1931. évi V. törvénycikk indokolása

a törvényes elsőbbségekre és tengeri jelzálogokra vonatkozólag az 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezése tárgyában * 

Általános indokolás

Az egyezménynek célja a tengeri zálogjogokkal és a törvényes elsőbbségekkel összefüggő kérdéseknek, valamint a két intézmény egymáshoz való viszonyának szabályozása. Ezenkívül ebben az egyezményben történik annak a kérdésnek rendezése is, hogy a hajótulajdonosok felelősségéről szóló egyezmény szerint a hitelezők követelésének kielégítésére szolgáló fedezet hogyan oszlik meg a kiváltságos hitelezők között.

Az egyezmény 1. Cikke a tengeri zálogjogokra vonatkozólag kimondja, hogy azok valamennyi szerződő államban el fognak ismertetni, amennyiben:

1. abban a szerződő államban, amelybe a hajó tartozik, szabályszerűen létesíttettek és

2. ott valamely nyilvános lajstromba bevezettettek.

Az egyezménynek ez a cikke nagy haladást jelent a tengeri hitel és ezzel kaposolatban a hajózás fejlődése szempontjából, mert legalább is a szerződő Államok közötti viszonylatban megszűnik annak az eddig igen gyakran előforduló esetnek lehetősége, hogy valamely más államban szabályszerűen létesített zálogjog ne ismertessék el.

Nálunk különben az egyezmény ezen rendelkezésének végrehajtása nem ütközik majd nehézségbe, mert a tengeri jelzálogjog intézménye el van fogadva (l. 1879:XVI. tc. 12. §-á nak utolsóelőtti bekezdését és a 371/1922. M. E. számú rendelet 13. és 15. §-ait, a Magyarországi Rendeletek Tára 3. lapján).

Az egyezmény 2. Cikke sorolja fel azokat az elsőbbségi követeléseket, amelyeket a hajó értékéből, az út fuvardíjából és a hajó és a fuvardíj tartozékaiból (4. Cikk) minden más követelést, tehát még a jelzálogjoggal biztosított követeléseket is megelőzőleg kell kielégíteni (3. Cikk). Bizonyos szabályok erre vonatkozólag még az aláírási jegyzőkönyvben is vannak, sőt az egyes nemzetek törvényei még más követeléseket is felruházhatnak elsőbbségi jelleggel, az utóbbiaknak kielégítése azonban már csak a jelzálogjogos követelések után történhetik meg (3. Cikk).

Megállapítható az egyezmény rendelkezéseiből, hogy azok szerint az elsőbbségi követelések köre lehetőleg korlátozva van, ami azt a célt szolgálja, hogy a zálogjogos hitelező lehetőleg biztosítva legyen azzal a veszéllyel szemben, hogy a kielégítési alapot olyan hitelező vigye el előle, akinek követelését a zálogjognak megszerzésekor még számba sem vehette.

Az elsőbbségi követelések kielégítési sorrendjére nézve a következő rendelkezések vannak az egyezményben:

A későbbi utazásból származó követelések mindig megelőzik a korábbi utazásból származó elsőbbségi követeléseket, úgy hogy elsősorban az utolsó utazásból származó elsőbbségi követelések elégítendők ki, kivéve az egységes szolgálati szerződésből származó követeléseket, amelyek mindig az utolsó utazásból keletkező követelésekkel együtt soroztatnak (6. Cikk). Az ugyanazon útra vonatkozó követelések a 2. Cikkben megállapított sorrendben elégíttetnek ki és ha a fedezet az ugyanazon pont alá eső követelések kielégítésére nem lenne elégséges, a követelések rendszerint aránylagosan egyenlíttetnek ki, kivéve a 2. Cikk 3. és 5. pontjában említett igényeket, amelyek keletkezésük megfordított sorrendjében nyernek kielégítést (5. Cikk). A 8. Cikk szerint a hajótulajdonos személyében beállott változás az elsőbbségi követeléseket nem szünteti meg.

Az elsőbbségek megszűnésének okait illetőleg kimondja az egyezmény 9. Cikke, hogy azokat az ott megszabott határidőkön belül kell érvényesíteni, e mellett azonban a nemzeti törvényekben megállapított megszűnési okokat is figyelembe kell venni, kivéve a hajó eladását, amely csak akkor szüntetheti meg az elsőbbségre vonatkozó igényt, ha az a nemzeti törvények által meghatározott, a nyilvánoaságot szabályozó alakiságok mellett történik. Ugyanez a cikk intézkedik továbbá az elsőbbségi követelések érvényesítésére megállapított határidők félbeszakadásáról és meghosszabbításáról is.

A fuvardíjra és tartozékokra elsőbbségi követelések addig érvényesíthetők, amíg az említett összegek a hajóparancsnoknak vagy a tulajdonos megbízottjának kezében vannak.

Az elsőbbségi jogok megszerzése semmiféle alakiságokhoz kötve nincsen, ezzel szemben a 12. Cikk értelmében a tengeri jelzálogjogoknak a hajóokmányokba is be kell vezettetniök, azonban a hitelező jogai megóvására elégséges az is, ha az a bejegyzést megfelelően kérte.

Az egyezményhez még aláírási jegyzőkönyv is tartozik, amely a nemzeti törvényekben az elsőbbségi követelésekre vonatkozólag megállapítható szabályokra tartalmaz részleteket.