1. § Franciaországgal 1925. évi október hó 13-án Budapesten kötött kereskedelmi egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
2. § Az egyezmény szövege a következő:
A magyar Kormány és a francia Kormány attól az óhajtól vezéreltetve, hogy a kereskedelmi forgalmat a két ország között megújítsák és fejlesszék s alattvalóik részére a két ország területén való gazdasági tevékenységhez minden szükséges biztosítékot megadjanak, a következőkben állapodtak és egyeztek meg:
1. Cikk. A Franciaországból, gyarmataiból, birtokairól és francia protektorátus alá tartozó országokból származó és onnan érkező nyers termények vagy ipari készítmények Magyarország vámterületére való bevitelüknél a legkedvezőbb tarifa kedvezménye alá esnek, melyet a magyar kormány bármely harmadik államnak tarifarendelkezésekkel vagy kereskedelmi szerződésekkel megad vagy a jövőben meg fog adni, úgy a behozatali vámilletékeket, mint minden vámpótlékot, szorzószámot vagy egyéb járulékot illetőleg, melyekkel e vámilletékek növeltetnek vagy növelhetők.
2. Cikk. A fenti 1. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett a Franciaországból, gyarmataiból, birtokairól vagy francia protektorátus alá tartozó országokból származó és onnan érkező s az A) jegyzékben felsorolt nyers termények vagy ipari készítmények Magyarországba való behozataluk alkalmával az említett jegyzékben meghatározott szerződéses vagy minden oly más még kedvezőbb vámilleték kedvezménye alá esnek, melyeket Magyarország valamely más országnak engedélyezhetne akár tarifális rendelkezésekkel, akár kereskedelmi egyezmények útján.
3. Cikk. A Magyarország vámterületéről származó és onnan érkező s az idemellékelt B) jegyzékben felsorolt nyers termények vagy ipari készítmények a Franciaországba, valamint ugyanazon vámrendszer alá eső gyarmataiba, birtokaiba és a francia protektorátus alá tartozó országokba való bevitelük alkalmával a minimális tarifa kedvezménye alá esnek, vagyis a legmérsékeltebb vámtételek alá, melyeket Franciaország bármely más államnak megad vagy a jövőben megadhat tarifális rendelkezésekkel vagy kereskedelmi egyezmények útján, úgy a jelenleg megállapított behozatali vámokra vagy azokra nézve, melyekkel Franciaország azokat esetleg helyettesíthetné, mint a vámpótlékokat, szorzószámokat vagy egyéb ideiglenes díjemeléseket illetőleg, amelyeket Franciaország megállapított vagy a jövőben megállapíthat.
A minimális tarifának a B) jegyzékben felsorolt árúkra való alkalmazása a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást foglalja magában, mindazonáltal nem hatalmazza fel Magyarországot oly preferenciális kedvezmények igénylésére, melyeket Franciaország tarifális tekintetben némely szomszéd államnak engedélyezne valamely vámúnió értelmében vagy oly tarifális kedvezményekre, amelyek oly árúkra engedélyeztetnének esetleg, amely árúk behozatala hivatva van a pénzügyek rendezését előmozdítani oly országokkal, melyek az 1914-1918. évben Franciaországgal hadi állapotban voltak.
4. Cikk. Az idemellékelt C) jegyzékben felsorolt, Magyarországról származó és onan érkező nyers termények és ipari készítmények Franciaországba vagy a Franciaországgal azonos vámrendszerrel bíró francia gyarmatokba, birtokokba és francia protektorátus alá tartozó országokba való bevitelüknél az említett jegyzékben jelzett százalékos mérséklések kedvezményében fognak részesülni, melyek az általános és a minimális tarifák között mutatkozó különbség után számíttatnak. E százalékok változatlanok maradnak, bármennyire emeltessenek vagy mérsékeltessenek a tarifák, vámpótlékok vagy szorzószámok, melyeket Franciaország a jövőben esetleg meg fog állapítani.
5. Cikk. Ha Franciaország bármely időpontban kedvezőbb elbánást engedélyezne Ausztriának vagy Csehszlovákiának, mint amely Magyarországnak megadott a jelen egyezményhez tartozó B) és C) jegyzékben felsorolt árúkra, ez a kedvezőbb elbánás azonnal és feltétel nélkül alkalmaztatik az említett, Magyarországból származó és onnan érkező termékekre.
Ugyanígy elnyeri Magyarország a D) jegyzékben felsorolt árúkra azoknak az előnyöknek kedvezményét, melyek Németország részére esetleg engedélyeztetni fognak, a nélkül, hogy e célból bármily ellenszolgáltatásra lenne szükség.
Mindazonáltal kivétel tétetik a 3. Cikk végső bekezdésében jelzett tarifális határozmányok tekintetében és önként értődik, hogy Magyarország nem kívánhatja oly előnyösebb elbánás kedvezményét, mely bizonyos kontingensekre korlátoltatik csupán a saját termelésének a két előző bekezdésben említett ország termeléséhez való aránya alapján számított mennyiség erejéig.
6. Cikk. Ha Franciaország bármely időpontban Ausztriának és Csehszlovákiának a jelen egyezményhez csatolt B) és C) jegyzékben fel nem sorolt valamely termékre nagyobb kedvezményt biztosít, mint amelyben a Magyarországból származó és onnan érkező hasonló termékek részesülnek, úgy Magyarországnak joga lesz szorgalmazni ugyanannak az elbánásnak kedvezményét ugyanarra a cikkre vagy a francia vámtarifa ugyanazon tétele alatt jelzett minden cikkre, mely Magyarországból származik és onnan érkezik, oly feltétellel, hogy Franciaországnak joga lesz Magyarország részéről megfelelő méltányos ellenértéket kívánni.
Franciaország kötelezi magát arra, hogy kellő megfontolás tárgyává fog tenni minden Magyarország részéről ekként előterjesztett kívánságot és haladéktalanul közölni fogja, hogy viszonzáskép mily hasonló természetű ellenszolgáltatást kíván. A két ország kormányai kötelezik magukat arra, hogy barátságos szándékkal fognak e kérdések vizsgálatába bocsátkozni és azzal a kölcsönös törekvéssel, hogy méltányos egyességet kössenek.
6. bis Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél megadja a másik számára a legkedvezőbb kiviteli vámok kedvezményét, amelyet bármely harmadik hatalomnak megad vagy megadhatna.
7. Cikk. A Magyarország vámterületéről származó és onnan érkező nyers termékek vagy ipari készítmények az oly francia gyarmatokon, birtokokon vagy oly francia protektorátus alá tartozó országokban, melyekben más vámrendszer van érvényben, mint Franciaországban, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet termékeire ott alkalmazott vagy alkalmazható tarifák alá esnek, azoknak a kedvezményeknek kivételével, melyek e vonatkozásban az anyaállam termékei részére tartattak fenn.
8. Cikk. A mellékelt jegyzékekben felsorolt cikkek tekintetében mindegyik Magas Szerződő Fél ki fogja terjeszteni a másik Fél területéről származó és onnan érkező árúkra mindazon előnyöknek a kedvezményét, amelyek közigazgatási vagy törvényhozási intézkedések által vagy más hatalmakkal kötött egyezményekből kifolyólag a vámügyi nomenclaturán ejtett módosítások vagy a tarifák specializálása révén keletkeztek.
9. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyike részéről bármely behozatali tilalomnak egy harmadik hatalom termékei javára szóló, bár csak ideiglenes megszüntetése is azonnal és feltétlenül kiterjed a másik Szerződő Fél területéről származó és onnan érkező azonos vagy hasonló cikkekre.
10. Cikk. Bármely kiviteli tilalomnak bár csak ideiglenes megszüntetése is, mely a Magas Szerződő Felek egyike részéről egy harmadik hatalom vagy ennek alattvalói javára eszközöltetett, kiterjed a másik félre is, hacsak nem államközi szerződésekből folyó vagy oly kivételekről van szó, melyek helyettesítéssel vagy kompenzációkkal kapcsolatosak.
11. Cikk. A fenti 9. és 10. Cikkek rendelkezései nem szolgálhatnak oly tilalmi rendelkezéseknek akadályául, melyeket a Magas Szerződő Felek mindegyike foganatba vehet az állam biztonsága érdekében egészségügyi okokból vagy állami egyedárúság gyakorlásából kifolyólag.
12. Cikk. A Magas Szerződő Felek egyike sem fog devizaellenőrzés útján akadályt gördíteni az előző cikkekben tárgyalt termékek behozatala elé. Ha pedig a Magas Szerződő Felek egyike a behozatalnál ily ellenőrzést léptet életbe, az engedély megadásának feltételei semmi esetre sem lesznek kevésbbé kedvezőek, mint azok, melyek alá minden más idegen állam nyers termékei vagy ipari készítményei esnek.
13. Cikk. Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyike a jövőben akár a behozatal, akár a kivitel tekintetében új tilalmakat állapítana meg, a másik szerződő fél kívánságára a legalkalmasabb módot fogják közös megegyezéssel keresni oly célból, hogy a lehető legteljesebb mérvben elhárítsák a két ország között való kereskedelmi összeköttetéseknek minden akadályát.
14. Cikk. Mindegyik Magas Szerződő Fél kötelezi magát, hogy a másikat azonnal és minden külön ellenszolgáltatás nélkül részesíti a jelen Egyezményben említett vagy nem említett árúkra nézve mindazon kedvezményben, kiváltságban vagy mérséklésben, amelyet az illetékek, fogyasztási adók és városi vámok, úgyszintén a behozatallal, kivitellel, visszkivitellel, átvitellel és beraktározással kapcsolatos mindennemű illetékek és díjak tekintetében valamely más hatalomnak engedélyezett vagy engedélyezni fog.
A legnagyobb kedvezményt élvező nemzet módjára való elbánás egyaránt biztosíttatik a Magas Szerződő Felek mindegyike részére az árúk átrakását és a vámalakiságok teljesítését illetőleg; a belföldiekkel való egyenlő elbánás kölcsönösen biztosíttatik a fogyasztási adók és mindazon díjakat illetően, amelyek az árúk termelése, gyártása, kezelése vagy eladása alkalmával szedetnek.
15. Cikk. Az előző cikk rendelkezései, amennyiben különösen a vámok, illetékek és a vám- vagy szállítási kedvezmények tekintetében a legnagyobb kedvezmény szerinti elbánást biztosítják, nem zárják ki azt a kedvezményes rendszert, melyet a Magas Szerződő Felek mindegyike létesített nemzetközi egyezményekkel a határforgalomra vonatkozólag vagy amelyet a jövőben létesíthetne egy oly övezetre nézve, mely 15 km mélységet semmi esetre sem haladhat meg.
16. Cikk. 1. Az átmenet szabadságáról és a vasutakra alkalmazandó nemzetközi rendszerről szóló egyezmény és szabályzat megerősítéséig is kötelezik magukat a Szerződő Felek arra, hogy kölcsönösen megadnak egymásnak minden okszerű szállítási könnyítést és minden intézkedést megtesznek arra nézve, hogy a szállítás rendesen és nehézség nélkül legyen lebonyolítható.
2. Az előző rendelkezések semmiben sem érintik az átviteli küldemények kezelésére vonatkozó vámszabályok rendelkezéseit, sem a belső adózás alá eső vagy állami egyedárúság tárgyául szolgáló árúk forgalmára és kereskedelmére vonatkozó szabályokat. Mindazonáltal ezeknek az árúknak az átvitelét nem szabad korlátozni, csak amennyire ez az országban maradó árúk után járó belső adók esedékes beszedése céljából vagy egyedárúsági célra szükséges.
Az árú átvitele vagy raktárba helyezése megtiltható:
a) állambiztonsági vagy közbiztonsági okokból;
b) egészségügyi okokból vagy állat- és növénybetegségek ellen alkalmazott óvóintézkedésként;
c) a tisztességtelen verseny minden érvényesülése ellen való védekezés céljából.
Az olyan árúk átvitele, amelyek a Szerződő Államok egyikében állami egyedárúság tárgyai, a jelenleg érvényben lévő vagy jövőben foganatba veendő törvényhozási vagy közigazgatási intézkedésekkel létesített külön ellenőrzés alá vehető.
17. Cikk. 1. A Magas Szerződő Felek kijelentik megegyezésüket arra nézve, hogy a két ország utasainak és azok poggyászainak területükön való szállítása, ami a feladást, fuvardíjakat s a fuvarozásra vonatkozó közadókat illeti, bármily eredetűek is legyenek azok, oly kedvezményes rendszer alá vétetik, mint amilyen az ugyanazon feltételek mellett saját nemzetbeliekre alkalmazott általános rendszer.
