 K értékig: 7,940 K,
1.760,000 K-án felül 1.840,000 K értékig: 8,440 K,
1.840,000 K-án felül 1.920,000 K értékig: 8,940 K,
1.920,000 K-án felül 2.000,000 K értékig: 9,440 K,
2.000,000 K-án felül 2.080,000 K értékig: 9,940 K,
2.080,000 K-án felül 2.160,000 K értékig: 10,440 K,
2.160,000 K-án felül 2.240,000 K értékig: 10,960 K,
2.240,000 K-án felül 2.320,000 K értékig: 11,480 K,
2.320,000 K-án felül 2.400,000 K értékig: 12,000 K,
2.400,000 K-án felül 2.480,000 K értékig: 12,520 K,
2.480,000 K-án felül 2.560,000 K értékig: 13,060 K,
2.560,000 K-án felül 2.640,000 K értékig: 13,600 K,
2.640,000 K-án felül 2.720,000 K értékig: 14,140 K,
2.720,000 K-án felül 2.800,000 K értékig: 14,700 K,
2.800,000 K-án felül 2.880,000 K értékig: 15,260 K,
2.880,000 K-án felül 2.960,000 K értékig: 15,840 K,
2.960,000 K-án felül 3.040,000 K értékig: 16,420 K,
3.040,000 K-án felül 3.120,000 K értékig: 17,000 K,
3.120,000 K-án felül 3.200,000 K értékig: 17,600 K,
3.200,000 K-án felül 3.280,000 K értékig: 18,200 K,
3.280,000 K-án felül 3.360,000 K értékig: 18,820 K,
3.360,000 K-án felül 3.440,000 K értékig: 19,440 K,
3.440,000 K-án felül 3.520,000 K értékig: 20,060 K,
3.520,000 K-án felül 3.600,000 K értékig: 20,700 K,
3.600,000 K-án felül 3.680,000 K értékig: 21,340 K,
3.680,000 K-án felül 3.760,000 K értékig: 22,000 K,
3.760,000 K-án felül 3.840,000 K értékig: 22,660 K,
3.840,000 K-án felül 3.920,000 K értékig: 23,320 K,

4.000,000 K-án felül 0.6% fizetendő akképen, hogy a fokozatok 100,000 K-ént emelkednek s minden megkezdett fokozat teljes 100,000 koronának veendő.

A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó vagyonérték 5%-a.

Amennyiben az adókötelesnek, tőle független körülmények folytán, vagyoni viszonyaihoz képest aránytalanul nagy jövedelmet nem hozó vagy a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyona, a vagyonadó kivetésénél a jövedelmet nem hozó vagyon részben vagy egészben figyelmen kívül hagyható, illetve a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyonra való tekintettel az adó megfelelően kisebb összegben állapítható meg.

A vagyonadó a fenti tételek feleösszegében állapítandó meg azoknál az adózóknál:

a) akik a jövedelemadó tekintetében a vallomás benyujtására kitűzütt határidő alatt számszerű vallomást adnak, amelyben az egyes forrásokból eredő jövedelmüket egyenként vallják be, vagy akik a kivetési vagy jogorvoslati eljárás során beszolgáltatják a jövedelemadó helyes kivetésére szükséges számszerű adatokat;

b) akik a jövedelemadó fizetésére nem kötelesek.

9. § Az adóköteles jövedelem megállapításánál az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek (10. §) mindegyikében fennállott üzletnek, vagy más hasznothajtó foglalkozásnak jövedelme akkor is számításba veendő, ha az üzlet vagy hasznothajtó foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szünt.

II. FEJEZET

A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. tc. hatályának meghosszabbításáról

10. § A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. törvénycikknek összes rendelkezései az 1916. évi XXXIV. tc. 9. §-ában foglalt, valamint az alább következő módosításokkal, az 1917., 1918. és 1919. hadi üzleti években elért nyereség-, illetőleg jövedelemtöbbletek után kivetendő hadi nyereségadóra vonatkozólag is értelemszerűleg hatályban maradnak.

Az 1916. évi XXIX. törvénycikkben említett hadi üzleti évek alatt a jelen törvény szempontjából megfelelőleg az 1917., illetőleg 1918., 1919. hadi üzleti év értendő.

11. § Az 1916. évi XXIX. tc. 5. §-a a következőkkel egészíttetik ki:

Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, amelyek az 1914., 1915. vagy 1916. hadi üzleti években vagy ezek egyikében hadi nyereségadó alá vonattak, a háborút megelőző évek (békeévek) átlagos nyereségét az 1916. évi XXIX. tc. 5. §-a szerint jogerősen megállapított nyereség alkotja. A jogerős megállapításig az eljárást a pénzügyminiszter rendeletileg szabályozza.

