1919. évi XXVI. néptörvény

a nemzetgyűlési, valamint a törvényhatósági és a községi választójogosultság igazolására szolgáló igazolványokról * 

1. § Az alább felsorolt városokban (községekben) a nemzetgyűlési, valamint a törvényhatósági és községi választójogosultságnak a választás alkalmával való igazolására e törvény értelmében szavazóigazolványokat kell kiállítani.

Szavazóigazolványokat kell kiállítani:

Budapestben;

a törvényhatósági joggal felruházott városokban: Arad, Baja, Debrecen, Fiume, Győr, Hódmező-Vásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Maros-Vásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Pancsova, Pécs, Pozsony, Selmec- és Bélabánya, Sopron, Szabadka, Szatmár-Németi, Szeged, Székesfehérvár, Temesvár, Ujvidék, Versec, Zombor; továbbá

a következő rendezett tanácsú városokban: Békéscsaba, Brassó, Cegléd, Eger, Eperjes, Érsekujvár, Esztergom, Gyöngyös, Gyula, Hajduböszörmény, Hajdunánás, Hajduszoboszló, Jászberény, Kaposvár, Karcag, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Lugos, Makó, Máramarossziget, Mezőtúr, Munkács, Nagybecskerek, Nagykanizsa, Nagykároly, Nagykikina, Nagykőrös, Nagyszeben, Nagyszombat, Nyíregyháza, Nyitra, Pápa, Sátoraljaujhely, Szekszárd, Szentes, Szolnok, Szombathely, Ujpest, Ungvár, Vác, Veszprém, Zenta; végül

a következő nagyközségekben: Békés, Csongrád, Diósgyőr, Erzsébetfalva, Kispest, Mohács, Óbecse, Orosháza, Rákospalota, Szarvas, Törökszentmiklós.

2. § A szavazóigazolványokat a 3. § értelmében kijelölt bizalmiegyének ellenőrzésével az összeírási biztosok állítják ki.

Az összeírási biztosokat Budapestre a belügyminister, az 1. §-ban felsorolt többi városra (községre) a főispáni teendők ellátásával megbízott illetékes kormánybiztos (a főispán) nevezi ki a szükséges számban.

Az egyes összeírási biztosok működési körét Budapesten a belügyminister, más városokban (községekben) a kormánybiztos (a főispán) állapítja meg.

Az összeírási biztosok működésük megkezdése előtt a következő esküt (fogadalmat) kötelesek a város polgármestere (járási főszolgabíró) előtt letenni:

„Esküszöm (ünnepélyesen fogadom), hogy a szavazóigazolványok kiállításánál híven, részrehajlás nélkül, pártatlanul fogok eljárni. Isten engem, úgy segéljen.” (Fogadalom esetében az utolsó mondat elmarad.)

Az eskü (fogadalom) letételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

3. § Az összeírási biztos működéséhez esetleg szükséges segédmunkaerőket a város (község) köteles rendelkezésre bocsátani.

Az összeírási biztos mellé bizalmiegyént jelölhet ki bármely országos pártnak helyi szervezete, továbbá az illető összeírási biztos működési területén lakó vagy tartózkodó legalább száz oly egyén, akinek kétségtelenül van választójoga.

A bizalmiegyént írásbeli nyilatkozatban kell kijelölni. A nyilatkozatot a helyi pártszervezet vezetőségének, illetőleg a bizalmiegyént kijelölő legalább száz választónak alá kell írnia.

Az utóbbi esetben minden aláírás mellett fel kell tüntetni a választó korát, foglalkozását és lakását.

Ha a bizalmiegyént nem pártszervezet jelöli ki, a nyilatkozatot legalább három olyan választónak kell az összeírási biztosnak átnyujtani, akiket az összeírási biztos személyesen ismer, vagy akik személyazonosságukat előte igazolják.

Az összeírási biztos a bizalmiegyén kijelölésének tudomásulvételét csak akkor tagadhatja meg, ha a kijelölés nem történt a jelen § rendelkezéseinek megfelelő módon.

A bizalmiegyén akadályoztatása esetére helyettest is lehet kijelölni ugyanolyan módon, mint a bizalmiegyént.