2. A két szerződő fél területein való árúszállításnál - akár ott adassanak fel, vétessenek át vagy vitessenek át ezek az árúk - a feladást, a fuvardíjakat és a fuvarozást terhelő közadókat illetőleg ugyanolyan kedvező rendszer fog alkalmaztatni, mint amilyet az általános rendszer ugyanily árúkra nézve a belső forgalomban vagy harmadik államokkal való forgalomban ugyanazon feltételek mellett, ugyanabban az irányban és ugyanazon útvonalon alkalmaz.
3. Az előző rendelkezések mellett is mindegyik szerződő félnek szabadságában áll, hogy területén személyek és árúk bizonyos csoportjának javára csökkentett tarifákat vagy szállítási kedvezményeket engedélyezzen vagy hagyjon jóvá; hasonlóképpen bizonyos utakra külön fuvardíjakat engedélyezhetnek, hogy területüknek bizonyos részei között vagy a szomszéd Államokkal kifejlesszék a forgalmat.
18. Cikk. Mindegyik Szerződő Fél arra fog törekedni, hogy a másik fél területén való fogyasztásra szánt nyers anyagok és élelmicikkek szállítására oly mérsékléseket engedélyezzen, melyeket saját területének vasútai engedélyeznek a belföldi fogyasztásra szánt ugyanolyan árúkra, ugyanazon feltételek mellett, ugyanabban az irányban és ugyanazon az útvonalon.
19. Cikk. Ami az útirányt illeti, elvben semmi különbség sem fog tétetni a nemzeti területen szállításra bocsátott árú és a másik fél területén szállításra kerülő ugyanolyan természetű árúk között. A belső forgalom megszorítása esetén a Magas Szerződő Felek közötti csereforgalom és a másik fél területéről jövő átmenő forgalom elvben nem vétetik nagyobb megszorítás alá, mint a belső nemzeti forgalom és az ugyanazon irányú átmenő forgalom. Önként értetődik azonban, hogy a Szerződő Felek valamelyikére főfontosságú jelentőséggel bíró szállítások, akár belső szállításról, behozatalról vagy kivitelről van szó, bizonyos ideig előnyben részesíthetők a csekélyebb gazdasági jelentőségű küldeményekkel szemben.
20. Cikk. 1. A két szerződő fél kötelezi magát, hogy területük vasúti Társaságainál vagy Igazgatóságainál közbe fognak járni és minden szükséges intézkedést meg fognak tenni abból a célból, hogy elhárítsanak minden akadályt, amely bizonyos esetekben az utasok és árúk forgalmát gátolhatná, akár területeik között, akár a szerződő felek egyikének területein és valamely harmadik Állam területei között a másik Szerződő Fél területein keresztül.
2. A Szerződő Felek arra fognak törekedni, hogy a közvetlen forgalom szükségletei figyelembe vétessenek úgy a területeik közötti forgalomban, mint az egyik szerződő fél területein vagy harmadik Állam területe között a másik szerződő fél területén keresztül; ajánlani fogják területük vasúti Társaságainak és Igazgatóságainak, hogy közvetlen utas- és árúforgalmat létesítsenek és a kölcsönös engedékenység szellemében szabályozzák a forgalmi és szállítási szolgálatot illető kérdéseket.
3. Vasúti kocsik szolgáltatásakor a belső forgalomnak és a másik Szerződő Fél területére való kivitelnek szükségletei méltányos módon kezelendők. Különösen ami vasúti kocsiknak a másik Szerződő Fél területeire irányuló kiviteli forgalomhoz való szolgáltatását illeti, elvben nem tehető kevésbbé kedvező intézkedés, mint vasúti kocsiknak valamely harmadik Államba irányuló kiviteli forgalma céljaira való szolgáltatása alkalmával.
21. Cikk. Magyarország különleges földrajzi fekvésére való tekintettel Franciaország hozzájárul ahhoz, hogy megadja a közvetlen fuvarlevél kedvezményét a Magyarországból származó és onnan érkező s Franciaországba, gyarmataiba, valamint a francia protektorátus alá tartozó területekre és országokba bevitt árúkra az alább megjelölt utakon és feltételek mellett:
1. A Magyarországból Trieszt és Fiume kikötőin keresztül szállított árúk e kikötők felé közvetlenül Franciaországra szóló raklevéllel adatnak fel és annak a hajónak megjelölésével, melyre azok behajózandók vagy annak a francia kikötőket érintő menetrendszerű vonalnak feltüntetésével, melyre az említett árúk szállítása bizandó. Az árúkhoz Franciaországba érkeztükkor melléklendő az elindulásukkor kibocsátott és az árú azonosságának igazolása céljából a szállító hajó kapitányának hátiratával ellátott raklevél.
A francia Kormány azonkívül kívánhatja, hogy a küldeményeket konzuli bizonylat vagy a rakodási kikötő vámhatóságának alkalom esetén a konzuli hatóság által láttamozott s az ezen kikötőben történt átrakodás szabályszerűségét igazoló bizonyítványa kísérje.
2. A Duna útvonalán és Galac és Brajla kikötőin át Franciaországba kivitt árúk hasonló elbánás alá esnek, mint azok, melyek Fiume és Trieszt kikötőin át vitettek ki. Csatolandó hozzájuk a származási helyükön franciaországi rendeltetéssel kiállított raklevél, annak a hajónak megjelölésével, melyre az árúk behajózandók vagy annak a menetrendszerű vonalnak feltüntetésével, mely érinti azokat a francia kikötőket, amelyeken át az árúk szállítása eszközöltetik. Franciaországba érkezésükkor az árú kíséretében kell lenni az említett raklevélnek, ellátva a szállító hajó kapitányának az árú azonosságát igazoló hátiratával.
A francia kormány azonkívül kívánhatja, hogy a küldeményeket konzuli bizonylatok vagy a rakodási kikötő vámhatóságának alkalom esetén a konzuli hatóság által láttamozott s az ezen kikötőben történt átrakodás szabályszerűségét igazoló bizonyítványa kísérje.
Magyarország alkalom esetén ugyanazokat a biztosítékokat kívánhatja a közvetlen hajófuvarleveleket illetőleg a Franciaországból származó és onnan érkező árúkra.
22. Cikk. Hogy a saját országukból származó termékek részére a fenti rendelkezések kedvezményét biztosítsák és annak elkerülése céljából, hogy az oly országból származó termékek, melyek nem élvezik az említett kedvezményt, területük útjait vegyék igénybe, a Magas Szerződő Felek kívánhatják, hogy a területükre behozott termékek és árúk származási bizonylattal legyenek ellátva, melyek tanusítják, hogy:
1. amennyiben szorosan vett nyersanyagokról vagy őstermelési cikkekről van szó, ezek a másik országból származnak;
2. ipari termék esetén pedig, hogy ez a másik országban hozzáadott anyag útján vagy a rajta végzett munka folytán kielégíti azt az értékszázalékot, melyhez a rendeltetési ország törvényhozása a nemzetiesítettség elismerését köti.
A származási bizonylatokat akár azok a Kereskedelmi Kamarák, melyhez a feladó tartozik, akár bármely más hatóság vagy gazdasági alakulat állítja ki, melyet a rendeltetési ország elfogad. E bizonylatokat a rendeltetési ország diplomáciai vagy konzuli képviselői hitelesítik.
Abban az esetben, ha a feladó attól tarthat, hogy az árú származása az erről szóló kísérő bizonylat ellenére kétségbe vonható, a származási bizonylatot igazoló bizonyítvánnyal erősítheti meg, melyet a származási bizonylat kiállítója és egy műszaki közeg állít ki és ír alá. Utóbbit a rendeltetési ország diplomáciai képviselője jelöli ki és kinevezése közöltetik a feladó ország kormányával. E közeg az igazolási eljárás céljaira minden szükséges bizonyítékot vagy közlést kívánhat és oly illetéket szedhet be, melynek díjszabása szorosan az igazoló bizonyítvány kiállításához szükséges munkaidő és a helyszínére utazás költségeire lesz korlátozva. Ha az árú igazoló bizonyítvánnyal van ellátva, csak csalás vagy kicserélés gyanuja esetén vétetik törvényes szakértői szemle alá.
A postacsomagok felmentetnek a származási bizonylat alól, ha nem kereskedelmi jellegű behozatalról van szó.
Mindazon esetekben, melyekben a kormányok egyike erre felhatalmazott közege útján közli a másikkal, hogy az említett bizonylatok kiállításával csalárd eljárás történt, a kormány, melyhez a panasz intéztetett, a panasz tárgyává tett tényekre nézve azonnal külön vizsgálatot indít, annak eredményét közli a panaszos kormánnyal és adott esetben minden hatalmában levő intézkedést megtesz az említett csalárd eljárás folytatásának meggátlására.
23. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy minden szükséges intézkedést megtesz arra, hogy a másik szerződő fél nyers terményeit vagy az onnan származó iparcikkeket a kereskedelmi ügyletekben hatályos módon megóvja a tisztességtelen versenynek minden alakjától és különösen lefoglalással vagy bármily más alkalmas szankcióval megszüntesse és megakadályozza minden oly termék behozatalát, raktárba helyezését, kivitelét, úgyszintén gyártását, forgalombahozatalát, eladását és belföldön való árúba bocsátását, melyek vagy közvetlen felszerelésükön, vagy külső göngyöletükön közvetlen vagy közvetve ezen cikkek vagy árúk származásáról, fajáról, minőségéről vagy különös tulajdonságairól hamis megjelölést tartalmazó jelekkel, nevekkel, feliratokkal vagy egyéb jegyekkel vannak ellátva.
24. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyike kötelezi magát, hogy megteszi a szükséges törvényhozási és közigazgatási intézkedéseket a Magas Szerződő Felek egyikétől vagy másikától származó bortermékek származására vonatkozó hamis jelzések alkalmazásának megakadályozására.
Nevezetesen lefoglalással vagy más alkalmas eszközökkel meg fog akadályoztatni a fent jelzett termékek behozatala, raktárba helyezése, kivitele, gyártása, forgalombahozatala, eladása és árúba bocsátása az esetben, ha az azokat tartalmazó hordók, palackok, göngyöletek vagy ládák az ezen termékek származásáról tudatosan alkalmazott hamis megjelöléseket tartalmazó jegyekkel, nevekkel, feliratokkal vagy bármely ily jellel lennének ellátva.
A panasz tárgyává tett termék lefoglalása akár közigazgatási szorgalmazásra, akár az ügyész vagy az érdekelt fél - magánszemély, egyesület vagy szindikátus - megkeresésére fog eszközöltetni, a Magas Szerződő Felek saját törvényhozásának megfelelően.
Az a tilalom, hogy a vidék vagy termelési hely elnevezésének használatánál a termékek ne jelöltessenek meg máskép, mint amihez tényleg joguk van, akkor is fennáll, ha a termékeknek igazi eredete említtetik meg vagy ha a hamis elnevezéseket bizonyos kiigazítások - mint „fajta”, „típusú”, „nemű” vagy egyebek - kísérnek.
A jelen cikk nem szolgál akadályául annak, hogy aki borterméket ad el, a tartályon minden esetben jelölje meg nevét és lakcímét. A helyi elnevezés hiányában köteles címét a származási ország hasonlóan feltűnő alakban való feltüntetésével kiegészíteni minden oly esetben, mikor a címben foglalt helységnév vagy valamely más jelzés egy más országban levő helységgel vagy birtokkal való összetévesztésre alkalmas.
A Magas Szerződő Felek bortermékeinek származási elnevezése nem tekinthető közhasználatúnak, amennyiben az kellő törvényes védelemben részesül a termelési országban és ez szabályszerűen közöltetett a másik féllel. Ugyanígy elismertetnek az ezen elnevezésekre vonatkozó korlátozások és részletezések is.
A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy tanulmányozni fogják az előző rendelkezéseknek a bortermékeken kívül egyéb oly termékekre való esetleges kiterjesztését, melyeknek különleges minősége a talajtól vagy az éghajlatból származik.
25. Cikk. Magyar alattvalók, javak s a magyar lobogó teljesen szabadon használhatják Franciaországnak, a francia gyarmatoknak és birtokoknak kikötőit.
E kikötőkben e részben minden tekintetben a legnagyobb kedvezményt élvező Állam alattvalóival, javaival és lobogóival teljesen egyenlő elbánásban részesülnek.