12. § Az 1916. évi XXIX. tc. 6. és 12. §-ai helyébe lép:

1. A jövedelemadó fizetésére kötelezett természetes és jogi személyeknél, valamint a külföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a jövedelemtöbblet (nyereségtöbblet) első megkezdett vagy teljes

10,000 K-ja után 10%
a következő megkezdett vagy teljes 10,000 K után 15%
a következő megkezdett vagy teljes 20,000 K után 20%
a következő megkezdett vagy teljes 20,000 K után 30%
a következő megkezdett vagy teljes 20,000 K után 35%
a következő megkezdett vagy teljes 200,000 K után 40%
a következő megkezdett vagy teljes 200,000 K után 45%
a következő megkezdett vagy teljes 200,000 K után 50%
a következő megkezdett vagy teljes 200,000 K után 55%
a további többletek után 60%

2. A belföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a nyereségtöbblet ama része után, amely a saját tőke

5%-át nem haladja meg 30%
5%-át meghaladja, de 10%-át nem haladja meg 35%
10%-át meghaladja, de 15%-át nem haladja meg 40%
15%-át meghaladja, de 20%-át nem haladja meg 45%
20%-át meghaladja, de 25%-át nem haladja meg 50%
25%-át meghaladja, de 30%-át nem haladja meg 55%
30%-át meghaladja 60%

3. A székhelyre való tekintet nélkül a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál nincs helye a megadóztatásnak arra az évre, amelyben a nyilvános számadásra kötelezett vállalat nyereségtöbblete 10.000 K-t meg nem halad.

4. A jelen szakasz 2. pontja szerint kivetendő hadi nyereségadó összege a megelőző 1. pontban megállapított kulcs szerint kivethető hadinyereségadó összegét nem haladhatja meg.

5. Azok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, melyeknek gazdasági éve a naptári évvel nem lévén azonos, a hadi nyereségadót az 1917. évi kivetés során nem három, hanem csupán két gazdasági évnek nyereségtöbblete után fizetik, az 1916/1917. gazdasági év nyereségtöbblete után is az 1916. évi XXIX. tc. 6. §-a szerint adóznak. Ezeknél a vállalatoknál az 1919/1920. gazdasági év még hadi évnek számítandó.

13. § Az 1916. évi XXIX. tc. 9. §-a helyébe lép:

Hadi nyereségadó alá esnek a természetes személyek, illetőleg az 1909. évi X. tc. 3. §-a esetében a közös háztartás feje, továbbá az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 7. és 8. pontjai szerint, nemkülönben a jelen törvény 1. §-a értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek az 1917. évben, illetőleg az ezt követő 1918. és 1919. hadi években elért jövedelemtöbbletek után.

Természetes személyek alatt az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban foglaltak szerint jövedelemadó fizetésére kötelezett magyar és külföldi állampolgárok értendők, kivéve az idézett törvény 4. §-ának 1., 3. és 4. pontjaiban említett egyéneket, akiknek adómentessége a hadi nyereségadóra is kiterjed.

A jövedelemadó fizetésére nem kötelezett jogi személyeknél az 1909. évi X. tc. 2. §-ában foglaltak szerint részeik arányában a tagok adóznak, akik alatt a természetes személyek és a jelen szakasz értelmében jövedelemadó fizetésére kötelezett jogi személyek értendők.

A hadi nyereségadó alá tartozó természetes és jogi személyek megadóztatásánál az alábbi rendelkezéseknek megfelelőleg kell eljárni:

I. A hadi nyereségadó alapját az a jövedelemtöbblet alkotja, amellyel a hadi években (10. §) az egy-egy évi adóköteles jövedelem az 1913. békeévi adóköteles jövedelmet, vagy az adóköteles fél választása szerint az 1911., 1912. és 1913. békeévekben elért adóköteles jövedelmeknek átlagát meghaladja.

Ha elemi csapás folytán úgy az 1913. évi jövedelem, mint az 1911., 1912. és 1913. években elért átlagos évi jövedelem a rendesnél jelentékenyen alacsonyabb volt, az adóköteles félnek legkésőbb az általa benyujtott vallomásában kifejezendő kivánságára a legutolsó normális év jövedelme veendő a jövedelemtöbblet megállapításának alapjául. A normális év úgy az 1911-1913. átlagévek bármelyike, mint az ezen éveket megelőzőleg bezárólag 1906. évig bármelyik esztendő lehet.

II. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikében, valamint a békeévek mindegyikében az adóköteles jövedelmet a jelen szakaszban foglalt rendelkezések figyelembevételével alkotja:

1. természetes személyeknél, illetőleg az 1909. évi X. tc. 3. §-a esetében a közös háztartás fejénél az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, illetőleg 3. §-ában említett jövedelem;

2. jogi személyeknél az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 7. és 8. pontjában, valamint a jelen törvény 1. §-ában említett jövedelem.

III. Nincs adókivetésnek helye abban az esetben, ha a félnek 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi összjövedelme 10.000 K-át meg nem halad, vagy ha meg is halad, de a jövedelemtöbblet 3000 koronánál nem nagyobb.

Összjövedelem alatt a félnek akár a belföldről, akár a külföldről folyó és akár adóköteles, akár adómentes jövedelmének együttes összege értendő. Az összjövedelemhez azonban nem számít:

a) országgyűlési képviselőknél az 1918. évi III. tc. 2. §-a szerint járó háborús pótlék;

b) közszolgálatban levőknél a háborús segély, - továbbá az 1909. évi X. tc. 22. §-ának harmadik bekezdésében említett terhelt járandóság;

c) magánszolgálatban levőknél az 1909. évi X. tc. 22. §-ának első és második bekezdése szerint adómentes szolgálati illetmény, illetőleg annak adóalapul nem vehető része;

d) az 1881. évi LIII. tc. 2. §-a szerint a mozgósított egyéneknél a hadfelszerelési járulék.

