1930. évi III. törvénycikk

a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről * 

I. Fejezet

Életbeléptető rendelkezések

1. § Az 1930:II. törvénycikkbe foglalt katonai büntetőtörvénykönyv (rövidítve = Ktbtk.) az 1931. évi február hó 1. napján lép életbe.

E naptól kezdve - amennyiben az 1878:V. tc. (rövidítve = Btk.) 2. §-a kivételt nem tesz - nem alkalmazható többé az „1855. évi január 15-i büntetőtörvény a bűntettekről és vétségekről” nevezetű büntetőszabály.

2. § A Ktbtk. életbelépése előtt elkövetett bűncselekmények tekintetében megfelelően alkalmazni kell a magyar büntetőtörvények életbeléptetéséről szóló 1880:XXXVII. törvénycikk átmeneti rendelkezéseit.

II. Fejezet

A katonai bűnvádi perrendtartás módosítása és kiegészítése

3. § A katonai büntetőbíráskodásban a bűnvádi eljárásra a honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló 1912:XXXIII. törvénycikk (Kbp.) rendelkezései irányadók a változott közjogi viszonyokból folyó, valamint az alábbi 4-56. §-okban meghatározott eltérésekkel.

1. Általában

4. § A Kbp. 2. §-ának első három bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Vétségek (kihágások) bírósági eljárás mellőzésével fegyelmi úton torolhatók meg, ha az alkalmazandó főbüntetést a törvény pénzbüntetésben vagy hat hónapot meg nem haladó szabadságvesztésbüntetésben határozza meg és a fegyelmi úton való megtorlás kielégítőnek mutatkozik.

Fegyelmi úton a megtorlás ki van zárva, ha lefokozást kellene kimondani és ez fegyelmi úton ki nem mondható.

A megtorlás fegyelmi úton akkor is ki van zárva, ha hivatalvesztést avagy a viselt hivatal vagy állás, illetőleg az ügyvédség elvesztését kellene kimondani.

5. § Ahol a Kbp. az érdekelt felet megillető kívánatról szól, ez alatt a magánindítványt (Btk. 110. §), ahol pedig a „bűntárs, bűnrészes, bűnrészesülő vagy bűnsegélyző” kifejezést használja, ez alatt a részest, orgazdát vagy bűnpártolót kell érteni.

6. § Katonai bíróságok kártérítést, kártalanítást vagy más vagyoni elégtételt akkor sem állapíthatnak meg, ha az igény valamely anyagi büntető jogszabály kifejezett rendelkezésén alapszik.

Amennyiben a törvény vagyoni elégtétel alkalmazását az államkincstár javára engedi meg, a katonai bíróság az iratokat az illetékes polgári büntetőbíróságnál előterjesztendő indítvány végett hivatalból küldi meg annak a kir. ügyészségnek, amelyik egyébként a bűnvádi eljárásra illetékes volna.

2. A katonai büntetőbíráskodás terjedelme tekintetében

7. § A Kbp. 13. §-a 4. pontjában a „továbbá” szó után a következő kiegészítést kell beiktatni:

„azok miatt a bűncselekmények miatt, amelyeket katonai egyenruhában az őket megillető fegyver használatával követtek el, végül”

8. § A Kbp. 14. §-ának első bekezdése hatályát veszti és helyette a következő rendelkezést kell alkalmazni:

Háború idején a minisztérium a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneket rendelettel honvédbüntetőbíráskodás alá helyezheti:

1. jogosulatlan toborzással elkövetett lázadás (Btk. 161. §) miatt,

2. katonai bűntett vagy katonai vétség elkövetésére reábírás és katonai bűntett vagy katonai vétség elkövetésében való más részesség (Ktbtk. 35. és 36. §, jelen törvény 95. §) miatt,

3. a hűtlenségnek az 59. §-ban meghatározott bűntette miatt,

4. a hűtlenségnek a 60-64. és 66-68. §-okban meghatározott bűntette vagy vétsége miatt, ha a cselekményt katonai titok tekintetében követték el,

5. a hűtlenségnek a 65. §-ban meghatározott vétsége miatt,

6. a hűtlenség feljelentésének vagy megakadályozásának a 69. és 86. § szerint büntetendő elmulasztása miatt, ha a fel nem jelentett vagy meg nem akadályozott cselekmény a 3. és 4. pontban megjelölt bűntettek közé tartozik,

7. a 78. §-ban meghatározott fegyveres erő elleni bűntett miatt,

8. a hadifogoly megszökéséhez nyujtott segély (81.§) miatt,

9. katonai behívó-parancs iránt engedetlenségre csábítás miatt,

10. a fentebb felsorolt cselekmények útján elkövetett szigorúbban büntetendő cselekmények miatt.

3. A bírósági szervezet tekintetében

9. § A törvény erejénél fogva illetékes parancsnok: a honvéd vegyesdandárparancsnok és a honvédség főparancsnoka.

Az illetékes parancsnok jogait kizárólag a honvédség főparancsnoka gyakorolja, ha a cselekmény a jelen törvény 60-68. §-ába ütköző oly bűntett vagy vétség, amelyet katonai titok tekintetében követtek el.

4. A bíróságok megalakulása tekintetében

10. § A Kbp. 54. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Honvédtörvényszékek rendszerint a honvéd vegyesdandárparancsnokságok állomáshelyein állíttatnak fel és székhelyük szerint jelöltetnek meg.

5. A nyomozó eljárás befejezése tekintetében

11. § A Kbp. 239. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. ha büntetőbírósági úton üldözendő cselekmény nincs; ha a bűnvádi eljárás megindítását vagy a beszámíthatóságot kizáró avagy a büntethetőséget megszüntető ok forog fenn;

2. ha a bűnvádi üldözéshez szükséges felhatalmazás, kívánat vagy magánindítvány hiányzik, illetőleg a magánindítványra jogosult visszavonható indítványát kellő időben visszavonta.

6. A főtárgyalás tekintetében

12. § A Kbp. 256. §-a hatályát veszti és helyette a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

A főtárgyalás semmisség terhe alatt nyilvános.

Ki van zárva a nyilvánosság a főtárgyalás egész tartama alatt az 58-64. és 66-69. §-okban meghatározott bűncselekmények miatt indított bűnvádi ügyekben.

A főtárgyaláson az illetékes parancsnok nem lehet jelen.

Ha a nyilvánosság e § értelmében ki van zárva, a főtárgyaláson hallgatóként senki sem lehet jelen, hacsak az elnök egyeseknek a jelenlétet kivételesen meg nem engedi.

13. § A Kbp. 262. §-ának második mondata hatályát veszti.

14. § A Kbp. 263. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

A haditörvényszék, ha a nyilvánosságot maga a törvény zárja ki, a jelenlevő egyéneknek végzéssel kötelességükké teszi, hogy azokat a tényeket, amelyekről a tárgyalás útján tudomást szereznek, titokban tartsák. Ugyanezt megteheti, ha a nyilvánosságot az állambiztonság vagy a katonai szolgálati érdekek veszélyeztetésének okából a haditörvényszék zárta ki. A végzést a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell foglalni.

