1926. évi XXIV. törvénycikk

a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról * 

I. FEJEZET

A leányközépiskoláról

1. § A leányközépiskolának két faja van: leánygimnázium és leányliceum.

A leányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa és ekként az egyetemi és általában főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé tegye.

A közös nemzeti tárgyakon kívűl e feladatot a leánygimnázium elsősorban a latin és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a leányliceum elsősorban a modern nyelvek és irodalmak tüzetesebb tanításával oldja meg.

2. § A leánygimnázium rendes tárgyai:

a) hit- és erkölcstan,

b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma,

c) latin nyelv és irodalom,

d) német nyelv és irodalom,

e) francia nyelv és irodalom,

f) Magyarország történelme és világtörténelem,

g) földrajz,

h) természetrajz, kémia és egészségtan,

i) természettan,

j) mennyiségtan,

k) filozófia,

l) rajz,

m) ének,

n) testgyakorlás.

3. § A leányliceum rendes tárgyai:

a) hit- és erkölcstan,

b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma,

c) német nyelv és irodalom,

d) francia, vagy angol, vagy olasz nyelv és irodalom,

e) Magyarország történelme és világtörténelem,

f) művészettörténet,

g) földrajz,

h) természetrajz, kémia és egészségtan,

i) természettan,

j) mennyiségtan,

k) filozófia,

l) rajz,

m) ének,

n) testgyakorlás.

4. § A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de mindenesetre alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, hogy a görög nyelvet és irodalmat, a liceumi tanulóknak pedig, hogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák.

5. § A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból az I-IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30.

6. § A rendes tárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincsen, csupán testi alkalmatlanság miatt a testgyakorlás alól, továbbá a rajz és ének technikai része alól. A felmentést a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tisztiorvosi vélemény alapján az iskola igazgatója adja meg.

7. § Azt, hogy valamely újonnan felállítandó leányközépiskola a leánygimnázium vagy a leányliceum alakjában szerveztessék-e, illetőleg, hogy valamely már fennálló leányközépiskola a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően leánygimnáziumi vagy leányliceum szervezetet nyerjen-e, avagy másnemű középfokú leányintézetté alakíttassék át, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és egyesek által fenntartott leányközépiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többi leányiskolákra nézve a felállításról, illetőleg átszervezésről a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az illetékes fenntartó hatóság intézkedik.

Leánygimnázium lehetőleg csak oly községben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leányliceum is van.

8. § A 3. § d) pontjában megállapított három idegen nyelvnek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy-egy leányliceumban. Azt, hogy melyik nyelv taníttassék, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és magán középiskolákra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetre nézve pedig az illetékes fenntartó hatóság állapítja meg.

9. § Mind a leánygimnáziumnak, mind a leányliceumnak nyolcosztálya és ugyanannyi évfolyama van.

Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azonban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola nyolcosztályúvá nem válik.

10. § Mind a leánygimnázium, mind a leányliceum különálló intézet és ennélfogva sem egymással, sem más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható.

11. § A leányközépiskolák egy-egy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehető fel.

12. § A leányközépiskolák első osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték.

13. § A leányközépiskolákban a testgyakorlás tanárán kívül, aki mindig nő, legalább annyi nőtanárnak kell lenni, mint amennyi az osztályok száma.

14. § A leányközépiskolák azon tanárainak szolgálati viszonyairól, kik jelenleg leányközépiskolákban középiskolai tanári oklevél nélkül működnek, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön intézkedik.

15. § A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetőleg főiskolákra való felvétel, mint pedig a minősítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egyenlő értékű. A vallás- és közoktatásügyi miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, illetőleg főiskolákra való felvételét rendeleti úton korlátozhassa. Az egyetemeknek és egyéb főiskoláknak a vallás- és közoktatásügyi minisztertől megszabott korlátozásokon túlmenő megszorításokat saját hatáskörükben nincs joguk életbeléptetni.

Amennyiben külön intézkedések volnának szükségesek a végből, hogy a felvett tanulók az egyetemi karok és tanfolyamok vizsgálatainak és szigorlatainak szempontjából megkívánt előismereteik esetleges hiányait egyetemi tanulmányaik folyamán kellő időben pótolhassák, azokról az egyetem meghallgatásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik.

16. § A fiúközépiskolákról és tanáraiknak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvénycikk 1-5. fejezetének, továbbá a középiskolákra vonatkozó 1924. évi XI. törvénycikknek, végül a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről szóló 1924. évi XXVII. törvénycikknek érvényessége (amennyiben rendelkezéseiket jelen törvény nem módosította) a leányközépiskolákra (leánygimnáziumokra és leányliceumokra) is kiterjed.