IV. Az 1917. hadi évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi adóköteles jövedelem megállapításánál a következők tartandók szem előtt:

1. Az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem - hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik - rendszerint azzal az összeggel veendő számba, amellyel az a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél meg lett állapítva. Ha azonban a jövedelemadónak az 1918. évre, illetőleg az ezt követő évekre szóló kivetésénél a jövedelemadó az 1916. évi XXVI. tc. 10. §-a alapján az 1917. évi, illetőleg az ezt követő egy-egy évi jövedelemnél kisebb jövedelem után lett megállapítva, az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem azzal az összeggel veendő számba, amely az 1916. évi XXVI. tc. 10. §-a alapján eszközölt mérséklést megelőzőleg 1917. évi, illetőleg az ezt követő években egy-egy évi jövedelem gyanánt lett megállapítva.

2. Az előző pontban foglaltakhoz képest az adóköteles jövedelmet - hacsak a jelen törvény másként nem rendelkezik - az 1909. évi X. tc. 9-22. §-aiban foglalt és az idevonatkozólag fennálló későbbi kiegészítő és módosító összes egyéb törvényes rendelkezéseknek megfelelőleg kell számbavenni. Ha azonban a jövedelem erdő kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származik, az adóköteles jövedelmet a fél kívánságára - eltérőleg az 1916. évi XXVI. tc. 6. §-ában foglalt rendelkezésektől - az alábbi VI. pontban foglaltak szerint külön kell kiszámítani.

3. Az 1909. évi X. tc. 5. §-ának 1-4., 6., 10. és 11. pontjaiban szabályozott adómentességek a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál is figyelembe veendők.

4. A jelen törvény 2. §-a szerint levonható hadi nyereségadó, továbbá az 1909. évi X. tc. 12. §-ának 9. pontja értelmében a jövedelemadó szempontjából levonható jövedelmek a hadi nyereségadó alapjának megállapításánál adókötelesek és megfelelően számbaveendők.

5. Azoknál, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, s akiknél a jövedelem megállapítása az 1909. évi X. tc. 11. §-a értelmében az általuk bemutatott nyereség- és veszteségszámla alapján történik, valamint azoknál, akik jövedelmeikről számszerű vallomást adnak, az 1916. évi XXIX. tc. 4. §-ának IV. és V. pontjában foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandók.

6. Az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő évek mindegyikében fennállott üzletnek vagy keresetnek jövedelme akkor is számításba veendő, ha a foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szünt.

7. A jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet az 1917. évi, illetőleg az ezt követő hadi években az egy-egy évi jövedelem megállapításánál:

a) egészben vagy részben figyelmen kívül hagyandó, ha a kivetési eljárás során az adó fizetésére kötelezett személy hitelt érdemlő bizonyítékokkal igazolja, hogy a jövedelem, illetve jövedelemtöbblet a békeévek valamelyikéből származik, de az illető évben az ügyfelekkel (társakkal és más hasonlókkal) szemben hátralékos elszámolás miatt, vagy más okokból csak az 1917. hadi évben vagy az ezt követő hadi évek egyikében lett számba vehető;

b) egyharmada erejéig figyelmen kívül hagyandó, ha a fél az előző a) pontban elmondottak szerint igazolja, hogy a jövedelem vagy a jövedelemtöbblet személyes gazdasági tevékenységével, a háború folytán keletkezett gazdasági viszonyoktól függetlenül állott elő.

V. A jelen szakasz I. pontjában említett békeévek adóköteles jövedelmének megállapításánál a következők tartandók szem előtt:

1. A békeév (békeévek) jövedelmét az adókötelesnek az a jövedelme alkotja, amely mint ilyen az 1916. évi XXIX. tc. 9. §-a rendelkezéseinek megfelelőleg jogerősen már megállapíttatott. A jogerős megállapításig az eljárást a pénzügyminiszter rendeletileg szabályozza.

Úgy az adóköteles fél, mint a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) a békeév (békeévek) jövedelmének újból való megállapítását követelheti:

a) ha a megállapított jövedelem a tényleges jövedelemnek bebizonyítottan nem felel meg, kivéve, ha az újból való megállapodás olyan jogcímen kéretik, amely az illető jövedelem megállapítása tekintetében már a m. kir. közigazgatási biróság itéletének tárgyát képezte;

b) ha az 1916. évi XXIX. tc. 11. §-ának esetei az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében következtek be;

c) ha az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek egyikében a békeévvel szemben a közös háztartáshoz tartozók személyében lényeges változások keletkeztek és a fél számszerű vallomás mellett az erre vonatkozó adatokat beszolgáltatja és azok elfogadhatók. Ebben az esetben a békeévi jövedelem is azon egyének jövedelméből állítandó össze, akiknek jövedelméből a közös háztartás fejének hadi évi jövedelme alakul. A hozzászámítás elbirálásánál az 1917. hadi év, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikének végével fennállott háztartási állapot az irányadó.

2. Ha a békeév (békeévek) jövedelme a megelőző pontban foglaltak szerint újból állapítandó meg, vagy ha annak megállapítására azért van szükség, mert a fél hadi nyereségadó alá eddig még nem esett, ezekben az esetekben a békeév (békeévek) jövedelmeként az a jövedelem veendő, mely a jövedelemadóra vonatkozó törvények, illetőleg a jelen szakasz I. és II., továbbá IV. pontjának 2., 3. és 4. alpontjaiban foglaltak szerint, a fél akkori vagyoni és kereseti viszonyainak megfelelőleg annak idején mégis tekintettel az 1916. évi XXIX. tc. 11. §-ában foglalt változásokra meg lett volna állapítandó.

