1923. évi XXXI. törvénycikk indokolása

az Osztrák Köztársasággal Budapesten 1923. évi április hó 10-én kötött választott bírósági megállapodás becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A megállapodás lényeges rendelkezései a következőkben foglalhatók össze:

Magyarország és Ausztria kötelezettséget vállalnak, hogy a jövőben felmerülő vitás kérdéseket elsősorban barátságos egyetértéssel törekszenek megoldani, ha azonban a vitás kérdésben barátságos megegyezés nem volna létesíthető, úgy azt külön e célra választott egy vagy több választott bíró elé fogják terjeszteni. A választott bíróság mindenkori székhelyéül az egyezmény szerint váltakozva Bécs és Budapest jönnek tekintetbe. A két kormány a vitás kérdést azonban a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság elé is terjesztheti. A választott bíróság igénybevétele előtt a feleknek a vita tárgyát és a döntés alá kerülő vitapontokat megjelölő külön megállapodást kell kötni. Végül a megállapodás gondoskodik arról is, hogy annak rendelkezései a megkötés előtti időben bekövetkezett tényekből származó vitás kérdésekre is alkalmazást nyerjenek.

A megállapodás egyrészt a legteljesebb mértékben kielégíti azon előbb említett kívánalmat, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék vitás kérdéseknek békés úton és a választott bírósági intézmény igénybevételével leendő elintézése, míg másrészt a választott bíróság elé kerülő ügyekben a vita tárgyának és a vitapontoknak meghatározása tekintetében a szerződő kormányoknak megfelelő szabadságot biztosít.

A két kormány a felmerülő vitákat döntés végett, amint azt már fentebb jeleztem, a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság (Cour Permanente de Justice Internationale) elé is terjesztheti, de a Bíróság igénybevétele csak kivételes esetekben terveztetik. A viták rendszerint külön e célra választott egy vagy több választott bíró elé fognak kerülni, akinek székhelye váltakozva a két állam fővárosában lesz. A megoldás e módja az ügyek gyorsabb elintézhetése s költségkímélés okából választatott, mert a nagy létszámú hágai Bíróságnak igénybevétele esetében az esetleg csekélyebb jelentőségű viták elintézése is a dolog természeténél fogva lassabban történhetnék s mert - habár az eljárás során felmerülő költségeket a Nemzetek Szövetsége is viselné - már a két állam képviselőinek hágai tartózkodásával járó kiadások a jelenlegi valutáris viszonyok között súlyos terhet jelentenének.

A megállapodást azért kell becikkelyezni, mert a megállapodás első cikke értelmében a választott bíróság döntése alá bocsátandó kérdések között olyanok is lehetnek, amelyek a törvényhozás tárgyaira vonatkoznak és mert az olyan nemzetközi szerződések, amelyek egyfelől Magyarország, másfelől egy más állam vagy államok között a vitás kérdések békés elintézésének módját általában, nem csak egyes esetekre kiterjedőleg szabályozzák, a gyakorlat szerint törvénybe iktattatnak.