15. § A Kbp. 263. §-ának második bekezdésében említett egyszerű vagy szigorú fogság helyett fogházat kell érteni.

16. § A Kbp. 281. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Ha a 278-280. §-okban megjelölt akadályok egyike sem forog fenn, az elnök a tanuknak és a szakértőknek távozása után (297. § 4. bekezdése) semmisség terhe alatt a vádiratnak a 243. § 1. és 2. pontjában megjelölt részeit felolvastatja.

7. A bíróság határozathozása tekintetében

17. § A Kbp. 306. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A haditörvényszék a vádlottat a vád alól ítélettel felmenti:

1. ha az illetékes parancsnoknak a vád emelésére e törvény szerint szükséges utasítása hiányzik;

2. ha a vádló a vádat elejtette, mielőtt a haditörvényszék ítélethozás végett visszavonult;

3. ha a vád törvényes emelhetéséhez szükséges felhatalmazás, kívánat vagy magánindítványra jogosult visszavonható indítványát kellő időben visszavonta;

4. ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bírói úton büntetendő cselekmény, vagy ha ily bűncselekmény ugyan, de tárgyában korábban már jogerős ítélet volt hozva vagy ha fegyelmi úton törvényszerűen megtoroltatott;

5. ha a vád tárgyává tett cselekmény vagy pedig az, hogy a vádlott követte el, nincs bebizonyítva;

6. ha a bűnvádi eljárás megindítását vagy a beszámíthatóságot kizáró, avagy a büntethetőséget megszüntető ok forog fenn.

18. § A Kbp. 308. §-a első bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

3. azt, hogy minő büntetésre és jogkövetkezményekre ítéltetik a vádlott, halálbüntetés esetében a halálbüntetés végrehajtási módjának megjelölésével.

19. § A Kbp. 308. §-a első bekezdésének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

6. intézkedést az ítélet hozásáig kiállott előzetes letartóztatásnak vagy vizsgálati fogságnak, avagy az esetleg kiállott fegyelmi vagy bírósági büntetésnek a büntetésbe való beszámítása, illetőleg a beszámítás folytán a büntetésből kitöltöttnek vett tartam tekintetében.

20. § A Kbp. 312. §-ának első bekezdése a következő új második mondattal egészíttetik ki:

Ha azonban a főtárgyalás nyilvánossága az ítélet kihirdetésére is kiterjedően kizáratott, az ítéletet is a nyilvánosság kizárásával kell kihirdetni.

21. § A büntetés feltételes felfüggesztését (Ktbtk. 24-31. §) az első- vagy a felsőfokon eljáró bíróság az ítéletben a fél kérelmére vagy hivatalból mondja ki.

Az ítélet indokolásában tüzetesen meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a felfüggesztésre vezettek.

Az ítélet kihirdetésekor az elítéltet figyelmeztetni kell azokra a következményekre, amelyeket újabb bűncselekmény elkövetésével magára vonna.

22. § Ha az elsőfokú bíróság a Ktbtk. 29. §-ának 2. pontjában említett ítéletről csak akkor nyer tudomást, amidőn az abban az ítéletben kiszabott büntetés már végrehajtatott vagy összbüntetésbe (Ktbtk. 29. §) egyéb okból nem foglalható: a bíróság újrafelvételi eljárás nélkül a büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül helyezi és a felfüggesztett büntetés végrehajtása iránt (Kbp. 382. §) intézkedik.

A bíróság a hatályon kívül helyezés kérdésében végzéssel határoz. E végzés ellen nyolc nap alatt felfolyamodásnak van helye.

23. § Abban a kérdésben, hogy a próbaidő alatt elkövetett cselekmény miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtásának van-e helye (Ktbtk. 28. §), a per bírósága, ha pedig a próbaidő alatt elkövetett cselekmény tárgyában más bíróság jár el, ez a bíróság végzéssel határoz és amennyiben azt találja, hogy a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, egyúttal a büntetés végrehajtása iránt is intézkedik (Kbp. 382. §).

24. § Ha a felfüggesztett büntetés a törvény szerint többé végre nem hajtható, ennek kimondását a vádló, valamint az elítélt kérheti.

A kérelem felől az elsőfokú bíróság végzéssel határoz. E végzés ellen nyolc nap alatt felfolyamodásnak van helye.

25. § A felfüggesztett büntetés nyilvántartandó.

A nyilvántartás módozatait a honvédelmi miniszter rendelettel állapítja meg.

8. A fellebbezés tekintetében

26. § A Kbp. 331-333. §-ai helyébe az alábbi 27-31. §-okban foglalt rendelkezések lépnek.

27. § A honvédtörvényszék ítélete a büntetés kiszabásának kérdésében fellebbezéssel támadható meg, ha az alábbi 28-31. §-okban meghatározott előfeltételek megvannak és nem a Kbp. 358. § 11. pontjában említett semmisségi ok forog fenn.

28. § Fellebbezésnek a vádlott terhére csak azon az alapon van helye, hogy a haditörvényszék:

1. a törvényben megállapított halál- vagy életfogytig tartó fegyházbüntetés kimondását túlnyomó enyhítő körülmények (Btk. 91. §, Ktbtk. 52. §) okából mellőzte;

2. a büntetés rendkívüli enyhítésének jogával élt (Btk. 92. §, Ktbtk. 52. §, 1879:XL. tc. - Kbtk. - 21. §);

3. a törvényben megállapított hivatalvesztésnek, politikai jogok felfüggesztésének, viselt hivatal, állás, illetőleg ügyvédség elvesztésének kimondását oly esetben mellőzte, amelyben azt nem kell feltétlenül kimondani;

4. a szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásától eltiltást a vádló indítványa ellenére ki nem mondotta, vagy

5. a lefokozást a Ktbtk. 23. §-a alapján mellőzte vagy a Ktbtk. 22. §-ának 5. pontjához képest a vádló indítványa ellenére ki nem mondotta.

29. § Fellebbezésnek a vádlott javára csak azon az alapon van helye, hogy a haditörvényszék:

1. a törvényben megállapított halál- vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést túlnyomó enyhítő körülmények (Btk. 91. §, Ktbtk. 52. §) ellenére nem mellőzte;

2. a büntetés rendkívüli enyhítésének jogával (Btk. 92. §, Ktbtk. 52. §, Kbtk. 21. §) nem élt;

3. a törvényben megállapított hivatalvesztést, politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, viselt hivatal, állás, illetőleg ügyvédség elvesztését oly esetben mondotta ki, amelyben azt nem kell feltétlenül kimondani;

4. a szakképzettséget kívánó foglalkozás gyakorlásától való eltiltást mondott ki;

5. a lefokozást a Ktbtk. 22. §-ának 2., 3., 4. vagy 5. pontja alapján mondotta ki.

30. § Fellebbezésnek van helye a büntetés kiszabásának kérdésében akkor is, ha a haditörvényszék fiatalkorban elkövetett bűncselekmény miatt büntetést szabott ki.

