A Nemzetek Szövetségének második közgyűlése 1921. október hó 5-én a Szövetség Egyességokmányának 4. és 6. Cikkeire, 1921. évi október hó 4-én 12., 13., 15. és 16. Cikkeire, 1921. évi október hó 3-án pedig a 26. Cikkre vonatkozóan módosításokat fogadott el.
A módosítások tárgyában az akkori külügyminiszter a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot nyujtott be. Ez a törvényjavaslat azzal a változtatással, hogy a 6. Cikkre vonatkozó módosítások közül az időközben tárgytalanná vált két módosítás az eredeti szövegből töröltetett, az 1921. évi február hó 1-én elfogadtatván, a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének a nemzetgyűlés által elfogadott módosító határozataira vonatkozó jegyzőkönyveket Magyarország kormányzója 1923. évi május hó 1. napján Magyarország részéről megerősítette. A megerősítő okiratok a Nemzetek Szövetsége Főtitkárságánál 1923. évi június hó 27-én letétettek.
A szóbanforgó törvénynek kihirdetése azonban nem történhetett meg, mert a törvények kihirdetéséről szóló 1881:LXVI. tc. 2. §-ában foglalt elv értelemszerű alkalmazásával e törvény csupán a módosítások életbelépése esetében hirdetendő ki; már pedig tekintettel arra, hogy a Nemzetek Szövetségének tagjai még nem erősítették meg a Nemzetek Szövetsége Egyességokmánya 26. Cikkében meghatározott számban az összes módosításokat, azok valamennyien még nem léptek életbe.
Amíg ugyanis az Egyességokmány 4. Cikkére, 6. Cikke utolsó bekezdésére, valamint a 12., 13. és 15. Cikkekre vonatkozó módosításokra nézve a megerősítések kellő számban beérkeztek, úgy, hogy a 4. Cikkre vonatkozó módosítás 1926. július hó 29-én, a 6. Cikk utolsó bekezdésére vonatkozó módosítás 1924. évi augusztus hó 13-án, a 12., 13. és 15. Cikkekre vonatkozó módosításait a Nemzetek Szövetségének tagjai nem erősítették meg kellő számban, minélfogva ez utóbbi cikkekre vonatkozó módosítások még nem is léptek életbe, esetleg nem is fognak életbe lépni.
A kihirdetés körül támadt nehézségek megszüntetése végett tehát a kormány előterjesztésére a Kormányzó Úr Ő Főméltósága az 1920:I. tc. 13. §-ában biztosított jogánál fogva a törvényt újabb megfontolás végett a nemzetgyűlésnek visszaküldte.
A nemzetgyűléshez visszaküldött törvénnyel, valamint a reávonatkozó magas kormányzói kézirattal, amelyre nézve a nemzetgyűlés külügyi bizottsága jelentését már benyujtotta volt, a nemzetgyűlés időközben történt feloszlatása miatt foglalkozni nem tudott s így a törvény, a reá várakozó kézirattal együtt, további intézkedés végett a képviselőház elé került. A képviselőház külügyi bizottságának előadója a képviselőháznak folyó évi október hó 18-án tartott ülésében a következő indítványt terjesztette elő:
„Indítványozom, mondja ki a Ház, Hogy a kormányzói kéziratban foglalt intenciókkal egyetértve megállapította, hogy a nemzetgyűlés által alkotott törvény jelen alakjában nem hirdethető ki, ezért utasítja a kormányt, hogy a Nemzetek Szövetségének második közgyűlése által az Egyességokmányon tett módosítások közül a már hatályba lépett módosításokat foglalja törvényjavaslatba s ezt a törvényjavaslatot sürgősen terjessze be alkotmányos tárgyalás végett. Hasonlóképpen terjesszen be külön javaslatokat a hatályba még nem lépett módosítások tárgyában is.”
A képviselőház az indítványt ugyanazon a napon elfogadta.
A felsőház 1928. évi december hó 18-án tartott ülésében a képviselőház határozatához hozzájárult s így azt országos határozat erejére emelte.
Ez országos határozat alapján a jelen törvényjavaslat a már hatályban levő módosítások törvénybeiktatását célozza.
