Az Országos Erdei Alap létesítéséről a törvényhozás már az „Erdőtörvény”-ben (1879. évi XXXI. tc.) is gondoskodott s ennek 208. és 209. §-aiban megállapította, hogy a kártérítésen felül fennmaradt pénzbüntetésekből és az elkobzott javak értékesítése útján befolyt összegek 4/5 részéből Országos Erdei Alap képeztessék.
Azóta az erdészeti célok szolgálatára több más alap is létesíttetett és pedig: 1. Az úrbéri rendezés következtében, avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők faállományáért befolyó pénz felhasználásáról szóló 1884:XXVI. tc. (Erdővásárlási alap) szerint az úrbéri rendezés következtében, avagy törvényhozási engedély alapján eladott állami erdők faállományáért befolyó pénz ismét kincstári birtokok kiegészítésére alkalmas erdőrészek vásárlására vagy a kincstár birtokában lévő és a rendes üzemterven kívül eső mezőgazdasági területek befásítására fordítandó; vagy pedig esetleg a kincstár, mint erdőbirtokos által a helyi érdekű vasutakról szóló 1880:XXXI. tc. 7. §-a értelmében teljesítendő hozzájárulásra fordítható. 2. A m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló 1904:XIV. tc. 13. § 4. m) pontja szerint az erdővásárlási alap gyarapítására 5.000,000 korona hitelösszeg engedélyeztetett. 3. A némely kincstári ingatlanok elidegenítéséről és illetőleg elcseréléséről szóló 1913:XXXIII. tc. (Erdőfeltárási alap) alapján értékesíthető kincstári erdőbirtokok eladásából befolyó jövedelmet ugyane törvény 3. és 4. §-ai szerint erdőgazdaságra alkalmas erdők és erdőtalajok, továbbá a községi és némely más erdők és kopárterületek állami kezeléséről szóló 1898. évi XIX. tc. II. címének hatálya alá tartozó közös erdők és kopárterületek arányrészeinek megszerzésére, illetőleg a kincstári birtokok célszerű kikerekítésére és a kincstári erdőket eltagoló belzetek megszerzésére kell felhasználni. 4. A Magyarországi Faértékesítő Hivatal szervezésére vonatkozó 1917. évi 1851. M. E. számú rendelet 13. §-a szerint ennek a hivatalnak jövedelmeit kopárterületek befásítására és kopárok megszerzésére kell fordítani. Minthogy az 1879:XXXI. tc.-nek az Országos Erdei Alapra vonatkozó rendelkezése hiányos s mert az erdészeti célok szolgálata érdekében később létesített alapok az Országos Erdei Alap rendeltetésével azonos célokat szolgálnak, végül, mert az utóbbi időben pénzügyi szempontból az az irányzat jutott érvényre, hogy a különféle alapok száma lehetőleg apasztassék, vagyis hogy a hasonló természetű bevételek és kiadások, amennyiben alapszerű kezelésük indokolt, lehetőleg közös alapba vonassanak össze: már csak a kezelésnek, nyilvántartásnak és a kiutalásoknak egyöntetűsége és egyszerűsítése érdekében is szükséges, hogy a fenntebb felsorolt külön alapoknak vagyona az Országos Erdei Alapba vonassék össze s az Országos Erdei Alap rendeltetése tüzetesebben és újból megállapíttassék.