3. A megelőző 2. pont eseteiben, az ott elmondottaktól eltérőleg az 1913. évi jövedelem, illetve az 1911-1913. évi átlagos jövedelem, vagy a normális év jövedelme - az erdőjövedelemnek az alábbi VI. pontban tárgyalt eseteit kivéve - hacsak az elsőfokú kivetés során a fél hiteltérdemlőleg magasabb jövedelmet nem igazol, 10.000 K-val veendő számba:

a) ha az a fél vallomása vagy a becslés szerint 10.000 K-nál kevesebb vagy semmi sem volt;

b) ha a fél vallomásadási kötelezettségének nem tett eleget, vagy vallomásában az 1913. évi, illetőleg az 1911-1913. évi, vagy a normális év jövedelmeinek számszerű adatait nem tüntette ki;

c) az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 3. és 4. pontjában említett külföldieknél, ha a jövedelemadókötelezettségük az 1913. évben, a törvény hatálybanléte esetében sem állott volna fenn. Ha azonban az idézett törvénycikk 1. §-ának 3. pontjában említett külföldi 1913. évi összjövedelmét a rendeleti úton megállapítandó módon igazolja, a jövedelemtöbblet megállapításánál ez a jövedelem veendő alapul.

A megelőző c) pontban foglalt rendelkezések szem előtt tartásával rendeleti úton szabályozandó a békeévek jövedelmének számbavétele az 1909. évi X. tc. 1. §-ának 2. pontjában említett külföldön lakó, valamint a békeévek alatt külföldön lakott, de az 1917. évtől kezdve már a magyar szent korona országainak területén lakó magyar állampolgároknál is.

VI. Ha a jövedelem erdő faállományának kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származik, az adóalapul veendő jövedelemtöbblet kiszámításánál a fél kérelmére a következők szerint kell eljárni:

1. Az összehasonlítás alapjául az a jövedelem szolgál, melyet az adóköteles fél az 1913. évben, illetőleg átlagosan az 1911-13. években fakihasználás, illetőleg feladás útján kataszteri holdanként elér, még pedig ezt annyiszor számítva, ahány kataszteri holdon a faállomány az 1917. évben, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikében ki volt használva, illetőleg el lett adva.

2. Ha az 1913. évben fakihasználás, illetőleg faeladás nem volt és így átlagos jövedelemszámításnak helye nincs, akkor az erdő jövedelemtöbbletének kiszámításánál az összehasonlítás alapjául szolgáló 1913. évi kataszteri holdankénti jövedelem az illető erdővel szomszédos legközelebbi hasonló korú, fanemű és állapotban levő erdőknél az 1913. évben elért jövedelemnek megfelelő tekintetbe vételével állapítandó meg.

3. Abban az esetben, amikor a fél az erdőt oly módon értékesítette, hogy csak az abban elszórtan vágásra érett fát adta el, míg ugyanazon területen a fiatalabb fák eladás tárgyát nem képezték, akkor a holdankénti jövedelem kiszámítása mellőzendő és csupán azt a különbözetet kell megállapítani, mely az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi években eladott famennyiség köbméterenkénti ára és az ugyanolyan minőségű fa 1913. évi köbméterenkénti ára között mutatkozik. Ennek a különbözetnek az 1917. hadi, illetőleg az ezt követő hadi évek mindegyikében eladott famennyiséggel történt szorzata adja az adóalapul veendő jövedelmet.

4. Abban az esetben, ha a fakihasználás, illetőleg a faeladás az alapul vett békeévben nagyobb jövedelmet igazol, mint az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek valamelyikében, az erdőgazdaság jövedelme a maga egészében, még pedig

a) a békeévi jövedelem az adózónak ugyanazon évi egyéb jövedelméhez, -

b) az illető hadiévi jövedelem pedig az adózónak ugyanazon évi egyéb jövedelméhez számítandó.

5. Ha az 1917. hadi évben, vagy az ezt követő hadi évek valamelyikében adóköteles jövedelem kizárólag erdő faállományának értékesítéséből származik, akkor ez a jövedelem - eltérőleg a jelen szakasz V. 3. pontjában foglalt rendelkezésektől - akkor is hadi nyereségadó alá esik, ha az e fajta jövedelem az 1913. évben, illetve az 1911-1913. évi átlagban 10.000 K-nál kisebb is volt.

6. Ha a hadi évek valamelyikében a fakihasználás bár okszerű, de oly mérvű, hogy a szóbanforgó erdő faállományának ily mérvű értékesítéséből befolyt összeg már nem jövedelemnek, hanem a vagyon értékesítésének tekintendő, az így befolyt összegnek a törvényszerű levonások után mutatkozó maradványából csak az a rész vehető a hadi nyereségadó megállapításának alapjául, amely a rendes vágásterületre eső jövedelemnek felel meg, s amely a befolyt és a törvényszerű levonások után mutatkozó összeg 10%-ánál kisebb nem lehet.

Rendes évi vágásterületnek szálerdőben az erdőbirtok 1/100-ad, sarj- és középerdőben 1/30-ad része tekintendő.

Ha kétely merül föl a tekintetben, hogy a fenti rendelkezések alkalmazásának van-e helye, erre nézve az Országos Erdészeti Egyesület, illetve Horvát-Szlavonországokban a pénzügyminiszter által a bánnal egyetértőleg kijelölt szakközeg szakvéleménye kérendő ki.