A magyar kormány a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy nem fog foganatba venni semminemű intézkedést, sem nem fogja megengedni az ellenőrzés alá tartozó intézmények által ily intézkedéseknek foganatba vételét és idegen kormányokkal vagy intézményekkel nem fog megkötni semmiféle egyezményt, mely a francia hajókat és a francia kereskedelmet kizárná vagy a magyar vagy idegen lobogóhoz képest hátrányban részesítené, különösen ami áruknak, utasoknak és kivándorlóknak Magyarországból vagy a magyar terület egy részének keresztezése mellett valamely idegen államból való szállítását illeti, bármelyik legyen az igénybe vett vagy igénybe veendő út vagy kikötő.
A jelen cikk értelmében valamely Állam javaként tekintendők az azon államból származó és onnan érkező vagy az oda irányított javak.
A Magyarország részéről kiállított köbözési bizonyítványok a francia tengeri kikötőkben elfogadtatnak a nélkül, hogy új igazolások vagy mérések lennének eszközlendők és egyenlőknek ismertetnek el a megfelelő francia bizonyítványokkal, különösen az illetékek és díjak fizetése szempontjából, feltéve, hogy a magyar köbözési szabályok és eljárások azonosaknak vagy egyenlő értékűeknek ismertetnek el a francia bizonyítványok kiállításánál mérvadó köbözési szabályokkal s az e célból követett eljárásokkal.
26. Cikk. A Magas Szerződő Felek mindegyikének hajói, azok személyzete, utasai és árui a másik szerződő fél hajózható utain és folyami kikötőiben a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetet megillető elbánásban fognak részesülni.
Az egyik Magas Szerződő Fél által a másik Szerződő Fél hajói, személyzete, utasai vagy árui után a saját vízi utain és folyami kikötőiben teljesített fuvarozási műveletek alkalmával beszedett vagy beszedhető bármilynemű illetékek vagy megterhelések nem lehetnek mások vagy magasabbak, mint azok, melyek ugyanazon műveleteknél a saját nemzetbeli hajó, személyzet, utasok és áruk vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hajói, személyzetei, utasai és árui után szedetnek be vagy szedhetők be.
A fenti határozmányok nem nyernek alkalmazást a mindkét Magas Szerződő Fél nemzeti vízihálózatának kikötői között végzett fuvarozási műveletekre.
A hajók nemzetiségét illetőleg a Magas Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a másik fél törvényhozási rendelkezéseit.
27. Cikk. Mindkét ország alattvalói a másiknak területén a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalóit megillető elbánásban részesülnek a letelepülés, kereskedelem és ipar gyakorlása, ingó és ingatlan javak, jogaik és érdekeik szempontjából. Szabadon intézhetik ügyeiket akár személyesen, akár választott képviselők útján, a nélkül, hogy e tekintetben más megszorításoknak lennének alávetve, mint amelyeket az érvényben levő törvények és szabályok előírnak.
28. Cikk. A két ország egyikének törvényei szerint megalakult polgári, kereskedelmi, ipari, pénzügyi, biztosítási társaságok és általában minden gazdasági jellegű társaság, szem előtt tartva a másik állam törvényeinek előírásait és ha elnyerik a szükséges felhatalmazást oly esetben, mikor e törvények ily felhatalmazást előírnak, akár ebben az országban gyakorolják működésüket, akár ott települtek le és fiókintézeteket vagy ügynökségeket alapítanak, kivéve az oly iparokat, melyek közhasznú jellegükre való tekintettel különleges megszorításoknak vannak alávetve: ugyanazon feltételek mellett szerezhetik meg, birtokolhatják vagy bérelhetik a hasznos működésükhöz szükséges ingatlanokat.
E társaságok hasonlókép érvényesíthetik ebben az országban összes jogaikat és ott bíróság elé járulhatnak mint felperesek és alperesek, alkalmazkodva a törvényekhez és szabályokhoz.
A nevezett társaságok és fiókvállalataik, fiókintézeteik és ügynökségeik minden tekintetben a legtöbb kedvezményt élvező nemzet társaságait megillető elbánásban részesülnek.
29. Cikk. A 27. és 28. Cikk rendelkezései az alábbi rendelkezésekkel megállapított pénzügyi természetű jogok és kötelezettségek kizárásával értendők.
A két ország mindegyikének alattvalói a másiknak területén bármily elnevezés alatt nem fognak más és magasabb díjaknak, illetékeknek és adóknak alá vettetni, mint a saját nemzetbeliek. Ez a rendelkezés nem szolgál akadályául annak, hogy adott esetben tartózkodási illeték vagy rendészeti alakiságok teljesítéséért járó díj szedessék be, önként értetődvén, hogy a két ország alattvalói e tekintetben a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalóit megillető elbánásban részesülnek.
30. Cikk. A két ország egyikének törvényei szerint megalakult bármily természetű polgári, kereskedelmi, ipari, pénzügyi és biztosítási társaságok, úgyszintén fiókvállalataik, fiókintézeteik és ügynökségeik a másiknak területén nem vettetnek alá más vagy bármily elnevezésű magasabb díjaknak, illetékeknek és adóknak, mint amelyek az illető ország saját társaságaira vettetnek ki vagy fognak kivettetni.
Ami a vagyon, jövedelem vagy nyereség után számított adókat illeti, a társaságok, fiókvállalataik, fiókintézeteik vagy ügynökségeik nem fognak ebben az országban az adók természete szerint máskép megadóztatni, mint az ott tényleg beruházott cselekvőségük, az ott birtokolt vagyonuk, az ott forgalomban levő címleteik, az ott elért nyereségük és az ott lebonyolított ügyleteik után.
A jelen cikk határozmányai alkalmazást nyernek magánszemélyeknek ipari vagy kereskedelmi vállalataira is.
31. Cikk. A két ország egyikének kereskedői, gyárosai és egyéb iparosai, kik illetékes hatóságaik által kiállított iparigazolvány felmutatásával bizonyítják, hogy fel vannak jogosítva kereskedelmük vagy iparuk gyakorlására és hogy lerótták a törvények által előírt illetékeket és adókat, akár személyesen, akár a szolgálatukban álló utazók útján szabadon vásárolhatnak a másik szerződő fél területén kereskedőknél vagy termelőknél vagy nyilvános árusítási helyeken. Úgyszintén megrendeléseket eszközölhetnek minták alapján is kereskedőknél vagy más oly személyeknél is, akik az ezen mintáknak megfelelő árukat üzletük vagy iparuk keretében felhasználják. Sem az egyik, sem a másik országba nem fognak e célból külön illeték lefizetésére köteleztetni. A jelen egyezményhez mellékelt mintának megfelelő és saját országuk hatóságai által kiállított igazolójeggyel felruházott magyar és francia kereskedelmi utazókat kölcsönösen megilleti az a jog, hogy mustrákat vagy mintákat vigyenek magukkal, árukat azonban nem.
A Szerződő Felek egymásnak kölcsönösen tudomására hozzák, hogy mely hatóságok bizatnak meg az igazoló jegyek kiállításával, úgyszintén azokat a határozmányokat, melyekhez az utazóknak alkalmazkodniok kell üzletük gyakorlásában.
A valamely vámilleték vagy bármely más hasonló díj alá eső tárgyak, melyeket a kereskedelmi utazók mint mustrát vagy mintát visznek be, a bevitelben tiltott áruk kivételével, mindkét részről vámmentesen hozhatók be és vihetők ki azzal a feltétellel, hogy e tárgyak szabályszerű időn belül újra kivitetnek és hogy a behozott és újra kivitt tárgyaknak azonossága ne legyen vitás, bármely hivatalt érintsenek egyébként a kivitelben.
A mustrák és minták újra kivitele a két országban akár a beviteli vámhivatalnál fizetendő vám összegének (készpénzben), akár megfelelő óvadéknak letétele útján biztosítandó, minden esetben fenntartván, amennyiben ennek szüksége fennforog, a platina-, arany- vagy ezüstmunkák fémjelzési alakiságának teljesítését.
Ha a szabályszerű határidő letelt, a vámösszeg - a szerint, amint letétbe helyeztetett vagy biztosíttatott - a kincstárba befizettetik vagy ennek javára elszámoltatik, hacsak nem nyer megállapítást, hogy e határidőn belül a mustrák vagy minták újra kivitettek.
Ha a mustrák vagy minták a szabályszerű határidő letelte előtt az újra kivitelre bemutattatnak az e célra rendelkezésre álló vámhivatalnál, a hivatal igazolás útján tartozik meggyőződni arról, hogy a bemutatott cikkek tényleg azok, amelyekről a vámbevallás kiállíttatott. Ha e tekintetben nincs kétség, a hivatal megállapítja az újra kivitelt és kiszolgáltatja a behozatal alkalmával letett vámösszeget vagy megteszi a szükséges intézkedéseket az óvadék feloldására.
A behozatalt eszközlő kereskedő semmi költséggel nem terheltetik, kivéve mégis a bizonyítvány vagy vámbevallás kiállításáért, úgyszintén a mustra vagy minta azonosságának biztosítására szolgáló jelzés alkalmazásáért járó illetékeket.
Ha a két szerződő ország egyikének alattvalói a másiknak területén levő piacokra és vásárokra mennek abból a célból, hogy üzletüket gyakorolják vagy ott eladják termékeiket, kölcsönösen olyan elbánásban részesítendők, mint a saját nemzetbeliek és nem vétetnek magasabb illetékek alá, mint ez utóbbiak.
A fenti határozmányok nem alkalmaztatnak a vándoriparosokra, a házaló kereskedőkre, úgyszintén a sem ipart, sem kereskedelmet nem gyakorló személyeknél való megrendelések gyüjtésére, a szerződő felek mindegyike fenntartván e tekintetben törvényhozásának teljes szabadságát.
32. Cikk. A jelen Egyezmény megerősíttetik és a megerősítő okmányok Párizsban fognak kicseréltetni.
A francia kormány - a francia törvényhozás részéről nyert felhatalmazás alapján - hozzájárul ahhoz, hogy az Egyezmény a magyar törvényhozás részéről való megerősítésének Párizsban történt közlését követő nyolcadik napon lépjen életbe.
Az Egyezmény érvényben marad egy évig és meghosszabbíttatik hallgatólagos meghosszabbítással negyedévi időszakokra, ha a Magas Szerződő Felek egyike sem mondja fel legalább három hóval az első egyévi időszaknak és legalább két hóval minden negyedévi időszaknak letelte előtt.
Mindazonáltal a Magas Szerződő Felek kölcsönösen kijelentik, hogy tárgyalás alá veszik a módosításokat, melyeket a tapasztalat szükségeseknek mutat, ha a felek egyike ebbeli kívánságát 1926. július 1-től fogva bármely pillanatban kifejezi és a nélkül, hogy e célból előzetes értesítésre vagy felmondásra lenne szükség.
Abban az esetben, ha az említett tárgyalások a Magas Szerződő Felek egyike részéről kifejezett kérelem keltétől számított két havi időszak alatt nem fejeződnének be, a jelen Egyezmény két hó mulva megszűnik a nélkül, hogy felmondásra lenne szükség.
Aminek hiteléül az e célra kellően felhatalmazott teljhatalmú megbizottak a jelen Egyezményt aláírták és pecséteikkel ellátták.
A francia tarifa 68-73. számai alá sorolt gabonaneműekre és őrleményeikre, úgyszintén a 76. (dara és finom dara, hántolt vagy polirozott magvak) és 76 bis (hántolt és polirozott köles) számokra nézve, melyekre a francia tarifának egységes vámtétele van, a francia kormány szívesen nyujt biztosítást oly irányban, hogy abban az esetben, ha kettős tarifa alá soroltatnának, úgy azonnal tárgyalások fognak indíttatni a magyar kormánnyal az említett, Magyarországról származó és onnan érkező termékekre vonatkozó elbánás megállapítása céljából.
A francia kormány ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogyha az említett tárgyalások egy hó alatt befejezést nem nyernek, Magyarország a jelen Egyezményt két hónapi hatállyal felmondhassa a 32. Cikk rendelkezéséhez képest, úgyszintén a jelen jegyzőkönyvnek a 6. és 32. Cikkek alkalmazásáról szóló rendelkezései alapján.
A Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az A) jegyzékben 458. c) és d) tarifaszám alatt feltüntetett vámok kedvezménye Franciaországban székelő francia kereskedelmi házak oly gyártmányaira lesz korlátozva, melyek ezen házak által Franciaországban vagy a külföldön védjegyezve lettek.
Az A) listában 659. tarifaszám alatt megállapított vámok alkalmazása tekintetében a Magas Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy egyéb ismérvek hiányában női kesztyű gyanánt fognak kezeltetni a kereskedelemben szokásos számozás szerinti bezárólag 7. számú női kesztyűk.
