A magyar Nemzetgyűlés folyó évi augusztus hó 12-én hozott határozatával az Amerikai Egyesült Államok szenátusának és képviselőházának 1921. évi július hó 1. napján kelt és az Amerikai Egyesült Államok elnöke által 1921. évi július hó 2. napján jóváhagyott békehatározatában foglaltakat, amennyiben azok Magyarországra vonatkoznak, egészében és minden fenntartás nélkül elfogadta s egyben felhatalmazta a m. kir. kormányt, hogy a most említett békehatározat, valamint a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek figyelembevételével Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között minél előbb külön békeszerződés megkötése céljából az Amerikai Egyesült Államok kormányával tárgyalásokba bocsátkozzék.
E felhatalmazás következtében a m. kir. kormány az Amerikai Egyesült Államok kormányával a békekötési tárgyalásokat haladéktalanul megkezdte s az azok során megállapított békeszerződést a m. kir. kormány megbízása alapján Magyarország részéről folyó évi augusztus hó 29-én Budapesten aláírtam.
Felesleges volna hosszasabban foglalkozni azzal a kérdéssel, mily nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között a békeállapot kölcsönös megegyezéssel létesített békeszerződéssel minél előbb bekövetkezzék; épp így felesleges volna részletesebben fejtegetni annak a körülménynek külpolitikai szempontból mutatkozó rendkívüli jelentőségét, hogy az Amerikai Egyesült Államok, amelyek, mint az úgynevezett „szövetséges és társult főhatalmak” egyike, a trianoni békeszerződést aláírták, e békeszerződés megerősítése helyett Magyarországnak külön békeszerződés kötésére tettek ajánlatot.
E külön békeszerződés, amelyet törvénybeiktatás végett a m. kir. kormány nevében ezennel előterjesztek, egyrészt az amerikai békehatározat, másrészt a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek figyelembevételével s így azoknak az elveknek alapul vételével köttetett meg, amely elveket a Nemzetgyűlésnek 1921. évi augusztus hó 12-én hozott határozata irányadókul szabott meg.
Igaz ugyan, hogy az amerikai békehatározat, amelyet egyébként a magyar Nemzetgyűlés előbb említett határozatával egészében és minden fenntartás nélkül elfogadott, s ennek következtében a békeszerződés is, a trianoni békeszerződés V., VI., VIII., IX., X., XI., XII. és XIV. részében megállapított jogokat és előnyöket az Amerikai Egyesült Államok részére kifejezetten biztosítja, de viszont különös figyelmet érdemel, hogy az Amerikai Egyesült Államok a trianoni békeszerződésnek Magyarország határaira vonatkozó II., az Európára vonatkozó politikai rendelkezésekkel foglalkozó III. és az Európán kívüli magyar érdekekre vonatkozó IV. részében foglalt rendelkezések tekintetében semminemű kötelezettséget sem kívánnak vállalni. Említésre méltó továbbá, hogy az Amerikai Egyesült Államok sem a Nemzetek Szövetségével (trianoni békeszerződés I. rész), sem a munkával (trianoni békeszerződés XIII. rész) kapcsolatos rendelkezéseket nem ismerik el magukra nézve kötelezőknek s hogy sem a Jóvátételi Bizottságban, sem a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyéb nemzetközi bizottságokban egyelőre nem kívánnak hivatalosan részt venni.
Ami már most a becikkelyező törvényjavaslatot illeti, ennek szakaszai az egyöntetűség kedvéért a trianoni békeszerződést becikkelyező 1921:XXXIII. tc. megfelelő szakaszainak mintájára nyertek megállapítást.
Így az 1. § az Amerikai Egyesült-Államokkal kötött békeszerződést a nemzetközi egyezmények törvénybeiktatásánál szokásos módon a magyar állam törvényei közé iktatja.
A törvényjavaslat 2. §-a a békeszerződésben foglalt kikötéseknek végrehajtására a minisztériumot hatalmazza fel, de természetesen azzal az alkotmányszerű korlátozással, hogy amennyiben a végrehajtás során a törvényhozás tárgyaira vonatkozó rendelkezések válnak szükségesekké, e rendelkezéseket előzetesen törvénybe kell iktatni.
A 3. § a békeszerződésnek angol eredeti szövegét és hivatalos magyar fordítását tartalmazza.
Végül a 4. § a törvény életbelépésére vonatkozó rendelkezést foglalja magában; eszerint a törvény kihirdetése napján lép ugyan életbe, de a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. A békeszerződés ugyanis a III. Cikk értelmében haladéktalanul életbelép, mihelyt a megerősítő okiratok kicseréltetnek. Kívánatos, sőt elengedhetetlenül szükséges, hogy a törvény, amely a békeszerződést becikkelyezi, a békeszerződés nemzetközi jogi értelemben vett életbelépésével egyidejűleg lépjen életbe; minthogy pedig a törvény csak a megerősítő okiratok kicserélése s így a békeszerződés életbelépése után lesz kihirdethető, célszerűnek mutatkozott a törvényjavaslatban kifejezetten kimondani, hogy a törvény kihirdetése napján lép ugyan életbe, de a békeszerződés életbelépésének napjától kezdődő hatállyal. Az életbelépés napját a minisztérium rendelettel fogja közzétenni.
