1921. évi X. törvénycikk

a fegyveradóról és a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. tc. némely rendelkezésének módosításáról * 

1. § Az 1883. évi XXIII. tc. 6. §-ának b) és c) pontjai hatályon kívül helyeztetnek.

Ugyanezen szakasz utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az erdészeti főiskola, továbbá az erdőőri és vadőri szakiskolák hallgatói tanulmányaik ideje alatt sem vadászati, sem fegyveradót nem fizetnek. Ezt az igényjogosultságot a hallgatók az iskola igazgatósága által kiállított bizonyítvánnyal igazolják.

2. § Az 1883. évi XXIII. tc. 8. §-a helyébe lép:

A fegyveradó egy évi összege a vadászatra alkalmas lőfegyvernek minden egyes csöve után 50 K; ha ismétlőfegyver, minden egyes darab után 200 K.

3. § Az 1883. évi XXIII. tc. 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A vadászati adó egy évi összege abban az esetben, ha a vadászati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak nem alanya, vagy ha a vadászati adó fizetésére kötelezett a jövedelemadónak alanya s terhére jogerősen - vagy jogerős kivetés hiányában elsőfokon - megállapított jövedelemadónak kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege arra az évre, amelyre a vadászati jegyet kiállítani kívánja, a 20,000 K-t nem haladja meg 600 K; ha ez az összjövedelem az 50,000 K-át nem haladja meg, 1000 K; ha ez az összjövedelm a 100,000 K-át nem nem haladja meg, 2000 K; ha pedig ez az összjövedelem a 100,000 K-át meghaladja, 5000 K.

Ha az illetőnek terhére arra az évre, amelyben a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja, a jövedelemadó még nem volna elsőfokon megállapítva, a vadászati adó mérvének megállapításakor a megelőző legutolsó évre megállapított jövedelemadó kivetése során a terhek levonása után mutatkozó adóköteles és adómentes jövedelem együttes összege az irányadó.

Ha a 20-ik életévet még el nem érő egyén helyett a vadászati jegy kiállítására irányuló bejelentést az atya adja be (36. §) és az illető nem alanya a jövedelemadónak, úgy az atya jövedelemadóját kell irányadónak venni.

A vadászterületek tulajdonosainak vagy bérlőinek szolgálatában álló vadászcselédek, valamint a vadak gondozásával és a vadászerületek őrzésével megbízott alkalmazottak vadászati adójának egy évi összege 200 K.

4. § Az 1883. évi XXIII. tc. 10. §-a helyébe lép:

Azok, akik a vadászatot 30 napot meg nem haladó időtartam alatt kívánják gyakorolni, a vadászati adó fejében egyformán 1000 K-át fizetnek, tekintet nélkül arra, hogy mennyi az összjövedelmük, vagy hogy a jövedelemadónak esetleg nem is alanyai.

5. § Az 1883. évi XXIII. tc. 14. §-ának helyébe lép:

Az, aki csak fegyveradót fizet, köteles a birtokában levő vadászatra használható fegyvereket szám szerint és annak megjelölése mellett, hogy azok hány csövűek, illetőleg ismétlőfegyverek-e, bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos megjelölése mellett sajátkezűleg aláírni s az adóévet (11. §) megelőző június hóban azon községnél (városi adóhivatalnál) benyújtani, ahol az adókötelesnek állandó lakóhelye van.

A bejelentés élő szóval is történhetik, amely esetben az adóköteles bemondása szerint a bejelentési ürlapot a községi jegyző (városi adóhivatal) köteles kitölteni.

