A független és önálló Magyar Népköztársaság kikiáltásának emlékére kegyelemben részesülnek a polgári büntető bíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények tekintetében a jelen néptörvény rendelkezései alá eső egyének.
1. § Kegyelemből elengedtetik minden oly szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, amelyet polgári büntetőbíróság - az 1918. évi november hó 16. napját megelőzően elkövetett politikai természetű bűncselekmény miatt, (2. §) - állapított meg.
Kegyelemből elengedtetik az előbb bekezdésben megjelölt politikai természetű bűncselekmények bűnvádi úton való üldözése is.
2. § A jelen néptörvény 1. §-a szempontjából politikai természetű bűncselekmények:
az 1878:V. törvénycikk (Btk.) Második Részének I-IV. és VI. fejezetében meghatározott felségsértés, a király, a királyi ház tagjainak bántalmazása és megsértése, a hűtlenség, a lázadás, az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás;
a Btk. 447. §-ába ütköző fogolyszöktetés, amennyiben hadifogoly megszöktetésével volt elkövetve;
a Btk. 455. és 456. §-ában meghatározott kémkedés;
1890:XXI. törvénycikkben meghatározott katonai behívási parancs iránt engedetlenségre csábítás;
az 1912:LXII. tc. 20. §-ában meghatározott, a munkabér felemelése vagy leszállítása végett elkövetett bűncselekmények;
az 1913:XXIII. törvénycikkben meghatározott, a polgárok választójoga ellen elkövetett bűncselekmények;
az 1913:XXXIV. törvénycikkben meghatározott királysértés és a királyság intézménye ellen elkövetett bűncselekmények;
a sajtóról szóló 1914: XIV. törvénycikkben meghatározott bűncselekmények;
az 1912:XXX. törvénycikkben meghatározott véderő elleni bűncselekmény akkor is, ha a cselekmény az 1915:XIX. tc. 11. §-a szerint minősül.
3. § Kegyelemből elengedtetik minden olyan szabadságvesztésbüntetés végrehajtása amelyet polgári büntetőbíróság a Btk. Második részének V. vagy VII. fejezetében meghatározott, vagy a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914:XL. törvénycikkben meghatározott bűncselekmény miatt állapított meg, ha a cselekményt az 1918. évi október hó 31-ik napját megelőzően politikai természetű okból követték el.
Kegyelemből elengedtetik az előbbi bekezdésben megjelölt politikai természetű bűncselekmények bűnvád úton való üldözése is.
4. § A jelen néptörvény 1-3. §-ai alá eső kegyelem nem terjed ki azokra a bűncselekményekre, amelyek miatt a független magyar felelős ministérium alakításáról szóló 1848:III. törvénycikk 32. §-a szerint van felelősségrevonásnak helye.
5. § Kegyelemből elengedtetik minden oly szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, amelyet polgári büntetőbíróság - az 1918. évi október hó 31. napja előtt gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt - állapított meg.
Kegyelemből elengedtetik az előbbi bekezdésben megjelölt bűncselekmények bűnvádi úton való üldözése is.
6. § Kegyelemből elengedtetik az oly elítélteknek, akik sem az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmény elkövetése előtt, sem annak utána büntettet vagy szándékos vétséget nem követtek el, - a jelen § utolsó bekezdésében foglalt esetet kivéve - az oly szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, amelyet a polgári büntető bíróság jogerős ítélettel:
1. hat hónapot meg nem haladó tartamban - az 1918. évi október hó 31. napja előtt elkövetett bűncselekményért - állapított meg:
2. hat hónapnál hosszabb, de két évet meg nem haladó tartamban - az 1918. évi október hó 31. napját legalább két évvel megelőzően elkövetett bűncselekményért - állapított meg, feltéve, hogy a büntetés végrehajtása akár hivatalból, akár kérelemre el van halasztva vagy félbe van szakítva:
3. tíz évet meg nem haladó tartamban - az 1918. évi október hó 31. napját legalább két évvel megelőzően elkövetett bűncselekményért - állapított meg, feltéve, hogy az elítélt büntetésének legalább kétharmad részét kiállotta, vagy büntetésének hátralevő része két évet meg nem halad és mindkét esetben az igazságügyminister megállapítja, hogy az elítélt a közrendre és a közbiztonságra nem veszélyes.
A jelen 2. § 2. és 3. pontja alapján nyert kegyelem hatályát veszti és a büntetést vagy ki nem töltött részét végre kell hajtani, ha a szabadlábon levő elítélt a jelen néptörvény kihirdetésének napjától, a büntetését töltő elítélt pedig szabadlábra helyezése napjától kezdve addig az időpontig, amíg a büntetés ideje letelik, bűntette vagy oly szándékos vétséget követ el, amelyre a törvény szabadságvesztésbüntetést állapít meg.
Kegyelemből elengedtetik a jelen § 1. és 2. pontjában megjelölt bűncselekmények bűnvádi uton való üldözése is abban az esetben, ha a bíróság még nem jogerős ítélettel hat hónapot, illetőleg két évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapított meg és azt ítélet ellen perorvoslatot csak a vádlott javára használtak vagy a terhére használt perorvoslatot utólag visszavonták.
A jelen § alapján nem részesülnek kegyelemben azok, akik gyilkosság, pénzhamisítás, hamis vád, hamis tanuzás, hamis eskü, rablás, üzletszerű lopás, üzletszerű orgazdaság, kerítés bűntette, vagy az 1915:XIX. tc. 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 9. vagy 10. §-ainak bármelyike alá eső bűntett miatt, közveszélyes munkakerülés vagy uzsora vétsége, vagy az árdrágító visszaélésekről szóló 1916:IX. törvénycikkben meghatározott bűntett vagy vétség miatt ítéltettek el, valamint közhivatalnokok oly bűncselekményekért, amelyeket a hadisegélyezés vagy a katonai szolgálat alól való felmentés körül követtek el.