Azok a felek, akiknek az 1914-1916. években volt a fentieknek megfelelő fakihasználása, a terhükre az 1914-1916. évekre kivetett hadi nyereségadónak a jelen rendelkezések alapján való megfelelő helyesbítését kérhetik. A helyesbítés iránti kérelem legkésőbb 1918. év végéig nyujtandó be annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek területén a kivetett hadi nyereségadó elő lett írva.

VII. Ha az 1912. évi LIII. tc. 22. §-ának az 1916. évi XXVI. törvénycikkel érvényben tartott eseteiben a jövedelemadó szempontjából pótkivetésnek van helye, egyúttal - amennyiben a törvényes feltételek beállanak - a hadi nyereségadó is mindenkor megállapítandó.

VIII. Vallomást mindenki tartozik adni, akinek adóköteles jövedelme az 1917. hadi üzleti évben, illetőleg az ezt követő hadi évek valamelyikében a 13.000 K-t meghaladta.

A jövedelem megállapítására vonatkozó további részletes eljárást, a vallomások alakját, tartalmát, benyujtásuk határidejét s az egyéb szükséges intézkedéseket a pénzügyminiszter rendeletileg állapítja meg.

14. § Az 1916. évi XXIX. tc. 13. §-a helyébe lép:

1. Azok a nyereségek, amelyek már az 1916. évi XXIX. törvénycikkben, akár a jelen törvényben meghatározott hadi üzleti évek valamelyikéből származnak, de az illető évben az ügyfelekkel (társakkal és más hasonlókkal) szemben hátralékos elszámolás miatt vagy más okokból nem vétettek számba, 30 nappal annak az évnek a lejárata után, amelyben elszámoltattak, a hadi nyereségadó kivetési alapjába való utólagos bevonás végett bevallandók.

Ha ezek a nyereségek 1920. végéig el nem számoltattak, az illetékes pénzügyigazgatóságnál (adófelügyelőnél) legkésőbb 1921. március 31-éig külön kimutatandók. Ezeknek a hadi nyereségadó kivetési alapjába való bevonását a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) az adóköteles meghallgatása után elszámolásuk után is elrendelheti, ha az elszámolás további kitolásának nincs helytálló indoka. Az adóköteles kívánságára e tekintetben szakértők véleménye hallgatandó meg.

2. Ugyancsak legkésőbb 1921. évi március 31-éig elszámolás nyujtandó be az illetékes pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) az 1916. évi XXIX. tc. 4. § IV. és V. pontja (9. § tizenegyedik bekezdése), illetőleg a jelen törvény 13. §-ának IV. 5. pontja alapján adómentesen leírt és tartalékolt összegek mikénti felhasználására nézve. Amennyiben a leírt vagy tartalékolt összegek részben vagy egészben nem fordíttattak arra a célra, amelyre leírhatók vagy tartalékolhatók voltak, utólagosan bevonandók a hadi nyereségadó kivetési alapjába. Ha az elszámolás a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) ide vonatkozó felszólításának vételétől számított 30 nap alatt be nem nyujtatik, a leírt vagy a tartalékolt összegek egészben olyanoknak tekintendők, mintha nem fordíttattak volna arra a célra, amelyre leírhatók vagy tartalékolhatók voltak.

3. Az 1916. évre, illetőleg a jelen törvény 12. §-ának 5. pontja esetében az 1916/1917. gazdasági évre szóló hadi nyereségadó alapjához számítandók:

a) a fenti 1. pontban említett azok a nyereségek, melyek az 1914., 1915. és 1916. hadi üzleti évekből, illetőleg az 1916/1917. gazdasági évből származnak, de az említett évek végéig még el nem számoltattak;

b) a fenti 2. pontban említett azok az összegek, melyek az 1916. évi XXIX. tc. 4. §-ának IV. és V. pontja és 9. §-ának tizenegyedik bekezdése alapján az 1916. év végéig, illetőleg az 1916/1917. gazdasági év végéig adómentesen leirattak, vagy tartalékoltattak, amennyiben részben, vagy egészben nem fordíttattak arra a célra, amelyre leírhatók vagy tartalékolhatók voltak.

Az 1916. évre, illetőleg az 1916/1917. gazdasági évre már kivetett hadi nyereségadó az elszámolás után az 1916. évi XXIX. tc. rendelkezései szerint foganatosított pótkivetés utján megfelelőleg felemelendő.

4. A jelen szakasz 1. és 2. pontjában felsorolt azok a nyereségek, leírások és tartalékok, melyek az 1917. hadi évtől, illetőleg az 1917/1918. gazdasági évtől kezdve keletkeztek, az utolsó hadi nyereségadó kivetési alapjához számítandó és a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelőleg adóztatandók meg.

5. Az elszámolásra megállapított határidőket akár általánosságban, akár esetről-esetre a pénzügyminister a szükségesnek megfelelőleg meghosszabbíthatja.

15. § Az 1916. évi XXIX. törvénycikk 14. §-ának első bekezdése helyébe lép:

A hadi nyereségadó kivetésénél az adóalapból nem vonható le:

a) a hadi nyereségadó;

b) a vagyonadó és

c) a jövedelemadó.

Az egyenes adók kivetésénél - a jelen törvény 2. és 24. §-aiban tárgyalt esetek kivételével - a hadi nyereségadót az adóalapból levonni nem szabad.

16. § Az 1916. évi XXIX. tc. 15. §-ának helyébe lép:

Ha valamelyik hadi üzleti év veszteséggel zárult, ez az igazolt veszteség a következő év vagy évek hadi nyereségadójának megállapításánál levonandó, amennyiben ez a veszteség vagy annak egy része a hadi nyereségadó valamely előző évre való kivetésénél már levonás tárgyát nem képezte.

