1929. évi XXVI. törvénycikk indokolása

az öt- és kétpengős ezüstérmék veréséről * 

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A pengőérték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló 1925:XXXV. tc. 10. §-ának rendelkezése szerint a pengőérték aranyérméin felül ezüstből egyelőre egypengős érmét kell verni.

Ez a rendelkezés tehát fenntartotta a lehetőségét annak, hogy későbbi időpontban más névértékű ezüstérmék verése iránt is történjék intézkedés.

A jelenlegi pénzforgalomban az egypengőnél magasabb névértékű pénzek bankjegyek formájában szerepelnek. Az ötpengős bankjegyek azonban - e címletek alacsony volta folytán - sokkal jobban vannak igénybe véve a forgalom által, mint más nagyobb címletű bankjegyek. Ennek folytán élettartamuk rövid és még sűrűbb átcserélés esetén is a pénzek nagyrésze megviselt állapotban forog a közönség kezében. Ez a körülmény az ötpengős bankjegyek bevonását és helyettük ezüstérmék kibocsátását teszi indokolttá.

A forgalom símább lebonyolítása érdekében az összes kontinentális államokban a pénzegység kétszeres, háromszoros és ötszörös névértékében vannak ezüstérmék forgalomban.

A 2. §-hoz

Az öt- és a kétpengős ezüstérmék hivatva lesznek az ezidőszerint forgalomban lévő ötpengős bankjegyeket helyettesíteni. Ezidőszerint körülbelül 6 1/2 millió darab ötpengős bankjegy van forgalomban, amelynek össznévértéke körülbelül 32 1/2 millió pengő. Előreláthatóan az öt- és a kétpengős ezüstérmék kibocsátása és az ötpengős bankjegyek bevonása növelni fogja a tízpengős bankjegyek, továbbá az egypengős ezüstérmék iránt a keresletet, miért is az öt- és a kétpengős ezüstérméknek nem kell teljes mértékben a bevonásra kerülő ötpengős bankjegyek össznévértékét elérniök.

Az összesen 20 millió pengő névértékű mennyiségnek, valamint annak a körülménynek figyelembevételével, hogy az egypengős ezüstérmékből ezidőszerint csak körülbelül 40 millió pengő névértékű mennyiség veretett ki, a kiverhető ezüstérméknek az 1925:XXXV. tc. 11. §-ának első bekezdésében 45 millió pengőben megállapított névértéke 65 millió pengőre emeltetik fel.

Az ezüstérmékre megállapított összmennyiségnek az egyes érmékre felosztását - a nem nemesfémből vert váltópénzérmékre nézve az 1925:XXXV. tc. 12. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezésekhez hasonlóan - a pénzügyminiszternek tartja fenn. A szóbanforgó érmék tényleges kiverésének mérvét a forgalom szükséglete fogja megszabni és a törvényben megállapított kontingens csak a legfelső határt jelenti. (1. és 2. §)

A 3. §-hoz

Az öt- és a kétpengős ezüstérmék ötvözete azonos az egypengős ezüstérmékre nézve az 1925:XXXV. tc. 11. §-ában megállapított ötvözettel, vagyis az öt- és a kétpengős ezüstérmék ötvözete is 640 ezredrész ezüstöt és 360 ezredrész rezet tartalmaz. Az ötpengős érme súlya ötszöröse az egypengősének, azaz 25 gramm és átmérője 36 milliméter, a kétpengős érme súlya kétszerese az egypengősének, azaz 10 gramm, átmérője pedig 27 milliméter.

A törvény az ezüstérmék törvényszabta súlyának és finomságának megtartására vonatkozó szabályokat (1925:XXXV. tc. 11. §) a kibocsátandó öt- és kétpengős ezüstérmékre azzal a változtatással tartja fenn, hogy a megengedhető eltérést a súlyban tíz ezredrész helyett tizenöt ezredrészben állapítja meg, aminek tisztán technikai okai vannak.

A 4-5. §-okhoz

Változatlanul fenntartatnak az öt- és a kétpengős ezüstérmékre is azok a rendelkezések, amelyek az egypengős ezüstérméknek közkötelező forgalmára, pénztári kezelésére, a Magyar Nemzeti Bank útján történő kibocsátásukra és a pénzverési nyereségre vonatkoznak. Az öt- és a kétpengős ezüstérméknek a magánforgalomban kötelező elfogadása tekintetében felállított értékhatár arányos az egypengős ezüstérmékre nézve megállapított értékhatárral. (4. és 5. §)

A 6. §-hoz

Az öt- és a kétpengős ezüstérmék kiveréséhez felhasználandó fém beszerzésének és a veretésnek költségeire szükséges összeg az államháztartás bevételeiből előlegeztetik. Ezek a költségek azért előlegjellegűek, mert az öt- és a kétpengős ezüstérméknek a Magyar Nemzeti Bank útján történő forgalombahozatalával teljes egészükben megtérülnek. (6. §)

A 7. §-hoz

A törvény 7. §-a az életbelépésről és a végrehajtásról rendelkezik.