1928. évi XXIV. törvénycikk indokolása

az Olasz Királysággal kötött egyenes adóügyi egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A kétszeres adóztatás elhárítását célzó nemzetközi egyezmények kötése terén arra törekedtünk, hogy a velünk szomszédos államokkal és azokkal az államokkal kössünk ilyen egyezményeket, melyekkel jelentékenyebb gazdasági vonatkozásaink vannak. A szomszédos államokkal kötött egyenes adóügyi egyezményeink közül a Csehszlovákiával és az Ausztriával kötött egyezmények már életbeléptek. Úgyszintén életbelépett a Németbirodalommal megkötött ilyen egyezményünk is.

Az Olaszországgal való erőteljesebb gazdasági kapcsolatok szintén kívánatossá teszik, hogy ezzel az állammal olyan egyezményünk legyen, mely az egyenes adók tekintetében a két állam közötti viszonylatban előállható összeütközéseket és vitás kérdéseket a lehetőséghez képest kiküszöböli. Az egyezmény a két államterület polgárainak és magángazdaságainak a másik államterületen való vállalkozásaihoz és mindennemű gazdasági érdekeltségeihez fűződő adózásában a bizonytalanság elhárításával jogbiztonságot teremt.

Olaszországgal már 1922. évben kötöttünk a kétszeres adóztatás elhárítását célzó egyezményt. Ez az egyezmény Magyarország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia között jött létre és a most említett államok képviselői írták alá Rómában 1922. évi április hó 6-án. Csehszlovákia a tárgyaláson szintén képviseltette magát, de az egyezmény aláírásában nem vett részt. Ez a kollektív egyezmény egyrészt több adózási kérdés szabályozásában nem bizonyult kielégítőnek, másrészt több fontos kérdés szabályozására nem is terjeszkedett ki, ezen fogyatékosságai miatt ennek az egyezménynek életbeléptetése iránt intézkedést nem tettünk. E helyett célszerűbbnek és érdekeinknek jobban megfelelőnek találtuk, hogy az olasz királysággal is külön egyezményt kössünk.

Az olasz királysággal az egyenes adók tekintetében a kétszeres adóztatás elhárítása és egyéb kérdések szabályozása céljából kötött egyezmény a két szerződő államnak egymáshoz való kölcsönös viszonyában felmerülő adóügyi kérdéseket általában azok szerint az alapelvek szerint szabályozza, melyek irányadók voltak a csehszlovák köztársasággal 1923. évi július hó 13-án, továbbá a Németbirodalommal 1923. évi november hó 6-án és az Ausztriával 1924. évi november hó 8-án létrejött hasonló tárgyú egyezmények, illetőleg szerződések megkötésénél és amelyekről az illető megállapodások becikkelyezéséről készített törvényjavaslatokhoz fűzött indokolás tartalmaz ismertetést. Az eltérések főleg az egyezmény anyagának más csoportosítására és bizonyos kiegészítésekre vonatkoznak, a nélkül, hogy a lényeges kérdésekben az alapelvek azonosságát érintenék. A szerződő felek ezúttal már figyelemmel voltak a Népszövetség pénzügyi bizottságának a kétszeres adóztatás elkerülése tárgyában 1925. évi június hó 11-én tett jelentésére, melynek javaslatai, hogy az adóigények az érdekelt államok között miképpen osztassanak meg, megfelelően figyelemben részesültek.