17. § Az 1916. évi XXIX. tc. 17. §-a a következőkkel egészíttetik ki:

1. Ha a vállalat kizárólag bányavállalat és bányái több pénzügyigazgatóság területén feküsznek, az összes érdekelt pénzügyigazgatóságoktól (adófelügyelőtől) beszerzendő vallomások és adatok alapján és az illetékes bányakapitányság közbenjöttével, a vállalat hadi nyereségadójára vonatkozó adókiszámítási javaslatot az a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) készíti el, amelynek területén a vállalat igazgatóságának székhelye van; az adónak megállapítása pedig szintén az igazgatóság székhelye szerint illetékes adókivető, illetőleg adófelszámolási bizottság hatáskörébe tartozik.

2. Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat részben bányaadó, részben pedig a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója alá tartozik, a hadi nyereségadónak kivetésére az a pénzügyigazgatóság (adófelügyelő) illetékes, mely az 1916. évi XXXIV. tc. rendelkezésének megfelelőleg a vállalat kereseti adóját megállapítja és a kivetés ellen irányuló jogorvoslati eljárás is az idézett törvénycikk határozmányainak megfelelőleg vehető igénybe.

3. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok hadi nyereségadójára, illetőleg a jelen szakasz 1. és 2. pontjaiban tárgyalt esetekre az 1909. évi VIII. tc. 31. §-a nem terjed ki.

III. FEJEZET

Egynémely adónem után fizetendő adópótlékról

18. § A földadó, a házosztályadó, a III. osztályú kereseti adó (ideértve az 1916. évi XXXIII. tc. 5. §-ában említett javadalmak után járó III. osztályú kereseti adót is), továbbá a bányaadó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adója, végül az 1883. évi VII. tc. szerint járó tőkekamat- és járadékadó kivételével kivetett egyéb tőkekamat- és járadékadó után 60%-os hadipótlék fizetendő.

Az alapadónál fennálló ideiglenes adómentesség, annak tartamáig, a hadipótlék fizetése alul is mentesít.

Hadipótlék kivetésének nincs helye:

1. az olyan házak után, amelyekben az összes adóköteles lakrészek száma kettőnél nem több;

2. a III. osztályú kereseti adónál:

a) a családtagok adótétele után;

b) ha az általános jövedelmi pótadó az 1883. évi XLVI. tc. 9. §-ának 3. a) pontja, illetőleg az 1886. évi XXXVII. tc. 5. §-ának 3. a) pontja szerint csak 10%-kal jár;

c) azon adótöbblet után, mellyel a félnek III. oszt. kereseti adója az 1916. évi jogerős megállapítással szemben az 1916. évi XXXIII. tc. 2. és 3. §-aiban szabályozott eljárás során jogerősen felemeltetett;

3. a tőkekamat- és járadékadónál a katonatiszteknek és katonai hivataloknak adóköteles házassági óvadéka után;

4. azoknak a helyi érdekű vasutaknak kereseti adója után, amelyeknek az alapszabályok értelmében felosztásra kerülő bevételei nem voltak elegendők arra, hogy elsőbbségi részvényeiknek alapszabályszerűleg biztosított osztalékát fizethessék.

A földadónál az 1881. évi XLII. tc. 7. §-a szerint járó adóvisszatérítések a hadipótlékot nem érintik.

19. § A hadipótlék az alapadóval egyszerre, egyazon lajstormban és az alapadó kivetésére illetékes közegek által az alapadóra érvényben álló törvényes határozmányok szerint veendő ki.

Az alapadónak bármely címen történő felemelése, leszállítása vagy törlése esetén a hadipótlék is hivatalból megfelelőleg helyesbítendő vagy törlendő. Egyéb esetekben elsőfokon a kir. pénzügyigazgatóság (adófelügyelő), másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága jár el, amelynek határozata ellen a m. kir. közigazgatási birósághoz intézhető a panasz.

A hadipótlék könyvelését, esedékességét, beszedését, behajtását, biztosítását és elévülését, a mindezekkel kapcsolatos egyéb kérdésekkel egyetemben a megfelelő alapadóra érvényben álló törvényes határozmányok szabályozzák. Az 1909. évi XI. tc. VIII. és IX. fejezetében foglalt és az alapadóra vonatkozó rendelkezések, az 1912. évi LIII. tc. 35-38. §-aiban foglalt módosításokkal, a megfelelő alapadóra vonatkozó hadipótlékra is kiterjednek.

20. § A hadipótlékot a II. osztályú kereseti adó és a hadmentességi díj kivetésénél az adóalaphoz nem számítandó.

21. § A hadipótlék után semmiféle más állami vagy helyhatósági adó, illetőleg pótadó ki nem vethető.

22. § A hadipótlék a legtöbb adót fizetőkről az 1872. évi XXXVI., az 1886. évi XXI. és XXII. törvénycikkek rendelkezéseihez képest készítendő névjegyzékek összeállításánál állami egyenes adóként számításba nem veendő.