Az alább felsorolt cikkekre, melyek a B) és C) jegyzékben megállapított kedvezményeket kontingensek keretében élvezik, a Magas Szerződő Felek a következő kontingenseket állapították meg:
| ex | 171 | Fehér bor, közönséges | 3000 hl. | |
| ex | 171 bis | Tokaji bor | 3000 hl. | |
| 319 | Burgonya-, kukorica- és másféle keményítő | 8000 q | ||
| 361 | Villamos izzólámpák, fémszálasok, foglalatukkal felszerelve | 200 q | ||
| ex | 512 bis | Szivattyúk | 200 q | |
| ex | 522 | Tejlefölözőgépek | 300 drb | |
| Különleges ekék, a brabanti (mankós) és a szőlőmívelésre használtak kivételével | 2000 drb | |||
| Szőlőmívelésre használt ekék egyenkint 50 kg-nál nagyobb súlyban | 400 q | |||
| Tárcsás boronák | 600 q | |||
| Állítható kanállal felszerelt vetőgépek | 1800 q | |||
| Vályusvetőgépek | 500 q | |||
| Répaszedőgépek | 400 q | |||
| Burgonya-kiszedőgépek | 400 q | |||
| Cséplőgépek 500 kg vagy annál kisebb súlyban | 500 q | |||
| Cséplőgépek 500 kg-nál nagyobb súlyban | 1000 q | |||
| ex | 524) 524) bis | Villamosellenállás-szabályozók és frictiós elektromágneses kapcsolók No. 524, 524 bis 536 | 1500 q | |
| ex ex | 536) 536 | Induktorok | 1200 q | |
| ex | 536 ter | Mágnesek (elektromágnesek kivételével) mágnesezve vagy nem | 500 q | |
| ex | 537 | Egyéb szerszámok | 200 q | |
| amiből 40 q csigafúrókra esik. | ||||
| 574 | Lámpaáruk | 150 q |
Ezek a mennyiségek a francia kormány behozatali engedélye nélkül lesznek bevihetők Franciaországba; ezek kimerítése után az általános tarifa vagy az egyezményben megállapított szerződéses tarifa nyer alkalmazást, mindazonáltal azon célból, hogy a lehető legkevésbbé akadályoztassék a magyar kereskedelem, a francia vámigazgatás értesíteni fogja Magyarország párizsi követét, ha a fent megállapított mennyiségek bármelyikének 9/10-e eléretett.
A francia kormány kötelezi magát a 3. és 4. Cikk alkalmazása tekintetében arra, hogy évi 3000 hl tokaji borra felmentést ad a magas szesztartalmú borokra fennálló tilalom alól. A francia kormány másrészt kötelezi magát arra, hogy a mennyiség korlátozása nélkül megadja a minimális tarifát a bármilynemű friss szőlőből készült borra, ha a minimális tarifa vámja a C) jegyzékben jelzett díjszabásnál (30 frank) magasabbra emelkedett.
Az 5. Cikk alkalmazásakép (D) jegyzék) megállapíttatik, hogy Magyarország kívánhatja a nyers és festett műselyemfonalakra Németországnak engedélyezett kezeléssel egyenlő elbánás kedvezményét, azzal a feltétellel, hogy viszont Magyarország Franciaország számára a magyar vámtarifa ugyanazon árukra vonatkozó megfelelő tételeit Franciaország által elfogadott mértékben csökkenteni fogja.
A 6. és 32. Cikkek alkalmazására vonatkozólag a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az esetben, ha a jelen egyezménnyel biztosított előnyök és kedvezmények egyensúlya akár a Magas Szerződő Felek egyikének vámrendszerében foganatba vett módosítások következtében, akár egy oly elbánás következtében, melyet valamelyikük a másik kereskedelmének rovására valamely harmadik államnak engedélyezne, megzavartatnék, úgy a magát sértve érző félnek kérelmére tárgyalások fognak folyamatba tétetni.
Ha ez a kérelem 1926. május 1-e után terjesztetett elő, abban az esetben, ha az említett tárgyalások nem vezettek eredményre, a kérelem keltétől számított két havi határidőn belül, a kérelmet előterjesztő Hatalom a jelen Egyezményt két havi hatállyal felmondhatja.
Ami a 9-13. Cikkek alkalmazását illeti, a magyar kormány kijelenti, hogy a jelen egyezmény hatálya alatt nem léptet életbe kiviteli tilalmakat a házi és mezei nyúlbőrre és a nemezkalapok gyártásához szükséges szőrre.
Másrészt a francia kormány biztosítja, hogy abban az esetben, ha jövőben bármely harmadik hatalommal szemben feloldja a kereskedelmi fegyverekre vonatkozó tilalmat, úgy Magyarország egy oly beviteli kontingenst igényelhet, mely a magyar kereskedelmi fegyver kivitelnek az említett feloldást élvező többi országok kivitelével való összehasonlítása alapján fog kiszámíttatni.
A 14. Cikk második bekezdésének alkalmazásakép a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy kölcsönösen alkalmazni fogják a vámalakiságok egyszerűsítése tárgyában 1923-ban Genfben megkötött egyezmény * határozmányait, mihelyt azt mindketten megerősítették.
A 16., 19., 20. és 26. Cikkeknek (az átmenetre vonatkozó cikkek) alkalmazásakép megállapíttatik, hogy az áruk, melyek a Magas Szerződő Felek egyikének területein mennek át - még ha ott szabad kikötőben vagy vámraktárban vesztegelnek is vagy ha ott át is rakatnak és külső állapotuk ott módosulás alá esik is - a másik fél területeire való bevitelben nem vesztik el származásuknak és közvetlen szállításuknak kedvezményét, feltéve, hogy mindazokat a származási és azonossági biztosítékokat felmutatják, melyeket ennek törvényei és szabályai megkívánnak; a jelen határozmányok nem szolgálnak akadályául származási vagy raktárilletékek alkalmazásának, melyeket a Szerződő Felek alkalmaznak vagy melyek részükről alkalmazhatók lennének.
A 21. Cikk alkalmazásakép a Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy az esetben, ha a közvetlen fuvarlevél használata komoly nehézségekbe ütköznék vagy valamely keresztülszelt ország hatóságainak ellenkezésével találkoznék, megfontolás alá veszik annak egyenlő értékű biztosítékokkal való pótlását. Mindazonáltal kölcsönösen biztosítják egymásnak jó szolgálataikat azoknak az akadályoknak elhárítása tekintetében, melyeket a keresztülszelt országok támaszthatnának az egyezményben szem előtt tartott rendszer alkalmazásánál.
A 25. Cikk alkalmazásakép a magyar kormány kijelenti, hogyha jövőben kivándorlási engedélyeket adna oly országok felé, amelyekbe a kivándorlási forgalom jelenleg tilos, a francia társaságok és cégek részéről engedély iránt előterjesztendő kérelmek az említett cikkben megállapított egyenlőségi feltételek szerint fognak megvizsgáltatni.
A két kormány megegyezőleg elismeri, hogy a 27. Cikk határozmányai az útlevélrendszerre és rendészetre vonatkozó törvények és szabályok épségben tartása mellett értendők.
A 31. Cikk alkalmazásakép megegyezik a két kormány, hogy alkalmazkodni fognak a vámalakiságok egyszerűsítése tárgyában Genfben 1923-ban kötött egyezménynek * a kereskedelmi utazók és minták rendszerét illető minden kedvezőbb rendelkezéséhez, ha azt a két kormány megerősítette.
..............................i Kereskedelmi Kamara.
Kereskedelmi utazó számára való igazolvány
Érvényes 192..... évre.
Érvényes: Magyarországra .....................................................................................................
Az igazolvány száma: .......................................
Ezennel bizonyíttatik, hogy jelen igazolvány tulajdonosa ................................................. úr, aki ............................................................ született, ............................i ......... szám alatti lakos ..........................................ban ................................................................. cég megjelölés alatt ................................................................. bír. *
Kereskedelmi utazó a ...................................................................................................... cég szolgálatában, mely ............................................................................................................. cég megjelölés alatt ............................................... bír.
Ezen igazolvány tulajdonosa fenti országban megrendeléseket gyüjteni és bevásárlásokat eszközölni szándékozván, a szóbanforgó cég számára, igazoltatik, hogy nevezett cég jogosult iparát és kereskedelmét ..... gyakorolni és hogy ugyanott ezek után a törvényesen megállapított adókat fizeti.
Kelt .................................. 19........................................................
(A cég főnökének aláírása.) *
| A tulajdonos személyleírása: ..................... | ....................................................... | |
| Kora ............................................................................................... | ||
| Termete .......................................................................................... | ||
| Haja ................................................................................................ | (A tulajdonos fényképe.) | |
| Különös ismertetőjelei ................................................................... | ||
| (A tulajdonos aláírása.) | ||
| ........................................................................................................ |
Ezen okmány 2 példányban állítandó ki.
| A magyar tarifa száma | Megjelölés | Behozatali vám aranykoronában 100 kg-kint | |||||||
| 23 | Sajt: | ||||||||
| b) | lágy sajt | 90 | |||||||
| ex | 23 | b) | roquefort, camembert, brie, livarot, Petit Suisse, demi-sel | 70 | |||||
| ex | 30 | Friss héjas és kagylós állatok | 110 | ||||||
| ex | 37 | Díszítésre való virág, friss: | |||||||
| a) | 1. Közönséges szegfű, rózsa, ibolya | 125 | |||||||
| 2. orgona, krizantémum, gyöngyvirág, amerikai szegfű | 200 | ||||||||
| 3. másféle | 60 | ||||||||
| ex | 42 | Bors: | |||||||
| a) őröletlen | 80 | ||||||||
| b) őrölt | 120 | ||||||||
| ex | 47 | Sáfrány | 700 | ||||||
| Vanilia | 400 | ||||||||
| 72 | b) | Virágmagvak, vetemény- és gyógynövénymagvak 3 kg-nál kisebb, de legalább 100 gr súlyú csomagolásban | 20 | ||||||
| 76 | Mindennemű mag a kisforgalom számára kiszerelve | 25 | |||||||
| ex | 78 | b) | Friss kajszi- és őszibarack, október 1-től június 15-ig | 15 | |||||
| 81 | b) | Kerti szamóca, január 1-től május 31-ig | 50 | ||||||
| 87 | Friss szőlő: | ||||||||
| a) | november 15-től december 31-ig | 40 | |||||||
| b) | január 1-től július 1-ig | 30 | |||||||
| 90 | Citrom és cedrátgyümölcs | 3 | |||||||
| 91 | Narancs és mandarin | 6 | |||||||
| 92 | Sós vízbe rakott citrom, narancs és cedrátgyümölcs és ezek héja | 1 | |||||||
| 94 | Datolya: | ||||||||
| a) | a kisforgalom számára csomagolva, 5 kg-nál kisebb csomagolásban | 100 | |||||||
