1. § A polgári iskola feladata.
A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános műveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra előkészítse. A polgári leányiskola feladata azonfelül művelt, magyar polgári háziasszony nevelése.
2. § A polgári iskola művelődési anyaga.
A polgári fiúiskola rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv,
c) német nyelv,
d) történelem,
e) földrajz,
f) számtan és mértan, könyvvitel,
g) növénytan és állattan,
h) ásványtan és vegytan,
i) természettan,
j) élet- és egészségtani ismeretek,
k) közgazdasági és jogi ismeretek,
l) mezőgazdasági és ipari ismeretek,
m) ének,
n) rajz, szépírás,
o) testgyakorlás,
p) kézimunka.
A polgári leányiskola rendes tárgyai:
a) hit- és erkölcstan,
b) magyar nyelv,
c) német nyelv,
d) történelem,
e) földrajz,
f) számtan és mértan,
g) növénytan és állattan,
h) ásványtan és vegytan,
i) természettan,
j) élet- és egészségtani ismeretek,
k) háztartási és nevelési ismeretek,
l) rajz,
m) szépírás,
n) női kézimunka,
o) ének,
p) testgyakorlás.
A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolában rendkívüli tárgyak (valamely élőnyelv, gyors- és gépírás, zene, stb.) is taníthatók. A rendkívüli tárgyak körét a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendeletben szabályozza.
3. § A polgári iskola évfolyamai.
Mind a fiú-, mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van.
4. § A polgári iskolában való felvétel.
A polgári iskola első osztályába csak oly tanuló vehető fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte.
5. § A tanulók heti óraszáma.
A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26, III. és IV. osztályában 28.
A polgári iskola tantervét a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
6. § A tanulók osztálylétszáma.
A tanulók létszáma a polgári iskolában osztályonként nem lehet ötvennél több. Az iskolafenntartók azonban ezt a számot fokozatosan csökkenteni kötelesek úgy, hogy e törvény életbeléptetésétől számított tíz év multán a tanulók létszáma osztályonként nem haladhatja meg a negyvenet.
7. § A fiúk és leányok együttes oktatásának kivételes megengedése.
Ott, ahol a külön fiú- és külön leánypolgári iskola kellő benépesítése egyenlőre nem várható, kivételesen és átmenetileg a fiúknak a leányokkal való együttes oktatása is megengedhető. Ennek módozatait a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
8. § A tanárok heti óraszáma. Mellékfoglalkozások.
A négy osztályú polgári fiúiskolában a tanárok száma a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kívül, de az igazgatót, a testgyakorlás, rajz és kézimunka tanárait beleértve, legalább hat, a leányiskolában legalább öt. A rendes tanárok száma (az igazgatón kívül) nem lehet kisebb a meglévő osztályok számánál.
Az igazgatók legalább heti 4, legfeljebb heti 12, a tanárok heti 22 óránál többre, kivéve a rövid ideig tartó helyettesítést, nem kötelezhetők. Az igazgatók heti 12, a tanárok heti 24 óránál többre nem vállalkozhatnak. Ha a tanárok heti 22 óránál többet tanítanak, ezért külön díjazásban részesülnek.
Az igazgatók és a tanárok állandó fizetéssel járó főfoglalkozásszerű alkalmazást nem vállalhatnak. Hogy mennyiben vállalhatnak más olyan tisztséget vagy megbízatást, amely őket tanári hivatásuk betöltésében nem akadályozza, azt esetről-esetre előzetesen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, illetőleg a felekezeti főhatóság határozza meg.
9. § A polgári iskolai tanárképzés, polgári iskolák felügyelete és közigazgatása.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy a polgári iskolai tanárképzést és képesítést, a polgári iskolák felügyeletét s közigazgatását és a tanszemélyzet fegyelmi ügyeinek intézését a tanügyi közigazgatás újjászervezéséig az érvényben lévő törvényektől eltérően a felekezetek saját intézetei felett való felügyeleti jogának érintetlenül hagyásával, rendeletileg szabályozhassa.
10. § Iskolaállítási jog és kötelezettség.
Polgári iskolát felállíthat: az állam, törvényhatóság, község, törvényesen bevett felekezet, társulat és magános is, ha a jelen törvényben megállapított követelményeket teljesíti. Társulatok azonban csak akkor állíthatnak fel polgári iskolát, ha külön erre a célra alakultak s alapszabályaik jóváhagyást nyertek, magánosok pedig csak akkor, ha polgári iskolai tanári oklevelük van s igazolják, hogy az iskolák fenntartásához szükséges anyagi eszközökkel rendelkeznek.
