A népszámlálás 1880 óta Magyarországon is éppúgy, mint a legtöbb művelt államban, tízévenkint mindig a 0-val végződő évek utolsó napján tartatott. A népszámlálást minden évtizedben külön törvény rendelte el.
A népszámlálási felvétel végrehajtása hasonló módon terveztetik, mint 1920-ban; a beérkező anyag feldolgozásánál azonban ezúttal már statisztikai gépek alkalmaztathatnának, főleg azért, hogy az eredmények minél hamarább legyenek közzétehetők.
A felvétel:
1. számlálólap,
2. házi gyüjtőív,
3. községi gyüjtőív,
4. községi összesítőív útján történnék.
Az 1. és 2. alatti ürlapok kérdőpontjai több vonatkozásban eltérnek az 1920. évi népszámlálás kérdéseitől. A 3. és 4. számú ürlapok viszont azonosak az 1920. éviekkel.
Ami a két első felvételi mintán történt változásokat illeti, az egyéni számlálólapról elhagyattak a világháború előtti foglalkozásra vonatkozó kérdések, nemkülönben a világháborúban résztvett katonákat illetően feltett külön kérdések egy része, mivel azok jelentősége ma már elhomályosult, továbbá a szántóföld-, kert- és szőlőterületre vonatkozó kérdések, melyek inkább illenek a közeljövőben tervezett általános mezőgazdasági statisztikai felvétel keretébe, úgyszintén kimaradtak a hadiözvegységet és hadiárvaságot tudakoló kérdések, miután a hadiözvegyekről és árvákról ma már rendszeres nyilvántartások vannak. Ezekkel a kimaradt kérdésekkel szemben ez a számlálólap sok, teljesen új kérdéssel lényegesen bővült és ezenkívül néhány olyannal is, mely az elhagyott kérdéseknek csupán módosított formája. Ilyen új kérdéseknek tekinthetők az 5. pont b), c) és d) alkérdései, melyek az állandó lakhelyben beállott változásokat és azok okait kutatják.
Egészen újak a 2. pontban a szülők nevét, a 6. pontban pedig az illetőséget tudakoló kérdések.
Ugyancsak újak a testnevelésre és a sportra vonatkozó 12-14. számú kérdések. A 21. pontban a b) alatti új alkérdés a foglalkozási statisztika teljesebbé tételéhez szükséges.
Az érzéki és értelmi fogyatkozásra vonatkozó kérdések a testi fogyatkozásokra vonatkozó újabb kérdésekkel bővültek és egyben kiterjeszkednek annak kutatására is, hogy a háború előtt, alatt vagy után és milyen ok következtében keletkeztek.
Új kérdés végül a 31., mely a közsegélyben részesültek számára és viszonyaira hivatott világot vetni.
A házi gyüjtőívről elhagyattak azok a rovatok, melyek az egyes háztartásokhoz tartozó s a háborúban vagy a forradalmi mozgalmakban meghalt, eltűnt, illetőleg még a népszámlálás idején is hadifogságban volt férfiak felsorolását kérték. Ezzel szemben azonban a házi gyüjtőív kérdése és rovatai is lényegesen bővültek.
Így újak az épületek tulajdonosainak anyanyelvére, vallására, állampolgárságára és lakóhelyére vonatkozó s az 1. pontban foglalt kérdések. Új a 2. pont alatt beiktatott kérdés is, mely azt tudakolja, hogy ha a ház 1921. évi január hó 1-e után épült fel, mely esztendőben építtetett. Ennek az a célja, hogy megtudjuk állapítani az 1921. évi január hó 1-től 1930. évi december hó 31-ig terjedő időre is az évenkénti lakóházépítkezési tevékenység mértékét.
Bővült a kérdőív a 3. pont alatt az „üresen álló” magánlakások feltüntetésére nyitott új rovattal is.
A lakóházak egészségügyi és modern kényelmet szolgáló berendezettségének megvilágítása céljából vétettek fel a 4. és 5. pont alatti új kérdések, melyek az ivóvizet adó kútra, továbbá a víz-, gáz- és villanyvezetékre vonatkoznak. Ennek megfelelően a kérdőív II. része is bővült, mégpedig a lakásoknak víz-, gáz- és villanyvezetékkel, árnyékszékkel való ellátására, valamint az üresen álló lakásokra vonatkozó rovatokkal. A II. rész bűvült még azokkal a rovatokkal is, melyek azt kérdezik, hogy az egyes lakásokban a népszámláláskor jelen volt egyének milyen címen laktak a lakásban.
A községi gyűjtőív, mely minden számlálókerületről, a községi összesítő ív, mely minden községről állítandó ki, a házi gyüjtő ív főbb rovatainak összefoglalását tartalmazza.
A népszámlálással egyidejüleg teljesítendő ipari és kereskedelmi statisztikai felvételhez szükséges nyomtatványok teljesen új kérdőpontjait az érdekeltségekkel folyamatban levő tárgyalások lezárása után a jelen törvényjavaslat 8. §-ában foglalt felhatalmazás, valamint az 1929. év XIX. tc. 10. §-ának 2. bekezdése alapján kiadandó kormányrendelet fogja megállapítani.
A népszámlálás adatainak feldolgozásával kapcsolatos költségekről az állam évi költségvetésének megállapításánál történik gondoskodás. Külön törvényhozási intézkedés csak az összeírás és a feldolgozás ama költségeire nézve szükséges, amelyek az 1930/31. költségvetési év folyamán merülnek fel, mivel ennek az évnek költségvetését még e javaslat benyujtása előtt tárgyalja az országgyűlés.
A népszámlálás és az ipari és kereskedelmi statisztikai felvétel várható költségeinek részletezése a következő:
Az 1930. évi népszámlálás hozzávetőleges költségei:
| 1. | Előkészítési munkálatok, nyomtatványok expedíciója stb. | 25,000 | ||
| 2. | Adatgyüjtési és feldolgozási nyomtatványok, felszerelések stb. | 401,734 | ||
| 3. | Irodai szükséglet (fűtés, világítás, irodaszerek stb.) | 63,000 | ||
| 4. | Kisegítő szolgák díjazása | 36,000 | ||
| 5. | Az anyag központi felülvizsgálata, pótlása stb. | 60,500 | ||
| 6. | Az anyag kivonatolása, feldolgozása a számlálólap kérdései szerint, a feldolgozás ellenőrzése és felülvizsgálata | 940,000 | ||
| 7. | Lakóházak, lakások, háztartások stb. statisztikája a házi gyüjtőívek alapján | 27,000 | ||
| 8. | Összesítések | 45,000 | ||
| 9. | Kiadványok | 180,000 | ||
| 10. | Ipari és kereskedelmi statisztika | 75,000 | ||
| Összesen: | 1.853,434 |
A törvényjavaslat szövege lényegében azonos az 1920:XXXIII. törvénycikkel. Az eltérés csak annyi, hogy egyrészt az 1. §-ban a népszámlálás felvételi időpontja is meghatároztatott, másrészt, minthogy a népszámlálással kapcsolatban ipari és kereskedelmi statisztikai felvétel is lesz, az erre vonatkozó rendelkezéseket is fel kellett venni.