IV. FEJEZET

Vegyes intézkedések

23. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy új adókivetést rendelhessen el azokban az esetekben, midőn megállapíttatik, hogy a félnek vagy az egy adóalanyt alkotó közös háztartásnak adóköteles jövedelme, illetőleg adóköteles vagyonának értéke, vagy jövedelemtöbblete a jövedelemadóról, illetőleg a vagyonadóról vagy a hadi nyereségadóról szóló törvényes rendelkezések ellenére

a) egészben vagy részben több helyen lett megadóztatva:

b) csak részben lett megadóztatva és a fél ellen az 1909. évi X. tc. 71. §-a, illetőleg az 1916. évi XXXII. tc. 32. §-a, vagy az 1916. évi XXIX. tc. 26. §-a szerint jövedéki büntető eljárás megindításának helye nincs.

Ezekben az esetekben a fél és pedig legkésőbb a helytelen kivetés évének lejártától számított harmadik év végéig végzésileg megfelelőleg értesítendő és záros határidő alatt - a jogkövetkezmények terhe mellett - új vallomás beadására hívandó fel.

A jelen szakasz a) pontja esetében a fél is kérheti és pedig legkésőbb a helytelen kivetés évének lejártától számított harmadik év végéig az új adókivetést.

Az új adókivetés a fél kérelmének beérkezésétől, illetőleg a végzésileg neki kézbesített értesítés kézhezvételétől számított két év alatt foganatosítandó. Az új adókivetéssel egyidejűleg a helytelenül kivetett megfelelő adó is törlendő.

A jelen szakasz b) pontja alapján nincs helye új adókivetésnek, amikor olyan jövedelemről van szó, mely önkezelt földbirtoknak már megadóztatott jövedelméből, - továbbá a saját (haszonélvezett) házban bírt lakásoknak már megadóztatott haszonértékéből, - végre az adóköteles fél által folytatott valamely haszonhajtó foglalkozásnak már megadóztatott jövedelméből származik, akkor sem, ha a jogerős adóztatás során megállapított ez a jövedelem a valóságnál kisebb is.

24. § Azok az összegek, amelyeket a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok az 1916. évre és a következő évekre kivetett hadi nyereségadó címén tényleg befizettek vagy tartalékoltak, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának kivetése szempontjából az adóköteles jövedelemből levonhatók.

Ennek a levonásnak a hadi nyereségadó kivetése szempontjából nincs helye.

Ha az utólagos befizetés a tartalékolt összegnél nagyobb vagy kisebb, a különbözetre nézve a jelen törvény 14. §-ának rendelkezései nyernek alkalmazást.

25. § A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójának és hadi nyereségadójának megállapításánál, a kizárólag hadijótékonysági célokra igazoltan adott önkéntes adományok (ajándékok), mint adómentes összegek az adóköteles jövedelemből levonhatók. Az adót azonban ezen adómentes és az egyébként adóköteles jövedelem együttes összege alapján kell megállapítani, de abból csakis az egyébként adóköteles jövedelemre eső rész írható elő.

26. § Az 1916. évi XXXIV. tc. 5. §-a a következőkkel egészíttetik ki:

Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, melyek 1917. január elseje után a részvény- vagy üzletrésztőkét felemelték, a felemelést követő három adóéven át az alkalmazandó adókulcs akként állapítandó meg, hogy az új részvények vagy üzletrészek ellenében befizetett vagy a vállalat saját tőkéjét nem képező vagyonelemekből a tőkefelemelésre való befizetés címén a részvényesek vagy üzletrészesek javára elszámolt összegek a vállalat saját tőkéjéből, az új részvények vagy üzletrészek 6%-a pedig az üzleti nyereségből levonandó. Az ennek megtörténte után mutatkozó évi üzleti nyereségre kell az adókulcsot alkalmazni, mely az újonnan kibocsátott részvények (üzletrészek) fejében befizetett, vagy elszámolt összeg levonása után maradó saját tőkének megfelel. A nyereségnek az a része, amely az újonnan kibocsátott részvények (üzletrészek) fejében befizetett vagy elszámolt összegnek 6%-ára esik, az 1916. évi XXXIV. tc. 5. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg külön 10, illetőleg 12%-os adókulcs szerint adóztatandó meg.

A jelen szakaszban foglalt rendelkezések az 1916. évi XXXIV. tc. 5. §-ának f) pontjában említett szövetkezetekre nem vonatkoznak.

27. § Az 1875. évi XXIX. tc. 2. §-a szerint a kereseti adó I. osztályának a)-d) pontjaiban említettekre - az 1883. évi X. tc. alapján adómentes napszámosok kivételével - kivetett I. osztályú kereseti adó 1918. évi január hó 1-től kezdve megszűnik állami adó lenni és a községek (városok) háztartásai javára engedtetik át.

A kivetésre, a jogorvoslati eljárásra, az adók kezelésére és az elévülésre továbbra is a fennálló törvényes határozatok érvényesek.

Azok a törvényes rendelkezések, amelyek szerint a jelen szakasz első bekezdésében említett I. osztályú kereseti adó után a vármegyei törvényhatóságok adópótlékokat vethetnek ki, hatályukat vesztik; ellenben a községek (városok) részéről ez a jog továbbra is gyakorolható.

28. § Bérlet és haszonbérlet esetében, ha a bérletre vagy haszonbérletre vonatkozó szerződés a jelen törvény életbelépte előtt jött létre, a megfelelő hadipótlékot a tulajdonos (haszonélvező) és a bérlő, illetőleg haszonbérlő közötti viszonyban a bérlő, illetőleg a haszonbérlő viseli; ehhez képest a szerződésileg kikötött bér vagy haszonbér összege a megfelelő hadipótlék összegével emelkedik. A feleknek ezzel ellenkező megállapítása semmis.