| b) | más csomagolásban | 50 | |||||||
| ex | 97 | Száraz mandula | 12 | ||||||
| Megjegyzés: Mandula olajgyártásra, külön engedély alatt. | vm | ||||||||
| 98 | Mogyoró: | ||||||||
| a) | héjastól | 8 | |||||||
| b) | héj nélkül | 14 | |||||||
| ex | 103 | a) | Kápri konzerválva | 25 | |||||
| b) | Friss olajbogyó | 20 | |||||||
| 110 | Karfiol: | ||||||||
| a) | november 1-től március 31-ig | 8 | |||||||
| b) | április 1-től október 31-ig | 16 | |||||||
| 125 | Borpárlat: | ||||||||
| a) | hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban | 300 | |||||||
| b) | 2 literes vagy kisebb tartályokban | 360 | |||||||
| ex | 125 | A Cognac és Armagnac körülhatárolt vidékéről származó borpárlat, hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban és a francia törvényhozásnak megfelelően a termék származását és tisztaságát tanusító s az illetékes hatóságok által kiállított bizonyítvánnyal ellátva | 240 | ||||||
| aranykoronás vám kedvezményében részesül, feltéve, hogy palackozása a magyar vámhatóságok ellenőrzése alatt történik. | |||||||||
| - Ugyanaz a Cognac és Armagnac vidékéről való borpárlat 2 literes vagy kisebb tartályokban | 300 | ||||||||
| 126 | Likőr és más édesített, égetett szeszes folyadék: | ||||||||
| a) | hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban | 400 | |||||||
| b) | 2 liternél nem nagyobb tartályokban | 450 | |||||||
| 127 | Rum és arrak: | ||||||||
| a) | hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban | 200 | |||||||
| b) | 2 liternél nem nagyobb tartályokban | 250 | |||||||
| ex | 128 | b) | Gyümölcspálinka (szilva, mirabelles és cseresznye) | ||||||
| 1. | hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban | 225 | |||||||
| 2. | 2 liternél nem nagyobb tartályokban | 300 | |||||||
| ex | 131 | Bor: | |||||||
| a) | hordókban vagy 2 liternél nagyobb más tartályokban | 60 | |||||||
| b) | 2 liternél nem nagyobb tartályokban | 240 | |||||||
| ex | 131 | a) | A francia törvény által védett helyi vagy vidéki elnevezéssel, továbbá a helyi hatóságoknak a származást és tisztaságot, valamint a termelési évet tanusító bizonyítványával ellátott borok 48 K vám kedvezményében részesülnek, feltéve, hogy palackozásuk magyar vámfelügyelet alatt történik s hogy elnevezésüket dugójukon viselik. | ||||||
| b) | Ugyanazok a borok 2 liternél nem nagyobb tartályokban | 110 | |||||||
| Jegyzet: A frontignani és banyulsi szeszezett csemegeborok, ha 22.5°-nál nem nagyobb szesztartalmúak és a fent megjelölt feltételek mellett hozatnak be, nem fognak szeszezett boroknak tekintetni és a fent meghatározott vám kedvezményében részesülnek. | |||||||||
| 133 | Pezsgőbor: | ||||||||
| a) | az illetékes francia hatóságok által kiállított származási bizonyítvánnyal ellátott és a meghatárolt vidékekről származókként megjelölt champagne-i bor | 200 | |||||||
| b) | az illetékes francia hatóságok által igazolt származási elnevezéssel bíró más pezsgőbor | 225 | |||||||
| 134 | Ásványvíz | vámmentes | |||||||
| Megjegyzés: Csak a palack után rovandó le a megfelelő vám. | |||||||||
| 137 | Mindennemű tápszer | 180 | |||||||
| 158 | Kakaópor: | ||||||||
| a) | 5 kg vagy annál nagyobb súlyú csomagolásban | 120 | |||||||
| b) | 5 kg-nál kisebb súlyú csomagolásban | 140 | |||||||
| 159 | Csokoládé és csokoládégyártmányok: | ||||||||
| b) | töltetlen csokoládé, 5 kg-nál kisebb súlyú tömbökben vagy táblákban, vagy táblácskákban; csokoládé poralakban | 170 | |||||||
| c) | töltött csokoládé; csokoládéból és csokoládé felhasználásával készült mindennemű más áru | 210 | |||||||
| 167 | b) | libamájpástétom | 200 | ||||||
| 168 | b) | 1. Szadinia légmentesen elzárt dobozokban | 25 | ||||||
| ex | b) | 2. | Tonhal olajban | 60 | |||||
| ex | b) | 2. | Auchovis olajban (szardella) | 60 | |||||
| 257 | Borkősav | 30 | |||||||
| ex | 270 | Káliumklorát és káliumperklorát | 10 | ||||||
| 284 | Borkősavas sók: | ||||||||
| b) | másféle | 40 | |||||||
| ex | 334 | Olivaolaj: | |||||||
| a) | 25 kg és annál nagyobb súlyú tartályokban | 4 | |||||||
| b) | 25 kg-nál kisebb súlyú tartályokban | 8 | |||||||
| Megjegyés: A küldeményeket hivatalos francia laboratórium által kiállított és tiszta olivaolaj minőségüket tanusító elemzési bizonyítvány fogja kísérni. Kétség esetén az olaj tisztaságát a címzett terhére valamelyik hivatalos magyar laboratórium fogja megvizsgálni. | |||||||||
| 349 | Vastag terpentin stb. | vámmentes | |||||||
| 350 | Tisztított terpentinolaj | 5 | |||||||
| 362 | Kence és sűrített, valamint oxidált növényi olaj | 20 | |||||||
| ex | 363 | Lakkok, úgyszintén folyékony és szilárd festékmarószerek | 45 | ||||||
| ex | 367 | Illatosított szappan, pipere- és gyógyszappan | 200 | ||||||
| 384 | Halenyv | 20 | |||||||
| 385 | Állati enyv stb. | 18 | |||||||
| 416 | b) | Más nyomdafesték | 40 | ||||||
| ex | d) | Irógépszalagok | 100 | ||||||
| ex | 417 | Olajfestékek művészek számára | 30 | ||||||
| ex | 426 | Gyöngyvirágolaj, heliotrop-, ibolya-, jácint-, jázmin-, narancsvirág-, rezedaolaj, továbbá mindennemű kompozició pipereszerek és szappanok illatosítására | 600 | ||||||
| ex | 433 | Illatosított zsiradékok | 250 | ||||||
| Brillantine | 225 | ||||||||
| ex | 434 | Rizspor és hasonlók, bármily színűek, arcfestékek és ajakpirosítók, szőrvesztő és gyógykenőcsök; arc- és kézápoló créme; pipereglycerin és lanolin; illatosító párnácska (sachet) | 375 | ||||||
| ex | 435 | Illatszerek | 1400 | ||||||
| ex | 435 | Töményített illatszerek | 2500 | ||||||
| Piperevizek vagy hasonlók, hajmosók és folyékony pirosító | 450 | ||||||||
| Kölnivizek | 750 | ||||||||
| 444 | Szalicilsav (technikailag és vegyileg tiszta) és másutt nem említett sói | 75 | |||||||
| 445 | Acetilszalicilsav (aspirin, acetilne és más néven behozottak) és ennek sói | 125 | |||||||
| ex | 450 | Metil- és etilbromid | 125 | ||||||
| ex | 450 | Metil- és etilklorid, metil- és etiljodid | 150 | ||||||
| 454 | Alkaloidák: | ||||||||
| b) | másfélék | az érték 7%-a | |||||||
| ex | 455 | b) | Novocain és hasonló készítmények, mentolvaleriánát, anesztezin | 175 | |||||
| 456 | Másutt nem említett szerves készítmények | az érték 10%-a | |||||||
| 458 | b) | Gyógytapaszok | 45 | ||||||
| c) | vegyileg egységes gyógyszerek a kisforgalom számára tablettákban vagy ampullákban kiszerelve és jelen szerződés aláírási jegyzőkönyvében említve | az érték 10%-a | |||||||
| d) | másfélék | az érték 12%-a (450 K maxim. vámmal) | |||||||
| ex | d) | Phosphatine Falliéres és hasonló különlegességek | 180 | ||||||
| ex | d) | gyógyhatású borok | 125 | ||||||
| 461 | Szérumok és vaccinák | vámmentesek | |||||||
| 462 | Fogászati vegyszerek, előkészített fogcement, fogmintázó anyagok, fogzománc, fogfényesítő anyagok | 20 | |||||||
| ex | 463 | Gyógycélokra preparált vagy kiszerelt kötőszerek | 100 | ||||||
| Jegyzet: Feltéve, hogy megfelelnek a magyar előírásoknak. | |||||||||
| 464 | Előkészített előhívók poralakban, patronokban, tablettákban, tömény- és használatra kész oldatok alakjában kiszerelve | 75 | |||||||
| 465 | Savanyú és közömbös rögzítők arany- és platinafürdők, erősítők és gyengítők poralakban, patronokban, tablettákban, tömény- és használatra kész oldatok alakjában kiszerelve | 75 | |||||||
| 479 | b) | 2. | Furnirok (borítéklemezek) | 25 | |||||
| 500 | Tarkapapiros: | ||||||||
| b) | másféle, ideértve az arany-, ezüst- és bronzpapirost | 25 | |||||||
| 522 | Szivarkapapiros: | ||||||||
| ex | 534 | a)-b) | Francia cégek kereskedelmi katalógusai és árjegyzékei | a nyomtatv. vámjának 80%-a | |||||
| 552 | Közönséges pamutszövet, az angol számozási mód szerint 50. számú és annál durvább fonalból, melynél egy négyzetcentiméterre 76 vagy annál kevesebb fonal esik: | ||||||||
| b) | mustrás: | ||||||||
| 4. | egy vagy két színnel nyomva vagy két színnel tarkán szőve | 300 | |||||||
| 5. | három vagy négy színnel nyomva, vagy ugyanúgy tarkán szőve | 315 | |||||||
| 6. | öt vagy több színnel nyomva, vagy ugyanúgy tarkán szőve | 330 | |||||||
| 554 | Finom pamutszövet, az angol számozási mód szerint 50. számnál finomabb, de legfeljebb 100. számú fonalból bezárólag: | ||||||||
| d) | egy-négy színnel nyomva vagy két színnel tarkán szőve | 450 | |||||||
| e) | öt vagy több színnel nyomva vagy több mint két színnel tarkán szőve | 500 | |||||||
| 555 | Legfinomabb pamutszövet, az angol számozási mód szerint 100. számnál finomabb fonalból: | ||||||||
| d) | egy-négy színnel nyomva vagy két színnel tarkán szőve | 550 | |||||||
| e) | öt vagy több színnel nyomva, vagy több mint két színnel tarkán szőve | 600 | |||||||
| 559 | Bársony- és bársonyszerű szövet pamutból: | ||||||||
| b) | négyzetméterenkint 450 grammnál kisebb súlyban | 700 | |||||||
| 563 | b) | A kisforgalom számára kiszerelt lenfonal fehérítve, festve: | |||||||
| 1. | 5 grammnál nagyobb darabsúlyú kiszerelésben: | ||||||||
| A) | legfeljebb kétágú fonal 15 grammnál nagyobb darabsúlyú kiszerelésben | 200 | |||||||
| B) | másféle | 280 | |||||||
| 2. | legfeljebb 5 gramm darabsúlyú kiszerelésben | 450 | |||||||
| 572 | Batiszt, gaze, linon és más ritkás szövet lenből, kenderből, ramieből | 750 | |||||||
| 584 | A kisforgalom számára kiszerelt gyapjúfonal | 200 | |||||||
| 586 | Szabásosan szőtt (de nem nyers) vagy nyomott gyapjú fej- és vállkendő végben vagy kiszabva, egyszerűen beszegve is | 750 | |||||||
| ex | 587 | Másutt nem említett gyapjúszövet: | |||||||
| ex | d) | cheviot és serge, négyzetméterenkint legfeljebb 280 gr-ig nyersen | 340 | ||||||
| festve | 380 | ||||||||
| ex | d) | gabardin négyzetméterenkint legfeljebb 280 gr-ig nyersen | 380 | ||||||
| festve | 420 | ||||||||
| 587 | e) | négyzetméterenkint 200 gr vagy annál kisebb súlyban: | |||||||
| 1. nyersen | 350 | ||||||||
| 2. festve vagy tarkán szőve | 390 | ||||||||
| 3. színnyomatosan | 500 | ||||||||
| ex | e) | muszlin és krepp négyzetméterenkint legfeljebb 110 gr súlyban: | |||||||
| 1. nyersen | 150 | ||||||||
| 2. festve vagy tarkán szőve | 200 | ||||||||
| 3. színnyomatosan | 225 | ||||||||