7. § Kegyelemből elengedtetik minden oly szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, amelyet polgári büntető bróság az ellenséges orosz hadseregnek az 1914. év őszén az ország északkeleti részeibe történt betörését követő időben, vagy az ellenséges román hadseregnek az 1916. év őszén az ország erdélyi részeibe történt betörése idején az ellenség által megszállott vagy veszélyeztetett területen vagyon ellen elkövetett bűncselekmény miatt állapított meg. Ez a kegyelem azokra is kiterjed, akik a jelen §-ban körülírt bűncselekményekért korábban már részleges kegyelmet nyertek.
Kegyelemből elengedtetik az előbbi bekezdésben megjelölt bűncselekmények bűnvádi úton való üldözése is.
8. § Kegyelemből elengedtetik - tekintet nélkül a 6. § utolsó bekezdésében foglalt korlátozásra - az oly szabadságvesztésbüntetés végrehajtása, amelyet polgári büntető bíróság az 1918. évi november hó 16. napjáig jogerőre emelkedett ítélettel oly egyén ellen, aki a háború ideje alatt katonai szolgálatot teljesített, katonai szolgálatra történt bevonulása előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapított meg, ha a kiszabott büntetés tartama:
1. egy évet és
2. ha az elítélt a harctéren is teljesített katonai szolgálatot, két évet,
3. ha pedig az elítélt katonai szolgálata következtében rokkanttá vált és mint ilyen rokkantsági illetményben részesül, három évet meg nem halad.
Kegyelemből elengedtetik az előbbi bekezdésben megjelölt bűncselekmények bűnvádi úton való üldözése is abban az esetben, ha a bűncselekményre a törvény három évnél, az előbbi bekezdés 2. és 3. pontja alá eső esetben pedig öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztésbüntetést állapít meg, kivéve, ha bármelyik esetben az igazságügyminister az elítélt közveszélyességét megállapítja. Az igazságügyminister a közveszélyességet megállapító korábbi határozatot indokolt esetben kérelemre megváltoztathatja.
9. § A jelen néptörvényben gyakorolt kegyelem nem terjed ki a jövedéki kihágási ügyekre.
10. § A jelen néptörvényben gyakorolt kegyelem nem terjed ki az elkobzott tárgyak visszaadására, a bűnügyi költségek viselésének és a sértett féllel szemben fennálló kártérítési kötelezettségnek elengedésére.
11. § Szabadságvesztésbüntetés végrehajtásánalk elengedése esetében a főbüntetéssel együtt a mellékbüntetések is elengedtetnek, kivéve a pénzbüntetés és az országból való kiutasítás mellékbüntetését.
A pénzbüntetés akár fő-, akár mellékbüntetésként szabatott ki, csak abban az esetben engedtetik el, ha behajthatatlanság folytán szabadságvesztésbüntetésre kellene átválgoztatni (Btk. 53. §), vagy ha azt politikai természetű bűncselekmény miatt vagy oly katonai egyén ellen állapították meg, aki egyébként a jelen elhatározás szerint mind a kiszabott büntetés végrehajtása, mind az elkövetett cselekmény bűnvádi úton való üldözése tekintetében kegyelem alá esik.
12. § A bűncselekmények halmazata esetében az elítélt akkor részesül kegyelemben, ha az összbüntetésként megállapított büntetés tartama nem haladja meg a jelen néptörvényben megállapított korlátokat és az elítélés alapjául szolgáló bűncselekmények között nincsen olyan bűncselekmény, amely az elítéltet a kegyelemből a jelen törvény értelmében kizárja.
Ha azonban az összbüntetés alapjául szolgált bűncselekmények egyike az 1-3. §-ok értelmében kegyelem alá eső politikai bűncselekmény és az elítélt a jelen néptörvény értelmében az egész összbüntetés végrehajtása tekintetében nem részesül kegyelemben, az iratokat az összbüntetésnek a politikai bűncselekményekre tekintettel szükséges mérséklése végett az igazságügyministerhez kell felterjeszteni.
Ha a halmazatban álló bűncselekmények miatt a bűnvádi eljárás még megindítva vagy jogerősen befejezve nem lett, a halmazatban álló mindegyik bűncselekmény tekintetében külön kell megállapítani, hogy arra nézve a terhelt a jelen néptörvény értelmében kegyelemben részesül-e vagy sem és azon cselekmény tekintetében, amely kegyelem alá esik, az eljárást mellőzni kell vagy meg kell szüntetni.
13. § Ha valaki oly szabadságvesztésbüntetést állott volna ki, vagy oly pénzbüntetést fizetett volna le, amelyet a jelen néptörvénnyel elengedettnek kell tekinteni, a kiállott szabadságvesztésbüntetésért kártalanítást vagy a lefizetett pénzbüntetés visszafizetését követelni nem lehet.
14. § A jelen néptörvény nem zárja ki azt, hogy kegyelemért folyamodhassanak és különös méltánylást érdemlő körülmények esetében kegyelemben részesíthetők legyenek olyan egyének is, akik nem esnek a jelen néptörvény alá. Az ilyen kérvényeket az igazságügyministerhez kell felterjeszteni.
15. § Ez a néptörvény kihirdetésének napján lép életbe és azt az igazságügyminister hajtja végre.
