A fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártásból a munkások egészségére háramló veszélyek megszüntetése végett az 1905. évi nemzetközi munkásvédelmi konferencia, amelyen Magyarország és Ausztria is részt vett, a svájci szövetségtanács kezdeményezésére elvileg a fehér (sárga) foszfort tartalmazó gyujtó előállításának, behozatalának és árusításának eltiltása mellett foglal állást, a tilalom kimondását ahhoz a feltételhez kötve, hogy az egyezményhez Japán is hozzájáruljon. Minthogy azonban Japán a tilalom kimondásához hozzá nem járult, az 1906. évi szeptemberben Bernben tartott diplomáciai konferencián ez előző évi határozathoz csak azok az államok adták hozzájárulásukat, melyekben a fehér (sárga) foszfortilalom azidőben már fennállott, míg a többi állam - köztük Ausztria és Magyarország is - a hozzájárulást megtagadta.
Utóbb az 1909. évi július hó 13-án kelt törvénnyel - anélkül, hogy a berni egyezményhez csatlakozott volna - Ausztria is eltiltotta a fehér vagy sárga foszfor gyujtóárú készítését és az ilyen gyujtó árusítását. Ez a körülmény - amelynek eredményeképpen t. i. a magyar gyujtóipar főpiacát: Ausztriát elveszítette - de ezenkívül és elsősorban a foszfornekrózis megbetegedések aggasztó száma, végül pedig az a körülmény, hogy gyujtógyáraink mindinkább berendezkedtek a fehér (sárga) foszfortól mentes gyujtó gyártására, arra indította törvényhozásunkat, hogy a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártást szintén eltiltsa.
Bár az ez alapon létrejött 1911:V. tc. az 1906. évi berni egyezmény határozmányain túlmenőleg nemcsak a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártást, az ily módon készített gyujtó behozatalát és árúsítását tiltotta el, hanem ezenfelül felhatalmazta a kereskedelemügyi minisztert még arra is, hogy a fehér vagy sárga foszforon kívül megtilthassa minden más egészségi vagy biztonsági szempontból veszélyes összetételű gyujtóanyagoknak és máznak használatát gyujtóárú iparszerű előállítására, valamint arra, hogy eltilthassa az ily anyaggal készült gyujtóárúknak behozatalát, Magyarország a berni egyezményhez utólag sem csatlakozott.
A trianoni békeszerződés 223. Cikkének 1. pontjában foglalt az a rendelkezés azonban, mely szerint Magyarország kötelezi magát, hogy a többször említett egyezményhez csatlakozni fog, Magyarországnak az egyezményhez való csatlakozását, illetve az egyezménynek törvénybe iktatását és ennek megtörténte után a csatlakozás bejelentését mellőzhetetlen kötelességünkké teszi. Annak következtében azonban, hogy a fehér vagy sárga foszforral való gyujtógyártás eltiltásáról alkotott és ma is hatályban levő 1911:V. törvénycikkcikkel az egyezmény rendelkezéseinek már az ahhoz való csatlakozásunk előtt megfeleltünk, a csatlakozásból kifolyóan annak bejelentésén kívül, további intézkedéseket nem kell tennünk.
Jelen törvényjavaslat egyedüli célja tehát, hogy a békeszerződés rendelkezésének megfelelve, a foszfor-tilalmat illetőleg fennálló tényleges helyzetet nemzetközi vonatkozásban is szankcionáljuk.