4. § Azok, akik az összeírási biztosnak oly kijelölő nyilatkozatot (3. §) nyujtanak át, amely nem valódi aláírást tartalmaz, vagy kötött nevet tüntet fel aláírásként, vagy amely az aláíróknak a 3. § harmadik bekezdésében meghatározott lényeges személyi adata tekintetében hamis adatokat foglal magában, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével büntetendők.

Ugyanígy büntetendő az is, aki a kijelölő nyilatkozatában aláírást hamisít, vagy költött nevet tüntet fel aláírásként, végül az, aki a kijelölő nyilatkozatba valamely aláírónak a 3. § harmadik bekezdésében meghatározott lényeges személyi adataira nézve valótlanságot vezet be.

Aki az első bekezdésben meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

5. § A szavazóigazolványok kiállítása végett a választónak bejelentést kell tennie az összeírási biztoshoz.

Be kell jelenteni azokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a bejelentést tevőnek van-e nemzetgyűlési, továbbá törvényhatósági és községi választójoga.

Nemzetgyűlési választójoga van:

1. minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét betöltötte és legalább hat év óta magyar állampolgár;

2. minden nőnek, aki életének huszonnegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud. (1918:I. néptörvény 1. §-a.)

Törvényhatósági és községi választójoga van;

1. minden férfinak, aki életének huszonegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár és legalább féléve ugyanazon községben lakik vagy ott lakása van;

2. minden nőnek, aki életének huszonegyedik évét betöltötte, legalább hat év óta magyar állampolgár, bármely hazai élőnyelven írni-olvasni tud és legalább fél év óta ugyanabban a községben lakik, vagy ott lakása van. (1918:I. néptörvény 7. §-a.)

A nemzetgyűlési, valamint a törvényhatósági és a községi választójogból ki van zárva és ezért szavazóigazolványt nem kaphat:

1. aki politikai jogának gyakorlásától fel van függesztve;

2. aki közsegélyből él;

3. aki gondnokság vagy csőd alatt áll, vagy akinek kiskorúsága meg van hosszabbítva;

4. aki üzleténél vagy foglalkozásánál fogva erkölcsrendészeti ellenőrzés alatt áll. 1918:I. néptörvény 3. és 7. §-a.)

6. § A bejelentés céljára bejelentőlapok szolgálnak.

A bejelentőlapokat, valamint az azok egybegyűjtésére szolgáló íveket (gyűjtőíveket) a belügyminister állíttatja elő és bocsátja a polgármester (községi elöljáróság) útján az összeírási biztosok rendelkezésére.

A bejelentőlapoknak és a gyűjtőíveknek az összeírási biztostól való átvételéről, valamint azoknak a ház lakói között való kiosztásáról a háztulajdonosok (házbérlők) vagy megbízottaik kötelesek gondoskodni.

A város polgármestere (a községi elöljáróság) fogja megállapítani és a helyben szokásos módon közzétenni, hogy mely időpontban és hol kötelesek a háztulajdonosok (házbérlők) vagy ezek megbízottai a bejelentőlapok és a gyűjtőívek átvétele végett megjelenni.

A bejelentőlapot pontosan kell kitölteni és azt a bejelentést tevő sajátkezűleg köteles kiállítani és aláírni. Az írni-olvasni nem tudók helyett a bejelentést más is kiállíthatja. Ebben az esetben a bejelentést kiállító egyén a bejelentőlapot az ott megjelölt helyen aláírni köteles.

7. § Azokban a házakban, amelyekben kettőnél több lakás van, a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottjának felhívására a ház lakói kötelesek a bejelentőlapok pontos kitöltésének és beszolgáltatásának ellenőrzésére bizalmi egyént választani. Azokban a házakban, amelyekben ötnél több lakás van, annyi bizalmiegyént kell választani, hogy egy-egy bizalmiegyénre legfeljebb öt lakás essék.