| 591 | Cérnázott selyemfonal: | ||||||||
| b) | kétszer vagy többször cérnázott varró- és hímzőselyem: | ||||||||
| 1. nyers vagy fehérített | 400 | ||||||||
| 2. festett | 600 | ||||||||
| 592 | Floret- (chappe) selyem és bourette-selyemfonal, egyszálú vagy cérnázott: | ||||||||
| b) | festett | 400 | |||||||
| 594 | Floret- (chappe), bourette- vagy műselyemfonal egymással, más fonóanyaggal kettőzve vagy cérnázva: | ||||||||
| a) | nyers vagy fehérített | 80 | |||||||
| b) | festett | 120 | |||||||
| 595 | Selyemcérna a kisforgalom számára kiszerelve: | ||||||||
| a) | reálselyemből | 600 | |||||||
| b) | floret- (chappe) selyemből | 400 | |||||||
| c) | műselyemből | 200 | |||||||
| 596 | Gaze-, krepp- és flórszövet selyemből | 2000 | |||||||
| 597 | Más selyemszövet: | ||||||||
| a) | síma: | ||||||||
| 1. | nyersen, fehérítve vagy feketére festve | 1800 | |||||||
| 2. | más színre festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 2400 | |||||||
| b) | mustrás: | ||||||||
| 1. | nyersen, fehérítve vagy feketére festve | 2500 | |||||||
| 2. | más színre festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 3000 | |||||||
| 598 | Selyemszitaszövet | 750 | |||||||
| 599 | Bársony és bársonyszerű szövet selyemből | 3000 | |||||||
| 600 | Félselyemszövet, azaz olyan szövet, amelynél vagy a lánc-, vagy a vetülékfonal nem selyem, floret-, illetve műselyem, ha ez utóbbi anyagok aránya 15%-nál nagyobb: | ||||||||
| a) | síma: | ||||||||
| 1. | nyersen | 1800 | |||||||
| 2. | fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 2200 | |||||||
| b) | mustrás: | ||||||||
| 1. | nyersen | 2000 | |||||||
| 2. | fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 2500 | |||||||
| 601 | Bársony és bársonyszerű szövet, félselyemből | 2700 | |||||||
| 602 | Bourettefonalból készült szövet: | ||||||||
| a) nyersen | 900 | ||||||||
| b) fehérítve, festve, színnyomatosan vagy tarkán szőve | 1000 | ||||||||
| 613 | Kötszövött és kötött áruk, selyemből: | ||||||||
| b) harisnya | 3000 | ||||||||
| c) kesztyű | 3200 | ||||||||
| d) más áruk, varrással is | 3500 | ||||||||
| 615 | Hímzés: | ||||||||
| c) selyem-, műselyem- vagy félselyem- szövetek | 3000 | ||||||||
| 616 | Csipke- és léghímzés: | ||||||||
| b) lenből | 1000 | ||||||||
| d) selyemből | 2800 | ||||||||
| e) műselyemből vagy félselyemből | 1200 | ||||||||
| ex | 617 | Tüll és tüllnemű hálószerű szövet, az efféle hímzett szövet kivételével: | |||||||
| a) selyemből | 3500 | ||||||||
| b) műselyemből vagy félselyemből | 600 | ||||||||
| 618 | Bobinet- vagy csipkeszerű függönyszövet és függöny, darabokban (méteráru) vagy szabásosan szőve, beszegve is | 480 | |||||||
| 619 | Paszomántzsinór- és gombkötőáru: | ||||||||
| a) darabokban (méteráru): | |||||||||
| 3. selyemből, műselyemből vagy félselyemből | 1200 | ||||||||
| b) szabásosan készítve vagy konfekcionálva | |||||||||
| 1. selyemből, műselyemből vagy félselyemből | 1500 | ||||||||
| 622 | Keskenyáruk: | ||||||||
| e) selyemből vagy műselyemből: | |||||||||
| 1. | bársonyszalag | 3500 | |||||||
| 2. | tüllből vagy gazeból készült, vagy mintázott, vagy hímzett szalag | 3000 | |||||||
| 3. | Másféle | 2600 | |||||||
| f) | félselyemből azaz amelyekben a selyemfonalak aránya 15%-nál több, de legfeljebb 50%: | ||||||||
| 1. | tüllből vagy gazeból készült, vagy hímzett szalag, valamint bársonyszalag | 1600 | |||||||
| 3. | másféle | 1600 | |||||||
| 629 | Női és leány felsőruházatok, valamint mindennemű jelmezruha | pótlék 150% | |||||||
| 640 | Mindennemű női és leánykalap díszítve, továbbá csipkéből, tüllből, bársonyból, selyemből vagy más szövetből, vagy a 637. és 638. számok alatt nem említett más anyagokból készült női és leánykalap (a szűcsáru kivételével), díszítés nélkül is | darabonkint 3 | |||||||
| 651 | Lakkbőr: | ||||||||
| a) | marha-, ló-, csikó-, borjú- vagy juhbőrből, továbbá mindennemű hasított bőrből | 400 | |||||||
| b) | másféle | 1200 | |||||||
| Megjegyzés: Lakkbőr kocsi- és automobil-karosszériák céljára külön engedéllyel, rendeletileg megállapítandó feltételek és ellenőrzés mellett | 35 | ||||||||
| ex | 656 | a) | 5 Sport-, plage-, tennisz- és minden ugyanily nemű és b) 5 nemű cipő kaucsuk- és nemeztalppal, a bőrhöz illesztve vagy nem | páronkint 1.- | |||||
| 659 | Női bőrkesztyű, csupán kiszabva is, textilanyagokkal bélelve vagy egyébként kapcsolatban, vagy hímezve is | 0.75 | |||||||
| 671 | Lágy kaucsukból való műszaki cikkek: | ||||||||
| b) | másfélék | 130 | |||||||
| 673 | Sárcipő, hócipő és hócsizma | 150 | |||||||
| 674 | Kerékabroncs kaucsukból: | ||||||||
| a) | tömör kerékabroncs: | ||||||||
| 1. | vasabroncsra vulkanizálva | 80 | |||||||
| 2. | másféle | 60 | |||||||
| b) | pneumatik (külső burkolat és légtömlő) | 140 | |||||||
| ugyanez kerékpárok számára | 220 | ||||||||
| 676 | Más árúk lágykaucsukból: | ||||||||
| b) | másféle | 200 | |||||||
| 678 | Szövet és kötött kelme kaucsukkal bevonva, áztatva, bekenve vagy kaucsukréteggel kapcsolatosan: | ||||||||
| a) | egészben vagy részben selyemből vagy műselyemből való | 900 | |||||||
| 680 | Másutt nem említett kemény kaucsukárúk: | ||||||||
| b) | másféle: | ||||||||
| 2. | egyéb | 200 | |||||||
| ex | 722 | Mindennemű vasötvény | 2 | ||||||
| 724 | Buca, acéltuskó, nyers sín a 727. sz. alá tartozók kivételével | 4 | |||||||
| 725 | Buga bucából vagy acéltuskóból és lemezlapka a 727. sz. alá tartozók kivételével | 5 | |||||||
| 727 | Szerszám- és nemesacél: | ||||||||
| a) | szerszámacél: | ||||||||
| 1. tuskókban (ingot) | 6 | ||||||||
| 2. bugákban vagy lapkákban | 8 | ||||||||
| 3. hengerelve vagy kovácsolva | 14 | ||||||||
| 4. hidegen hengerelt szalagokban | 15 | ||||||||
| c) | különleges nemesacél: | ||||||||
| 1. tuskókban (ingot) | 15 | ||||||||
| 2. bugákban vagy lapkákban | 24 | ||||||||
| 3. hengerelve vagy kovácsolva | 34 | ||||||||
| 765 | Maró, dörzsár, csavarmetsző és csigafúró, metszőpofa, csák, tokmány darabonkint: | ||||||||
| a) | 250 gr és annál nagyobb súlyban | 60 | |||||||
| b) | 250 gr-nál kisebb, de 10 gr-nál nagyobb súlyban | 90 | |||||||
| c) | 10 gr-nál kisebb súlyban | 120 | |||||||
| 766 | Gyaluvas, véső, vágó, másutt nem említett fúró, bélyegző és másutt nem említett más szerszám | 30 | |||||||
| ex | 805 | Főző, lepárló, finomító, gőzölő, füllesztő, keverő, besűrítő és felületi sűrítő készülék, zárt üst, autoclav és más, élelemkonzervek készítéséhez való gép és készülék: | |||||||
| a) | kizárólag vasból | 35 | |||||||
| b) | vasból, fémszerelvényekkel | 60 | |||||||
| c) | túlnyomóan fémből, vasalkotórészekkel is, darabonkint: | ||||||||
| 1. 500 kg-nál nagyobb súlyban | 100 | ||||||||
| 2. 500 kg és annál kisebb, de 100 kg-nál nagyobb súlyban | 150 | ||||||||
| 3. 100 kg és azon aluli súlyban | 180 | ||||||||
| ex | 806 | ex | b) | 2. Mezőgazdasági tractorok darabonkint: | |||||
| A) 5000 kg-nál nagyobb súlyban | 60 | ||||||||
| B) 5000 kg-nál kisebb, de 2000 kg-nál nagyobb súlyban | 65 | ||||||||
| C) 2000 kg és azon aluli súlyban | 75 | ||||||||
| 812 | Peronoszporafecskendő | 60 | |||||||
| 830 | Textilipari gépek, a centrifugák és mosók kivételével | vámmentes | |||||||
| ex | 833 | Nyomdaipari gépek és papirosanyagot, papiroslemezt stb. gyártó gépek (cartonnage), a szedőgépek kivételével s ezek alkotórészei: darabonkint: | |||||||
| a) | 10,000 kg-nál nagyobb súlyban | 40 | |||||||
| b) | 10,000 kg és azon aluli, de 500 kg-nál nagyobb súlyban | 50 | |||||||
| c) | 500 kg és annál kisebb súlyban | 75 | |||||||
| 836 | Másutt nem említett gépek és készülékek: | ||||||||
| b) | vasból, darabonkint: | ||||||||
| 1. 20 kg-nál nagyobb súlyban | 35 | ||||||||
| 2. 20 kg és annál kisebb, de 5 kg-nál nagyobb súlyban | 70 | ||||||||
| 3. 5 kg és azon aluli súlyban | 120 | ||||||||
| c) | fémből (ha a fémrészek súlya a gép súlyának 50%-ánál nagyobb) | 120 | |||||||
| 841 | Analitikai, gyógyszer-, aranyműves-, gabonaminősítő- és más preciziós mérleg, ideértve a preciziós súlyokat is | 400 | |||||||
| ex | 844 | Irógép | 600 | ||||||
| 874 | Kerékpár pneumatikok nélkül s készre dolgozott kerékpár-alkotórészek, továbbá motoros kerékpár motor és pneumatikok nélkül s készre dolgozott motoros kerékpáralkotórészek, a motort és ennek alkotórészeit kivéve | 100 | |||||||
| 875 | Kerékpár motorral, pneumatikok nélkül | 120 | |||||||
| ex | 875 | Oldalkocsi, motoros kerékpárhoz | 20 | ||||||
| 876 | Automobilalváz (chassis) és ennek kerete, szétszedve is, rászerelt motorral is, darabonkint: | ||||||||
| a) | 3000 kg és ennél nagyobb súlyban | 60 | |||||||
| b) | 3000 kg-nál kisebb, de legalább 2000 kg súlyban | 70 | |||||||
| c) | 2000 kg-nál kisebb, de legalább 1400 kg súlyban | 75 | |||||||
| d) | 1. | 1400 kg-nál kisebb, de legalább 1200 kg súlyban | 85 | ||||||
| 2. | 1200 kg-nál kisebb, de legalább 700 kg súlyban | 95 | |||||||
| e) | 700 kg-nál kisebb súlyban | 125 | |||||||
| Jegyzet: Személyszállító automobilok karosszériával, valamint külön behozott karroszszériák, teljsúlyokban az automobilkarrosszériákra megállapított vám alá esnek; ezenfölül még minden kocsi, vagy minden karosszéria az alábbi vámot fizeti: | |||||||||
| b) | nyitott személyszállító automobilok, vagy ezek karosszériái: | darabonkint | |||||||
| 1. | 2 és 4 ülésesek | 400 | |||||||
| 2. | 6 ülésesek | 500 | |||||||
| c) | csukott személyszállító automobilok Limousinek, vagy átalakíthatók (transformables): | ||||||||
| 1. | 2 és 4 ülésesek | 600 | |||||||
| 2. | 6 ülésesek | 750 | |||||||
| Cycle-car-ok karosszériái, fölszerelten vagy külön | 300 | ||||||||
| Megjegyzés: Minden, ipari célokra szolgáló automobil, ideértve a közszolgálatra valókat is (söprők, öntözők, fecskendők és hasonlók), valamint a személy- vagy árúszállításra szolgáló sínautók és a kizárólag személyszállításra való autóbuszok, súlyokra való tekintet nélkül, 100 kg-onkint 60 koronás vámot fognak élvezni. | |||||||||
| ex | 876 | Automobilkerekek: | |||||||
| a) | fából | 30 | |||||||
| b) | tárcsás kerekek | 40 | |||||||
