1. § Minden gyermek gondviselője (szülő, gyám, gazda) - amennyiben ezen törvény kivételt nem tesz - köteles a gondviselése alatt álló gyermeket a gyermek hatodik életévének betöltését követő kilenc tanéven át nyilvános iskolai oktatásban, még pedig
1. hat tanéven át elemi népiskolai,
2. továbbá három tanéven át továbbképző (ismétlő) népiskolai oktatásban részesíttetni.
Az iskoláztatás kötelezettsége magában foglalja a vasár- és ünnepnapi istentisztelet látogatásának kötelezettségét is.
Azokat a nyilvános iskolákat, amelyeknek rendszeres és megszakítás nélküli látogatása esetében az elemi népiskola V. és VI. osztályában és a továbbképző (ismétlő) népiskolában való taníttatás nem kötelező, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel sorolja fel.
Hatodik életévét még be nem töltött gyermek az elemi népiskolába rendszerint fel nem vehető. Az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) azonban az elemi népiskola első osztályába olyan, megfelelő testi és szellemi fejlettséggel bíró gyermek felvételét is megengedheti, aki hatodik életévét a tanév első négy hónapjában tölti be.
2. § Ha a gyermek az elemi népiskolai oktatásra megállapított 6 év alatt a tanítási tervben kitűzött ismereteket nem sajátította el, a tanítói testület (tanító) előterjesztésére az elemi népiskolai oktatás kötelességét az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára a kir. tanfelügyelő - a továbbképző iskoláztatási kötelesség érintetlenül hagyásával - egy, esetleg két évvel meghosszabbíthatja.
3. § Az oktatás időtartama tanévenként tíz hónap. Ez alól azokra az iskolákra nézve, melyek tanulóinak többsége földmíveléssel foglalkozó szülők gyermekeiből kerül ki, a vallás- és közoktatásügyi miniszter tehet kivételt annyiban, hogy a tíz hónapban megállapított szorgalmi időt az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) kérelmére és a törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára, a helyi viszonyok alapos mérlegelése után legfeljebb két hónappal megrövidítheti.
Az elemi népiskolai, valamint a továbbképző népiskolai évi munkanapok számát a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletileg állapítja meg, tekintet nélkül az iskolák jellegére.
4. § Mindenki, akinek gondviselésében iskoláztatási kötelesség alatt álló gyermek van, köteles a gyermeket népiskolába, illetőleg más nyilvános iskolába (1. § 2.-ik bekezdés) beiratni és gondoskodni arról, hogy a gyermek az iskolába rendesen járjon; jogában van azonban a gyermeket akár lakóhelyén, akár más községben levő és bármilyen jellegű nyilvános iskolába beiratni és járatni.
5. § A nyilvános iskoláztatás kötelessége alól kivételnek van helye, ha a gyermek a nyilvános tanintézetbe való járás alól felmentetett (6. §) vagy abból kizáratott (7. §).
6. § A gondviselő (1. §) kérelmére a tanítótestület (tanító) előterjesztésére az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára a kir. tanfelügyelő felmentheti a gyermeket a nyilvános iskolába járás alól, ha
1. otthon vagy magánintézetben megfelelő oktatásban részesül,
2. testileg vagy szellemileg hátramaradt,
3. az iskolábajárás a gyermek egészségét vagy biztonságát veszélyezteti.
Az otthon vagy magántanintézetben tanított gyermek azonban köteles évenként valamely nyilvános iskolában vizsgálatot tenni. Ezen a vizsgálaton alkalmazott mérték a rendes tanulók részére megállapított mértéknél alacsonyabb nem lehet. Amennyiben a vizsgálaton az tünnék ki, hogy az oktatás nem volt kielégítő, az elsőfokú iskolai hatóság a gyermek gondviselőjét a gyermeknek nyilvános iskolába való beiratására és járatására kötelezi.
A 2-ik és 3-ik pont alá tartozó gyermekek oktatását a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben szabályozza.
Tanyákon vagy egyéb olyan helyeken, ahol az iskoláztatási kötelesség teljesítését - beleértve a kötelező vasárnapi és ünnepi templombajárást is - távolság vagy egyéb állandó jellegű természetű akadályok gátolják, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az érdekeltséget, uradalmat, községet a fennforgó nehézségek elhárítására, szükség esetén külön iskola állítására, kötelezni.
A továbbképző népiskolába járás alól felmentésnek csak e szakasz 2. és 3. pontja alapján van helye.
7. § A tanítótestület (tanító) előterjesztésére és az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) javaslatára a kir. tanfelügyelő a szükséghez képest hosszabb vagy rövidebb időre kizárja a gyermeket a nyilvános iskolából, ha
1. oly szervi fogyatkozása van, amely a tanulmányokban való normális előhaladást lehetetlenné teszi,
2. ragályos vagy undort keltő betegségben szenved,
3. elmebeteg vagy tompa-elméjű,
4. a többi gyermek erkölcsiségét veszélyezteti.
A nyilvános iskolából kizárt gyermekekre nézve az iskoláztatás kötelessége fennmarad, oktatásuk ügyét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg rendeletben szabályozza.
8. § Azt a gondviselőt (1. §), aki a gondviselésében levő és iskoláztatási kötelesség alatt álló gyermeket a rendes iskolai beiratások alatt be nem iratta, a községi előljáróság határidő kitűzésével írásban felhívja kötelességének teljesítésére és mulasztásának igazolására. Ha a gyermek gondviselője ennek a felhívásnak eleget nem tesz és a gyermeket a felhívásban megállapított határidőben sem iratja be valamely nyilvános iskolába és ezt a mulasztását elfogadható okkal igazolni nem tudja, kihágást követ el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ez a pénzbüntetés behajthatatlanság esetében elzárásra is átváltoztatható.
