1924. évi XII. törvénycikk

a társasház-tulajdonról * 

1. § Közös telken levő olyan külön építmények vagy közös telken lévő egy építménynek emeletek vagy helyiségek (lakás, üzlethelyiség) szerint meghatározott olyan részei tekintetében, amelyeket a jelen törvény életbelépte után állítanak elő, a közöstulajdoni viszonyt akként lehet megalapítani, hogy az egyes külön építmények vagy építményrészek természetben megosztva az egyes tulajdonostársak külön tulajdonába kerülnek és a teleknek, valamint az építménynek közösségben maradó részeire vonatkozó tulajdonostársi jogokkal együtt a tulajdonostársi illetőségnek alkotórészévé válnak s azzal tulajdonostársak szerint külön-külön egy jogi egészet alkotnak (társas-háztulajdon).

Társasház-tulajdon létrejöttéhez szükséges, hogy a tulajdonostársak a közös tulajdon megosztásának ebben a módjában megegyezzenek és hogy a társasház-tulajdont a telekkönyvbe bejegyezzék. A megegyezést közokiratba, vagy bejegyzett ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (alapító okirat).

2. § Olyan építmény és építményrészek tekintetében, amelyeket a jelen törvény életbelépte után társasház céljára állítanak elő, a társasháztulajdont akár egyéni tulajdonban álló telek tulajdonosa, akár közös telek tulajdonostársai már az építmény előállítása és a tulajdonostársak közötti megosztása előtt is megalakíthatják a végből, hogy a tervezett eszmei hányadrészek szerint alakult egyes tulajdoni illetőségek más személyekre átruházhatók legyenek.

Ilyen esetben a társasház-tulajdon létrejöttéhez szükséges, hogy az egyéni tulajdonos erre irányuló akaratát vagy közös telek tulajdonostársai erre irányuló megegyezésüket közokiratban kijelentsék, a telek tulajdonának tervezett eszmei hányadrészeit meghatározzák, az építményeket vagy építményrészeket pedig illetőségek szerint a jelen törvénynek megfelelően megosszák és a társasház-tulajdont az építmény előállítása után a telekkönyvbe bejegyeztessék. A külön illetőségek tulajdonosaiként az átruházás megtörténtéig az eddigi tulajdonost vagy tulajdonostársakat kell bejegyezni.

3. § A társasház-tulajdon alakjában megosztott külön tulajdonostársi illetőségeket az alkotórészként hozzájuk tartozó építményekkel vagy építményrészekkel és jogokkal együtt önálló telek módjára kell a telekkönyvben felvenni és reájuk a jog szerzése, átruházása vagy átszállása és terhelése tekintetében is az önálló telekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A közös telek telekkönyvi betéte a társasház-tulajdon feltűntetésével továbbra is fennmarad és a valamennyi társasház-tulajdoni illetőségre közösen kiható telekkönyvi bejegyzéseket ebben a betétben kell teljesíteni.

4. § Az alapító okiratban tüzetesen meg kell jelölni a társasház-tulajdonban való külön tulajdoni illetőségeket, különösen a tulajdonosaiknak, a telektulajdon hányadrészeinek, a tulajdoni illetőséghez tartozó építményeknek vagy építményrészeknek, továbbá a közös használatra szánt telekrészeknek, építményeknek, építményrészeknek, felszereléseknek és berendezéseknek, valamint az azokra vonatkozó tulajdonostársi jogoknak feltüntetésével.

Az alapító okiratnak kiegészítő része az építményeknek vagy építményrészeknek az építési engedély megadását igazoló hatósági záradékkal ellátott tervrajza, valamint esetleges vízvezetéki, csatornázási, villanyvilágítási és gázvezetéki, központi fűtési és vacuum cleaner-berendezésének részletes munkaterve.

A közösségben maradó építményeket, építményrészeket, felszereléseket és berendezéseket a közösség feltűntetésével kell a telekkönyvbe felvenni.

A telekkönyvi bejegyzésben külön fel nem tűntetett adatok tekintetében az alapul szolgáló okiratra lehet utalni.

5. § A társasház-tulajdoni viszonyban álló tulajdonostársaknak egymásközötti jogviszonyára, amennyiben a törvény mást nem rendel, az alapító okirat rendelkezései irányadók.

