1. § A vármegyei tisztviselők fizetési osztályai és illetményei.
A vármegyei tisztviselői (tiszti, segéd- és kezelőszemélyzeti) állások az állami alkalmazottakra nézve megállapitott V-XI. fizetési osztályokba soroztatnak.
A vármegyei tisztviselők ugyanolyan rendes és rendkívüli illetményekben részesülnek, mint aminőket a törvény vagy törvényes felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletek a megfelelő fizetési osztályba beosztott állami tisztviselők részére megállapítanak.
2. § Fizetési osztályokba besorozás.
Az egyes tisztviselői állások az alábbi fizetési osztályokba soroztatnak:
1. az alispáni állás az V. fizetési osztályba;
2. a főjegyzői állás a VI. fizetési osztályba;
3. az árvaszéki elnöki állás a VI. fizetési osztályba;
4. a tiszti főügyészi állás a VI. fizetési osztályba;
5. a másodjegyzői állások egyharmadrésze a VI., kétharmadrésze a VII. fizetési osztályba;
6. a főszolgabírói állások felerésze a VI., és másik felerésze a VII. fizetési osztályba;
7. az árvaszéki ülnöki állások egyharmadrésze a VI., egyharmadrésze a VII. és egyharmadrésze a VIII. fizetési osztályba;
8. a vármegyei alügyészi (árvaszéki ügyészi) állások felerésze a VIII., másik felerésze a IX. fizetési osztályba;
9. a vármegyei aljegyzői és szolgabírói állások együttesen egyharmadrészben a VIII., egyharmadrészben a IX. és egyharmadrészben a X. fizetési osztályba, az a vármegyei aljegyző vagy szolgabíró, aki ezekben az állásokban együttvéve tizennyolc évet eltöltött, saját személyére nézve a VII. fizetési osztályba lép elő:
10. a tiszti főorvosi állások felerésze a VI., felerésze a VII. fizetési osztályba;
11. a járási orvosi (vármegyei alorvosi) állások felerésze a VIII., felerésze a IX. fizetési osztályba;
12. a főlevéltárosi állások egyharmadrésze a VII., egyharmadrésze a VIII. és egyharmadrésze a IX. fizetési osztályba;
13. az allevéltárosi állások felerésze a IX., másik felerésze a X. fizetési osztályba;
14. az irodaigazgatói állások egyharmadrésze a VII. és kétharmadrésze a VIII. fizetési osztályba;
15. az irodafőtisztek, irodatisztek és irodasegédtisztek összes állásai egykilencedrészben a VIII., kétkilencedrészben a IX., háromkilencedrészben a X. és háromkilencedrészben a XI. fizetési osztályba.
Ha a több fizetési osztályba sorozott állások száma nem osztható fel egyenlően, a fölös számú állásokat arányosan a magasabb fizetési osztályokba kell sorozni.
Alispáni, főjegyzői árvaszéki elnöki, tiszti főügyészi, tiszti főorvosi, főlevéltárosi és irodaigazgatói (főigazgatói) állást vármegyénkint, főszolgabírói állást pedig járásonkint csak egyet lehet szervezni.
A vármegyei alorvosi, az allevéltárosi és a várnagyi állásokat megüresedésük esetében meg kell szüntetni.
A VII. fizetési osztályba sorozott irodaigazgatót az „irodafőigazgató” a kezelőszemélyzet VIII. és IX. fizetési osztályba sorozott tagjait az „irodafőtiszt”, a X. fizetési osztályba sorozott tagjait az „irodatiszt” és a XI. fizetési osztályba sorozott tagjait az „irodasegédtiszt” cím illeti meg.
Irodasegédtiszti állásokká szerveztetnek át azok a vármegyei díjnoki állások, amelyeknek betöltői a törvény életbelépte idejében az 1883:I. tc. 19. § 2. bekezdésében megszabott képesítéssel rendelkeznek, ha 1918. évi december hó 31-én már legalább hat év óta állottak díjnokokként a vármegyei szolgálatban és ezidőszerint ideiglenes pótlékban részesülnek.
Ezekre az irodasegédtiszti állásokra az első alkalommal csak azokat a díjnokokat lehet kinevezni, akiknek állásai átszerveztettek.