II. FEJEZET

A leánykollégiumról

17. § A leánykollégium oly vallásos és nemzeti szellemű magasabb általános műveltséget nyujt tanulóinak, amely különösen a nők sajátos hivatására, családi és társadalmi szerepére van tekintettel. E szerint a leánykollégium, mint középfokú tanintézet, olyan tanulók iskolája, akik a magasabb műveltségre, esetleg főiskolai tanulmányokra törekednek ugyan, de egyetemi tanulmányokat folytatni nem kívánnak.

18. § A leánykollégium rendes tárgyai:

a) hit- és erkölcstan,

b) magyar nyelv és irodalom (ennek történelmével), ezenkívül azokban az intézetekben, melyekben a tanítás nyelve nem magyar, az intézet tanítási nyelve és ennek irodalma,

c) német nyelv és irodalom,

d) francia, vagy angol, vagy olasz nyelv és irodalom,

e) Magyarország történelme és világtörténelem,

f) földrajz,

g) természetrajz, kémia és egészségtan,

h) természettan,

i) mennyiségtan,

j) lélektan és neveléstan,

k) rajz és művészettörténet,

l) háztartástan és gazdaságtan,

m) kézimunka,

n) ének,

o) testgyakorlás.

19. § A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tantárgyakat a tanterv állapítja meg.

20. § A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tantárgyakból az I. és II. osztályban legfeljebb 24, a többi osztályban 28.

21. § A rendes tárgyak tanulása alól felmentésnek helye nincsen, csupán testi alkalmatlanság miatt a testgyakorlás és kézimunka alól, továbbá a rajz és ének technikai része alól. A felmentést a tanári testület meghallgatásával iskolaorvosi vagy tisztiorvosi vélemény alapján az iskola igazgatója adja meg.

22. § Azt, hogy valamely fennálló leányközépiskola leánykollégiummá alakíttassék-e át, az állami, törvényhatósági, községi, társulati, egyesületi és egyesek által fenntartott intézetekre nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg, a többiekre nézve pedig a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyásának fenntartásával az illetékes fenntartó hatóság intézkedik.

23. § A 19. § d) pontjában megállapított három idegen nyelvnek egyike lehet a tanítás rendes tárgya egy-egy leánykollégiumban. Azt, hogy melyik nyelv taníttassék, az állami, törvényhatósági, községi, társulati és magán leánykollégiumokra nézve a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, a többi intézetre nézve pedig az illetékes fenntartó hatóság állapítja meg.

24. § A leánykollégiumnak nyolcosztálya és ugyanannyi évfolyama van. Újonnan felállítandó intézetek az első osztálytól kezdve fokozatosan is szervezhetők, a fejlesztésnek azonban évről-évre folytonosnak kell lennie mindaddig, míg az iskola nyolcosztályúvá válik.

25. § A leánykollégium különálló intézet és ennélfogva más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható.

26. § A leánykollégium egy-egy osztályába 40 tanulónál több nem vehető fel.

27. § A leánykollégium első osztályába csak oly tanulók vétetnek fel, kik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték.

28. § A leánykollégiumban a testgyakorlás tanárán kívül, aki mindig nő, legalább annyi nőtanárnak kell lenni, mint amennyi az osztályok száma.

29. § A leánykollégiumok azon tanárainak szolgálati viszonyairól, kik jelenleg leányközépiskolákban középiskolai tanári oklevél nélkül működnek, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön intézkedik.

30. § A leánykollégium nyolcadik osztályát végzett tanulók „leánykollégiumi érettségi” vizsgálatot tehetnek. A vizsgálati utasítást a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.

31. § Akik a leánykollégiumi érettségi vizsgálatot letették, a tudományegyetem és műegyetem kivételével, felvehetők mindazokba a főiskolákba és tanfolyamokra, amelyekre a leányközépiskolai érettségi vizsgálat jogosít. A m. kir. minisztérium külön intézkedik arról, hogy a leánykollégiumi érettségi vizsgálat milyen köztisztviselői állásokra jogosít.

32. § A fiúközépiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. törvénycikknek, továbbá 1924. évi XI. törvénycikknek, végül a tanárok képzéséről és képesítéséről szóló 1924. évi XXVII. törvénycikknek érvényessége, amennyiben rendelkezéseiket a jelen törvény nem módosította, a leánykollégiumokra is kiterjed.

33. § Ennek a törvénynek végrehajtásával a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg.


  Vissza az oldal tetejére