1927. évi VI. törvénycikk indokolása

a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörének az 1921:XXXII. tc. hatálya alá tartozó egyének ellátási- és az említett törvény alapján ellátásban részesülő egyének családi pótlék ügyeire való kiterjesztéséről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A katonai ellátási törvényen alapuló kérdésekben eddig minden további jogorvoslat kizárásával, végérvényesen az a miniszter döntött, akinek a fennhatósága alá az a katonailag szervezett testület tartozott, amelynek kötelékében az igényjogosult szolgálatot teljesített. Ez a jogállapot részben a katonai szolgálati viszony különleges természetéből eredő mérlegelésekben, részben fegyveres erőnknek az összeomlás előtt fennállott különleges szervezettségében (közös haderők) találta magyarázatát. Fegyveres erőnknek az összeomlás után önállóvá való válása folytán, az érdekeltek ismételt sürgetésére újabb mérlegelés tárgyává tétetett az a kérdés, vajjon a katonai szolgálati viszony különleges természete tényleg kizárja-e a katonai ellátási kérdéseknek közigazgatási bírósági eljárás alá bocsátását. Az újabb mérlegelés azt a megállapítást eredményezte, hogy a katonai ellátási kérdéseknek közigazgatási bírósági eljárás alá bocsátása nemcsak hogy nem sértené a katonai szolgálati viszonyból eredő különleges érdekeket, hanem még inkább katonai szempontból is előnyös. Kétségtelen ugyanis, hogy nemcsak az érdekeltekre nézve megnyugtatóbb, ha ezekben a kérdésekben a végleges döntést egy teljesen érdekeletlen és független fórum hozza meg, hanem az érdekelt miniszterre nézve is, mert az ezáltal az esetleges elfogultság vádja alól mentesül. E mellett ezeknek az ügyeknek közigazgatási bírósági eljárás alá bocsátása katonai fegyelmi szempontból sem jár semmiféle hátránnyal, miután az a katonai fegyelmi vonatkozásokat nem érinti, hanem pusztán ellátási kérdésekre jogos anyagi érdekekre terjed ki.

Az újabb mérlegelés eredménye a jelen törvényjavaslat, mely a katonai egyének számára ellátási kérdésekben a polgári állami alkalmazottak számára biztosítottal egyenlő jogvédelmet biztosít; nemcsak az érdekeltségnek régi óhaja teljesedik, hanem általános közigazgatási szempontból is jogos követelmény valósul meg.

A javaslat - a polgári állami alkalmazottakra nézve fennálló jogállapothoz hasonlóan - a közigazgatási bíróság hatáskörét minden a katonai ellátási törvényen alapuló ellátási kérdésre, valamint a katonai ellátást élvező egyének családtagjainak családi pótléka kérdésére kiterjeszti s a közigazgatási bírósági eljárás alól csak azokat a kérdéseket veszi ki, amelyekben a döntés az érdekelt miniszter diszkrécionális jogkörébe tartozik, mely kérdések tehát nem határozott jogszabályok alapján, hanem a méltányosság alapján döntettnek el és így a bírói eljárásra nem alkalmasak.

Szükséges, hogy a törvény életbelépése előtt eldöntött ügyeknek közigazgatási bírósági eljárás alá bocsátását is méltányos határidőn belül lehetővé tegyük. Kifejezett rendelkezés hiányában az 1896:XXVI. tc. eljárási rendelkezései ezt nem engednék meg.