| c) | drótküllős kerekek | 50 | |||||||
| Megjegyzés: Automobilok egyéb alkotórészei 100 kg-onként 85 korona vám alá esnek. | |||||||||
| ex | 877 | Kereskedelmi repülőgépek, ezeknek törzse és szárnyai: | |||||||
| szárnyak részei | 350 | ||||||||
| kereskedelmi repülőgépek alkotórészei | 200 | ||||||||
| Megjegyzés: Kereskedelmi repülőgépek motorjai, szilárdak vagy forgók, a 807. d) 1. t.-sz. vámja alá esnek. | |||||||||
| Megjegyzés a 876. és 877. t.-számokhoz: | |||||||||
| Az automobiltartozékok és kereskedelmi repülőgéptartozékok, a sebességszámlálók, automobilórák, sebesség- és ampéremérők kg-kint 75 K vámot fizetnek. | |||||||||
| 888 | Motoros csónak | 125 | |||||||
| 896 | Gépészeti berendezések mérőeszközei | 350 | |||||||
| 899 | Gázmérőóra s ennek kész alkotórészei | 85 | |||||||
| 600 | Vízmérőóra s ennek kész alkotórészei | 160 | |||||||
| 901 | Másutt nem említett mérőeszközök ipari célokra | 130 | |||||||
| 905 | Optikai lencse és prizma, valamint más köszörült optikai üveg: | ||||||||
| a) | szemüveglencse | lekötve 120 K-val arra az esetre, ha a jelenleg érvényben álló autonóm vámmérséklés megszüntettetnék | |||||||
| b) | másféle | 180 | |||||||
| 906 | Szemüveg és hasonlók: | ||||||||
| a) | szemüvegfoglalat (üveg nélkül) és hasonlók s alkatrészeik: | ||||||||
| 1. | vasból vagy fémből, nem aranyozva, sem arannyal lemezelve | 150 | |||||||
| 2. | másféle, a nemesfémekből valók kivételével | 280 | |||||||
| b) | szemüveg és hasonlók, foglalatban és kidolgozva: | ||||||||
| 1. | vasból vagy fémből készült foglalatban, az aranyozott vagy arannyal lemezelt foglalatban levők kivételével | 100 | |||||||
| 2. | más foglalatban, a nemesfémekből való foglalatban levők kivételével | 200 | |||||||
| ex | 907 | Színházi látcsövek és foglalataik: | |||||||
| a) | nemesfémből való foglalatokban, illetve efféle foglalatok | 1500 | |||||||
| b) | valódi gyöngyházból, teknősbékahéjból vagy elefántcsontból való foglalatokban, vagy zománcozott foglalotokban, valamint ez anyagokból való foglalatok | 1200 | |||||||
| c) | más foglalatokban, illetve más foglalatok: | ||||||||
| 1. | 3 1/2-szeresnél erősebben nagyító látcső és távcső | 600 | |||||||
| 2. | másféle | 120 | |||||||
| 908 | Fényképezőkészülék, objektívvel vagy e nélkül: | ||||||||
| b) | 13X18 cm-nél és annál kisebb méretű képek felvételére | 100 | |||||||
| ex | 909 | 18X24 cm-nél kisebb képeket vetítő műkedvelői mozgófényképvetítő készülékek | 40 | ||||||
| 910 | Zongora, pianino és harmónium és ezek részei: | ||||||||
| a) | teljes hangszerek beépített önműködő erőművi játszószerkezet nélül | 80 | |||||||
| b) | teljes hangszerek beépített önműködő erőművi játszószerkezettel, továbbá efféle játszószerkezet hangszer nélkül, valamint nagyobb önműködő zenélőszerkezet | 150 | |||||||
| c) | alkotórészeik, ideértve a b) alatt megnevezett hangszerek kottahengereit | 15 | |||||||
| 918 | Grammofon és hasonló kisebb önműködő zenélőszerkezet, ezek lemezei és alkatrészei | 140 | |||||||
| 947 | Dohányzó szerszámok: | ||||||||
| a) | pipaszár, szivarszipka és szivarkaszipka és szopóka: | ||||||||
| 1. | fúrt pipaszár meggy- vagy bruyérefából, más alkotórészek nélkül | 60 | |||||||
| 4. | nemes fából, kemény kaucsukból vagy másutt nem említett más anyagokból, vagy ezekkel az anyagokkal kapcsolatosan | 500 | |||||||
| b) | pipafej és pipa: | ||||||||
| 2. | pipafej és pipa nemnemes fából, szaruval, kemény kaucsukkal vagy hasonló anyagokkal kapcsolatban | 120 | |||||||
| 3. | pipafej és pipa nemes fából, tajtékból vagy tajtékutánzatból, szaruval, borostyánkővel, borostyánkőutánzattal, keménykaucsukkal vagy hasonló anyagokkal kapcsolatban | 600 | |||||||
| 957 | Kész művirág: | ||||||||
| a) | nem kötözve: | ||||||||
| 1. | bársonyból, selyemből vagy műselyemből, vagy félselyemből | 400 | |||||||
| 2. | más szövetből | 200 | |||||||
| b) | kötözve: | ||||||||
| 2. | másféle | 500 | |||||||
| 958 | Toll és tollutánzat kész kalapdíszként vagy tollprémként megmunkálva vagy elkészítve: | ||||||||
| a) | struccfark- és szárnytoll, kócsag-, kolibri-, marabutoll, paradicsommadár kócsagjával együtt vagy egyes tollai | 2000 | |||||||
| b) | másféle, valamint tollutánzat emlősállatok szőréből vagy sörtéjéből | 500 | |||||||
| 965 | Fényképészeti papiros (papirosfilm is) és más fényérzékeny papiros, vászonra húzva is | 80 | |||||||
| 967 | Megvilágítatlan film, emulzió nélkül is: | ||||||||
| a) | mozgófényképfilm | 400 | |||||||
| b) | másféle | lekötve 100 K-val arra az esetre, ha a jelenleg érvényben levő autonóm vámmérséklés megszüntettetnék. | |||||||
| A francia tarifa száma | Megjelölés | Megjegyzések: | |||||
| 1 | Ló | ||||||
| ex | 9 | Juh és bárány | |||||
| ex | 14 | Vad | |||||
| ex | 14 | bis | Élő baromfi | ||||
| 14 | ter | Házinyúl | |||||
| ex | 16 | Friss birkahús | |||||
| 17 | bis | Magyar szalámi vagy más kész hentesáru | |||||
| ex | 18 | Leölt baromfi | |||||
| ex | 18 | bis | Leölt őz és szarvas, más leölt vad, leölt házinyúl | ||||
| 19 | Húskonzerv dobozokban | ||||||
| ex | 19 | ter | Libamájpástétom; légmentesen elzárt bádogtartályokban 4 kg-nál nagyobb tiszta súlyban | ||||
| ex | 23 | Gyapjú bálokban és gyapjas bőr, másféle | |||||
| ex | 26 | Ágytoll | |||||
| ex | 27 | Nyers selyem | |||||
| ex | 34 | Baromfitojás | |||||
| 74 | Őröletlen és őrölt maláta | ||||||
| 80 | Szárított főzelék | ||||||
| ex | 86 | Gyümölcs cukorban vagy mézben befőzve, vagy konzerválva | |||||
| ex | 93 | Cukorka és a következő gyümölcsízek: málna, meggy, fai eper, egres, áfonya | |||||
| 98 | Csokoládé | ||||||
| ex | 99 | Paprika, őrölve | |||||
| 100 | Piment | ||||||
| ex | 126 | bis | Mályva-, ökörfarkkóró-, bodza-, redőszirom-, majoránna-, zsálya-, üröm-, méhfő-, ménta- és szappanfűvirág | ||||
| ex | 128 | Közönséges fa, bárdolva vagy fűrészelve | |||||
| 129 | Útburkoló fakockák darabokra hasítva | ||||||
| 130 | Dongafa | ||||||
| 164 | ter | Cirokszalma seprűnek | |||||
| ex | 171 | bis | Tokaji bor, legalább tizenkét fok tiszta alkoholtartalmú, a helyi hatóságok által származásáról és tisztaságáról kiállított bizonyítvánnyal kísérve | Kontingens | |||
| 172 | ter | Sör | |||||
| 174 | bis | Likőr | |||||
| 174 | quat | Természetes ásványvíz | |||||
| 317 | Cikória pörkölve vagy őrölve | ||||||
| 318 | Tulajdonképpeni keményítő | ||||||
| 319 | Burgonya-, kukorica- és másféle dara | Kontingens | |||||
| 327 | bis | Kazein tisztán vagy elegyítve | |||||
| 361 | Villamos izzólámpák | Kontingens | |||||
| 510 | Álló gőzgépek stb. | ||||||
| 511 | Gőzlokomobilok stb. | ||||||
| ex | 512 | bis | Szivattyúk | Kontingens | |||
| ex | 522 | Tejlefölözőgépek | |||||
| Különleges ekék, a brabanti mankós és szőlőmívelésre szolgáló ekék kivételével | |||||||
| Szőlőmívelésre használt ekék egyenkint 50 kg-nál nagyobb súlyban | |||||||
| Tárcsás boronák | |||||||
| Állítható kanállal felszerelt vetőgépek | |||||||
| Vályús vetőgépek | Kontingens | ||||||
| Répakiemelő-gépek | |||||||
| Burgonyakiszedő-gépek | |||||||
| Cséplőgépek 500 kg vagy ennél kisebb súlyban | |||||||
| Cséplőgépek 500 kg-nál nagyobb súlyban | |||||||
| 524 | Dinamógépek | Kontingens | |||||
| ex | 524 | bis | Villamos ellenállásszabályozók és frikciós elektromágneses kapcsolók | (I. C) jegyz.) | |||
| 536 | Induktorok | Kontingens | |||||
| 536 | ter | Mágnesek elektromágnesek kivételével | Kontingens | ||||
| ex | 537 | Szerszámok nyéllel ellátva vagy a nélkül; egyéb szerszámok | Kontingens (I. C) jegy.) | ||||
| 558 | Fémszerkezetek vasból és acélból | ||||||
| ex | 568 | Háztartási cikkek stb.: | |||||
| egyszínűre zománcozva, ónozva | |||||||
| zománcozva-díszítve, aranyozás nélkül márvány- vagy gránitszerűen festve, aranyozás nélkül | |||||||
| zománcozva-díszítve aranyozással | |||||||
| márvány- vagy gránitszerűen festve aranyozással | |||||||
| több mint két színnel festve vagy aranyozva nem megmunkált lapokból | |||||||
| ex | 574 | Lámpaáruk | Kontingens (I. C) jegyz.) | ||||
| ex | 577 | Kis tubuszok fogpaszta részére és hasonlók | |||||
| ex | 581 | Vadászfegyverek, ismétlőpisztolyok | |||||
| 595 | Üres hordók | ||||||
| ex | 596 | Seprűk cirokból | |||||
| ex | 600 | Gyalult, rovátkált és (vagy) hornyolt fa | |||||
| ex | 601 | Redőnyök | |||||
| ex | 602 | bis | Botok, esernyő- és napernyőnyelek és fogantyúk | ||||
| ex | 603 | quat | Furnirok, keresztirányban egymásra ragasztott lapok | ||||
| ex | 640 | quat | Botok, esernyő- és napernyőnyelek és fogantyúk | ||||
| ex | 641 | bis | Botok, esernyő- és napernyőnyelek és fogantyúk | ||||
| 644 | Kefekőtőáruk | ||||||
| ex | 644 | bis | Ecsetek | ||||
| A francia tarifa száma | Megjelölés | Mérséklés | |||||||||
| ex | 110 | Napraforgóolaj és repceolaj | 60% | ||||||||
| ex | 171 | Kizárólag friss szőlő erjedéséből származó közönséges fehér bor | 30 fr. vámmal egyenlő értékű mérséklési százalék (Kontingens) | ||||||||
| ex | 216 | Tengelyek mozdonyok részére, vasból vagy acélból: | |||||||||
| a) nyersen | 60% | ||||||||||
| b) megmunkálva | 60% | ||||||||||
| ex | 217 | Tengelyek automobilok részére, vasból vagy acélból: | |||||||||
| a) nyersen | 60% | ||||||||||
| b) megmunkálva | 60% | ||||||||||
| 0187 | Etilklorid | 30% | |||||||||
| 0193 | Amilalkohol | 80% | |||||||||
| 0220 | Valeriánsav | 25% | |||||||||
| 0221 | Más valerianátok | 25% | |||||||||
| 0285 | Szalicilsav | 25% | |||||||||
| 0296 | Acetilszalicilsav | 50% | |||||||||
| 325 | Csontenyv, ínenyv, bőrenyv stb. | 11% | |||||||||
| ex | 332 | Magnezit-téglák | 75% | ||||||||
| 359 | Palackok, fiolák és üvegcsék: | ||||||||||
| Fél liter és ennél nagyobb ürtartalommal | 75% | ||||||||||
| Fél liternél kisebb ürtartalommal | 60% | ||||||||||
| ex ex | 363- 363 | bis | Kenderfonal, tisztán, nem fényesítve | 40% | |||||||
| ex | 367 | Kenderzsineg és kötél | 80% | ||||||||
| ex | 461 | quat | Fényérzékeny papiros | 65% | |||||||
| 470 | Mindennemű nyomtatvány, másféle stb. | 75% | |||||||||
| ex | 505 | Elektromos áramszámlálók | 40% | ||||||||