A gondviselő által az említett felhívásban megállapított határidőn belül iskolába be nem írt gyermekeket a községi előljáróság megkeresésére az illetékes elsőfokú iskolai hatóság hivatalból beírja az iskolába. Ha a hivatalból beírt gyermek a tanév folyamán igazolatlanul mulaszt, gondviselőjével szemben a 9. és 10. §-ok értelmében kell eljárni, de ily esetben a 9. § második bekezdésében előírt intésnek nincs helye.
9. § Az elsőfokú iskolai hatóság (gondnokság, iskolaszék) köteles gondoskodni arról, hogy a hatáskörébe tartozó iskola (iskolák) minden tanítója a tanév első két hónapjában hetenként, később kéthetenként kimutatást készítsen az igazolatlanul mulasztó gyermekekről; a kimutatásban feltüntetendő, hogy a gyermek hány félnapot vagy istentiszteletet mulasztott igazolatlanul.
Az előbbi bekezdésben említett kimutatás alapján az elsőfokú iskolai hatóság első alkalommal a következményekre utasítással sürgősen meginti és írásban felhívja a gyermek gondviselőjét arra, hogy a gyermek rendes iskolalátogatásáról azonnal gondoskodjék.
Ha az intés és felhívás hatástalan marad, s a gyermek a tanév folyamán mint igazolatlanul mulasztó másodízben kerül a mulasztási kimutatásba, gondviselőjét a községi előljáróság pénzbírsággal bünteti. Ez a bíróság minden elemi népiskolai gyermek után annyiszor négy korona, ahány félnapot igazolatlanul mulasztott; ha pedig a gyermek harmadízben is igazolatlanul mulaszt, minden elmulasztott félnap után nyolc korona.
Minden, másodízben igazolatlanul mulasztó, továbbképző, népiskolai tanuló után ötven, harmadízben mulasztó után száz korona a bírság, az elmulasztott félnapok számára való tekintet nélkül.
10. § Az a gondviselő (1. §), akinek gondozására bízott gyermek igazolatlanul mulaszt és ezért a tanév folyamán negyedszer is felvétetik a mulasztási kimutatásba, kihágást követ el és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ez a pénzbüntetés behajthatatlanság esetében elzárásra is átváltoztatható.
A kihágási eljárás megindítandó tekintet nélkül arra, hogy a 9. §-ban említett bírságolási eljárás befejezést nyert-e.
Aki a törvény 8. vagy 10. §-ába ütköző kihágás miatt már el volt ítélve és elítéltetése óta két év még nem telt el, az első bekezdésben meghatározott kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
11. § Kihágást követ el az is, - ha súlyosabb beszámítás alá nem esik, - aki e törvény végrehajtására hivatott iskolai és közigazgatási szervek ily irányú rendelkezésének bármi módon ellenszegül, azt meghiusítja vagy a meghiusításban közreműködik. Ez a kihágás egy hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető.
12. § A 8., 10. és 11. §-ban meghatározott kihágások a közigazgatási hatóságoknak (1901:XX. tc. 13. §), Budapesten a kerületi előljáróságoknak és a tanácsnak (1901: XX. tc. 15. § 3. bekezdés) hatáskörébe tartoznak. Harmadfokú hatóság a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Az elsőfokú rendőri büntetőbíró köteles az eljárást a feljelentés beérkezésétől számított öt napon belül megindítani.
A kir. tanfelügyelő a jelen törvénybe ütköző kihágások miatt indított rendőri büntető eljárásban a szakképviselő jogait gyakorolja.
A rendőri büntető bíróság a kir. tanfelügyelőt az eljárás megindításáról értesíti, a tárgyalásokra meghívja és vele határozatatit közli.
13. § Azoknak a gyermekeknek a jegyzékét, kiknek gondviselője a 10. §-ban meghatározott kihágást elkövette, a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele céljából, a községi előljáróság esetről-esetre közli a fiatalkorúak bíróságával.
14. § Az e törvény alapján kirótt és behajtott bírságok, pénzbüntetések és rendbírságok teljes egészükben az iskolába járó szegény gyermekek segélyezésére fordítandók, még pedig a bírságok és pénzbüntetések azon község szegény tanulói javára, amely községből azok behajtattak. A befolyt összegek felhasználásáról kötelesek az elsőfokú iskolai hatóságok minden tanítási év végén szabályszerű számadásban a közigazgatási bizottságnak elszámolni.
A segélyezés szükségét és mértékét a rendelkezésre álló anyagi eszközökhöz képest az elsőfokú iskolai hatóság a tanítóval, illetőleg tanítói testülettel egyetértőleg állapítja meg, de a segélyezés csakis természetben (tankönyvek és taneszközök, ruházat, cipő, beteg gyermekeknek gyógyszer stb.) történhetik.
15. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és életbelépésével az 1868:XXXVIII. tc. ezzel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.
Ezt a törvényt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a belügyi és igazságügyi miniszterekkel együtt hajtja végre, akik egyúttal felhatalmaztatnak arra, hogy e törvény alapján a részletes eljárást - az iskoláztatás rendes menetét gátló körülmények elhárítása tekintetében is - mindenféle jellegű iskolára nézve egyöntetűen rendeletileg szabályozzák.
