1928. évi XXXI. törvénycikk indokolása

az 1925. évben Genfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában tervezet alakjában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Nemzetközi vonatkozásban különös jelentősége van annak a nemzetközi egyezménynek, amelyet a Nemzetek Szövetsége Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének Egyetemes Értekezlete az 1925. évben tartott hetedik ülésszakában az idegen és a saját honos munkavállalóknak az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából egyenlő elbánásban részesítése tárgyában elfogadott.

Az idegen és a saját honos munkavállalóknak a baleseti kártalanítás szempontjából egyenlő elbánásban részesítésére vonatkozó kérdés eddig is számos nemzetközi megállapodásnak tárgya volt, mert az államok külföldön dolgozó állampolgárai érdekeinek megvédelmezését már régen elsőrendű feladatuknak ismerték fel. Így egyebek közt Magyarország is kötött egyezményt Olaszországgal a balesetbiztosítási viszonosság kérdésében, amely egyezmény az 1911:XII. törvénycikkel iktattatott a magyar törvények közé. Ezenfelül hallgatólagos, illetve diplomáciai jegyzékváltás útján létrejött megállapodással gyakorlati balesetbiztosítási viszonosság jött létre egyfelől köztünk, másfelől Ausztria, Németország és Lengyelország között. Ez a helyzet azonban természetesen kielégítőnek alig mondható, mert ma már úgyszólván nincs a földkerekségnek állama, amelyben ne volnának dolgozó magyar állampolgárok. Minthogy pedig a külföldön üzemi balesetet szenvedett magyar állampolgárok érdekében valamennyi állammal egyenként külön-külön megállapodást létesítenünk nagy nehézségekkel járna, örömmel kell üdvözölnünk a Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezletnek kezdeményezését, amely a szóbanforgó nemzetközi egyezmény megalkotásával lehetővé teszi, hogy az üzemi balesetek kártalanítása szempontjából az egyezményt megerősítő minden állammal külön tárgyalások és megállapodások nélkül is a viszonosság állapotába lépjünk.

Részletes indokolás

Az 1. Cikkhez

Az egyezmény 1. Cikke megállapítja, hogy az egyenlő elbánást a lakóhelyre vonatkozó minden feltétel nélkül kell biztosítani, ami gyakorlati szempontból annyit jelent, hogy a baleseti kártalanítást az idegen honostól azon a címen nem lehet megtagadni, hogy a balesetet szenvedett vagy hozzátartozója a baleseti kártalanítást nyujtó ország területéről elköltözik, illetve nem ott lakik. A külföldre való fizetés részletes szabályai iránt az érdekelt államok egymásközt külön megállapodást köthetnek.