31. § A haditörvényszék ítélete a büntetés feltételes felfüggesztésének kérdésében, valamint abban a kérdésben is megtámadható fellebbezéssel, hogy az ítélet közzétételének helye van-e (90. §).

32. § A Kbp. 337. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Annak, aki a fellebbezést bejelentette, jogában áll a bejelentési határidő leteltét követő öt nap alatt a fellebbezés okainak kifejtését benyujtani vagy jegyzőkönyvbe mondani (324. §). Ha a fellebbezőnek a fellebbezés bejelentésekor vagy azt megelőzően előterjesztett kérelmére az ítéletet írásban kézbesítették, az ötnapi határidő a kézbesítés napját követő nappal kezdődik.

A fellebbezésből vagy megokolásából ki kell tűnnie, hogy a fellebbező az ítéletet a büntetés kiszabásának vagy a felfüggesztésnek, avagy az ítélet közzétételének kérdésében mennyiben tartja sérelmesnek, mert különben a fellebbezésre a felsőbb bíróság nem lesz figyelemmel. A vádlott fellebbezésének bejelentésében vagy megokolásában idevonatkozólag előforduló hiányok azonban az ő bírósági kihallgatása útján lehetőleg pótlandók.

A fellebbezés és megokolása a fellebbezés okainak kifejtésére nyitva álló határidőn belül módosítható vagy kiegészíthető.

33. § A Kbp. 353. §-a harmadik bekezdés gyanánt a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

A legfelsőbb honvédtörvényszék a fellebbezést, mint meg nem engedettet visszautasítja:

1. ha nem jogosult egyén használta, vagy ha elkésve vagy a fellebbezőnek a perorvoslatról való jogérvényes lemondása után terjesztették elő;

2. ha az, hogy a fellebbező az ítéletet a büntetés kiszabásának vagy a felfüggesztésnek, avagy az ítélet közzétételének kérdésében mennyiben tartja sérelmesnek, a fellebbezésből ki nem vehető és ezt a hiányt a perorvoslatot használó vádlott kihallgatásával sem lehetett pótolni.

9. A semmisségi panasz tekintetében

34. § A Kbp. 358. §-ának 9. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) vajjon forognak-e fenn oly körülmények, amelyek a bűnvádi eljárás megindítását vagy a beszámíthatóságot kizárják, avagy a büntethetőséget megszüntetik.

A Kbp. 358. §-ának 9. d) pontja hatályát veszti.

35. § A Kbp. 358. §-ának 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

11. ha a haditörvényszék a büntetés kiszabásánál büntető hatalmát átlépte vagy a törvényben megállapított büntetési tételeket, vagy ezeknek megengedett enyhítésénél, átváltoztatásánál vagy súlyosbításánál a törvényben vont határokat nem tartotta meg, vagy a 379. § harmadik bekezdésének és a 400. § negyedik bekezdésének rendelkezéseit megsértette vagy helytelenül alkalmazta, avagy az 1928:X. tc. 2-12. §-ait tévesen alkalmazta vagy tévesen nem alkalmazta.

36. § A Kbp. 359. §-ának második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

Felmentő ítélet ellen semmisségi panasz a vádlott javára csak a 358. § 9. a) és 10. pontjában felsorolt semmisségi okokból és csak akkor emelhető, ha a felmentés oly körülmények miatt történt, amelyek a tett beszámíthatóságát kizárják vagy büntethetőségét megszüntetik.

37. § A Kbp. 361. §-a a következő bekezdéssel egészíttetik ki:

A semmisségi panasz bejelentéséből vagy megokolásából azonban ki kell tűnnie, hogy a perorvoslat használója minő semmisségi okot érvényesít és ezt mire alapítja.

10. Az ítéletek végrehajtása tekintetében

38. § A Kbp. 417. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki:

A legfőbb honvédtörvényszék méltánylást érdemlő esetben elrendelheti, hogy az az idő, amelyet a szabadságvesztésre ítélt az elsőfokú büntető ítélet kihirdetése óta letartóztatásban töltött, a büntetésbe - egészen vagy részben - akkor is beszámíttassék, amikor ily beszámításnak az előbbi bekezdés szerint helye nem volna.

11. A jogerős ítéletekkel megállapított több szabadságvesztésbüntetés végrehajtása tekintetében

39. § Ha valakit különböző jogerős ítéletekkel több szabadságvesztésbüntetésre ítéltek és az ítéletek hozásánál az összbüntetésre, illetőleg a büntetések egyesítésére irányadó szabályokat (Btk. 96. §, 1880:XXXVII. tc. 36. §, Ktbtk. 29. §) nem alkalmazták: a büntetéseket utólag kell összbüntetésbe foglalni, illetőleg egyesíteni.

Ez az eljárás nem akadályozza a kiszabott büntetések végrehajtását; ezek közül a legsúlyosabb neműt kell először foganatba venni.

40. § Az összbüntetés meghatározása vagy a büntetések egyesítése a vádló vagy az elítélt indítványára történik.

Ha a külön ítéletekben kiszabott szabadságvesztésbüntetések tartama együttvéve két évet meghalad, vagy ha az elítélt az ítélethozásra hivatott bíróság székhelyén kívül van fogva, részére hivatalból védőt kell rendelni.

Az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek ítélete vagy amelynek ítéletére vonatkozó felsőfokú ítélet mondta ki a legsúlyosabb büntetést.

Ha ez kétséges, az a bíróság jár el, amelynik ítélete legutóbb kelt.

A bíróság az indítvány következtében nyilvános tárgyalásra határnapot tűz ki és erre a vádlót, a szabadlábon levő vagy a bíróság székhelyén fogva levő vádlottat és ha védő van, ezt is megidézi.

A tárgyalásra hivatott haditörvényszék az általános szabályok szerint alakul. A tárgyalás az ítéletek felolvasásával kezdődik. Azután a vádló terjeszti elő indítványát. Erre az elítélt, ha jelen van és védője válaszolhat. A bíróság ítélettel dönt és ezt azonnal kihirdeti.

Mind az egyesített büntetésnek, mind az összbüntetésnek meghatározása egyedül az előbbi ítéletekkel kimondott büntetések tartama és súlyosságának aránya alapján történik.

Súlyosbító és enyhítő körülmények többé nem vehetők figyelembe.

Az ítélet ellen a Kbp. 358. §-ának 1., 2., 5., 6. és 11. pontja alapján lehet semmisségi panasszal élni.

A legfőbb honvédtörvényszék zárt ülésben határoz.

12. A rögtönítélő eljárás tekintetében

41. § A Kbp. 433. §-a helyébe az alábbi 42. és 43. § rendelkezései lépnek.