6. § Az 1883. évi XXIII. tc. 28. §-a helyébe lép:

A 27. §-ban említett bejelentés kellékei a következők:

a) be kell mondani a bejelentő által, valamint a 2. §-ban említett és névszerint felsorolandó családtagok és cselédek által bírt, vadászatra használható fegyverek számát és pedig aszerint részletezve, hogy hány csövűek és ismétlőfegyverek-e vagy sem;

b) meg kell jelölni a bejelentőnek állandó lakóhelyét;

c) fel kell tüntetni azt az időtartamot, amelyre a vadászati jegyet kiállíttatni kívánja (9. § és 10. §) s ezen felül a 10. § esetében még azt a napot is, amelytől kezdve a 30 napra szóló vadászati jegy érvényessége számítandó lenne;

d) mellékelni kell a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelő-helyettesnek) bélyegmentes bizonyítványát arról, hogy állandó lakóhelyén arra az évre, amelyben a vadászati jegyét kiállíttatni kívánja, esetleg a megelőző legutolsó évre volt-e terhére jövedelemadó kivetve s ha igen, a jogerősen - illetőleg jogerős kivetés hiányában elsőfokon - megállapított jövedelemadó kivetése során mennyi összjövedelem mutatkozott. Ha az illetőnek több állandó lakóhelye van, a bejelentésben meg kell jelölni valamennyi állandó lakóhelyét s ki kell jelentenie, hogy másutt terhére nincs jövedelemadó kivetve.

7. § Az 1883. évi XXIII. tc. 41. §-a hatályát veszti.

8. § Az 1883. évi XXIII. tc. 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. Jövedéki kihágást követ el:

a) az, aki vadászati jeggyel bír, azt azonban a 39. §-ban említetteknek felszólítására nem mutatja elő;

b) az, aki a 39. §-ban említettek felszólítására a vadászattal nem hagy fel azonnal, nekik sem nevét, sem lakását nem mondja meg, nem ad zálogot, vagy a felszólítót nem akarja a legközelebbi község előljáróságához követni, vagy a felszólítónak hamis nevet vagy lakást mond be;

c) az, aki saját nevére szóló vadászati jegyét használatra másnak adja át;

d) az, aki meghamisított vadászati jegy használata mellett vadászik;

e) az, aki anélkül, hogy vadászati jegye volna, vadászik, vagy aki másnak nevére szóló, vagy tudva olyan vadászati jegy használatával vadászik, amelynek érvényessége megszűnt;

f) az, aki adóköteles fegyverét az adó alól elvonja, eltitkolja, vagy aki adómentesnek nyilvánított lőfegyvert vadászatra használ.

2. Adócsalást követ el:

az, aki a fegyveradó vagy vadászati adó tárgyában a hatósághoz intézett bejelentésében vagy beadványában - ideértve a jogorvoslatokat is - vagy a hatóság részéről hozzáintézett kérdésre adott válaszában abból a célból, hogy adóját a hatóság a törvényesnél kisebb mértékben állapítsa meg, vagy hogy adóját a törvényesnél kisebb összegben fizesse be, tudva valótlan tényt állít vagy az adó helyes megállapítására alkalmas ténykörülményt szándékosan elhallgat.

9. § Az 1883. évi XXIII. tc. 43. §-a helyébe lép:

1. Jövedéki kihágás esetében a pénzbüntetés a beszámítás mérvéhez képest terjedhet:

a) a 42. § a) pontja alatt említett esetekben 100 K-tól 1000-ig;

b) a 42. § b) és c) pontja alatt említett esetekben 500 K-tól 5000 koronáig;

c) a 42. § d) és c) pontjában említett esetekben 1000 K-tól 20,000 koronáig;

d) a 42. § f) pontjában említett esetekben az adó alól elvont, eltitkolt vagy vadászatra jogtalanul használt minden darab fegyver után 2000 K-tól 10,000 K-ig.

Adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. tc. szerint járó szabadságvesztés büntetésén felül minden esetben kiszabandó pénzbüntetés a veszélyeztetett adóösszegnek ötszörösétől tízszereséig terjedhet.

10. § Az 1883. évi XXIII. tc. 45-49. §-ai helyett adócsalás esetében az 1920. évi XXXII. tc. megfelelő rendelkezései irányadók.

11. § Ez a törvény 1921. évi június hó 1-én lép életbe s azt a pénzügyminiszter hajtja végre.


  Vissza az oldal tetejére