A munka tekintetében gyakran jelentkező visszás feltételek gyanánt a javaslat 1. §-ában megjelölt esetek fordulnak elő, amelyek mint igazságtalanok és méltánytalanok meg nem engedhetők és amelyeknek kiküszöbölése közérdekből szükséges. A munkabéreket illetőleg a helyzet főként ott tüntet fel visszásságokat, ahol a munkás munkaerejének értékesítése szempontjából, hosszabb vagy rövidebb időközökben csupán a helybeli munkapiac kínálatára van utalva; ennek a munkapiacnak a munkásra nézve kedvezőtlen helyzetében előfordulhat az, hogy a munkás az ő és családja életszínvonalának fenntartását biztosítani hivatott munkabért elérni nem képes. Ebben a kérdésben a szerzett tapasztalatok szerint főként két irányban kíván a helyzet orvoslást. Egyrészt a helyenkint kialakuló folyónapszámbérek tekintetében másrészt a részkeresetet biztosító szerződésekben a napszámbérért teljesítendő munkákért megállapított munkabérek tekintetében, amelyek helyenkint és esetenkint beavatkozást igényelnek. Ezek a munkabérek uganis szórványosan bár oly alacsonyak, hogy a munka teljesítése helyén adott gazdasági viszonyok között nem biztosíthatják a napszámbérért dolgozó gazdasági munkás és családja megélhetését. Ilyen esetekben, miután egyfelől a napszámbéreknek a munkás és családja minimális életszükségleti igényét ki kell elégíteni, másfelől az ilyen körülmények a gazdálkodás rendjére zavarólag hathatnak, sőt a gazdasági munkáknak kellő időben való elvégzését is hátráltathatják, esetleg kockázatossá is tehetik, gazdasági és szociális szempontok egyaránt indokolttá és szükségessé teszik, hogy ezek a munkabérek felülvizsgálat tárgyát képezzék és indokolt esetekben a méltányosságnak megfelelően megállapítassanak.
A javaslat a napszámbérek megállapítására vonatkozó rendelkezéseivel nem akarja a felek szerződési szabadságát, szabad egyezkedési jogát korlátozni, hanem csakis kivételes esetekben kíván ott és akkor közrehatni, ahol és amikor arra közérdekből, jelesen gazdasági és szociális szempontokból, a gazdasági termelés rendjének biztosítása érdekében, végül a gazdasági és valutáris viszonyok folytán létének fenntartásával leginkább érdekelt munkásrétegnek, a napszámbérért dolgozó gazdasági munkásnak és családjának minimális életszükségleti igényének biztosítása céljából indokolt szükség van és amíg a viszonyok állandósulása nem valószínű.
Ennek a jognak biztosítását közérdekből és a mindkét érdekeltség érdekeire való tekintetből tartom szükségesnek. Előfordulhat, hogy valamely tag (elnök) működése állandóan, vagy huzamosabb időn át súlyosabb kifogás alá eshetik, ilyen esetekben és úgyszintén akkor is, hogy ha a tag (elnök) testi vagy szellemi fogyatkozás miatt tisztének betöltésére képtelenné vált, feltétlenül indokolt annak biztosítása, közérdekből is, hogy az illető tag (elnök) felmenthető legyen.
Az előterjesztésből a javaslat az érdekelt egyeseket kizárja. E megszorítás jogosultsága mellett szól az, hogy az érdekeltség köréből, ha minden egyes érdekelt élhetne előterjesztéssel, oly tömegesen adatnának be a legtöbb esetben kellő alappal nem bíró előterjesztések, hogy azok az ügy komolyságát veszélyeztetnék és a végleges döntést megnehezítenék. A megszorítás nem lehet sérelmes az érdekeltekre, mert a bizottságban helyet foglaló képviselők útján bármelyik érdekeltségnek módjában áll a sérelmesnek vélt megállapítás ellen előterjesztéssel élni. A gazdasági felügyelő részére önálló előterjesztési jog biztosítását általános gazdasági és szociális szempontok teszik szükségessé.