42. § Rögtönítélő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése nélkül helye van, ha a megzavart fegyelem helyreállítása elrettentő példaadást tesz szükségessé:

1. függelemsértés miatt az ellen, akire a Ktbtk. 70., 74. és 75. §-a halálbüntetést szab, továbbá a Ktbtk. 70. és 74. §-ának oly esetében, midőn az előljáró ellen fegyverrel vagy az életre veszélyes más eszközzel intézett fenyegetés felállított sorban és rendben vagy háború idején bárminő szolgálatban történt;

2. zendülés miatt az ellen, akire a Ktbtk. 78. §-a halálbüntetést szab, továbbá az ellen, aki a csoportosulásban a rend és fegyelem helyreállítására kirendelt ellenerő megjelenésének időpontján túl is résztvesz, valamint az ellen, aki mást zendülésre szándékosan reábír vagy aki zendülés elkövetésére felhívást intéz vagy terjeszt, ha zendülés követtetett el, végül az ellen, akinek a zendülésre reábíró törekvése sikertelen vagy a zendülés elkövetésére való felhívása eredménytelen maradt ugyan, de a kedélyekben a szolgálatra veszélyes hangulatot vagy az ellenállásra hajlandóságot már előidézett;

3. katonai őr elleni bűntett miatt az ellen, akire a Ktbtk. 89. §-a halálbüntetést szab;

4. gyávaság bűntette miatt.

Ha az előbbi bekezdés 1-3. pontjai szerint rögtönítélő eljárás alá vonható cselekmény a gyilkosság bűntettét is megvalósítja, a rögtönítélő eljárásnak e bűntett miatt szintén helye van.

43. § Rögtönítélő eljárásnak helye van továbbá a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése nélkül háború idején a hűtlenségnek a 62. § szerint büntetendő bűntette miatt, valamint a 63. §-ban meghatározott bűntette miatt akkor, ha a segélynyujtás a 62. § szerint büntetendő cselekmény elkövetője javára történt.

44. § A Kbp. 434. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Rögtönítélő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése után van helye a kihirdetés után elkövetett bujtogatás, szökés, a Ktbtk. 113-115. §-aiban meghatározott fegyelem- és rendelleni bűntettek, továbbá lázadás bűntette miatt.

Béke idején azonban rögtönbíráskodás bujtogatás miatt csakis a fegyelmet sértő bűntetteknek, szökés miatt pedig csakis a szökésnek elharapódzása esetén hirdethető ki.

Béke idején szökés miatt rögtönítélő eljárásnak egyáltalában nincs helye, ha a szökevény harminc nap alatt önként jelentkezett.

Abban a kérdésben, hogy a rögtönbíráskodás kihirdetése az alája rendelt katonai kötelékre és egyénekre szükséges-e, az illetékes parancsnok határoz.

45. § A Kbp. 435. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az előbbi §-ban meghatározott eseteken felül rögtönítélő eljárásnak a rögtönbíráskodás előzetes kihirdetése után helye lehet még a kihirdetés után elkövetett

felségsértés bűntette miatt;

hűtlenség bűntette miatt;

a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914:XL. törvénycikk rendelkezéseibe ütköző, csoportosulás útján vagy felfegyverkezve csoportosulás esetén kívül elkövetett bűntett miatt;

a magánosok elleni erőszaknak a Btk. 175. és 176. §-ába ütköző bűntette miatt;

gyilkosság bűntette miatt;

szándékos emberölés bűntette miatt;

a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntett miatt;

a magánlaksértésnek a Btk. 331. §-ának 1. vagy 3. pontja szerint minősülő bűntette miatt;

rablás bűntette miatt;

a zsarolásnak a Btk. 353. §-a szerint minősülő bűntette miatt;

gyujtogatás bűntette miatt;

vízáradás okozásának bűntette miatt;

vaspályákon, távirdákon (távbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyes cselekmények bűntette miatt;

az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921:III. tc. 1. vagy 2. §-ában meghatározott bűntettek miatt;

a robbantószer és robbanóanyag előállításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről szóló 1924:XV. tc. 1. §-a harmadik bekezdésében meghatározott bűntett miatt.

46. § Ha rögtönítélő eljárás alá vonható cselekmény az elkövetés céljánál vagy módjánál vagy más körülménynél fogva ugyanúgy vagy súlyosabban büntetendő más bűntetté minősül, a rögtönítélő eljárásnak ez utóbbi bűntett miatt is helye van.

47. § A Kbp. 438. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

Az illetékes parancsnok elhatározásának előkészítésére netalán szükséges megállapítások nem terjedhetnek nyolc napon túl.

48. § A Kbp. 444. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Kötéllel végrehajtandó halálbüntetést kell kiszabni, ha a cselekményre a törvényben amúgy is kötéllel végrehajtandó halálbüntetés van megállapítva vagy ha a cselekmény közönséges bűncselekmény; minden más esetben a büntetés agyonlövéssel végrehajtandó halál.

A rögtönítélő eljárásban a halálbüntetés kísérlet, részesség és sikertelen felbujtás (Ktbtk. 35. §) esetében is alkalmazható.

Közönséges bűncselekmény miatt rögtönítélő eljárásban oly vádlottra, aki a cselekmény elkövetésekor huszadik életévét még be nem töltötte, halálbüntetés helyett tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, ha pedig a vádlott a tett elkövetésekor életének tizennyolcadik évét nem töltötte be, öt évtől tizenöt évig terjedhető fogházbüntetést kell kiszabni; ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha katonai bűncselekmény az elkövetés céljánál vagy módjánál vagy más körülménynél fogva minősül közönséges bűncselekménnyé. A bíróság továbbá akár katonai, akár közönséges bűncselekmény miatt folyó rögtönítélő eljárásban, ha a halálbüntetésnek egy vagy több a büntetésre leginkább rászolgált egyénen foganatosított végrehajtása a nyugalom és a rend helyreállítására szükséges elrettentő példát már megadta, fontos okokból a kevésbbé bűnös résztvevőkre kötéllel végrehajtandó halálbüntetés helyett életfogytig vagy tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházbüntetést, agyonlövéssel végrehajtandó halálbüntetés helyett öt évtől tíz évig terjedhető fegyház- vagy börtönbüntetést szabhat ki, fegyházat csak akkor, ha a cselekményt a törvény rögtönítélő eljárás esetén kívül fegyházzal sujtja. A büntetés további bírói enyhítése nincs megengedve.

49. § A Kbp. 450. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A rögtönítélő eljárásban hozott ítéletet jogerőre emelkedésétől számított tizennégy nap alatt a tárgyalási iratokkal együtt a honvédelmi miniszter elé kell terjeszteni; az iratokat a miniszter felhívására a honvéd koronaügyész megvizsgálja és megfelelő indítványt tesz.

13. A hadrakelt seregnél követendő eljárás tekintetében

50. § A háború idejére szóló anyagi büntetőjogi rendelkezések hatályosságának tartama alatt és korlátain belül (Ktbtk. 4. §), hacsak a minisztérium kivételt nem tesz, a katonai büntetőbíráskodásban a Kbp.-nak a hadrakelt sereg számára szóló szabályait kell alkalmazni.

