1931. évi XXVIII. törvénycikk indokolása

a Lengyel Köztársasággal 1925. évi március hó 26-án kötött és az 1925. évi XXVII. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény kiegészítésekép 1928 évi december hó 1-én aláírt Pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről * 

Általános indokolás

A Lengyel Köztársasággal kereskedelempolitikai viszonyunkat első ízben az 1925. évi március hó 26-án Budapesten kötött kereskedelmi egyezmény szabályozta, mely 1925. évi XXVII. tc. gyanánt az ország törvényei közé iktattatván, ugyanez évi szeptember hó 14-én lépett életbe. Az említett egyezménynek jelentőséget mindenekelőtt az adott, hogy véget vetett a két ország kölcsönös áruforgalmát hátráltató szerződésén kívüli állapotnak. A lengyel árukat ez állapotból fo1yólag Magyarországon hátrány ugyan nem érte, mert 1925. január 1-én léptettük csak életbe új autonóm vámtarifánkat és ennek alapján ez időben még vámmérsékléseket tartalmazó kereskedelmi szerződéseink nem voltak. Hátrányért azonban szerződés híján egyes magyar árukat Lengyelországba való bevitelük esetén, mert a Lengyel Köztársaság előzőleg Franciaországgal kötött már kereskedelmi szerződést, mely az 1924. évi június hó 26-án életbelépett lengyel autonóm vámtarifa egyes tételeit - így különösen a bor vámját - tetemesen leszállította. A kölcsönösen nyujtott «legnagyobb kedvezmény»-nek a vázolt helyzetből folyólag eltérő értéke kifejezésre jutott abban, hogy míg magyar részről aránylag nem kis számú és igen jelentős áruk vámja tekintetében biztosíttattak meghatározott vámtételekben kifejezett mérséklések, addig lengyel részről mindössze három magyar kiviteli cikkre - halakra, szalámira és paprikára - adattak vámmérséklések s azok sem meghatározott vámok alakjában, hanem a mindenkor alkalmazásra kerülő autonóm vámokból adandó százalékos levonások formájában. Az eredetileg 15 hónap tartamára kötött egyezményt a szerződő felek a kölcsönös áruforgalom rendezésére irányuló első kísérletnek tekintették, minek jeléül a XVI. Cikk 3. pontjában kijelentették abbeli készségüket, hogy az életbeléptetéstől számított egy év mulva haladéktalanul tárgyalásokba fognak bocsátkozni a szükségesnek mutatkozó módosítások megállapítására.

A magyar vámokból adott engedmények tekintetében a Pótjegyzőkönyv annyiban tér el az 1925. évi egyezménytől, hogy az egyágú és az egyszer cérnázott többágú pamutfonalaknál, valamint a gyapjúszövetek egyes fajtáinál ez alkalommal leköttettek azok az alacsonyabb vámok, melyek időközben létrejött más kereskedelmi szerződéseinkben már megállapíttattak; viszont kimaradt a többször cérnázott többágú pamutfonalakra nézve az 1925. évi egyezményben foglalt vámleszállitás. Új engedményként szerepel magyar részről kötszövött pamutméteráruknál, vasúti kocsi- és mozdonytengelyeknél, hídszerkezeteknél és cinkezett vaslemezhordóknál a magyar autonóm vámokat 15-20%-kal csökkentő leszállítás. Emlitésreméltó még, hogy a Pótjegyzőkönyvből kimaradtak az 1925. évi egyezménynek az ásványolajtermékekre vonatkozó rendelkezései, kivéve a paraffinra vonatkozókat, mely áru vámja a korábbi egyezményben foglalt 15 koronáról továbbmérsékeltetett 12.50 koronára.