Az Országos Központi Hitelszövetkezetnek külföldi kölcsön felvételére irányuló tárgyalásai során a kölcsön nyujtására kész pénzcsoport kikötötte, hogy a kibocsátandó kötvények külön csoportként kezeltessenek és ezzel kapcsolatban ezen kötvények jelzálogi fedezete, valamint e kötvények biztosítására alakítandó alap is külön tömegként köttessék le, illetve elkülönítve kezeltessék.
Minthogy az 1897:XXXII. tc. 17. §-ának az Országos Központi Hitelszövetkezetre kiterjesztett rendelkezése szerint a kötvénykibocsátás alapjául szolgáló követelések a kötvények összeségének biztosítékául szolgálnak és a törvénynek ebből a rendelkezéséből kétségtelenül következik, hogy az ily követelések jelzálogi fedezete is a kötvények összeségét biztosítja: a törvény módosítására van szükség, hogy a külföldi pénzcsoport említett kikötése teljesíthető legyen.
Az elsőbbség biztosításának ugyanaz a hatálya, mintha a kötvények és a fedezetekül szolgáló jelzálogok külön csoportként, illetve tömegként kezeltetnének, - a nélkül, hogy rést ütnének a törvény azon általános rendelkezésén, hogy a követelések jelzálogi fedezete a kötvények összeségének biztosítékául szolgál.
A 4. § első mondatában foglalt rendelkezés a hitelező külföldi pénzcsoport kikötésének felel meg.
Az 1898:XXIII. tc. 73. §-a értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezet által kibocsátott kötvények névértékének összege az idézett törvénycikk 72. §-a szerint legalább három millió koronát tevő biztosétéki alap tízszeresét nem haladhatja meg, - ami 30 millió koronát meghaladó kibocsátásnál 10%-os fedezetet jelent. Ezzel szemben az 1897:XXXII. tc. 11. §-a más intézetek által kibocsátott kötvények biztosítéki alapjánál ugyancsak három millió koronás minimális biztosíték mellett általában 5%-os fedezettel elégszik meg. Minthogy a biztosítéki alapnak elkülönített kezelése már önmagában véve is nagyobb biztosítékot nyujt, indokoltnak látszik, hogy a külön csoportba tartozó Országos Központi Hitelszövetkezeti kötvények biztosítéki alapjának minimális összege 10% helyett 5%-ban állapíttassék meg.
Az 5. § szerint a kötvények külön biztosítására rendelt alap vagyona jelzálogjoggal biztosított kölcsönökben is elhelyezhető. Az Országos Központi Hitelszövetkezet által korábban gyüjtött biztosítéki alap ugyanis - nagyrészt értékpapirokban levén elhelyezve - oly mértékben elértékteledett, hogy az ezután kibocsátásra kerülő teljes értékű kötvények biztosítására nem alkalmas. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet az ezután kibocsátásra kerülő kötvényei tekintetében olyan új alapot létesíthessen, amely megfelelő biztosítékul szolgál. Minthogy pedig a létesítendő új biztosítéki alap vagyonának a mai törvényes rendelkezéseknek megfelelő értékekben való elhelyezése az Országos Központi Hitelszövetkezet vagyonát jelentékenyen immobilizálná, - ennek elkerülése érdekében célszerűnek látszik megengedni azt, hogy a biztosítéki alap vagyona jelzálogjogilag fedezett kölcsönökben és elhelyezhető legyen.
Ha az Országos Központi Hitelszövetkezet valamelyik kötelékébe tartozó szövetkezet útján nyujt jelzálogos kölcsönt, ebben az esetben az 1898:XXIII. tc. 47. §-a értelmében az egész hitelművelet illetékmentes. Ha azonban az O. K. H. közvetlenül ad jelzálogos kölcsönt, a jelenleg érvényben lévő szabályok (1898:XXIII. t.-h. 79. §-a) szerint csak a telekkönyvi bejegyzési illeték alól áll fenn mentesség, a kötelezvényi illetéket és a kölcsön visszafizetése alkalmával a nyugtailletéket azonban meg kell fizetni.
Tekintve, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet az olyan nagyarányú tőkebeszerzéseivel, amilyeneknek érdekében a javaslatban megengedett módon külön biztosítéki tömeget fog lekötni, a mező- és erdőgazdaság hitelügyét helyesen úgy szolgálhatja, ha a nagyobb kölcsönöket közvetlenül is nyujt, kívánatos, hogy az ilyen nagyobb kölcsönöknél célszerűbb közvetlen hitelnyujtás útját az illetékteherbeli különbség ne akadályozza. Ezért a 7. § a javaslat alá eső hitelakció körében közvetlenül nyujtandó kölcsönökre nézve is teljes illetékmentességet biztosít.