3. § Összesített országos létszám.
Azokat a vármegyei tisztviselői állásokat, amelyek egynél több fizetési osztályba soroztattak, országos összesített létszámba kell foglalni.
Ehhez képest külön-külön országos létszámokat alkotnak a 2. § 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 14. és 15. pontjai alatt felsorolt tisztviselői állások.
4. § A rangsor megállapításának alapelvei.
Az összesített országos létszám keretében a rangsornak első ízben való megállapításánál, valamint utóbb történő kiigazításánál az alábbi rendelkezések irányadók:
A rangsort elsősorban az illető összesített létszámba foglalt valamelyik állásba történt alkalmazás (választás vagy kinevezés) időpontja állapítja meg.
Az országszerte egyidőben végbement általános tisztújításokat és az azokon történt választásokat úgy kell tekinteni, mintha azok az illető év december 31-én történtek volna.
Ugyanabban a létszámban magasabb fizetési osztályba történt előléptetésnek vagy szolgálati pótlékban részesítésének időpontja a korábbi rangsort nem érinti, kivéve, ha az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesítést az érdemesség hiánya késleltette.
Azt a tisztviselőt, aki az 1912:LVII. tc. alapján szolgálati pótlékban részesült, attól a naptól kezdve, amelytől a szolgálati pótlékra való igénye megállapíttatott, a fizetési fokozatok (korpótlék) szempontjából úgy kell tekinteni, mintha valósággal abba a fizetési osztályba sorozott állást töltött volna be, amelynek illetményeire a szolgálati pótlék fizetését kiegészítette; az illető fizetési osztályba való besorozása azonban csak a 2. §-ban megszabott létszámhatárok közt történhetik.
Az ugyanegy létszámon belül ugyanazon a napon történt alkalmazás esetében a rangsort az előző ranghely, vitás esetben a hosszabb szolgálati idő állapítja meg.
Ha az alkalmazás különböző létszámból történik, a rangsort a különböző létszámból alkalmazottak közt az előzően elfoglalt magasabb fizetési osztály, és ha az egyenlő: az illető fizetési osztályban eltöltött hosszabb szolgálati idő, ha ez is egyenlő: a nyugdíjba beszámítható hosszabb szolgálati idő állapítja meg.
Ha a nyugdíjba beszámítható szolgálati idő egyes vármegyékben különböző, az ú. n. kedvezményes évek (millenáris év, hadi évek stb.) nem jönnek számításba. Olyan közszolgálatban eltöltött időt azonban, amely némelyik vármegyében a nyugdíjszabályzat értelmében beszámít, rangsorozás szempontjából számításba kell venni valamennyi tisztviselő javára.
Az idegen létszámból alkalmazott tisztviselő rangsorban új állásának régi tisztviselői mögé, és ha az új állás több fizetési osztályba van beosztva, a legalsó fizetési osztályba kerül. Annál a tisztviselőnél azonban, aki még a törvény életbelépte előtt alkalmazott idegen létszámból, az ugyanazon vagy magasabb fizetési osztályú vármegyei állásokban eltöltött szolgálati időket a rangsorozásnál össze kell számítani.
Ha ugyanabba a létszámba tartozó állásokra ugyanazon a napon többet alkalmaznak, közöttük az, aki korábban nem állott közszolgálatban, rangsorban a közszolgálatban állottak mögé kerül.
Ha a rangsort a fentebbi rendelkezések alapján nem lehetne megállapítani, az a sorrend irányadó, amelyben az ugyanegy időben alkalmazottak nevei felsoroltatnak. Végső esetben az életkor dönt.
Ha valamelyik irodasegédtiszt 1922. évi március 1-e után, de e törvény életbelépte előtt irodatisztté neveztetett ki, kinevezése előnyösebb rangsorozásra nem ad igényt, címét és illetményeit azonban akkor is megtartja, ha alacsonyabb fizetési osztályba soroztatott volna.
5. § A rangsor megállapítása.
A belügyminiszter a vármegyei tisztviselők országos létszámát és rangsorozásukat - a vármegyék részéről rendelkezésre bocsátott adatok alapján - e törvény hatálybaléptétől számított három hónap alatt állapítja meg és a „Belügyi Közlöny”-ben közzététeti.
