1922. évi XXI. törvénycikk

a földadó kivetésének és az ezzel kapcsolatos kérdéseknek újból való szabályozásáról * 

1. § A földbirtok arányos megadóztatás céljából az 1875. évi VII. tc. és 1909. évi V. tc. rendelkezései szerint megállapított kataszteri tiszta jövedelem után az 1909. évi V. tc. 29. és 30. §-ainak rendelkezései alapján megállapítandó egyesített állami földadó és földtehermentesítési járulék 1922. évi július hó 1-étől kezdődőleg búzaértékben vetendő ki 1925. évi június hó végéig, mint amely időpontig remélhető, hogy a jelenleg árhullámzásnak kitett pénzérték állandósul és végleges relációja megállapítható lesz.

2. § A kivetés úgy eszközlendő, hogy az évenként az 1909. évi V. tc. 30. §-ának rendelkezése szerint megállapítandó földadó minden koronája 5 kilogramm búzával veendő egyenértékűnek.

A törvényhozás utasítja a pénzügyminisztert, hogy úgy a földbirtokból, mint más jövedelemforrásból származó nagyobb jövedelmek megadóztatásánál a progresszivitás elvének az eddiginél hatékonyabb érvényesítése céljából oly időben terjesszen elő törvényjavaslatot, hogy a jövedelemadónak az 1920. évre és az 1921. évre folyamatban levő kivetése utáni új általános jövedelemadó és vagyonadó kivetés a megalkotandó új törvény alapján történhessék meg. Már most kimondja a törvényhozás, hogy a jövedelemadó alól mentesíteni kell azt az adózót, akinek az összes jövedelme a 100,000 K-át meg nem haladja és a jövedelemadó legmagasabb kulcsát évi 40 millió K jövedelemnél 44%-ban kell megállapítani. A jövedelemadónak megfelelő arányban progresszive állapítandó meg a vagyonadó kulcsa is.

3. § Az adó mindenkor készpénzben fizetendő a búzának a tényleges fizetés hónapjára megállapítandó értéke szerint, amely búzaértéket - a törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából - a mindenkori budapesti búzaárnak megfelelően minden negyedévben a következő negyedévre szóló érvénnyel a Pénzügyi Tanács állapít meg, mely búzaértéket a Budapesti Közlönyben minden évnegyed utolsó hónapjának 20. napján közzé kell tenni.

A Pénzügyi Tanács a fentiek szerinti búzaértéket, amennyiben azt találná, hogy egyes tőzsdei jegyzések a valódi búzaárat nem juttatják kifejezésre, az országosan kialakult átlagos búzaárak alapján; - az esetben pedig, ha az ország közellátásának biztosítása céljából külföldről nagy mérvben kell gabonát behozni, - az ennek következtében a búza árában beálló rendkívüli áremelkedés figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

4. § A búzaértékben fizetendő földadó négy egyenlő részben minden naptári évnegyed első napján esedékes és egy-egy részlet az illető évnegyed bármely napján, de több évnegyedre előre is fizethető, ha azonban valamely részlet a megfelelő évnegyedben be nem fizettetik, az adózó pótlék címén a hátralékos búzamennyiség után évnegyedenkint 2% búza értéket fizet. A költségvetési év első negyede október hó 31-éig számítandó.

Az az adózó, ki valamely költségvetési év október havának 31-éig egész évi földadóját előre kifizeti, a kivetett évi földadó 5%-a elengedésének kedvezményében részesül. Ez a kedvezmény olyan földbirtokosnál, kinek a mezőgazdaság képezi a fő foglalkozását, az esetben, ha mezőgazdaságilag kezelt földbirtokának összes kataszteri tiszta jövedelme 200 K-át meg nem halad, 20%-ra, ha 50 K-át meg nem halad, 30%-ra emelkedik. Ez a 20, illetve 30%-os kedvezmény a fentebb említett földbirtokosokat megilleti abban az esetben is, ha október hó 31-éig évi földadójuknak legalább fele összegét egyszerre befizetik a befizetett adórészletre nézve és megilletik a még hátralékos adóösszegre nézve is abban az esetben, ha ezt az egész hátralékos összeget - mely tehát az évi adó felénél nem több - március hó 31-éig egy összegben befizetik.

