A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1924:V. tc. 1. §-a értelmében a létesítendő Magyar Nemzeti Banknak az e törvényben biztosított privilégiumokkal való felruházásának egyik előfeltétele volt, hogy a bank a törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadásával alakuljon meg. Azonban a fentidézett törvénycikk alapján időközben megalakult Magyar Nemzeti Bank rövid fennállásának ideje alatt is a bank alapszabályainak rendelkezései némely tekintetben hiányosaknak bizonyultak, miért a Magyar Nemzeti Bank 1925. évi március hó 28-án tartott első rendes évi közgyűlése az alapszabályoknak a jelen törvényjavaslat mellékletében foglalt kiegészítését és módosítását határozta el. Kiegészíttettek az alapszabályok egyrészt abban az irányban, hogy a bank főtanácsa elé tartozó és halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyek elintézésére egy szűkebb körű végrehajtóbizottság szerveztetett, másrészt pedig az alapszabályoknak a nyugdíjalap javadalmazására vonatkozó rendelkezései olykép módosíttattak, hogy lehetővé váljék a bank alkalmazottai nyugdíjigényeinek biztosítására a biztosítástechnikai alapon megejtett számítások szerint szükséges tőkének a szabadalom tartama alatt való gyüjtése.
Az alapszabályokba új cikként beiktatandó 36/a) cikk rendelkezéseinek megfelelően szervezendő és működő végrehajtóbizottság létesítésére azért van szükség, minthogy hiányzik a banknak oly szerve, amely a főtanács hatáskörébe tartozó ama halaszthatatlan ügyekben, amelyekben azonnal határozni kell, szükség esetén a bank e legfőbb intéző testülete helyett intézkedhetnék. A főtanács ugyanis, mint nagyobb testület és annálfogva is, hogy vidéki tagjai is vannak, esetleg nem ülhet össze idejében oly kérdések felett való határozathozatalra, amelyeknek legcsekélyebb elodázása is a bankra kárt vagy veszélyt jelenthet. Teljesen eltekintve a kamatlábváltoztatásra irányuló intézkedésektől, a jelenleg fennálló gazdasági viszonyokból kifolyólag könnyen előállhat a szüksége annak, hogy a bank fontos érdekeit érintő oly kérdésekben kell azonnal határozni, amelyek természetüknél, avagy határidőhöz kötött voltuknál fogva halasztást nem szenvedhetnek és habár a felettük való határozathozatal kétségtelenül a főtanács hatáskörébe tartozik is, abban az esetben, ha a főtanácsot idejében nem lehetne összehívni, vagy nem lenne határozatképes, a szükség parancsolta helyzetben mégis más szervnek kellene intézkednie. Ez a szerv lenne a végrehajtóbizottság, amely egyébként már a Magyar Nemzeti Bank szervezetének mintájául szolgált Osztrák-Magyar Banknál is megvolt. Természetes, hogy miután a végrehajtóbizottság csak kisegítő szerv, határozatai a főtanács legközelebbi ülésének jóváhagyása alá bocsátandók, illetőleg ebből a célból neki bejelentendők.
Az alapszabályok egy további kiegészítését az a körülmény teszi szükségessé, hogy a Magyar Nemzeti Bank által - a volt Osztrák-Magyar Bank és a m. kir. állami jegyintézet nyugalmazott alkalmazottai irányában - vállalt már létező nyugdíjakból és saját alkalmazottai nyugdíjigényeiből a bankra háruló teher tőkeértéke akkora, hogy azt a nyugdíjalap alapszabályszerű javadalmazásából - az évi tiszta jövedelem öt százalékából - soha fedezni nem lehetne. A biztosítástechnikai alapon megejtett számítások szerint az összes mai terhek és a növekvő nyugdíjigények fedezetére megközelítőleg százkilencvenmilliárd korona tőkére lenne szükség. A megfelelő összegű nyugdíjalap előteremtését kívánja lehetővé tenni az alapszabályok 99. Cikkének a törvényjavaslat mellékletének megfelelően tervezett módosítása, amely megengedi, hogy a nyugdíjalapot egyes években, ha a jövedelmek alakulása megengedi, nagyobb összegekkel is dotálhassák közgyűlési határozat alapján és a kormány hozzájárulásával, amelynek hozzájárulására azért van szükség, minthogy a bank alapszabályai szerint az állam szintén részes a bank tiszta jövedelmében.
A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése által a fentiekre vonatkozólag elhatározott alapszabálymódosítások, tekintettel arra, hogy törvénnyel megállapított alapszabálybeli rendelkezések megváltoztatására irányulnak, hatályosságukhoz törvényhozási jóváhagyást igényelnek.
A 2. § hoz
A bankalapszabályok 114. Cikkének rendelkezésével a Nemzeti Bank részére biztosítani kívántatott a már meglevő s eddig is kizárólag a bankjegykibocsátást ellátó intézmény céljait szolgáló berendezéseknek illetékmentes megszerzése. Ily, már akkor üzemben levő berendezések voltak a m. kir. állami jegyintézet által használt épületek és azok üzleti berendezései, amelyeket az idézett alapszabálycikk említ. Azonban a m. kir. állami jegyintézet épületein kívül is ugyancsak kifejezetten a jegykibocsátással szorosan összefüggő célt szolgált a magyar államkincstár és a zürichi Orell-Füssli cég együttes részvényérdekeltségével létesített Magyar Pénzjegynyomda R.-T. is. Az 1924:V. törvénycikkben, illetőleg az ennek kiegészítő részét képező bankalapszabályokban azonban az illetékmentesség kérdésével kapcsolatban azért nem történt a Pénzjegynyomda vagyonának átvételére vonatkozólag is rendelkezés, minthogy e vállalat a törvényjavaslat benyujtásának idején még teljesen kezdetleges stádiumban lévén, ezen üzemnek a Nemzeti Bank által való átvétele az említett időpontban még nem került szóba.