Aki a rangsorozást magára nézve sérelmesnek találja, a „Belügyi Közlöny” illető számának keltétől számított harminc nap alatt - felettes hatóság útján - kérheti a belügyminisztertől a rangsor helyesbítését.
A belügyminiszter határozatát a kérelmezővel és mindazokkal írásban kell közölni, akiknek rangsorát a határozat érinti.
A belügyminiszter határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt panasznak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz.
A rangsornak jogorvoslattal meg nem támadott, valamint a jogorvoslat következtében jogerősen megállapított része nem tehető többé vitássá.
6. § A rangsor kiigazítása.
Az összesített országos létszámba foglalt vármegyei tisztviselőknek az 5. § szerint csoportonkint megállapitott rangsorát a belügyminiszter az időközben beálló változásokhoz képest esetről-esetre haladéktalanul kiigazítja.
A belügyminiszter a kiigazított rangsort minden év szeptember havában a „Belügyi Közlöny”-ben közhírré téteti.
A közzétett rangsornak azokra az adataira nézve, amelyek az évközben történt kiigazítások következtében módosultak, az 5. § második és következő bekezdéseiben foglalt rendelkezések irányadók.
7. § Az alkalmazás módja és a fokozatos előlépés.
A vármegyei tisztviselői állások betöltésének törvényben megállapított módját (választás vagy kinevezés) ez a törvény nem érinti.
Olyan állásokban, amelyek több fizetési osztályba vannak sorozva, az előlépés az illető állásra megállapított alsóbb fizetési osztályból a magasabba - üresedés esetében, rendszerint az üresedést követő hó 1-étől kezdődő hatállyal - újabb választás vagy kinevezés nélkül (automatikusan) történik.
Aki mai fizetési osztályának legalsó fokozatában már 10 évet töltött el, az a most előtte megnyíló osztály 2. fokozatába, aki pedig már 15 évet töltött el, az új fizetési osztálynak 1. fokozatába lép.
Az üresedés beálltát - a vármegye által esetről-esetre haladéktalanul bejelentett adatok alapján - a belügyminiszter állapítja meg és ugyanő nevezi meg a rangsor szerint előlépésre jogosult tisztviselőt.
Ha az előlépésre igényjogosult tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelték, előlépése, valamint a megüresedett állás betöltése a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig függőben marad. A rangsorban következő igényjogosult tisztviselő újabb üresedés esetén az újabb üresedést követő hó 1-étől kezdődő hatállyal előlép.
Ha a fegyelmi határozat megszüntető vagy csak dorgálást állapít meg, az illető tisztviselőt az előlépési igény megnyíltát követő hó 1-étől kell a magasabb fizetési osztályba előléptetni.
Pénzbírság kirovása esetében az előlépés a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését követő hónap 1-étől lép hatályba.
Egyéb esetekben a fegyelmi határozat rendelkezése irányadó.
8. § Illetmények esedékessége.
Előlépés esetében a magasabb illetmények az előlépési igény hatályossá váltát (7. §) következő hó 1-étől (lakbérnegyedtől) kezdve illetik meg a tisztviselőt.
E végből a belügyminiszter az előlépést a „Belügyi Közlöny”-ben közzéteszi.
Az, aki az előlépést szabályellenesnek és érdekeire sérelmesnek tartja, a „Belügyi Közlöny” illető számának keltét követő 30 nap alatt panasszal fordulhat a m. kir. közigazgatási bírósághoz.
Az esedékes illetményeket az igényjogosultság megállapításának jogerőre emelkedése után azonnal utalványozni kell.
9. § A szolgálati és rendkívüli pótlékok megszűnése.
Ennek a törvénynek hatálya 1922. évi március hó 1-étől kezdődik és az e törvény alapján első ízben járó illetménykülönbözetek ugyanettől a naptól-illetik meg a vármegyei tisztviselőket, ha igényjogosultságuk hatályossága (7. §) 1922. év március hó 1-énél nem később következett be.
