Az 1908. évi XXXV. törvénycikkel becikkelyezett engedélyokirat alapján keletkezett Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság tulajdonát képező vasútvonalakból a trianoni békeszerződés határmegállapításai folytán Magyarország területén csak a Bajától a Gara melletti országhatárig terjedő vonalrész maradt meg, míg a társaság többi vonalai a Szerb-Horvát-Szlovén állam területére estek.
Az ekként két állam területére eső vasútvonalak jogviszonyainak rendezése érdekében szükségessé vált, hogy a magyar vasúti vonal teljesen kikapcsoltassék a részvénytársaság vasúthálózatából és vagyonából és arra új, önálló magyar részvénytársaság alakíttassék.
Ez a megoldás akként vált keresztülvihetővé, hogy a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság eladta az elsőbbségi részvények tulajdonosának a magyar vasútvonalat és pedig oly árban, amely a részvénytársaság elsőbbségi törzsrészvényeinek, valamint tartalékalapjának Szerb-Horvát-Szlovén állam imperiuma alá került és a Magyarországon megmaradt vasútvonalak kilométrikus arányában való megosztása alapján adódott ki.
Az elsőbbségi részvények tulajdonosa megszerezvén ekként a vasúttársaságtól a magyar vasútvonalat, ezzel egyidejűleg magyar vasúti részvénytársaságot alakított, melynek célja a magyar vasúti vonalra az engedélyokiratnak a magyar kormánytól való megszerzése és az engedélyokiratból folyó jogok és kötelezettségek mellett a magyar vasúti vonalak üzemben tartása.
A magyar vasúti vonal átengedése fejében az alapító kötelezettséget vállalt arra, hogy a vételárnak megfelelően a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság elsőbbségi részvényeiből 5,656 darabot és a magyar kormánytól, az államkincstár birtokában levő jelenlegi törzsrészvényállományból, bankszavatosság mellett kölcsönveendő 3,318 darabot a vasúttársaságnak beszolgáltat, amely azokat közgyűlési határozattal megsemmisíti és ekként alaptőkéjét a kereskedelmi törvény 209. §-ának megfelelően leszállítja, a leszállított alaptőkével pedig nacionalizálását végrehajtja.
A beszolgáltatandó és megsemmisítendő elsőbbségi részvények és törzsrészvények helyett az alapító megkapja az új magyar vasúttársaság hasonnemű címleteit azzal a kötelezettséggel, hogy a törzsrészvények közül annyit, amennyit a magyar kormány az államkincstár birtokában levő jelenlegi törzsrészvényállományból ezen tranzakció céljaira kölcsönképen rendelkezésre bocsátott, a magyar államkincstárnak átadni tartoznak, a kincstár birtokában levő többi törzsrészvény pedig a jugoszláv társaság részvényeként át fog bélyegeztetni.
Ezen megoldás mellett a magyar kormány ugyanazon jogi helyzetbe jut a magyar vasúti vonalnál és azok üzemvitelére alakítandó magyar vasúti részvénytársaságnál, mint amellyel eddig a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutaknál bírt és megóvatnak a törzsrészvények birtokát illetőleg támasztandó igényei is.
Ha ezután a magyar állam és a Szerb-Horvát-Szlovén állam között a vasútvonalra vonatkozólag létesítendő megállapodás szerint esetleg módosulna az az arányszám, ami mellett az elsőbbségi részvények tulajdonosa a magyar vasútvonalat megszerezte, s melynek alapján az új magyar vasúttársaságot megalakította, úgy a különbözet a magyar vasúttársaság alaptőkéjének megfelelő revíziójával fog annakidején kiegyenlítést nyerni.
A most ismertetett tranzakciónak megfelelően egy engedélyokirat-függelék keretében a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság felmentetett a Bajától Gara-Országhatárig vezető vonalrész üzemben tartásának kötelezettsége alól és engedélyt nyert arra, hogy a vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéjét ezen vonalra eső 1.312,000 koronával leszállíthassa. A Baja-Gara-Országhatárszéli vonalrész üzembentartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaságnak pedig a vasút üzemben tartására vonatkozólag új engedélyokirat adatott ki.
Ezzel kapcsolatban Baja-Gara-Országhatárszéli Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a részvénytársaságnak ezen tranzakció lebonyolításával kapcsolatos jogügyletei és jogi cselekményei után hasonló illetékmentesség biztosíttassék, mint amelyet a helyi érdekű vasutakról szóló törvények az újonnan létesített vasutak üzembentartására alakuló vasútrészvénytársaságoknak biztosítanak.
Miután a vasút különleges helyzetének a rendezésére a most ismertetett megoldás mutatkozott a legcélravezetőbbnek, amely viszont csak úgy vihető pénzügyileg keresztül, ha a részvénytársaság ezen tranzakcióval kapcsolatos különböző illetékek fizetésének a kötelezettsége alól felmentetik, tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a Déldunavidéki Helyi Érdekű Vasutak Magyarország területén maradt vonalának üzembentartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaságról szóló idezárt törvényjavaslatot elfogadni méltóztassék.