A minisztérium ez eljárás tekintetében a szükséghez képest - a Kbp. XXVII. fejezetében foglalt alapelvek szem előtt tartásával - rendelettel az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése érdekében a törvénytől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg; ebben a körben a rögtönítélő eljárásban halálbüntetés helyett enyhítésképpen alkalmazható büntetési nemeket és tételeket állapíthat meg, azok végrehajtási módját szabályozza, továbbá a fegyelmi megtorlás lehetőségét kiterjesztheti akként, hogy az illetékes parancsnok ily megtorlás alá vonhasson a Kbp. 2. §-ában nem említett oly bűncselekményeket is, amelyek miatt az adott esetben előreláthatóan nem lehetne hathavi fogházbüntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni. Attól a naptól számított három hónap alatt, amikor a minisztérium rendeletének hatálya megszűnik, a sértett vagy a magánpanaszos a honvédelmi minisztertől kérheti, hogy a jelen § alapján fegyelmi úton elintézett ügyet vizsgálják felül.

51. § A honvédelmi miniszter rendelettel határozhatja meg, hogy a hadrakelt seregnél követendő eljárásra való átmenet idején folymatban levő ügyekre nézve az illetékes parancsnoki jogokat melyik illetékes parancsnok gyakorolja.

52. § A Kbp. 454. §-a hatályát veszti és helyette a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

A legfőbb parancsnok oly egyéneket, akik egyébként nem állanak katonai büntetőbíráskodás alatt és ellenséges országban a mozgósított csapatok (parancsnokságok) vagy szövetségeseik hatalmi körén belül kerülnek kézre, a honvédbüntetőbíráskodás alá helyezhet:

1. oly bűncselekmények miatt, amelyeket e hatalmi körön belül követnek el,

2. tekintet nélkül az elkövetés helyére a 8. §-ban felsorolt bűncselekmények miatt.

53. § A hadrakelt sereg kötelékéhez nem tartozó parancsnok illetékességén nem változtat az, hogy a terhelt a hadrakelt sereg viszonyába lépett, ha a parancsnok megelőzően a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést tett. Ugyancsak illetékes marad a hadrakelt sereg kötelékéhez nem tartozó parancsnok akkor is, ha a bűnvádi ügy a hadrakelt sereg kötelékébe tartozó illetékes parancsnoktól áttétel folytán került eléje és a terhelt újra a hadrakelt sereg viszonyába lépett.

Azokat az eljárási cselekményeket, amelyeknél a terhelt személyes jelenléte szükséges, oly időben kell foganatosítani, amikor a terhelt e célból ismét rendelkezésre áll. Ha fontos katonai érdek az ügy végleges elintézését halaszthatatlanná teszi, a terhelt a hadrakelt seregtől is előállítható.

54. § Ha a Kbp. XXVII. fejezetben szabályozott eljárást nem rangosztályba sorolt havidíjas ellen kell folytatni, az illetékes parancsnok a hozzá beosztott igazságügyi szervet felhatalmazhatja a nyomozó és a rögtönítélő eljárásnak, valamint a vizsgálati fogságnak elrendelésére, a nyomozásvezetőnek és a vádlónak önálló kijelölésére, a bizonyítékok beszerzése iránti önálló intézkedésre, továbbá az önálló vádemelésre, végül a tárgyalásvezetőnek kijelölésére és a tábori haditörvényszék egybehívására.

55. § A Kbp. 466. §-a a következő új bekezdéssel egészíttetik ki:

A tényállás tisztázására, valamint a bizonyítékok biztosítására elkerülhetetlenül szükséges megállapításokat és intézkedéseket akkor is foganatosítani kell, ha az ügy áttételének van helye, de a felmerült gyanúról az immár illetékes parancsnokot haladéktalanul értesíteni kell.

56. § A Kbp. 483. §-a első mondatának helyébe a következő rendelkezés lép:

A tábori haditörvényszék által szabadságvesztésre ítélt (megkegyelmezett) egyénnek vagy törvényes képviselőjének joga van a honvédelmi minisztertől intézkedést kérni a jogegység érdekében semmisségi panasz emelése vagy a Kbp. 401. §-a értelmében újrafelvételi eljárás megindítása végett.

III. Fejezet

A közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése

I. Mind a polgári, mind a katonai bíráskodás körében

1. A hűtlenség tekintetében

57. § A Btk. Második Részének a hűtlenségről szóló III. Fejezete helyébe az alábbi 58-71. §-ban foglalt rendelkezések lépnek.

58. § A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki külhatalom kormányával vagy külföldi szervezettel szövetkezik vagy érintkezésbe bocsátkozik a végett, hogy a magyar állam ellen ellenséges cselekményre bírja, úgyszintén az is, aki valamely külhatalmat a magyar állam ellen háborúra vagy kényszerintézkedésre indítani törekszik.

Ha a hadüzenet megtörtént vagy a háború kiütött, vagy a kényszerintézkedés bekövetkezett, a büntetés életfogytig tartó fegyház.

59. § A hűtlenség bűntettét követi el és tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki háború idején:

1. a magyar állam vagy szövetségese fegyveres erejének vagy a velük közösen működő fegyveres erőnek szándékosan hátrányt vagy az ellenségnek szándékosan előnyt okoz;

2. aki ily cselekmény véghezvitelét megkísérli;

3. aki e végből az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik;

4. aki az 1. vagy a 3. pontban meghatározott cselekmény elkövetésére mással szövetkezik, mást reábírni törekszik vagy a Btk. 134. §-ában meghatározott módon eredménytelenül felhív.

Életfogytig tartó fegyház a büntetés, ha a tettes a bűntettet hivatali vagy szolgálati kötelességének szándékos megszegésével követte el.

Ha azonban a bűntett következtében a fegyveres erő egy vagy több tagja hadifogságba esett, életét vesztette, súlyos sérülést szenvedett vagy súlyos betegségbe esett, vagy ha a cselekményből nagy hátrány származott vagy az a hadviselés érdekét nagy fokban veszélyeztette, a büntetés halál.

60. § A hűtlenség bűntettét követi el és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő:

1. aki katonai titkot vagy a magyar állam egyéb fontos érdekeit, így különösen nemzetközi vagy gazdasági helyzetét érintő más titkot kikémlel vagy jogosulatlanul megszerez;

2. aki közhivatalnoki állásánál, hivatalos megbízatásánál vagy a hatósággal szemben fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyánál fogva birtokába vagy tudomására jutott ily titkot nyilvánosságra hoz vagy illetéktelen személlyel közöl, avagy illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz;

3. aki nem az 1. vagy a 2. pontban meghatározott módon birtokába vagy tudomására jutott oly titkot nyilvánosságra hoz vagy illetéktelen személlyel közöl, avagy illetéktelen személynek más módon hozzáférhetővé tesz, ha a cselekmény az állam érdekét veszélyezteti;

4. aki az 1-3. pontokban meghatározott cselekmények valamelyikét megkísérli;

5. aki az 1-3. pontokban meghatározott cselekmények valamelyikének elkövetésére mással szövetkezik, mást reábírni törekszik vagy a Btk. 134. §-ában meghatározott módon eredménytelenül felhív;

6. aki az 1-3. pontokban meghatározott cselekmények valamelyikének elkövetése céljából berendezést létesít vagy tart fenn.