Ugyanettől a naptól kezdve megszűnnek és az illetménytöbbletbe beolvadnak az 1912:LVII. tc. alapján megállapított szolgálati pótlékok, továbbá azok az ideiglenes pótlékok, amelyek a 42,915/1920. BM sz. rendelet alapján utalványoztattak, valamint a 2140/1922. ME sz. rendelet alapján folyósított kiegészítő pótlékok.
Ha azonban egyes tisztviselőnek az e törvény alapján járó illetményemelkedése a megszűnő pótlékok összegén alul maradna, a különbözet a tisztviselőt továbbra is mindaddig megilleti, amíg a további illetményemelkedés a pótlékok összegét el nem éri.
A különbözet a nyugdíjba beszámítás szempontjából azonos természetű azzal a pótlékkal, amelynek helyébe lépett.
10. § Egyéb pótlékok. Segélyek.
Az a vármegyei főlevéltáros, akinek már kineveztetése idejében főiskolai képesítése van, évi 1000 korona képesítési pótlékban részesül mindaddig, amíg a VII. fizetési osztályba előlép; ettől kezdve képesítési pótlékát az illetménytöbbletbe be kell számítani.
Főiskolai képesítése annak van, aki a középiskola befejezése után valamely főiskola teljes tanfolyamát elvégezte és a képesítő vagy záróvizsgát letette vagy a tudori fokozatot elérte.
Olyan vármegyei árvaszéknél, ahol az ülnökök száma legalább négy, ha a törvényhatósági közgyűlés az árvaszéki elnök helyetteséül VII. vagy VIII. fizetési osztályba sorozott árvaszéki ülnököt jelöli ki (1877:XX. tc. 182. §), az megbízatása tartamára évi 600 korona működési pótlékban részesül. Ez a működési pótlék a megbízás visszavonása esetében, valamint akkor is megszűnik, ha az árvaszéki ülnök a VI. fizetési osztályba lép elő.
Ez a törvény nem érinti azokat a képesítési pótlékokat, amelyeket egyéb jogszabályok állapítanak meg, sem a IX., X. és XI. fizetési osztályba sorozott tisztviselőknek a 9-ik és a 12-ik szolgálati év betöltése után járó korpótlékra való igényét.
A szolgálati, a képesítési és a korpótlékok fizetési természetével bírnak; azok összegét tehát a nyugdíj megállapításánál számításba kell venni.
Nem érinti végül ez a törvény a rendes illetményeken és járulékaikon kívül járó egyéb illetményeket (úti, irodai, ruhaátalányt stb.).
11. § Közigazgatási gyakornokok.
A vármegyei közigazgatási gyakornokok vármegyei tisztviselők. Fizetés természetével bíró évi segélydíjuk 1000, 1300 és 1600 korona.
A vármegyei közigazgatási gyakornokok országos összesített létszámot alkotnak. Egyharmadrészüket az 1600 koronás, második harmadrészüket az 1300 koronás és harmadik harmadrészüket az 1000 koronás segélydíjfokozatba kell sorozni. Ha számuk nem volna egyenlően felosztható, a fölös számú gyakornoki állásokat arányosan a magasabb segélydíj fokozatokba kell sorozni.
A közigazgatási gyakornokoknál a magasabb segélydíjfokozatba való előlépést - üresedés esetében - a belügyminiszter állapítja meg.
Egyebekben ennek a törvénynek a rangsorozásra és az előlépésre vonatkozó rendelkezéseit a közigazgatási gyakornokokra is megfelelően kell alkalmazni.
12. § Vármegyei altiszti és szolgaszemélyzet.
A vármegyei szolgaszemélyzet tagjai közül a rendszeresített altiszti állásra alkalmazottak évi 1200, 1400, 1600, 1800 és 2000 korona fizetést - a megfelelő lakáspénzzel és rendkívüli illetményekkel, - a szolgaszemélyzetnek többi rendszeresített állásra alkalmazott tagjai pedig évi 800, 900, 1000, 1100, 1200, 1300, 1400, 1500, 1600, 1700, és 1800 korona fizetést - a megfelelő lakáspénzzel és rendkívüli illetményekkel - kapnak.
A szolgaszemélyzet tagjai a magasabb fizetési fokozatba háromévenkint lépnek elő, ha viselkedésük nem esik kifogás alá.