A polgári iskolák számára a nyilvánossági jogot a vallás- és közoktatásügyi miniszter adja meg.
Azokat a községeket (városokat), melyekben a lakosság lélekszáma 5000-nél nagyobb, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kötelezheti, hogy
1. ha helyben polgári iskola nincs vagy az ott fennálló polgári iskolák a fölvételre jelentkező gyermekeket befogadni már nem tudják, polgári iskolát létesítsenek s fenntartsanak;
2. az új iskola számára épületet emeljenek vagy ha a meglévő iskola elhelyezése nem megfelelő, ennek új épületet emeljenek.
Azokat a községeket (városokat), melyek a polgári iskola állításával és elhelyezésével egybekötött terheket nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti.
11. § Felekezeti polgári iskolák állítása.
Ott, ahol a község (város) lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ez a vallásfelekezet a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztertől megállapítandó föltételek mellett az iskola létesítését és fenntartását magára vállalhatja. Azokat az egyházközségeket, melyek az iskola állításával és elhelyezésével járó terheket egészen nem bírják viselni, a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter e törvény 15. §-a értelmében államsegélyben vagy indokolt esetben mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében, építési kölcsönben is részesítheti.
12. § Eljárás polgári iskola létesítésére.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a művelődési, gazdasági és társadalmi viszonyoknak statisztikai adatok alapján való számbavételével kijelöli azokat a községeket (városokat), amelyekben polgári iskola létesítése vagy a meglévő bővítése, esetleg új épülettel való ellátása szükségesnek mutatkozik. Ily rendszeres munkálat alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kiküldötte helyszíni szemlét tart s az érdekeltekkel (ideértve az illetékes felekezeti hatóságok képviselőit is) előkészítő tárgyalást folytat, melyen a következő kérdésekre terjeszkedik ki:
1. a helyi viszonyok szükségessé teszik-e polgári iskola létesítését vagy a meglévő bővítését?
2. községi, hitfelekezeti vagy állami jellegű iskola állíttassék-e?
3. van-e telek az iskola céljaira, ha igen, beépítésre alkalmas-e; ha nincs, a község vagy felekezet mily módon biztosítja a telket?
4. ha felekezeti iskoláról van szó, az érdekelt felekezet mily anyagi forrásokkal rendelkezik az iskola céljaira, ha pedig az iskola csak az állam által állítható fel, a község vagy felekezet mily hozzájárulásokkal teszi lehetővé az iskola létesítését?
A helyszíni tárgyalás eredménye alapján a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a javasolt iskolák felállításának sorrendjét megállapítja s egyben megjelöli, hogy mely iskolák létesítését, bővítését támogatja a 15. § alapján építési államsegéllyel, illetőleg kölcsön nyujtásával; azokat a községeket (városokat) pedig, amelyek a maguk erejéből képesek az iskola felépítésére, záros határidőn belül az építésre kötelezi.
13. § A polgári iskola létesítési és fenntartási költségeinek megoszlása.
A polgári iskola létesítéséhez a község (város) a következőkkel tartozik hozzájárulni:
a) beépítésre alkalmas központi fekvésű, legalább 1000 (ezer) négyszögöl telekkel;
b) erre emelt épülettel s ennek tartozékaival;
c) az iskola első teljes bútor- és taneszközfelszerelésével;
d) az összes dologi természetű kiadásoknak (az épület jókarban tartásának, nagyszünidei tisztogatásának, tűzkár elleni biztosításának, fűtésének, világításának, mindennapi takarításának, stb.) vállalásával;
e) a gyakorlati gazdasági oktatás céljaira az iskolához közelfekvő, művelésre alkalmas, legalább két katasztrális hold területtel.
Ha a község (város) anyagi viszonyai az iskola felépítését teljes mértékben nem engedik meg, a telken kívül az építési költségeknek (építési anyagokban, kézi- és igásmunka szolgáltatásában vagy készpénzben) vagyoni erejéhez mért részét, de legalább 30%-át tartozik viselni.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az illető község (város) által viselt építési költségek részbeni fedezéséhez az Országos Polgári Iskolai Építési Alapból a 15. § alapján államsegélyt, indokolt esetben az alapból, mérsékelt kamat mellett, megfelelő biztosíték ellenében építési kölcsönt is engedélyezhet.
A kézi- vagy igásmunka szolgáltatására nézve a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926:VII. tc. 4. §-a 7. bekezdésében foglaltakat kell a polgári iskolákra is megfelelően alkalmazni.
