A trianoni békeszerződés Magyarországot tengerpartjától is megfosztotta. Ugyanezen békeszerződés 209. Cikke jogot ad azonban, hogy a békeszerződésben részes azok az államok, amelyeknek tengerpartjuk nincs, a tengeri kereskedelmi hajózásban részt vehessenek akkor, ha hajóik saját területükön e célra külön kijelölt egy helyen vannak lajstromozva, mely hely az illető hajóknak lajstromozási kikötője gyanánt tekintetik.
Meg lévén adva a lehetőség, hogy a magyar tengeri kereskedelmi hajózás új alapon életrekelhessen, gondoskodnunk is kell, hogy megteremtsük azokat a előfeltételeket, melyek szükségesek, hogy a vállalkozási hajlandóságot ez irányban fejlesszük és elérhetővé tegyük, hogy magyar tengeri kereskedelmi hajózási vállalatok közgazdaságunk nagy előnyére akadálytalanul megalakulhassanak és működhessenek.
Eddigi rendelkezéseink, melyek ezen célt szolgálták, abból a szerencsés helyzetből alakultak ki, hogy saját tengerpartunkra és saját tengeri kikötőnkre támaszkodhattunk. Hogy ezen helyzet megváltozott, ez természetesen maga után vonja annak szükségét, hogy ezen rendelkezések a változott viszonyoknak megfelelően módosíttassanak.
Ebből következőleg a magyar tengeri hajók lajstromozására felállított szabályok, melyeket az 1879. évi XVI. törvénycikk foglalt egybe, eddigi hatályukban változatlanul szintén nem maradhatnak fenn. Az új rendszerrel járó tapasztalatok fogják csak megmutatni, hogy egy végleges új szabályozás miképen lesz célszerűen keresztülvihető. Azonban e szóbanlevő törvényes rendelkezések több tekintetben már is módosítást igényelnek és gondoskodnunk kell, hogy a változott helyzetnél fogva be nem tartható szabályok helyébe más intézkedések tétessenek, amelyek a magyar hajózási vállalatoknak az új alapon való megalakulását és működését lehetővé tegyék.
Abból a célból tehát, hogy az idézett 1879. évi XVI. törvénycikk megfelelő végrehajtásáról a változott viszonyok között gondoskodhassam, szükséges ennélfogva, hogy a törvénynek azok a rendelkezései, amelyek a változott viszonyok között nem érvényesülhetnek, a tényleges helyzet alakulásához képest megfelelően módosíthatók, illetve más intézkedésekkel helyettesíthetők legyenek.
E célt szolgálja a jelen törvényjavaslat, melybe felhatalmazást kérek, hogy a kormány a változott viszonyokhoz képest a szóbanlévő törvény egyes rendelkezéseit módosíthassa. A törvényjavaslat egyúttal intézkedik, hogy ezek a módosítások a törvényhozásnak bejelentessenek.
Mint már jeleztem, célom az, hogy a módosítások a gyakorlati tapasztalat által kijelölt módon egymásután, azaz akként eszközöltessenek, amint azt a helyzetnek előre át sem tekinthető alakulása fokozatosan meg fogja kívánni. Egy új szabályozásnak előre való lefektetése a szolgálatot sokkal jobban megnehezítené, mint a magam elé tűzött az a megoldás, mely a tényleges tapasztalatokból fogja a módosításokat kifejleszteni, illetve azokat az adott helyzethez idomítani.
Ezen alapelvből kifolyólag egyelőre csak azokat a módosításokat szándékozom keresztülvinni, amelyek lehetővé tegyék, hogy hajózási vállalatok az új alapon akadálytalanul megalakulhassanak és működésüket felvehessék.