A büntetés öt évtől tíz évig terjedhető fegyház, ha a cselekményt háború idején követték el.

Katonai titok minden intézkedés, hír, terv, tárgy vagy bármely más olyan tény, amelynek arra nem hivatottak tudomására jutása a honvédelmet vagy általában az állam biztonságát veszélyeztetheti.

Háború idején a magyar állam szövetségesének vagy a velük közösen működő fegyveres erőnek katonai titka a magyar állam katonai titkával egy tekintet alá esik.

61. § Ha az előbbi § 1-6. pontjaiban meghatározott cselekményt abból a célból követték el, hogy a titok idegen állam hatóságának, külföldi szervezetnek, megbízottjuknak vagy érdekükben működő személynek hozzáférhetővé váljék, a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

Az előbbi bekezdésben meghatározott célból elkövetett cselekmény büntetése életfogytig tartó fegyház:

1. ha a 60. § 1-3. pontjában meghatározott esetben a cselekmény az állam vagy a közgazdaság érdekeit súlyosan sértette vagy veszélyeztette;

2. ha a tettes a 60. § 1. pontjában meghatározott cselekménynek vagy kísérletének elkövetésére közhivatali állását, hivatalos megbízását vagy a hatósággal szemben fennálló szolgálati vagy szerződéses viszonyát használta fel, továbbá

3. a 60. § 2. pontjában meghatározott cselekménynek vagy kísérletének esetében.

62. § Aki a 60. § 1. vagy 2. pontjában meghatározott cselekményt avagy kísérletét háború idején a 61. §-ban meghatározott célból vagy az ellenség javára követi el, halállal büntetendő.

A 60. §-ban meghatározott egyéb bűntettek eseteiben, ha háború idején az ellenség javára követték el, az 59. §-ban megállapított büntetéseket az ott tett megkülönböztetés szerint kell alkalmazni.

63. § Aki a 61. vagy a 62. § szerint büntetendő bűntett elkövetőjének akár a kikémlelésben, akár a titok megszerzésében, akár abban, hogy a titok idegen állam hatóságának, külföldi szervezetnek, megbízottjuknak vagy érdekükben működő személynek hozzáférhetővé váljék, segítségére van, a tettesre megállapított büntetéssel büntetendő.

64. § A hűtlenség bűntettét követi el és öt évig terjedhető börtönnel, háború idején öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki idegen állam hatóságának, külföldi szervezetnek, megbízottjuknak vagy érdekükben működő személynek kémül ajánlkozik vagy részükre kémszolgálatot vállal.

Ha a cselekményt háború idején az ellenség javára követték el, a büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyház.

65. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő, aki a magyar állam katonai védelmét szolgáló berendezésről vagy intézkedésről az illetékes hatóság engedelme nélkül vázlatot, tervet, leírást vagy fényképet készít vagy közzétesz, úgyszintén aki hivatalos őrizet alatt levő ilyen vázlatot, tervet, leírást vagy fényképet jogosulatlanul magának vagy másnak megszerez vagy lemásol.

Ugyanígy büntetendő az is, aki titkon vagy csellel belopódzik oly helyre, ahová a belépést az illetékes hatóság az állam katonai védelme érdekében a közönségnek megtiltotta.

Háború idején a magyar állam szövetségesének vagy a velük közösen működő fegyveres erőnek katonai védelme a magyar állam katonai védelmével egy tekintet alá esik.

66. § Aki a 60. § 2. és 3. pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követi el, öt évig terjedhető fogházzal büntetendő.

67. § Aki katonai titkot vagy a magyar államnak biztonságát, vagy egyéb fontos érdekét érintő más titkot tartalmazó ügyiratot vagy egyéb tárgyat a nélkül, hogy arra jogosítva volna, magánál tart, - amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

68. § A hűtlenség bűntettét követi el és öt évtől tíz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, aki oly hamis vagy hamisított iratot, rajzot vagy egyéb valótlan adatot, amely valósága esetén a 60. §-ban megjelölt titok volna, idegen állam hatóságával, külföldi szervezettel, megbízottjukkal vagy érdekükben működő személlyel közöl, ha a közlés alkalmas arra, hogy az állam katonai vagy egyéb fontos érdekét veszélyeztesse.

Ugyanígy büntetendő az is, aki oly közlés céljára a hamis vagy hamisított iratot vagy rajzot készíti, avagy a valótlan adatot koholja.

69. § Aki olyan időben vesz hiteltérdemlő tudomást arról, hogy a jelen fejezetben bűntettnek nyilvánított cselekmény elkövetése céloztatik, amidőn annak megakadályozása még lehetséges és arról a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, háromévig terjedhető államfogházzal büntetendő, kivéve, ha a célba vett bűntett abbanhagyatott.

A tettes vagy részes hozzátartozója (Btk. 78. §) a feljelentés elmulasztása miatt nem büntethető.

70. § Az 58-64. §-okban, továbbá a 68. §-ban meghatározott bűntettek eseteiben hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését is meg kell állapítani, külföldit az országból ki kell utasítani és a visszatéréstől örökre el kell tiltani, belföldit pedig abból a községből, ahol tartózkodása a magyar állam érdekeire veszélyes, akkor is ki lehet tiltani, ha az az elítéltnek illetőségi helye.

A bíróság ítéletében az államkincstár javára belátása szerint és az elítélt vagyoni viszonyaihoz mért, az elítélt egész vagyonának elkobzásáig terjedhető vagyoni elégtételt állapíthat meg. A vagyoni elégtétel szabadságvesztésbüntetésre át nem változtatható, egyébként azonban a pénzbüntetésse esik egy tekintet alá.

A jelen fejezetben meghatározott bűntett elkövetéséért akár előzetesen, akár utólag kapott ajándékot vagy jutalmat, az előbbi bekezdés alkalmazására tekintet nélkül minden esetben el kell kobozni, ha pedig az elkobzás nem foganatosítható, az elítéltet arra kell kötelezni, hogy a kapott értéknek vagy a juttatott vagyoni előnynek megfelelő összeget az államkincstárnak fizesse meg.

71. § A Btk. 136. és 137. §-ának rendelkezéseit az 58-63. §-okban meghatározott bűncselekményekre megfelelően alkalmazni kell.

A 60. § 6. pontjában meghatározott bűntett miatt nem büntethető az, aki az ott említett berendezést önként és mielőtt a cselekményt felfedezték volna, megsemmisíti.

A feljelentés elmulasztása (69.§) nem büntethető, ha a cselekményről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett.

2. Más bűncselekmények tekintetében

72. § A Btk. 171. és 174. §-át akkor is alkalmazni kell, ha a cselekményt katonai bűntett vagy katonai vétség tekintetében követték el.