Azokban a házakban, amelyekben csak egy vagy két lakás van, az egymáshoz közelfekvő (szomszédos) házak lakói a választási biztos által megállapítandó csoportonkint együtt választanak bizalmiegyént. A csoportokat úgy kell megalakítani, hogy egy-egy csoportba legfeljebb öt ház legyen.

A kitöltött bejelentőlapokat a választott bizalmiegyéneknek kell átadni. E bizalmiegyének kötelesek a bejelentőlapokon bevallott adatok valóságát ellenőrizni és kétség esetében a bejelentést tevőt felhívni arra, hogy a bevallott adat valóságát előttük megfelelő módon igazolja.

Ha a bejelentőlapon bevallott adatok valósága ellen kétség nem merült fel, vagy azok valóságát a bejelentést tevő igazolta, a kitöltést ellenőrző bizalmiegyén köteles a bejelentőlapot láttamozni, ellenkező esetben pedig köteles a bevallott adatokra vonatkozó észrevételét a bejelentőlapon megtenni.

8. § A bizalmiegyének által átvizsgált bejelentőlapoknak az összeírási biztoshoz való juttatásáról a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja köteles gondoskodni. A kitöltött bejelentőlapok beszolgáltatása gyűjtőív mellett történik, amelybe a választott bizalmiegyének mindazoknak a nevét kötelesek bevezetni, akik bejelentést állítottak ki.

A bejelentőlapoknak hiánytalan beszolgáltatását a választott bizalmiegyének ellenőrizhetik.

Azt, hogy a kitöltött bejelentőlapokat mely időpontban és hol kell átadni, az összeírási biztos állapítja meg.

A kitöltött bejelentőlapokkal együtt vissza kell szolgáltatni a fel nem használt, valamint a használhatatlanná vált bejelentőlapokat is.

9. § Ha az összeírási biztosnak a bejelentőlapon bevallott valamely adat valósága tekintetében kétsége van, a bejelentést tevőt az illető adat igazolására felhívhatja és a szavazóigazolvány kiállítását az igazolás megtörténtétől teheti függővé.

Azokban a városokban (községekben), amelyekben a közélelmezés ügyének intézése végett működő hivatalok (tisztázottságok, élelmezési bizottságok stb.) az illető városban (községben) lakó egyéneket név és kor szerint nyilvántartják, az összeírási biztos a bejelentőlapokon bevallott adatok valóságát a hivataloknál rendelkezésre álló adatok alapján is köteles ellenőrizni. Az említett hivatalok személyzete az összeírási biztost úgy e munkálatban, valamint általában a szavazóigazolványok kiállítása körül felmerülő egyéb tennivalókban támogatni köteles.

10. § Az összeírási biztos a bejelentőlapon bevallott adatokat átvizsgálja és jogosult részére a szavazóigazolványt a bejelentőlapon kiállítja.

A szavazóigazolvány vagy csupán a nemzetgyűlési választójog igazolására, vagy pedig mind a nemzetgyűlési, mind a törvényhatósági és községi választójog igazolására állíttatik ki.

A nemzetgyűlési választójog igazolására szavazóigazolványt csak annak részére szabad kiállítani, aki az 1918:I. néptörvénynek a jelen törvény 5. §-ában idézett rendelkezései értelmében nemzetgyűlési választójoggal bír és a választójogból nincs kizárva.

Mind a nemzetgyűlési, mind a törvényhatósági és községi választójog igazolására szavazóigazolványt csak annak a részére szabad kiállítani, aki az 1918:I. néptörvénynek a jelen törvény 5. §-ában idézett rendelkezései értelmében a nemzetgyűlési választójogon felül törvényhatósági és községi választójoggal is bír és a választójogból nincs kizárva.

Az összeírási biztos csupán annak a választójogosultnak a részére állíthat ki szavazóigazolványt, aki az ő működési területén lakik, vagy ott lakása van.

Az összeírási biztos a szavazóigazolvány kiállítását a gyűjtőív megfelelő rovatába feljegyzi.

A szavazóigazolványokat a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja köteles az összeírási biztostól az általa kijelölt időpontban átvenni és az illető házban lakó választókhoz eljuttatni.