5. § Haszonbérleti jogviszonyoknál a földadót egész összegében továbbra is az a fél fizeti, amelyikre a földadó viselésének kötelezettségét a felek közti szerződési megegyezés, illetve megállapodás hárítja. Ha azonban az a szerződő fél, amelyik a földadó fizetésére kötelezve van, eme törvény által létesített földadótöbblet viselését magára nézve bármi okból méltánytalannak véli, s e tekintetben a másik szerződő féllel megegyezésre jutni nem tudna, joga van ennek a szerződő félnek a haszonbérleti jogviszonyt e törvény hatálybaléptét követő 30 nap alatt a jelen törvény életbeléptét követő szerződésszerű gazdasági év végére felmondani, s ily felmondás bekövetkezte esetében ezen törvény hatályba lépésétől kezdve a jogviszony lejártáig a két szerződő fél az ezen törvény által létesített földadószaporulatot felében-felében viseli, de a haszonbérbeadó évi földadó terhe ebben az esetben sem lehet nagyobb, mint ugyanazon gazdasági évre eső haszonbér 1/4 része s ezen felül lévő netáni különbözetet szintén a haszonbérlő tartozik viselni.

5000 holdon felüli térfogatú birtokra vonatkozó haszonbérleti jogviszonynál nincs felmondási joga egyik félnek sem, hanem amelyik fél a földadószaporulat viselésének terhét magára sérelmesnek véli, - ennek igazolása céljából - e törvény hatálybaléptét követő 30 nap alatt ugyanazon vegyes bírósághoz fordulhat sérelmének elbíráltatása végett, amelyik a haszonbéri összeg megállapítása tárgyában illetékes. A vitássá tett időre eső földadószaporulat felénél nagyobb összeg ebben az esetben sem róható a haszonbérbeadóra és a szóban levő időre eső haszonbér egynegyed részénél többet itt sem tehet ki.

Amennyiben valamely haszonbérlő akár egyéni haszonbérleti jogviszony útján, akár haszonbérleti társasági tagság révén összesen 20 kat. holdnál kisebb területet bír haszonbérben, s ezért kat. holdanként akár szerződési megegyezés, akár bírói ítélet alapján egy métermázsa szemesterményt, illetve annak tőzsdei árát, vagy ennél több haszonbért fizet és saját tulajdonában sincs 20 kat. holdnál nagyobb terület, ez esetben az eddigi és e törvénnyel megállapított földadó közti különbözetet mindig a haszonbérbeadó tartozik viselni; ugyanilyen tekintet alá esnek a falusi földmívesek haszonbérlő szövetkezetei, tekintet nélkül arra, hogy a haszonbérlő szövetkezet egyes tagjai esetleg 20 kat. holdnál nagyobb területet is bírnak bérben. Ha azonban a haszonbérbeadó az illető haszonbérleti terület bármi okból fennforgó rendkívüli jövedelmezősége folytán a földadószaporulatnak a haszonbérlő által való viselését méltányosnak vélné, de ez irányban a haszonbérlővel békés megegyezésre jutni nem tudna, joga van eme földadószaporulat áthárítása iránt a mezőgazdasági haszonbérek megállapítása ügyében eljáró illetékes vegyes bírósághoz fordulni.

6. § Az 1883. évi XLVI. tc. 9. §-ának 1. pontjában és 12. §-ának a földadóra vonatkozó részében, valamint az 1920. évi XXIII. tc. 89. és 90. §-aiban, végül az 1898. évi XXI. tc. 2. §-ában és az 1922. évi I. tc. 3. §-ában a földadóval kapcsolatban foglalt rendelkezések 1922. évi július hó 1-étől kezdődőleg hatályon kívül helyeztetnek.

