1931. évi XXXIV. törvénycikk indokolása

az építkezések előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezetről szóló 1930:XLI. tc. kiegészítése tárgyában * 

Általános indokolás

A háború és a forradalmak után az ország ipartestületei abból a célból, hogy az iparosságnak otthont nyujtsanak és az iparosság társadalmi egyesületeinek megfelelő elhelyezését biztosítsák, számos új ipartestületi székházat létesítettek.

E székházak építésének vagy vásárlásának céljaira az ipartestületek a legtöbb esetben vidéki pénzintézetektől rövidlejáratú kölcsönöket vettek fel s ezekért a kölcsönökért a kisiparosság számos tagja saját személyében is kezességet vállalt.

A gazdasági viszonyok rosszabbodásával egyrészről az ipartestületek a székházépítéssel vagy székházvásárlással kapcsolatban felvett kölcsönökből eredő fizetési kötelezettségüknek mind nebezebben tudtak megfelelni, másrészről váltóikat a pénzintézetek mind nehezebben prolongálták, úgyhogy a kormány segítsége ezen a téren elmaradhatatlanná vált.

Ezt szemelőtt tartva, a m. kir. pénzügyminiszterium megállapodást létesített az 1930:XLI. tc. hatálya alatt álló Országos Lakásépítési Hitelszövetkezettel oly irányban, hogy ez a Szövetkezet 2.500,000 P keretében az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönöket az 1930: XLI. tc. alapján folyósított kölcsönökkel azonos hitelfeltételek mellett konvertálja.

Az 1930:XLI. tc. alapján nyujtott kölcsönök tudvalevőleg 20 évi törlesztésre, 90%-os árfolyamon folyósíttatnak s azok után a kamatot, törlesztési hányadot és évi 0.24% kezelési jutalékot magában foglaló évi 9.60 % annuitás fizetendő, félévi utólagos részletekben. A kérdés gyökeres rendezése érdekében szükségesnek látszik, hogy a kereskedelemügyi tárca az annuitásokhoz évi 2% hozzájárulást vállaljon, a nélkül természetesen, hogy erre a célra külön hitelt igényelne.

A jelen törvényjavaslat célja elsősorban az, hogy az 1930:XLI. tc. megfelelő kiegészítésével megadja a lehetőséget arra, hogy az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök rendezését üzletkörébe felvegye. Az 1930:XLI. tc. 2. §-a ugyanis, amely pontosan körülírja a Szövetkezet üzletkörét, e konverziós akció lebonyolítására nem nyujt módot. Az ipartestületi székházakat terhelő kölcsönök konverziójával kapcsolatban lehetővé kívánja tenni a javaslat a kereskedelemügyi tárca részére az amuitások említett részének elvállalását.

Egyben kiegészíti a javaslat az 1930:XLI. törvénycikket egyes olyan intézkedésekkel, amelyek az említett törvénycikk alapján nyujtott kölcsönök törlesztésének hatékonyabb biztosítására szükségeseknek mutatkoznak.