1929. évi XLIII. törvénycikk indokolása

az Amerikai Egyesült Államokkal Washingtonban 1929. évi január hó 26-án kötött békéltető eljárási szerződés, valamint az ugyanott ugyanazon a napon kötött választott bírósági szerződés becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A törvénybe foglalt két szerződés az általános világbéke előmozdítását szolgálja. A békéltetőeljárási szerződés bevezetésében foglalt szavak: „az őket összekötő barátság” jelentőségüket egyrészt az Egyesült-Államoknak a háború óta állandóan észlelt barátságos állásfoglalásában találják, amellyel a legyőzött Magyarországnak különböző vonatkozásokban, így a pénzügyi rekonstrukcióra igyekvő munkában is, hathatós segítségére kívántak lenni, másrészt a magyar nemzetnek mindezekért az Egyesült-Államokkal szemben érzett őszinte hálájában. A mai viszonyok között említést érdemel továbbá az a türelmes és megértő bánásmód, amelyben az Egyesült-Államokba szakadt és ott nemzeti kisebbséget képező véreink részesülnek.

A törvénybe foglalt szerződések kidomborítják a két országot összefűző barátságot és egyúttal eszközei a szerződő kormányok ama közös igyekezetének, hogy a nemzetközi vitás kérdéseknek békés úton való megoldása által esetleges háborúk elkerültessenek.

A szerződések legteljesebb mértékben kielégítik az újabb nemzetközi jogfejlődésnek azt a kívánalmát, hogy az államokra nézve lehetőleg széles körben kötelezővé tétessék a köztük felmerülő vitás kérdéseknek békés úton való elintézése, másfelől azonban a békéltetőeljárási szerződés kifejezetten meghagyja a kormányoknak szabad cselekvőképességét, a választottbírósági szerződés pedig az adott esetekben az ítélkezésre hivatott bíróság hatáskörére és összeállítására nézve esetenkint kötendő külön egyezmény rendelkezéseinek megállapításával bizonyos fokig szintén szabad kezet biztosít a kormányoknak.

Részletes indokolás

Az I. Cikkhez

I. A békéltető eljárási szerződés I. Cikke szerint békéltető eljárás alá tartoznak mindazok a diplomáciai úton meg nem oldható vitás kérdések, amelyekben a szerződő felek nem folyamodnak valamely illetékes bíróság döntéséhez. Ez a cikk megállapítja egyúttal azt a kötelezettséget is, hogy a szerződő felek egymásnak nem üzennek addig háborút és nem kezdik meg az ellenségeskedést, amíg a békéltetőbizottság az ügyet nem vizsgálta meg és jelentését nem terjesztette elő.

A II. Cikkhez

A II. Cikk a békéltetőbizottság megalakítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A békéltetőbizottság a szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül megalakítandó. A bizottság öt tagból áll, akik közül a szerződő államok kormányai egyet-egyet saját állampolgáraik közül, egyet-egyet pedig harmadik állam állampolgárai közül jelölnek ki, míg az ötödik tagot közös megegyezéssel szintén harmadik állam állampolgárai közül választják.

A III. Cikkhez

A III. Cikk a békéltető bizottság eljárására vonatkozó leglényegesebb szabályokat foglalja össze. Ezek szerint a bizottsághoz nemcsak a felek fordulhatnak, hanem a bizottság egyhangú határozattal maga is elhatározhatja azt, hogy szolgálatait a szerződő feleknek felajánlja. A szerződő felek az eljárás lefolytatása céljából a bizottságnak minden lehető könnyítést megadnak. A bizottság jelentését, hacsak a felek ellenkező megállapodást nem kötnek, egy éven belül köteles elkészíteni. A jelentés azonban a szerződő felek cselekvési szabadságát nem korlátozhatja.

A szerződés megerősítésére, életbelépésére és felmondására vonatkozó rendelkezéseket a IV. Cikk tartalmazza. A szerződés a megerősítő okiratok kicserélése napján lép életbe és hatálya írásbeli felmondás által a felmondástól számított egy év elteltével szűnik meg.

A II. részhez

A választottbírósági szerződés bevezető része az általában szokásos hasonló tárgyú szerződések hasonló részéről annyiban különbözik, hogy az egyébként szokásos kezdő mondatokon kívül kifejezetten elítéli a háborút és annak a reményének ad kifejezést, hogy ez a szerződés is siettetni fogja annak az időnek az elérkezését, amidőn véglegesen meg lesz szüntethető bármely háború lehetősége.

Az I. Cikkhez

Az I. Cikk meghatározza a választott bírósági döntésre alkalmas eseteket s megjelöli a döntésre hivatott bíróságokat. Választott bíróság elé lehet vinni azokat a szerződő felek között keletkezett nemzetközi vonatkozású, jogi természetű és bírósági döntésre alkalmas vitás eseteket, amelyek diplomáciai úton nem voltak elintézhetők, sem pedig békéltető eljárás útján sem intéztettek el. A szerződés szerint a döntésre hivatott bíróság vagy a Hágai Állandó Választott Bíróság vagy egyéb olyan bíróság, amely a szerződő felek közös megegyezésével a vitás esetek eldöntésére megalakíttatik. A bíróságnak szervezetét, hatáskörét stb. a szerződő felek külön megállapodással határozzák meg.

A II. Cikkhez

A II. Cikk felsorolja azokat az eseteket, amelyekre a választottbírósági szerződés hatálya nem terjed ki. Így nem bocsáthatók választottbírósági eljárások alá azok az esetek, amelyek

a) tárgyuknál fogva a belső jogszolgáltatás alá tartoznak,

b) harmadik állam érdekeivel kapcsolatosak,

c) az úgynevezett Monroe doctrinát érintik s végül

d) kapcsolatosak Magyarországnak a Nemzetek Szövetségével szemben fennálló kötelezettségeivel.

A III. Cikkhez

A III. Cikk a szerződés megerősítésére, életbelépésére és felmondására vonatkozólag ugyanúgy rendelkezik, mint a békéltetőeljárási szerződés IV. Cikke.