A találmányi szabadalmakról szóló 1895:XXXVII. törvénycikk egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 1920:XXXV. törvénycikk az eredetileg felállított szabadalmi hatóságokat átminősítette, de azokat lényegükben továbbra is fenntartotta. Így nevezetesen a Szabadalmi Felsőbíróság, mely a korábbi Szabadalmi tanács helyébe lépett, továbbra is eredeti szervezetében maradt meg.
Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása céljából szükséges intézkedések tárgyalása folyamán azonban egy olyan megoldás vétetett tervbe, mely lehetővé teszi, hogy a Szabadalmi Felsőbíróság, mint önálló intézmény megszűnjék és ügykörének ellátása már meglévő más intézmény hatáskörébe utaltassék át.
E megoldás keresztülvitelére készült az itt fekvő törvényjavaslat és az ebbe foglalt rendelkezések életbeléptével a Szabadalmi Felsőbíróság mint önálló intézmény teljesen meg fog szűnni és az ezen Felsőbíróság keretében rendszeresítve volt külön elnöki állás illetményei megtakaríthatók lesznek. Ami a megszűnő Felsőbíróság ügykörét illeti, ez a bírói vonatkozásban a m. kir. Kúriára fog átszállani, ami pedig a Szabadalmi Bíróság feletti felügyeletet illeti, amelyet az 1885:XXXVII. tc. 25. §-ának utolsó bekezdése értelmében a Felsőbíróság elnöke eddig is csak a kereskedelemügyi miniszter megbízásából és az ő közvetlen felügyelete mellett gyakorolt, ezentúl kizárólag közvetlenül fog a kereskedelemügyi miniszter által gyakoroltatni.
Az új rendezés mellett a szabadalmi ügyek felsőbbfokú elbírálására hivatott szervezet az eddigi állapottal szemben csak annyiban fog változni, hogy az illető tanácsban az eddigi felsőbírósági elnök állapottal szemben csak annyiban fog változni, hogy az illető tanácsban az eddigi felsőbírósági elnök helyett a m. kir. Kúria valamelyik tanácsának elnöke vagy helyettese fog elnökölni. Az eddigi tanácsok tagjai ez ideig felerészben a m. kir. Kúria bíráiból, illetve a m. kir. Műegyetem tanárai közül kinevezett ülnökökből állottak és e tekintetben, az új rendezés nem fog változással járni.
Az 1920:XXXV. t.-c 4. §-a 4-ik bekezdésének idevágó rendelkezése szerint az elnök csak a szabadalmi vagy a rendes bíróságok bírái köréből nevezhető ki és így a most javasolt új rendelkezés hiányában nem lenne lehetséges az elnököt a közigazgatási bíróság vagy más király bíróság bírái sorából kinevezni, ami pedig indokolatlan megszorítást jelentene, minthogy a közigazgatási vagy más királyi bíróság ügyei általában szintén közel állanak a szabadalmi bíróság feladataihoz.