Azt, hogy az altiszti vagy szolgaszemélyzetnek valamelyik tagja kifogás alá eső viselkedése miatt a fokozatos előlépéstől elesik, az alispán határozatilag állapítja meg. Határozata ellen egyfokú fellebbezésnek van helye a közigazgatási bizottsághoz.
Az alispáni határozat hatálya a fokozatos előlépésre igényt adó szolgálati idő betöltésének napjával kezdődik és hat hónaptól két évig terjedhet.
Az a szolga, aki altisztté való kinevezése idejében az altiszti illetmények legalacsonyabb fizetési fokozatánál magasabb illetményt húzott, ezen magasabb illetményt továbbra is megtartja.
Azt a szolgálati időt, amelyben az altisztté kinevezett szolgaszemélyzeti tag már az altisztnek megfelelő illetményt kapta, a fokozatos előlépés szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az az altiszti szolgálatban telt volna el.
13. § Új állások szervezése. Tiszteletbeli minőség és helyettesi megbízás.
Vármegyékben új állásokat ezután csak az V-XI. fizetési osztályok valamelyikére megállapított javadalmazással lehet rendszeresíteni.
E törvény hatálybalépte után a vármegyei szolgálat körében fizetéstelen tisztviselőként vagy segélydíj nélküli közigazgatási gyakornokként senkit sem lehet alkalmazni.
Az előbbi bekezdés rendelkezései alá nem esnek a tiszteletbeli vármegyei tisztviselők.
A tiszteletbeli tisztviselői minőség, valamint a helyettesi megbízás sem a rangsorozás, sem az előlépés, sem az illetmények tekintetében nem ad semminő igényt.
14. § Költségek fedezése.
Az e törvény alapján felmerülő költségtöbbletek - a 15. § második bekezdése alapján járó illetmények kivételével - a belügyi tárca terhére esnek.
Az egyes vármegyék tisztviselőinek járó illetményeket a vármegyék költségvetéseibe az e törvénynek megfelelő összegben kell felvenni.
15. § Jogszabályok kiterjedése a vármegyei alkalmazottakra.
A vármegyei alkalmazottak a jelen törvény alapján járó illetményeken felül megilletik mindazok az egyéb illetmények és a kedvezményes árú természetbeni ellátás, amelyekben az állami fizetési rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak törvény vagy rendelet alapján részesülnek. A belügyminiszter és pénzügyminiszter tehát az állami alkalmazottak illetményeire vonatkozó jogszabályoknak intézkedéseit a vármegyei alkalmazottakra kiterjeszteni tartoznak.
Hivatalos kiküldetéseknél és átköltözködéseknél a vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak ugyanazokat az illetményeket számíthatják fel, mint az állami rendszerbe tartozó tisztviselők és egyéb alkalmazottak.
16. § Fegyelmi rendelkezések módosításai.
A közigazgatási tisztviselők fegyelmi eljárásáról szóló 1886:XXIII. tc. némely rendelkezése e törvény hatálybaléptétől kezdve akként módosul, hogy
1. fegyelmi büntetésként megállapítható:
csekélyebb vétség esetében
a) dorgálás,
b) 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921:XXVIII. tc. 4. §);
súlyosabb vétség vagy a vétség ismétlése (visszaesés) esetében
c) 10,000 koronáig terjedhető pénzbüntetés (1921:XXVIII. tc. 4. §),
d) a magasabb fizetési osztályba vagy fizetési fokozatba, avagy a korpótlék élvezetébe való előlépésnek határozott időre, de legfeljebb 3 évre elvonása,
e) hivatalvesztés saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek érintetlenül hagyásával,
f) hivatalvesztés saját maga és hozzátartozói ellátási igényeinek elvonásával.
Az előlépés elvonásának a fegyelmi határozatban megállapított ideje attól a naptól számít, amikor a tisztviselő előlépésére a lehetőség megnyílt.
Az az időtartam, amelyre a fegyelmi ítélet az előlépést elvonta, a nyugdíj kiszabásánál számításba jövő szolgálati időbe beszámít; azt azonban a magasabb fizetési osztályba vagy a magasabb fizetési fokozatba való előlépéshez szükséges szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni.
