1930. évi XI. törvénycikk

vitéz nagybányai Horthy Miklós Úr Magyarország kormányzójává választása tizedik évfordulójának megörökítéséről * 

1. § Nagybányai Horthy Miklós urat, a nemzeti hadsereg fővezérét - a haza védelmében és az ország megmentésében megnyilvánult gondviselésszerű küldetését felismerve - a nemzetgyűlés 1920. évi március hó 1-én Magyarország kormányzójává választotta és megválasztását az 1920:II. törvénycikkel törvénybe iktatta.

Magyarország kormányzója országlásának immár tizedik évét töltötte be. A törvényhozás - visszatekintve az elmúlt súlyos és küzdelmes évtizedre, amely idő alatt a Kormányzó Úr a nemzet életerejébe és jövőjébe vetett törhetetlen hittel a nemzetet az ősi alkotmány szellemében a megerősödés és fejlődés útján továbbvezette - a nemzet hűségének és hálájának legméltóbb kifejezéseképpen vitéz nagybányai Horthy Miklós úr elévülhetetlen kormányzói érdemeit ezennel törvénybe iktatja.

2. § E történeti évfordulónak és a Kormányzó Úr tízéves országlásának emlékét a törvényhozás régóta nélkülözött több országos érdekű mű és intézmény megalkotásával örökíti meg s ennek maradandó jeléül valamennyit „Horthy Miklós”-ról nevezi el.

Ezek a művek és intézmények a következők:

a) dunai híd Budapesten, a Boráros-tér és a Lágymányos között;

b) állami kórház Debrecenben;

c) rádium-intézet rákos betegek gyógyítására Budapesten;

d) gyógyintézet állami tisztviselők és egyéb állami alkalmazottak részére Budapesten, a régi füvészkert helyén vagy más alkalmas helyen;

e) tüdőbeteg-gyógyintézet állami tisztviselők és családtagjaik, valamint Baranya vármegye közönségének anyagi hozzájárulásával más tüdőbetegek részére is Pécsett, a Mecseken;

f) tüdőbeteg-gyógyintézet Gyöngyös felett, a Mátrában;

g) kertes családiház-telep 1000 házzal tisztviselők és munkások részére, az 1908:XXIX. tc. végrehajtásaképpen Budapesten, a X. kerületben, az ú. n. Óhegyen, az állam tulajdonában levő területen;

h) hadirokkant-otthon a nemhivatásos állományhoz tartozó hadirokkantak részére Budapesten, erre alkalmas telken;

i) katonai rokkant-otthon a m. kir. honvédség tényleges szolgálatában megrokkant altisztek és legénységi személyek részére Szegeden.

3. § Az 1929:XXVI. tc. értelmében verendő ötpengős ezüstérmék egyik oldalukon a Kormányzó Úr képmását viseljék országlásának tizedik évfordulóját megörökítő körirattal.

4. § A 2. § a) pontja alatt említett dunai híd építésének költségeiből az állam által viselendő összeget a kereskedelemügyi tárca költségvetésében kell előirányozni.

A 2. § b), c), f) és h) pontjai alatt felsorolt intézmények létesítésére szükséges kiadásokat a népjóléti és munkaügyi tárca költségvetésében kell előirányozni.

A 2. § d) pontja alatt említett gyógyintézetet az állami tisztviselők és egyéb alkalmazottak nyugdíjjárulék alapjából, a 2. § e) pontja alatt említett tüdőbeteg-gyógyintézetet pedig ebből az alapból és Baranya vármegye hozzájárulásából kell létesíteni.

A 2. § g) pontja alatt említett családiház-telep felépítésére szükséges telket az állam az Országos Társadalombiztosító Intézet járuléktartalékalapjainak tulajdonába bocsátja, a telep létesítésére szükséges kiadásokat pedig az Országos Társadalombiztosító Intézet járulék-tartalékalapjaiból kell fedezni (1928:XL. tc. 133. §-a).

A 2. § i) pontja alatt említett katonai rokkant-otthon létesítésének költségeit a honvédelmi tárca keretében kell előirányozni.

5. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe, végrehajtásáról a minisztérium gondoskodik.


  Vissza az oldal tetejére