Az összeírási biztos a szavazóigazolványok átadása alkalmával a gyüjtőívet is visszaadja a háztulajdonosnak (házbérlőnek) vagy megbízottjának.

A választók a szavazóigazolvány átvételét a gyüjtőív megfelelő rovatában aláírásukkal kötelesek elismerni. Ennek megtörténte után a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja köteles a gyüjtőívet az összeírási biztoshoz visszajuttatni. Az összeírási biztos a gyűjtőíveket megőrzés végett a város polgármesterének (a járási főszolgabírónak) adja át.

A szavazóigazolványok kiállítását és a választók között való szétosztását legkésőbb az összeírási biztos kinevezésétől számított 15 nap alatt mindenütt be kell fejezni.

11. § A város (község) külterületére nézve az összeírási biztos is gondoskodhatik a bejelentőlapoknak és a gyűjtőíveknek kiosztásáről és a kiállított bejelentések egybegyűjtéséről, valamint e szavazóigazolványoknak a választókhoz juttatásáról. Ezen intézkedések megtétele érdekében az összeírási biztos mellé kijelölt bizalmiegyének (3. §) is terjeszthetnek elő kérelmet.

A város polgármestere (a községi elöljáróság) köteles a szükséges kézbesítő közegeket az említett célra az összeírási biztos rendelkezésére bocsátani.

12. § Bűntettet követ el és két évig terjedhető börtönnel büntetendő:

1. az összeírási biztos, ha az általa jogosultnak talált választó részére a szavazóigazolványt jogellenesen ki nem állítja vagy ki nem adja, vagy ha az általa jogosultnak nem talált személy részére jogellenesen szavazóigazolványt állít ki vagy ad ki;

2. a választott bizalmiegyén, ha az általa valódinak talált adatokat tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen nem láttamozza, vagy ha az általa valótlannak talált adatot tartalmazó bejelentőlapot rosszhiszeműen anélkül láttamozza, hogy a valótlannak talált adatra vonatkozó észrevételét megtenné.

13. § Vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. aki abból a célból, hogy részére jogtalanul szavazóigazolvány állíttassék ki, a bejelentőlapon valótlan adatot vall be, vagy a választott bizalmiegyén, illetőleg az összeírási biztos előtt valótlan felvilágosítást ad, vagy pedig más hamis bizonyítékot, illetőleg egyéb valótlan adatot szolgáltat;

2. aki abból a célból, hogy valaki részére jogtalanul szavazóigazolvány állítassék ki, a kiküldött bejelentőlapot meghamisítja;

3. aki abból a célból, hogy választó részére szavazóigazolvány ki ne állítassék, a kitöltött bejelentőlapot meghamisítja, elrejti, megsemmisíti vagy használhatatlanná teszi.

14. § Kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással, valamint kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:

1. az a háztulajdonos (házbérlő) vagy megbízottja, aki a bejelentőlapoknak átvételéről és a lakók között való kiosztásáról, a kitöltött bejelentőlapoknak beszolgáltatásáról, továbbá a szavazóigazolványok átvételéről és a lakók között való kiosztásáról, végül a szavazóigazolványok átvételének elismerését tartalmazó gyűjtőíveknek az összeírási biztoshoz való visszajuttatásáról e törvény rendelkezéseinek megfelelően nem gondoskodik;

2. az a választott bizalmiegyén, aki az e törvényben reábízott tennivalókat pontosan nem teljesíti, feltéve, hogy cselekménye avagy mulasztása súlyosabb beszámítás alá nem esik.

E kihágások miatt az eljárás a járásbíróság hatáskörébe tartozik.

15. § A 4., továbbá a 12-14. §-okban meghatározott cselekmények miatt csak akkor van helye eljárásnak, ha valaki a cselekmény elkövetésétől számított harminc nap alatt feljelentette.

A 12. és 13. §-okban meghatározott bűncselekmények miatt a szabadságvesztésbüntetésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, bűntett esetében pedig ezenfelül a viselt hivatal vagy állás, illetőleg az ügyvédség elvesztését is ki kell mondani.

16. § Ez a néptörtény kihirdetésének napján lép életbe. Végrehajtásával a belügyminister bízatik meg.