| ex | 512 | bis | Szivattyúk, vízerőgépek | (I. B) jegyzéket) | |||||||
| ex | 522 | Fűkaszálógépek, aratógépek, kévekötő aratógépek, bármily súlyúak | 25% | ||||||||
| másfélék | 50% | ||||||||||
| 525 | bis | Malomgépek stb. | 50% | ||||||||
| ex | 527 | Cukorgyártási készülékek | 60% | ||||||||
| 532 | Öntött gép- és transzmisszió-alkatrészek nem kovácsolható vasöntvényből, esztergályozva, csiszolva vagy másként megmunkálva | 60% | |||||||||
| 533 | Kormánykészülékek alkatrészei | 60% | |||||||||
| 533 | qq. | Turbinaalkatrészek | 50% | ||||||||
| 533 | oct. | Dinamóalapzat és váz | 25% | ||||||||
| 535 | Különálló alkatrészek rézből | 60% | |||||||||
| 535 | bis | Gépalkatrészek stb. | 60% | ||||||||
| 524 | Dynamógépek | 25% (I. B) jegyzéket) | |||||||||
| 524 | bis | Villamos és elektrotechnikai készülékek | 25% (I. B) jegyzéket) | ||||||||
| 535 | ter | Szigetelt vezetékek és kábelek | 25% | ||||||||
| ex | 537 | Szerszámok: | (I. B) jegyzéket) | ||||||||
| Kaszák és sarlók | 50% | ||||||||||
| Villák | 75% | ||||||||||
| 548 | Fémtollak | 20% | |||||||||
| ex | 555 | Öntvények (nem gépszerkezeti részek): | |||||||||
| Lámpagyártási cikkek | 50% | ||||||||||
| 557 | bis | Öntvények: | |||||||||
| Edények és egyéb tárgyak stb. | 30% | ||||||||||
| 559 | Zárak | 40% | |||||||||
| 559 | bis | Lakatok | 40% | ||||||||
| 559 | quat | Kulcsok, vasreteszek stb. | 50% | ||||||||
| 561 | Drótkötél vasból és acélból stb. | 40% | |||||||||
| 561 | bis | Tüskésdrót | 40% | ||||||||
| 562 | Horgonyok | 50% | |||||||||
| 562 | bis | Láncok vasból vagy acélból stb. | 40% | ||||||||
| 563 | Szegek stb. | 40% | |||||||||
| 565 | Tű vas- és acéldrótból stb. | 40% | |||||||||
| 566 | Csavarok, gyűrűscsavarok, ajtósark-vasak, horgok, gépcsavarok anyával, szegecsek, anyacsavarok és másnemű meg nem nevezett gép- és facsavarok | 40% | |||||||||
| 566 | bis | Ugyanazon cikkek esztergályozva | 40% | ||||||||
| 566 | ter | Rugónak való hornyolt lapok | 40% | ||||||||
| 567 | Csövek vasból vagy acélból stb. | 50% | |||||||||
| 567 | bis | Csövek és csőkígyók, görbítve vagy forrasztás nélkül | 50% | ||||||||
| 567 | ter | Tartályok acélból forrasztás nélkül | 40% | ||||||||
| ex | 568 | Háztartási eszközök stb.: | (I. B) jegyzéket | ||||||||
| nem festve stb. | |||||||||||
| festve, csiszolva, ólmozva, horganyozva vagy galvanizálva, lakkozva | |||||||||||
| rezezve-ónozva, festve, ónozva-lakkozva | |||||||||||
| kettős vagy többes színnyomással arany nélkül | |||||||||||
| meg nem munkált lemezekből | arannyal zománcolva-díszítve márvány- vagy gránitszerűen festve | 40% | |||||||||
| két vagy több színnel festve vagy aranyozva | |||||||||||
| ex | 568 | Tartályok, hordók, kádak stb. | 40% | ||||||||
| ex | 572 | Rézedények (rézcsövek kivételével) | 30% | ||||||||
| 572 | bis | Eszközök tiszta rézből vagy horgannyal, vagy ónnal ötvözve, nyéllel ellátva vagy a nélkül | 30% | ||||||||
| ex | 573 | Művészeti és dísztárgyak rézből vagy bronzból, tárgyankint 150 gr-nál súlyosabbak | 25% | ||||||||
| ex | 374 | Lámpaáruk | 50% (I. B) jegyzéket) | ||||||||
| 592 592 593 | bis | Bútorok (hajlított fából készültek kivételével) | 80% | ||||||||
| 626 | Kalapok szőrnemezből vagy gyapjúból és szőrből | 80% | |||||||||
| 640 | ter | Szivartárca és szivarkatárca | 40% | ||||||||
| ex ex | 646 646 | bis | Játékszercikkek és kidolgozott alkatrészeik: Játékok és játékszerek | 60% | |||||||
| A francia tarifa száma | Megjelölés | ||||||
| 214 | Kerekek, pántok stb. | ||||||
| 215 | Tengelyek vasutak és közúti vasutak részére. | ||||||
| 0187 | Etilklorid. | ||||||
| ex | 0193 | Amilalkohol. | |||||
| ex | 0220 | Valeriánsav. | |||||
| 0221 | Más valerianátok. | ||||||
| ex | 0285 | Szalicilsav. | |||||
| 0296 | Acétilszalicilsav. | ||||||
| ex | 505 | Elektromos áramszámlálók. | |||||
| ex | 512 | bis | Szivattyúk, vízerőgépek. | ||||
| ex | 522 | Fűkaszálógépek, aratógépek, kévekötő aratógépek; | |||||
| bármily súlyúak; | |||||||
| másfélék. | |||||||
| 525 | bis | Malomipari gépek stb. | |||||
| ex | 527 | Cukorgyártási készülékek. | |||||
| 532 | Gépalkatrészek. | ||||||
| 532 | bis | Hengerek lemezhengerelő gépekhez megmunkálatlanul. | |||||
| 532 | ter | Lendítőkerekek. | |||||
| 533 | Hajó kormányzásához szükséges gépek részei. | ||||||
| 533 | bis | Tengelyek felszerelve. | |||||
| 534 | quat | Csövek. | |||||
| 533 | Turbinaalkatrészek. | ||||||
| 533 | oct | Dinamóalapzat és váz. | |||||
| 535 | Különálló alkatrészek rézből. | ||||||
| 535 | bis | Gépalkatrészek. | |||||
| 524 | Dinamógépek. | ||||||
| 524 | bis | Villamos készülékek. | |||||
| 535 | ter | Szigetelt vezetékek és kábelek. | |||||
| 536 | Induktorok. | ||||||
| 536 | ter | Mágnesek, elektromágnesek kivételével. | |||||
| ex | 537 | Szerszámok: | |||||
| Kaszák és sarlók. Villák. | |||||||
| 548 | Fémtollak. | ||||||
| ex | 555 | Lámpaáruk. | |||||
| 557 | bis | Öntvények. | |||||
| 559 | Zárak. | ||||||
| 559 | bis | Lakatok. | |||||
| 559 | quat | Kulcsok. | |||||
| 561 | Drótkötelek vasból, acélból stb. | ||||||
| 561 | bis | Tüskésdrót. | |||||
| 562 | Horgonyok. | ||||||
| 562 | bis | Láncok vasból vagy acélból stb. | |||||
| 563 | Szegek stb. | ||||||
| 565 | Tű vas- és acéldrótból. | ||||||
| 566 | Csavarok, gyűrűcsavarok, ajtósarkvasak, horgok. | ||||||
| 566 | bis | Ugyanazon cikkek megmunkálva. | |||||
| 566 | ter | Rugónak való hornyolt lapok. | |||||
| 567 | Csövek vasból vagy acélból stb. | ||||||
| 567 | bis | Csövek és csőkígyók görbítve vagy forrasztás nélkül. | |||||
| 567 | ter | Tartályok acélból. | |||||
| ex | 568 | Háztartási eszközök stb. | |||||
| nem festve stb. | |||||||
| festve, csiszolva, ólmozva, horganyozva vagy galvanizálva, lakkolva; | |||||||
| rezezve, ónozva-festve, ónozva-lakkolva; | |||||||
| egy vagy két színnel festve aranyozás nélkül | |||||||
| arannyal zománcozva-díszítve; | meg nem munkált | ||||||
| márvány- vagy gránitszerűen festve; | lemezből | ||||||
| két vagy több színnel festve vagy aranyozva; | |||||||
| ex | 568 | Tartályok, hordók, kádak stb. | |||||
| ex | 572 | Rézedények (rézcsövek kivételével). | |||||
| 572 | bis | Eszközök tiszta rézből vagy horgannyal, vagy ónnal; ötvözve, nyéllel ellátva vagy a nélkül. | |||||
| ex | 573 | Művészeti és dísztárgyak rézből vagy bronzból, tárgyankint; 150 gr-nál nehezebbek. | |||||
| ex | 574 | Lámpaáruk. | |||||
A magyarországi francia követ
Walko Lajos
m. kir. külügyminiszterhez.
Kormányom rendeletéből van szerencsém felkérni a mai napon aláírt megállapodás szerencsés létrejövetele alkalmával vállalt azon szóbeli kötelezettség megerősítésére, melynek értelmében a magyar Kormány közre fog működni abban az irányban, hogy a két állam közötti kereskedelmi forgalom ne akadályoztassék azáltal, hogy a francia cégek kizárassanak az államigazgatási, törvényhatósági vagy általános közszolgálati célra szolgáló szállításokban való részvételből vagy oly módon, hogy megtagadják a behozott áruk használatának engedélyezését, ha azoknak használata az említett igazgatási ágaknak, törvényhatóságoknak vagy közüzemeknek felhatalmazásától függ.
Elismerve azt a jogot, hogy a magyar állam vagy a törvényhatósági, vagy helyi hatóságok maguk részére fönntartják a nemzeti ipar támogatását az ennek számára az idegen versennyel szemben biztosított elsőbbség útján, nem lenne méltányos, hogy az idegen verseny kizárassék az oly közmunka odaítélésekből, engedélyekből vagy közüzemek részére szóló megrendelésekből, melyek az állami igazgatás előzetes jóváhagyása alá esnek, főként addig, míg a magyar ipar nem éri el azt a fejlődést, mely ezt a kizárólagosságot igazolja.
A francia Kormány nevezetesen biztosítást szeretne nyerni arra vonatkozólag, hogy a magyar kormány, számot vetve a nemzeti termelésnek a szükséglethez viszonyított elégtelenségével, szabadelvű arányban fog felhatalmazást adni behozott idegen kocsiknak és gépjárműveknek az egyes igazgatási ágak, törvényhatóságok vagy közüzemek számlájára közhasználati rendeltetéssel való megrendelésére, vételére vagy használatára.
Walko Lajos,
Magyarország külügyminisztere,
Nagyméltóságú Carbonnel úrhoz,
Franciaország magyarországi nagykövetéhez.
Kormányom rendeletéből van szerencsém elismerni a mai napon aláírt egyezmény szerencsés létrejövetele alkalmával vállalt azon kötelezettséget, amelynek értelmében a magyar Kormány közre fog működni abban az irányban, hogy a két állam közötti kereskedelmi forgalom ne akadályoztassék azáltal, hogy francia cégek kizárassanak az államigazgatási, törvényhatósági vagy általános közszolgálati célra szolgáló szállításokban való részvételből vagy oly módon, hogy megtagadják a behozott áruk használatának engedélyezését, ha azoknak használata az említett igazgatási ágak, törvényhatóságok vagy közüzemeknek felhatalmazásától függ.
Annak a jognak feladása nélkül, hogy a magyar állam vagy a törvényhatósági, vagy helyi hatóságok maguk részére fenntartják a nemzeti ipar támogatását az ennek számára az idegen versennyel szemben biztosított elsőbbség útján, a magyar Kormány elismeri, hogy nem lenne méltányos, hogy az idegen verseny kizárassék az oly közmunka odaítélésekből, engedélyekből vagy közüzemek részére szóló megrendelésekből melyek az állami igazgatás előzetes jóváhagyása alá esnek, főként addig, míg a magyar ipar nem éri el azt a fejlődést, mely ezt a kizárólagosságot igazolja.
A magyar Kormány szívesen adja meg a francia Kormánynak azt a biztosítást, hogy számot vetve a nemzeti termelésnek a szükséglethez viszonyított elégtelenségével, szabadelvű arányban fog felhatalmazást adni behozott idegen kocsiknak és gépjárműveknek az egyes igazgatási ágak, törvényhatóságok vagy közüzemek számlájára közhasználati rendeltetéssel való megrendelésére, vételére vagy használatára.
3. § A jelen törvényt, amely kihirdetése napján a kereskedelmi egyezmény életbelépésének napjától kezdődő hatállya lép életbe, a m. kir. külügy-, pénzügy-, földmívelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek hajtják végre.