Horvát-Szlavonországokban az előbbi bekezdésben foglalt rendelkezések helyett az ottani önkormányzat körében alkotandó megfelelő jogszabályok irányadók.

29. § Az 1909. évi X. tc. 12. § 7. pontjában említett adóssági kamatok és egyéb magánjogi címen alapuló terhek, továbbá a jelen törvény 2. §-ában levonhatók gyanánt felsorolt köztartozások és önkéntes adományok az 1909. évi X. tc. 23. §-nak esetében a föld- és házbirtokból eredő jövedelemnek nem az egyszeres, hanem a háromszorosan számított összegéből vonandók le.

30. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy amennyiben a viszonyok követelik, az 1918. évre rendeleti úton a következő határozatok szerint intézkedhessék:

1. Az 1918. évre a jövedelemadó és vagyonadó csak azokra nézve vetendő ki újból:

a) akik 1917-re ezekkel az adókkal nem voltak megróva, de egyébként adókötelesek;

b) akik 1917-re 100,000 K vagy ezt meghaladó jövedelem, illetve két millió korona vagy ezt meghaladó vagyon után lettek megadóztatva;

c) akik annál a pénzügyigazgatóságnál, amelynek kerületében az 1917. évre jövedelem-, illetve a vagyonadóval meg lettek róva, legkésőbb 1918. évi július hó 31-ig benyujtott, illetve postára adott kérvényben, melyhez a jövedelem- és vagyonadóra s az esetleges hadi nyereségadóra vonatkozó szabályszerű vallomás csatolva van, adóiknak helyesbítését kérik;

d) akiket az a pénzügyigazgatóság, amelynek kerületében az 1917. évre jövedelem-, illetve vagyonadóval meg lettek róva, legkésőbb egy hónappal azelőtt, mielőtt a jövedelem- és vagyonadónak az 1918. évre szóló kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság abban a kerületben, amelyben a fél az 1917. évre ezekkel az adókkal meg lett adóztatva, működését megkezdi, postára adott értesítésben, melyben a fél felszólítandó, hogy szabályszerű vallomását legkésőbb egy hónap alatt nyujtsa be, értesítés arról, hogy adójuk újból fog megállapíttatni.

Amennyiben a fentiek alapján új adókivetésnek van helye, mindenkor úgy a jövedelem-, mint a vagyonadó újból állapítandó meg. Az adót az 1918. évre a jelen törvény 3. és 8. §-aiban megállapított adótételek és a jelen törvény 1., 5., 6., 7. és 9. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazásával, egyébként azonban a jelen törvény életbelépte előtt érvényes törvényes rendelkezések értelmében kell megállapítani, tehát a 3. § 2. és 3. pontjai nem alkalmazhatók, a 8. § utolsó bekezdésének rendelkezései helyett pedig az 1916. évi XXXII. tc. 18. §-ának harmadik és negyedik bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Ehhez képest az 1918. évi adókivetés során a vagyonadó az 50,000 K-án aluli vagyon után nem vethető ki, de az 1919. évi adókivetés során arra, akire 50,000 K-át meg nem haladó értékű vagyon után a vagyonadó kivettetik, amennyiben már az 1918. évi augusztus 31-én tulajdonosa vagy haszonélvezője volt az adóköteles vagyonnak, a vagyonadó visszahatólag az 1918. évre is, tehát kétszeres összeggel vetendő ki.

2. Azok, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmében az 1918. évre újból nem állapítandó meg, az 1918. évre a jövedelem- és vagyonadót az 1917. évre megállapított összegben tartoznak fizetni. Ezekre nézve az 1917. évi netáni jövedelemtöbblet után az 1918. évre fizetendő hadinyereségadó egyébként a jelent törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vetendő ki azzal az eltéréssel, hogy a jelen törvény 13. §-ának IV. 2. pontja értelmében számbaveendő 1917. évi jövedelem gyanánt a jövedelemadó 1917. évre szóló kivetésének alapjául jogerősen megállapított jövedelem veendő.

Azokra nézve, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmében az 1918. évre újból megállapítandó, amennyiben a hadi nyereségadó kivetésének is van helye, egyidejűleg - a jelen törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően - az 1918. évre a hadi nyereségadó is kivetendő.

31. § E törvény 1918. évi január elsejétől kezdődő hatállyal kihirdetése napján lép életbe.

A jelen törvény 1. §-ában felsorolt jogi személyek az 1915., 1916. és 1917. évekre jövedelemadót, az 1917. évtől kezdődőleg pedig vagyonadót is kötelesek fizetni.

Ezek a visszahatólagos adóztatások az illető években hatályban volt törvények rendelkezéseinek megfelelőleg foganatosítandók.

A hadi nyereségadót illetőleg az 1914., 1915. és 1916. hadi évekre szóló és az 1916. évi XXIX. tc. rendelkezéseinek megfelelőleg foganatosítandó visszahatólagos adóztatások eseteiben:

a) az 1. §-ban említett jogi személyek mind adókötelesek;

b) a 13. § V. pontjában foglalt rendelkezéseket pedig általában alkalmazni kell.

32. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az egyenesadókivető-bizottságok és adófelszólamlási bizottságok elnökeinek és tagjainak, valamint az értékmeghatározó bizottságok tagjainak járó napidíjakat rendeleti úton szabályozhassa.

33. § E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bízatik meg.


  Vissza az oldal tetejére