Az alapító okiratban különösen rendelkezni kell az építmények vagy építményrészek, felszerelések és berendezések létesítéséről, kezeléséről, karbantartásáról és használásáról, az építményeknek vagy az egyes építményrészeknek, felszereléseknek és berendezéseknek biztosításáról és megrongálódásuk vagy elpusztulásuk esetében helyreállításukról, a közösségből folyó költségek és terhek viseléséről, a közös képviselő kirendelésének módjáról, szervezetéről, hatásköréről és eljárásáról, a tulajdonostársak szavazatának arányáról, végül a közös kötelezettségek teljesítésének biztosításáról, esetleg kötbér kikötése útján. A közös építményrészek, felszerelések és berendezések karbantartási és helyreállítási költségének az egyes tulajdoni illetőségekre aránylagosan eső része biztosítása végett a jelzálogjogot az egyes tulajdoni illetőségekre a közös képviselő kérelmére a tulajdonostársaknak engedélye nélkül is be lehet a telekkönyvbe jegyezni.

Az alapító okirat rendelkezéseinek megváltoztatásához valamennyi érdekelt hozzájárulása szükséges. A változtatást a telekkönyvbe fel kell jegyezni.

Az alapító okiratnak és az azt megváltoztató későbbi okiratnak rendelkezései az érdekeltek külön jogutódait is kötelezik.

6. § A társasház-tulajdonná alakított tulajdonközösséget csak valamennyi tulajdonostárs hozzájárulásával lehet megszüntetni.

A tulajdonközösség megszűnésével az egyes külön tulajdoni illetőségekre szerzett jogok átszállanak a helyükbe lépő tulajdoni eszmei hányadrészekre.

7. § A társasház-tulajdoni illetőségeknek élők közötti jogügylettel történő átruházása esetére a tulajdonostársak javára az alapító okiratban körülírt elővásárlási jogot lehet kikötni. Ily kikötés harmadik személyekkel szemben csak akkor hatályos, ha a telekkönyvbe bejegyezték.

8. § A külön tulajdoni illetőséghez tartozó építményen vagy építményrészen változtatni, egyes építményeket vagy építményrészeket lebontani, azokhoz hozzáépíteni vagy azokra ráépíteni vagy azokat újra felosztani csak a többi tulajdonostárs beleegyezésével szabad, kivéve az olyan változtatásokat, amelyek az építmény állagát és a többi tulajdonostárs érdekét nem sértik.

9. § Ha a tulajdonostársak az alapító okiratban másképen nem állapodtak meg, mindegyik tulajdonostárs maga viseli a kizárólagos használatában levő építmény vagy építményrész karbantartásának költségét és egyéb terheit; a közös használatban levő építmények, építményrészek felszerelések és berendezések karbantartásának költségéhez pedig, valamint általában a tulajdonostársakat közösen érdeklő költségekhez és egyéb terhekhez saját tulajdoni illetőségének vagy érdekeltségének arányában köteles hozzájárulni.

10. § A tulajdonostársak kötelesek a közösségből folyó ügyek intézésére közös képviselőül egy vagy több személyt kirendelni. Ha közös képviselőül több személy van kirendelve, ezek szavazattöbbséggel határoznak.

A közös képviselő megbízatása legfeljebb három év tartamára szólhat, de megújítható. A megbízatást fontos okból a tulajdonostársak bármikor visszavonhatják.

A közös képviselő a közösségből folyó ügyek körében képviseli a tulajdonostársakat hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben és fel van jogosítva mindazokra a jogügyletekre és egyéb jogcselekményekre, amelyek a társasház közös ügyeinek kezelésével rendszerint együtt járnak. A közös képviselőnek ezt a hatáskörét harmadik személyekkel szemben a tulajdonostársak nem korlátozhatják.

Ha a tulajdonostársak közös képviselőt nem rendelnek, a közös képviselőt bármelyik érdekelt fél kérelmére a felek meghallgatása után a telekkönyvi hatóság rendeli ki.

A közösségből folyó ügyekben, amennyiben nem tartoznak a közös képviselő hatáskörébe, a tulajdonostársak közgyűlésükön szavazattöbbséggel határoznak. Szavazategyenlőség esetében az a vélemény emelkedik határozattá, amelyhez szavazatával az elnök járul. Szükség esetében a közgyűlést bármelyik érdekelt kérelmére a telekkönyvi hatóság hívja egybe.

Egyebekben a közös képviselő kirendelésének módjára, szervezetére, hatáskörére és eljárására, valamint a tulajdonostársak közgyűlésére az alapító okirat rendelkezései irányadók.

11. § Egyebekben a társasház-tulajdonra, amennyiben a törvényből vagy az alapító okirat rendelkezéseiből más nem következik, a telek és az építmény vagy építményrészek kezelése, használata és a birtokukkal járó más jogok tekintetében a tulajdonra vonatkozó általános szabályokon felül az ingatlan közös tulajdonának, a szomszédjognak és a szolgalmaknak szabályait kell megfelelően alkalmazni.

12. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és azt az igazságügyminiszter hajtja végre.

Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a társasház-tulajdon intézménye tekintetében a telekkönyvi rendtartásnak szabályait rendelettel pótolhassa, módosíthassa és kiegészíthesse.