E törvény életbeléptét megelőző időre szóló visszahatólagos adóztatások vagy törlések esetében azonban a hatályon kívül helyezett törvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

7. § A földbirtok után a helyhatósági adókat és a mezőgazdasági kamarai illetéket (1920. évi XVIII. tc. 48. §-a) az 1923. évi január hó 1-étől kezdődőleg a kivetést megelőző évi kataszteri tisztajövedelem kétszeres összege után kell kivetni.

8. § Ha a mívelési ágában beállott bárminő állandó jellegű változásnak az 1909. évi V. tc. 6. §-ában elrendelt, azonban eddig elmulasztott bejelentése a jelen törvény végrehajtására vonatkozó utasítás közzétételétől számított 30 nap alatt - vagy az említett végrehajtási utasítás közzététele után beálló változások bejelentése az előírt 30 nap alatt - meg nem történik, a mívelési ág változása következtében megállapítandó esetleges adószaporulat 25%-át tartozik az adókötelezett a változás beálltának időpontjáig visszahatólag megfizetni.

A közforgalmú vasutak által kisajátított és ezen vasutak kataszteri birtokívébe felvett azok a földrészletek, melyek a vasúti pályatest és a pályaudvarok céljaira közvetlenül és állandóan szolgálnak, tehát mezőgazdaságilag egyáltalában nem használhatók, a földadó tárgyát nem képezik.

9. § Amennyiben valamely község képviselőtestülete a község határában fekvő 1000 kataszteri holdon felüli földbirtok osztályozását aránytalannak tartaná, a jelen törvény életbeléptétől számított három hónap alatt, az illetékes pénzügyigazgatóságnál javaslatot tehet az illető földbirtok külön megjelölendő földrészletei osztályozásának felülvizsgálása iránt, mely javaslat alapján a kérdéses földrészletek új osztályba sorozása szabályszerű módon végrehajtandó.

Ha az adózó úgy véli, hogy földbirtokának kataszteri tiszta jövedelme aránytalan és igazságtalan, az illetékes pénzügyigazgatóságnál kérheti a földbirtok új osztályba sorozását; e kérelem azonban csak akkor vehető érdemi tárgyalás alá, ha az illetékes mezőgazdasági kamara az osztályozás aránytalanságát és igazságtalanságát a maga részéről kétségtelenül fennforgónak találja. Az új osztálybasorozási eljárásnak költségeit az esetben, ha az eljárás során legalább két osztálykülönbözet nem állapíttatik meg, a kérelmező fél tartozik viselni.

Az osztályozások felülvizsgálása hivatalból is elrendelhető.

10. § A pénzügyminiszternek joga van arra, hogy a földadó kivetésére és kezelésére vonatkozó eljárást az erre vonatkozó érvényben levő törvények rendelkezéseitől eltérőleg rendelettel szabályozhassa.

A földbirtok termésében a gazdálkodó hibáján kívül jelentkező károsodás esetében az 1909. évi XI. tc. 36-39. §-aiban biztosított adóelengedéseknek a jelen törvény alapján búzaértékben kivetendő földadót illetőleg is helye van. Ha pedig valamely kataszteri becslőjárás egész területén a kalászos terményekben a gazdálkodó hibáján kívül álló egyéb okokból az átlagos jelentékenyen alóli szembeszökő rossz termés következik be, amit másfajta mezőgazdasági jövedelem sem képes az illető évben ellensúlyozni, s e terület birtokosaira a földadó elviselhetetlen terhet jelentene, megfelelő és arányos adóleszállításnak van helye, mely eljárás részleteit a végrehajtási utasításban kell szabályozni.