2. Ha a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség tényálladékának hiánya okából szüntették be, vagy ha fegyelmi büntetésként jogerősen dorgálás állapíttatott meg, a felfüggesztett tisztviselő visszakapja a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit.
Ha a felfüggesztett tisztviselőre a jogerős fegyelmi határozat pénzbírságot, az előlépés határozott időre való elvonását vagy a hivatalvesztést állapítja meg, a felfüggesztése alatt visszatartott illetményeit nem kapja vissza.
Ha a fegyelmi eljárást a tisztviselő lemondása, újra meg nem választása vagy halála miatt szüntették be és annak érdemleges befejezését a tisztviselő (halála esetében ellátásra jogosult hozzátartozója) a megszüntetésről szóló értesítéstől számított 15 nap alatt nem kívánta, a felfüggesztés ideje alatt visszatartott illetményrészletek visszatérítésére való igény elenyészik.
17. § Új választás kihatása az illetményigényekre.
Ha a tisztviselőt más létszámba tartozó olyan állásra választják meg, amelynek fizetési osztálya (legalsó fizetési osztálya) alacsonyabb annál, mint amelybe korábban viselt állása tartozott, a korábbi állásával egybekötve volt magasabb fizetési osztályba soroztatásra nem tarthat igényt. Az ily tisztviselő - hasonlóan az 1893:IV. tc. 10. §-ában foglaltakhoz - az új és a régi fizetés közötti különbözetet fizetés természetével bíró személyi pótlék címén kapja meg, amely személyi pótlékot a fizetés természetével bíró illetményeknek emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni.
A fentebbi rendelkezések irányadók azokra is, akik nem a választást közvetlenül megelőzően, hanem korábban állottak a törvényhatóság szolgálatában.
18. § Menekült tisztviselők.
E törvény rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azokra a vármegyei tisztviselőkre is, akik a trianoni békeszerződés által elszakított területeken állottak a magyar közigazgatás szolgálatában, ha az 1922. évi július hó 1-e előtt a magyar állam fennhatósága alá tartozó területre költöztek és itt a közszolgálat bármelyik ágában való ideiglenes beosztás iránti rendelkezéseknek eleget tettek.
Ezeknek a tisztviselőknek az állásai nem vétetnek fel az országos összesített létszámba és az egyes tisztviselőket megillető fizetési osztályt a belügyminiszter a 2. § és a 4. § rendelkezései alapján állapítja meg, még pedig szükség esetében annak figyelembevételével, hogy azokat az országos egyesített létszámban milyen ranghely illetné meg.
Ha valamely elszakított vármegyében a törvényhatósági bizottság a megszállás miatt nem működhetett és ez okból a tisztviselőválasztást - a kormány képviselőjének rendeletére - valamely más törvényes önkormányzati szerv végezte, az ilyen választást törvényesnek kell tekinteni.
19. § A vármegyei választott tisztviselők megbízásának újabb meghosszabbításáról szóló 1914:XLIX. törvénycikk rendelkezéseinek hatálya a törvényhozás újabb intézkedéséig, illetőleg a közigazgatási reform életbeléptéig meghosszabbíttatik.
Az e törvény életbelépésekor üresedésben lévő és az utóbb megüresedő vármegyei tisztviselői állások betöltésére nézve az 1920:XI. tc. 2. §-ának idevonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak.
20. § Vármegyékben a törvényhatósági bizottsági tagok választása - a közigazgatásnak küszöbön álló újjászervezésére való tekintettel - a törvényhozás további intézkedéséig, de legfeljebb 1923. év végéig nem tartható meg. A választott bizottsági tagoknak időközben lejárt vagy lejáró megbizatása e határidőig meghosszabbíttatik.
21. § Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe, hatálya azonban 1922. évi március hó 1-től számít (9. §). Azokat a vármegyei alkalmazottakat, akiket az 1922. évi július hó 1-ét megelőzőleg, de e törvény hatályba lépte után valamely más igazgatási ág körébe kinevezetek vagy megválasztottak, az e törvény alapján járó magasabb illetmények a kinevezés, illetőleg megválasztás időpontjáig szintén megilletik.
Ezt a törvényt a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve hajtja végre.
E törvény életbeléptével az 1904:X. és az 1912:LVII. törvénycikkek hatályukat vesztik.
