Az 1924:XXVI. tc. 13. §-a különböző testületeknek és intézményeknek képviseleti jogot biztosított a székesfőváros törvényhatósági bizottságában. Ennek a rendelkezésnek a törvénybeiktatásánál a törvényhozás abból a meggyőződésből indult ki, hogy a legszámottevőbb kultúrális, gazdasági és társulati testületek és intézmények képviselőinek a törvényhatósági bizottságba való részvétele a szakszerűség és a magasabb színvonal szempontjából kétségtelenül rendkívül előnyös, másrészt, hogy ezek a testületek és intézmények is bizonyára méltánylással és megértéssel fogadják a törvénynek ezt a reájuk nézve kitüntető intézkedését.
Sajnos azonban, a törvény végrehajtása során más tapasztalatra jutottunk. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a jelölést levette napirendjéről és azt későbbre halasztotta, holott a törvény hatósági bizottságának már május havában meg kell alakulnia és így az - legalább egy ideig - csonka maradna. Éppen ezért a jelölés elodázását - a törvény kifejezett rendelkezésével szemben - indokoltnak nem fogadhatom el. Más testületek (intézmények) pedig a törvény némely rendelkezését - részben félreértésből, részben kellően meg nem okolható érzékenységből - kifogás tárgyává tették. Egyebek között sérelmesnek tartották azt is, hogy a törvény szerint nem jutott külön képviselet valamennyiüknek, hanem több kultúrális intézmény jelöltjei közül csak egy kerülhet be a törvényhatósági bizottságba. Úgy látszik, ez volt egyik legfőbb oka annak, hogy ezek a testületek (intézmények) a székesfőváros vezetőségének a jelölés tekintetében hozzájuk intézett megkeresésére azt a választ adták, hogy a jelölés jogával élni nem kívánnak.
Erre önként érthetőleg nem számított a törvényhozás és így a törvényben nincs intézkedés arra az esetre, ha az említett testületek (intézmények) valamelyike a részére biztosított jelölés jogát nem gyakorolja. Ilyenkor tehát a törvényhatósági bizottság csonka maradna, amit természetesen feltétlenül el kell kerülnünk. Ezt biztosítja az 1. §.