Ha az iskola csupán jelentősebb állami támogatással létesülhet, a község hozzájárulási kötelezettségének épségben maradása mellett a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az iskolát állami jelleggel szervezheti.
14. § Kisajátítás és építési tervek.
Az e törvény alapján létesülő állami, községi és hitfelekezeti jellegű iskola elhelyezése céljára szükséges telek kisajátítására nézve a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról szóló 1926:VII. tc. 10. §-ában foglaltakat kell a polgári iskolákra is megfelelően alkalmazni.
A jelen törvény alapján létesülő polgári iskolák építési terveit és előméretköltségvetéseit a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter bírálja felül és hagyja jóvá. Az iskolafenntartó kérésére az állam építési (átalakítási) terveket és előméretköltségvetéseket ad; de ebben az esetben e tervek használata kötelező. Az állam ezenkívül gondoskodik az illetékes államépítészeti hivatal útján az építés ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról.
15. § Országos Polgári Iskolai Építési Alap létesítése.
Az államtól elvállalt költségek fedezésére „Országos Polgári Iskolai Építési Alap” létesül, melynek bevételei:
1. az 1925/26. évi kezelés keretében engedélyezett 2 millió aranykorona hozzájárulás;
2. az alap további táplálása céljából az 1926/27-től kezdve az állam évi költségvetésébe beállított és az állam részéről engedélyezhető egyéb összegek;
3. az esetleges külön törvényes felhatalmazások útján az alapba beutalt összegek;
4. a jelen szakasz 2. bekezdése alapján nyujtott kölcsönök visszafolyó részletei és kamatai.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az alapból az építési költségek egy részének (I. 13. § 2. bekezdését) fedezésére államsegélyt, kivételesen mérsékelt kamat mellett megfelelő biztosíték ellenében rövidebb lejáratú építési kölcsönt is engedélyezhet.
Az Országos Polgári Iskolai Építési Alap állásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter évenként, a költségvetés előterjesztésekor az országgyűlés képviselőházának jelentést tesz. Az alap kezelésére vonatkozó szabályzatot a m. kir. legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértésben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg és együtt határozzák meg az alap zárszámadásának szerkezetét, amely szerkezetben az alap zárszámadása az állami zárszámadással az országgyűlésnek bemutatandó.
16. § Már meglevő polgári iskolák megfelelő elhelyezése.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy megfelelő iskolaépülettel nem rendelkező, de már működő polgári iskolák felépítését is a 13. § rendelkezései alapján biztosíthassa.
17. § A nem állami polgári iskolák fizetéskiegészítő államsegélye s tanárainak kinevezése.
A tanszemélyzet és egyéb alkalmazottak illetményeit az iskolafenntartó viseli. Indokolt esetben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a községi, hitfelekezeti és társulati polgári iskolák számára fizetéskiegészítő államsegélyt is engedélyezhet.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy ezen törvény alapján létesített nem állami polgári iskolákhoz a szervezéskor tényleges szolgálatban álló állami vagy nyugdíjazott tanárt az iskolafenntartó meghallgatásával tanárrá kinevezhessen. Ez a jog azonban a minisztert csak egyszer, a szervezéskor, illeti meg.
18. § A községek (városok) hozzájárulásának költségvetési biztosítása.
A község (város) azt az összeget, amelyet hozzájárulásként magára vállalt, köteles évenkint költségvetésébe felvenni.
19. § A meglévő állami és államilag segélyezett polgári iskolák fenntartási terhei.
A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmazást nyer arra, hogy az 1928. évi december hó 31-ig lebonyolítandó felülvizsgálat során a szervezési szerződések (megállapodások) rendelkezéseitől eltérőleg is e törvény alapján az állami és államilag segélyezett polgári iskolák dologi és egyéb fenntartási terheinek fedezésére a községeket (városokat) kötelezhesse.
20. § A törvény életbeléptetése és végrehajtása.
Ezt a törvényt, mely kihirdetése napján lép életbe, a m. kir. belügy-, kereskedelemügy- és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter hajtja végre.
E törvény életbeléptetésével az 1868:XXXVIII. tc. 59-79. §-ai, továbbá a polgári iskolákra nézve az 1876:XXVIII. tc. összes rendelkezései - kivéve 16. §-ának a székesfőváros törvényhatósági bizottsága által létesített állandó közoktatási bizottságra vonatkozó rendelkezését mely a polgári iskolákra vonatkozólag is érvényben marad - hatályukat vesztik.
