Az 1875. évben Párisban megtartott diplomáciai értekezlet eredményeként a méterrendszer és a mértékügy nemzetközi egységesítésének és tökéletesítésének biztosítása céljából az úgynevezett Nemzetközi Méter-Egyezmény jött létre, amelyhez Magyarország is hozzájárult és amelyet a magyar törvényhozás a métermérték ügyében 1875. évi május hó 20-án Párisban kötött Nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1876. évi II. törvénycikkbe iktatott. A szorosabb értelemben vett egyezményhez kiegészítő részként tartozik, de annak lényegét nem érinti, az úgynevezett „Szabályzat” is.
A Nemzetközi Méter-Egyezmény módosításának szüksége az újabb időkben lépett fel. 1875-ben, amikor az Egyezményt kötötték, az elektromos egységek gyakorlati fontossága még igen csekély volt és ezért az Egyezménynek és az általa életrekeltett nemzetközi mértékhivatalnak célja csak a hossz- és tömeg-egységek egyöntetűségének és tökéletesítésének biztosítása volt, amely célnak úgy a Méter-Egyezmény, mint a nemzetközi mértékhivatal fényesen meg is felelt. Újabb időkben azonban a tudomány és technika fejlődése következtében az elektromos egységek gyakorlati fontossága erősen növekedett, úgy hogy ezek egyöntetűségének és tökéletesítésének ügye most már épp annyira fontos, mint volt annak idején a hossz- és tömegegységek rendezésének ügye. Ezért merült fel tudományos és mértékügyi körökben az az eszme, hogy az 1875. évi Méteregyezmény új Egyezménnyel módosítandó oly értelemben, hogy az Egyezmény kiterjesztendő az elektromos egységekre is. Minthogy ez a módosítás szükséges és célszerű, ehhez a magyar kormány előzetes diplomáciai jegyzékváltás útján és Párisban 1921. évben tartott VI. általános súly- és mértékértekezleten kiküldött képviselőjének szavazatával hozzájárult és felhatalmazta képviselőjét, hogy a régi Egyezményt módosító új Egyezményt aláírja, ami 1921. évi október hó 6-án meg is történt.
Ezen új Egyezmény nemcsak a szorosan vett Méter-Egyezményt módosítja, hanem egyúttal az egyezményhez csatolt Szabályzatot is. A szabályzat módosításának egyik főoka a szorosan vett Egyezmény hatályának a hossz- és tömegegységeken kívül az elektromos egységekre való kiterjesztése, ennek következtében t. i. ott, ahol a Szabályzat „méter- és kilogramm prototyp”-ot (alapmértéket) említ, ott ezt a kitételt helyettesíteni kellett az általánosabb „prototypok” kitétellel, amelyben az elektromos prototypok is benfoglaltatnak.
A Szabályzat módosításának másik főoka a nemzetközi mértékhivatal költségellátmányának szükségszerű emelése a régi 100,000 francia frankról 250,000, illetve 300,000 francia frankra. Ezt az emelést egyrészt a mértékhivatal tevékenységi körének az elektromos egységekre való kiterjesztése, másrészt a francia frank értékének csökkenése indokolja.
A Szabályzat módosítását a fenti két főokon kívül még több kevésbbé fontos ok is indokolja. Így az Egyezményben részes államok számának növekedése következtében a nemzetközi mértékbizottság tagjainak számát is növelni kellett (14-ről 18-ra); a hozzájárulás fizetésében hátralékos országoknak az egyezménnyel szemben való jogi helyzetét kellett szabályozni és a mértékhivatal régebbi átmeneti működési szakára vonatkozó elavult intézkedéseket kellett törölni.
A Szabályzat módosítása ezúttal kivételképen foglaltatott nemzetközi Egyezménybe. Az eddigi gyakorlat t. i. az volt, hogy a szorosan vett Méteregyezmény lényegét nem érintő igazgatási (adminisztratív) természetű rendelkezéseket tartalmazó Szabályzat megváltoztatása előzetes diplomáciai tárgyalások után az általános súly- és mérték-értekezleteken hozott egyszerű határozatokkal történt. Ezen határozatokat a szerződő államok nemzetközi okmányba (egyezménybe), vagyis olyan alakba nem foglalták, amely alak a régi megállapításokat tartalmazó és aláírásokkal ellátott Szabályzat helyébe törvénybe való iktatásra alkalmas lett volna. Erre való tekintettel adta a törvényhozás az 1916. évi I. törvénycikkben a felhatalmazást a kereskedelemügyi miniszternek, hogy az ilyen módon új Egyezmény kötése nélkül eszközölt módosításokat rendeleti úton léptethesse életbe. Ezúttal azonban nem kerülhető el a Szabályzat módosításának törvénybe iktatása, miután a Szabályzat módosítása ugyanazon nemzetközi okmányba van foglalva, mint a szorosan vett Egyezmény módosítása.
A 3. § azt célozza, hogy a Szabályzat módosításának ezúttali törvénybe iktatása, mint precedens, ne érintse a kereskedelemügyi miniszternek az 1916. évi I. törvénycikkben adott felhatalmazást.
A kihirdetésre vonatkozó rendelkezéseket az teszi szükségessé, hogy az Egyezmény a benne foglalt kifejezett rendelkezés értelmében mindegyik országra nézve csak a megerősítő okirat letétele napján lép hatályba.