11. § Az 1881. évi XLII. tc. 7. és következő §-ai értelmében folyósított adóvisszatérítések az eddigi törvényes rendelkezések keretén belül továbbra is változatlanul folyósítandók és az esetleges újabb liquidációk alapján igényelhető adóvisszatérítések ugyancsak az eddigi törvényes rendelkezések szerint teendők folyóvá.

Az 1920. évi XXIII. tc. 91. §-ában foglalt rendelkezések hatályon kívül helyezése mellett felhatalmaztatik azonban a pénzügyminiszter, hogy a már folyósított adóvisszatérítések alapját képező, a kataszteri tiszta jövedelemből le nem vont, különös gazdasági költségeknek azt a részét, mely az 1881. évi XLII. tc. 10. §-ának rendelkezése szerint a védművek szoros értelemben vett fenntartási (regie) költségei címén törvényszerűen megállapíttatott - a jelen törvény hatályának tartamára - annak tízszeres összegére felemelhesse és a felemelt összeg után járó adóvisszatérítést az eddigi törvényes rendelkezések szerint 1923. év elejétől kezdődőleg folyósíthassa.

Ezen tízszeres összegre való felemelés helyett 1923. évi január hó végéig jogában áll bármely vízi társulatnak, az 1917-1922. évek alatt felmerült tényleges, szoros értelemben vett fenntartási (regie) költségek figyelembe végtelével, a költségek megállapítása céljából új likvidációt kérni, mely esetben a szoros értelemben vett fenntartási (regie) költségek után járó adóvisszatérítés ezen új likvidáció eredményéhez képest teendő az eddigi törvényes rendelkezések szerint folyóvá.

12. § Az 1889. évi XXIX. tc. 1. §-ának 2. pontjában az adóvisszatérítések összegére vonatkozólag megállapított korlátozás tekintetében foglalt rendelkezések és az 1884. évi XIV. tc. 23. §-ában, valamint az 1885. évi XXIII. tc. 115. §-ában a vízi társulatok által viselhető legnagyobb teher megállapításánál a kataszteri tiszta jövedelem alapul vételére vonatkozó rendelkezések - a jelen törvény hatályának tartamára - hatályon kívül helyeztetnek, s a társulatok által viselhető legnagyobb teher - jelen törvény hatályának tartama alatt - az idézett törvényszakaszokban említett s a magyar királyi pénzügyminiszter által a földmívelésügyi magyar királyi miniszterrel egyetértőleg kiadandó rendeletben szabályozandó külön eljárás szerint állapítandó meg.

13. § A községi előljáróság (törvényhatósági városi adóhivatal) a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása céljából köteles minden évben augusztus hó végéig a földadót fizetőkre vonatkozó adókimutatásokat az 1886:XXI. tc. 25. §-a értelmében a törvényhatóságnak rendelkezésére bocsátani. Ebben a kimutatásban a búzában kivetett egész évi adónak a költségvetési év első negyedére megállapított búzaár alapján átszámított pénzösszegét kell feltüntetni.

Az 1923. évre nézve azokat a kimutatásokat 1922. évi október hó 31-éig kell beterjeszteni.

A fentebbiek megfelelően irányadók a községi legtöbb adót fizető képviselőtestületi tagok névjegyzékének összeállításánál.

14. § Az 1922/23. költségvetési évben a 4. § második bekezdésében a költségvetési év október havának 31-éig való fizetés esetére biztosított kedvezmények kivételesen megilletnek minden oly adózót is, ki egész évi földadóját egy összegben a pénzügyminiszter által rendeletileg meghosszabbítható határidőben fizeti be.

Az 1921/23. költségvetési év első felére a búza értékét a Pénzügyi Tanács egységesen azonos összegben állapítja meg és ez a búzaérték 1922. évi szeptember hó 24-én teendő közzé.

A jelen törvény az 1922. évi július hó első napjától kezdődő hatállyal kihirdetése napján lép életbe és a pénzügyminiszter hajtja végre.


  Vissza az oldal tetejére