1930. évi XXXI. törvénycikk indokolás

állami kölcsön felvételéről * 

Általános indokolás

Az 1930. évi április hó 28-án Párizsban aláírt egyezmények között Magyarország és a hitelező hatalmak megbízottai aláírták azt az I. számú egyezményt is, amelynek célja a trianoni békeszerződésből kifolyólag Magyarországot terhelő pénzügyi kötelezettségek rendezése.

Az egyezmény 6. Cikke értelmében megszűnik az az általános zálogjog, amely a trianoni békeszerződés 180. Cikkének rendelkezései folytán Magyarországot terhelő és így az egyezmény életbeléptetésével Magyarország pénzügyi önrendelkezési joga visszaáll.

Így lehetővé válik, hogy az ország gazdasági életének megerősítésére újból szabadon kölcsönt lehessen felvenni.

Az erre vonatkozó felhatalmazás elnyerését célozza a jelen törvényjavaslat.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A törvényjavaslat mintegy 500 millió pengőt eredményező törlesztéses kölcsön felvételére kér felhatalmazást azzal, hogy a kölcsön esetleg részletekben legyen felvehető.

A kölcsön

a) a m. kir. államvasutak beruházásaira,

b) útépítési beruházásokra,

c) a termelés előmozdítása végett a belföldi hitel megfelelő olcsóbbátétele céljából a hitelellátószervek kiépítésére és megerősítésére, végül

d) különböző hasznos beruházásokra fog szolgálni.

A m. kir. államvasutak beruházásainál a mezőgazdasági export céljait szolgáló teherkocsik és a nemzetközi átmenő forgalomban használt személykocsik beszerzése, teherkocsiknak a szükséghez képest folytatólagos fékrendszerrel való ellátása, a helyiforgalomban a személy- és teherszállításnak szétválasztását szolgáló motorkocsiknak és motorpótló mozdonyoknak beszerzése, a mozdonyszerkezeti berendezések tökéletesítése, az állomási biztosítóberendezések fejlesztése, síncsere és egyéb államvasúti beruházások terveztetnek. Ezenkívül az államvasutak által korábban felvett egyes kölcsönök visszafizetése is tervbe van véve.

Ami az útépítési beruházásokat illeti, az autóforgalom állandó fejlődése és a mezőgazdasági termények értékesítésének megkönnyítése szükségessé teszi új utak építését, egyes állami utak átépítését, községekbe vezető csatlakozó-utak kiépítését, továbbá állami utakon levő hidak építését és megerősítését.

A termelés előmozdítása végett a belföldi hitel megfelelő olcsóbbátétele céljából a hitelellátó szervek kiépítésére és megerősítésére van szükség. A termelés fokozását ugyanis Magyarországon lényegesen hátráltatja, hogy a termelő rétegek a belföldi tőkehiány miatt meglehetős magas kamat mellett tudják csak hitelszükségletüket kielégíteni. Ezért szükséges, hogy a belföldi hitelt szolgáltató központi szervek megfelelő tőkével megerősíttessenek s így olcsóbban tudják a hitelszükségleteket kielégíteni. Szükséges továbbá, hogy a különféle szövetkezetek egységes irányítás és ellenőrzés alá helyeztessenek és az ezt ellátó központi szerv akként építtessék ki, hogy a gazdasági életünkben igen bevált különböző szövetkezetek hivatásuknak jobban megfelelhessenek.

A különböző hasznos beruházások között megemlítendő a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő és a soroksári Dunaág folytatólagos munkálatai, a főváros pesti és budai része között az egyre növekvő forgalom lebonyolíthatása céljából a hidak kérdésének megoldása stb.

A kölcsön biztosítására a népszövetségi kölcsön biztosítására lekötött jövedelmek, nevezetesen a határvámjövedékből, a cukoradóból és a cukor után fizetendő kincstári részesedésből, valamint a dohányjövedékből eredő összes (nyers) állami bevételek, úgyszintén a sójövedéknek a tiszta bevételei köttetnének le a népszövetségi kölcsönt és az Amerikai Egyesült-Államok kormányával szemben fennálló nemzetközi segélyhitelt követő rangsorban. Fenntartatnék a lehetőség azonban, hogy abban az esetben, ha az elsősorban lekötött állami bevételek nem nyujtanának legalább is 150%-os fedezetet az évi kamat- és tőketörlesztés szükségletre, a fentnevezett állami bevételi források hozadékán felül bármely más állami jövedelmi forrásnak a bevételei is leköthetők legyenek.

A függőkölcsön biztosítására ugyanazok az állami bevételek szolgálnának, amelyek a törlesztéses kölcsön biztosítékául leköthetők. Az átmeneti hitelműveletre azért van szükség, mert a pénzpiac helyzete esetleg úgy alakulhat, hogy az állam érdeke szempontjából nem előnyös már most végleges kölcsön felvétele.

Az 1924:IV. tc. 3. §-a 2. bekezdésének a) pontja értelmében, amelynek érvényét az 1926. évi XV. tc. 16. §-a tudvalevőleg fenntartotta, az államvasutak beruházási szükségleteinek a fedezésére külön kölcsön is felvehető volna. Célszerűbb azonban ez alkalommal az államvasutak beruházási szükségleteit is az állami kölcsön útján fedezni s a külön államvasúti kölcsön felvételére vonatkozó lehetőséget későbbi időre fenntartani. A kölcsönből az államvasutak beruházási szükségleteinek fedezésére szolgáló összegnek tőke- és kamatszükséglete természetesen az államvasutakat fogja terhelni.