Ha a bűntettet vagy a vétséget elkövették, a polgári bűntetőbíráskodásban a felhívóra a Ktbtk.-ben megállapított büntetést a közönséges büntetőtörvények szerint kell kiszabni és végrehajtani; ez a rendelkezés a Bn. és Fb. alkalmazását nem érinti. A Ktbtk. Első Részének rendelkezéseit is alkalmazni kell, amennyiben a közönséges büntetőtörvények rendelkezéseinél enyhébbek.

73. § A Btk. 220. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

E § rendelkezéseit a katonai becsületügyi eljárás során tett hamis vallomás esetében is alkalmazni kell.

74. § A Btk. 336. §-a 11. pontként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

11. ha a tolvaj katonai egyén és a lopást katonai egyén ellen vagy beszállásolás alatt szállásadója ellen követi el.

75. § A Btk. 337. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Tekintet nélkül az ellopott dolog értékére, bűntett a lopás, ha felfegyverkezve vagy oly eszközzel felszerelve követték el, amely személyes ellenállás leküzdésére alkalmas.

Nem alkalmazható az előbbi bekezdése, ha a tettes a fegyvert vagy az eszközt hivatásánál vagy foglalkozásánál fogva jogosan viselte.

76. § A Btk. 370. §-a új harmadik bekezdésként a következő rendelkezéssel egészíttetik ki:

A jelen § első bekezdésében felsorolt bűntettekkel a Ktbtk. 113-116. §-aiban és 132. §-ának második bekezdésében meghatározott bűntettek, a jelen § második bekezdésében felsorolt vétségekkel pedig a Ktbtk. 113-116. §-aiban és a 132. §-ának második bekezdésében meghatározott vétségek egy tekintet alá esnek.

77. § A Btk.-nek a bűnpártolásról szóló rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a bűnpártolást katonai bűntettre vagy katonai vétségre vonatkozólag követték el.

A bűnpártolás bűntett és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha a Btk. 126. §-ában vagy 127. §-a 3. pontjában meghatározott felségsértés vagy a jelen törvény 59. vagy 60. §-ában meghatározott hűtlenség bűntette tekintetében követték el.

78. § A Btk. 454. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Két évig terjedhető fogházzal, háború idején öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, aki oly katonai egyént, akiről tudja, hogy megszökött, szökése alatt magánál vagy felügyelete alatt álló helyiségben tart vagy annak lappangásra vagy menekülésre bármikép segélyt nyujt.

79. § Az a polgári egyén, aki háború idején akár törvény, akár szerződés alapján katonai vezetés alatt szolgálat vagy munkálat teljesítésére köteles, ha ebbeli kötelességét nem teljesíti, három hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal, ha pedig a cselekményt két vagy több személy összebeszélésének következtében követte el vagy abból súlyos hátrány származott, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Ha a cselekményt gondatlanságból követték el, egy hónaptól három hónapig terjedhető fogház a büntetés.

80. § Aki háború idején a hadviseléssel kapcsolatban vészhírt kohol vagy valótlant vészhírt terjeszt, - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik - vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.

81. § Aki hadifogolynak a hadifogságból megszökésre csak azért nyujt segélyt, hogy ez szabadságát visszanyerje, vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal büntetendő.

82. § A Kbtk. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Aki illetéktelenül közhivatalban vagy közszolgálatban álló személynek vagy a fegyveres erő tagjának adja ki magát, vagy aki hivatali vagy közszolgálati egyenruhát, vagy a hatósági hivatalnok vagy közeg felismerésére szolgáló jelvényt, vagy pedig katonai egyenruhát jogtalanul visel, egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

83. § A Ktbtk. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

Aki őt jogosan meg nem illető olyan címet vagy rangfokozatot használ, amely a közönséget tévútra vezetheti, valamint az is, aki őt jogosan meg nem illető belföldi rend- vagy díszjelet, vagy engedély nélkül külföldi rend- vagy díszjelet nyilvánosan visel, egy hónapig terjedhető elzárással büntetendő.

84. § A Ktbtk. 129. §-ában felsorolt cselekményekkel a Ktbtk. 113-116. §-aiban és 132. §-ának második bekezdésében meghatározott bűncselekmények egy tekintet alá esnek.

II. A katonai büntetőbíráskodás körében

85. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

1. a Btk. 126. §-ának 2., 3. és 4. pontjában meghatározott felségsértés halállal büntetendő;

2. aki a Btk. 126. §-ában meghatározott felségsértésre mást reábírni törekszik, tíz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő; ugyanígy büntetendő a Btk. 126. §-ában meghatározott felségsértés elkövetésére létrejött szövetség, akár járult ehhez előkészületi cselekmény, akár nem;

3. a Btk. 133. §-a szerint büntetendő az is, aki a Btk. 127. §-ának 3. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére tesz szövetség nélkül előkészületet; aki pedig a Btk. 127. §-ának 1. vagy 2. pontjában meghatározott felségsértés elkövetésére tesz ily előkészületet, öt évig terjedhető államfogházzal büntetendő;

4. a Btk. 134. §-ának első bekezdésében meghatározott felhívás esetében, ha a felségsértést elkövették, vagy elkövetésére szövetség létesült vagy más előkészületet tettek, a felhívó mint felbujtó büntetendő, ha pedig a felhívás teljesen sikertelen maradt s az a Btk. 126. §-ában meghatározott felségsértésre vonatkozik, a büntetés öt évig terjedhető fegyház;

5. a Btk. 135. §-ában meghatározott feljelentési kötelesség elmulasztása, ha a Btk. 126. §-ában vagy 127. §-a 3. pontjában meghatározott felségsértés céloztatott, öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

Aki a felségsértés elkövetését - noha azt önmagának vagy hozzátartozójának (Btk. 78. §) veszélyeztetése nélkül könnyen megakadályozhatná - meg nem akadályozza, öt évig terjedhető börtönnel, a 127. § 1. és 2. pontja esetében azonban három évig terjedhető államfogházzal büntetendő.

86. § A katonai büntetőbíráskodás körében három évig, súlyos esetben egy évtől öt évig terjedhető börtönnel büntetendő:

1. aki a célba vett hűtlenség feljelentésére a 69. §-ban megszabott feljelentési kötelességet elmulasztja;

2. aki az 59. vagy a 60. §-ban meghatározott hűtlenség elkövetéséről hiteltérdemlő tudomást szerez és arról, mihelyt lehetséges, a felsőbbségnek jelentést nem tesz;

3. aki az 59-64. §-okban és a 68. §-ban meghatározott hűtlenség elkövetését - noha azt önmagának vagy hozzátartozójának (Btk. 78. §) veszélyeztetése nélkül könnyen megakadályozhatná, - meg nem akadályozza.

A 2. pontban meghatározott feljelentési kötelesség elmulasztása nem büntethető, ha a cselekményről a hatóságnak valamely köztudomású tényből, különösen sajtóközleményből értesülnie kellett.

A tettes vagy részes hozzátartozója (Btk. 78. §) a 2. pontban meghatározott feljelentési kötelesség elmulasztása miatt nem büntethető.

87. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

A hűtlenség bűntettének a 60. §-ban meghatározott esetében a Ktbtk. 43., 44. és 46. §-a nem nyer alkalmazást. Ily bűntettre a törvényben megállapított büntetés alkalmazása független a tettes életkorától.

88. § A katonai büntetőbíráskodás körében továbbá:

A király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 1913:XXXIV. tc. 2. §-ának első bekezdésében meghatározott cselekménynek büntetése öt évig terjedhető börtön, második bekezdésének esetében pedig öt évig terjedhető fegyház.

89. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

A rágalmazás bűntett és három évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha tiszt (hasonló állású) követte el tiszt (hasonló állású) ellen és az állított vagy híresztelt tény valósága esetében megvetendő tulajdonságra vagy érzületre vallana.

A becsületsértés bűntett és két évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha tiszt (hasonló állású) követte el tiszt (hasonló állású) ellen és a sértés feltűnően durva.

A jelen § alá eső bűntetteket hivatalból kell üldözni és azok eseteiben az 1914:XLI. tc. 18. és 19. §-át nem lehet alkalmazni.

90. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

Az ítélet hírlapi közzétételének elrendelését katonai érdekből mellőzni lehet.

Ha a szerkesztő vagy a kiadó az 1914:XIV. tc. 43. §-a vagy az 1914. évi XLI. tc. 32. és 33. §-a értelmében őt terhelő közzétételi kötelességének eleget nem tesz és nem tartozik a katonai büntetőbíráskodás alá, az a kir. járásbíróság jár el, amelynek területén az időszaki lapot kiadják.

Amennyiben az előbbi bekezdésben felsorolt §-ok alkalmazása tárgyában katonai bíróság jár el, határozata ellen nyolc nap alatt felfolyamodásnak van helye.

Az 1914:XLI. tc. 27. és 30. §-át a katonai bíráskodás körében is alkalmazni kell.

91. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

A lopás bűntett, ha katonai szolgálatra rendelt dolgon követték el és a lopott dolog értéke ötven pengőnél nagyobb.

A katonai egyén által elkövetett lopás és sikkasztás akkor is hivatalból üldözendő, ha az a Btk. 343. §-ához (358. § utolsó bekezdéséhez) képest csak magánindítványra lenne bűnvádi eljárás alá vonható.

Katonai egyén ellen az 1883:XXV. törvénycikkben meghatározott uzsora vétsége, valamint az 1908:XXXVI. tc. 51. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás miatt a katonai bűnvádi eljárást ugyancsak hivatalból kell megindítani. A Btk. 342. §-ának rendelkezései e bekezdés eseteiben is alkalmazandók.

92. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

Az oly tényleges katonai egyén, aki az illetékes hatóság engedélye nélkül megnősül, egy hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.

93. § A katonai büntetőbíráskodás körében:

Aki elesett katona holttestét megcsonkítja, egy évig, súlyos esetben öt évig terjedhető börtönnel büntetendő.

IV. Fejezet

A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896:XXXIII. törvénycikk és a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1897:XXXIV. törvénycikk módosítása és kiegészítése

94. § A katonai büntetőbíráskodás alá nem tartozó egyének tekintetében a jelen törvény 58-64. és 66-69. §-aiban meghatározott bűncselekmények kizárólag a budapesti kir. büntetőtörvényszék illetékességéhez tartoznak.

A nyilvánosság a főtárgyaláson ki van zárva az 58-64. és 66-69. §-okban meghatározott bűncselekmények miatt indított bűnvádi eljárásban. A Bp. 294. §-át ezekben az ügyekben nem lehet alkalmazni.

Katonai titok kikémlelése vagy elárulása miatt indított ügyben a főtárgyaláson meg kell hallgatni a honvédelmi minisztertől kijelölt katonai szakértőt vagy szakértőket.

V. Fejezet

Vegyes rendelkezések

95. § A Ktbtk. 1. §-a nem érinti azokat a jogszabályokat, amelyek szerint egyes bűncselekmények megtorlásának katonai bírósági eljárás mellőzésével fegyelmi úton van helye.

A Ktbtk. 35. és 36. §-ának rendelkezéseit a polgári büntetőbíráskodás körében is alkalmazni kell s ilyen esetben a Ktbtk.-ben megállapított büntetést a közönséges büntetőtörvények szabályai szerint kell kiszabni és végrehajtani; ez a rendelkezés a Bn. és Fb. alkalmazását nem érinti. A Ktbtk. Első Részének rendelkezéseit is alkalmazni kell, amennyiben a közönséges büntetőtörvények rendelkezéseinél enyhébbek.

96. § Összbüntetés kiszabása vagy a büntetések egyesítése szempontjából nem tesz különbséget, hogy a külön ítéleteket csak katonai avagy katonai és polgári büntetőbíróságok hozták.

Abban a kérdésben, hogy a próbaidő alatt elkövetett cselekmény miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtásának helye van-e, a próbaidő alatt elkövetett cselekmény miatt eljáró bíróság határoz, tekintet nélkül arra, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztését katonai vagy polgári bíróság rendelte el.

97. § Ahol a közönséges büntetőtörvények a háború idejét említik, ez alatt a Ktbtk. 4. §-ában meghatározott időt kell érteni

Ez a rendelkezés nem érinti a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvény ideiglenesen hatályban tartott (1922:XVI. tc. 6. §) ama rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, amelyek egyes bűncselekmények tekintetében háború idejére súlyosabb büntetést állapítanak meg.

98. § A hűtlenségnek a jelen törvény 60-64., 56. és 68. §-aiban meghatározott bűntette miatt, amennyiben katonai titok tekintetében követték el, úgyszintén az ily cselekmény útján elkövetett szigorúbban büntetendő cselekmény miatt a polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben is a törvényhozás további rendelkezéséig a katonai büntetőbíróságok járnak el.

99. § Az 1921:XLIX. tc. 31. §-ában említett fogság helyett fogházat kell érteni.

100. § Felhatalmaztatik a honvédelmi és az igazságügyi miniszter, hogy a honvéd igazságügyi szolgálatban bírói és ügyészi hivatalra alkalmazáshoz szükséges előképzettség feltételeit - lehetőleg hasonlóan a polgári büntetőigazságszolgáltatás tekintetében irányadó jogszabályokhoz - rendeletben állapítsa meg.

101. § A fennálló jogszabályoknak a jelen törvényben külön hatályon kívül helyezett rendelkezésein felül hatályukat vesztik: a Kbp. 17. §-ának második bekezdése, 309. és 311. §-a, 413. §-a harmadik bekezdésének utolsó mondata és 420. §-ának második bekezdése, továbbá a Btk. 453. és 455. §-a, valamint a Ktbtk. 33. §-a, végül az 1912:LXIII. tc. 18., 22. és 26. §-a és az 1925:XIV. törvénycikk.

102. § Ez a törvény a Ktbtk.-vel egyidőben, 1931. évi február hó 1. napján lép hatályba.

103. § Ezt a törvényt a honvédelmi miniszter és az igazságügyminiszter hajtja végre.


  Vissza az oldal tetejére